Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

2000. március 6., hétfő 3. oldal i'jj-ZüPüní Jön a kamatadó Sípos Béla Fizetésnap. Sorban állnak az emberek a pénzkiadó automata előtt, hiszen hol van már a múlt havi bér. Fejben el is osztották mire jut, s mire nem a jól megérdemelt fo­rintokból. A gyerekeknek cipő kell tavaszra, még egy nadrág is kell a srácnak, a kislány szeretne magának egy csinos kis blúzt, ami­ben a diszkóba mehet, törleszteni kell a la­kást, elromlott a mosógép, s persze ma este lesz a havi nagybevásárlás, aztán jó lenne félretenni néhány forintot a rég áhított új bútorra is... Sok, nagyon sok család kezdi ilyen gon­dolatokkal az új hónapot, hiszen jó előre minden fillérnek megvan a helye. S mivel lehet leginkább takarékoskodni: avval, hogy nem takarékoskodnak. Pedig másképp el­képzelhetetlen a jövő, a gyerekek elindítá­sa, a nyugodt öregkor. Ami kis pénz pedig már ott lapul a bank széfjében, az hadd ka­matozzon, jól jön majd a nyugdíjas évek­ben a kamatos kamattal együtt. Ám az kiszámíthatatlan, hogy kétezer ik- szedik évében mennyi is lesz a kamat. Mert most úgy néz ki, csökken a mértéke, ami jó, hiszen az infláció csökkenése hozza ezt ma­gával. Viszont a tervek szerint a kamat mér­téke jövőre nemcsak az inflációcsökkenés összegével lesz kevesebb, hanem a kamata­dót is leszámíthatják belőle a „notórius" ta­karékoskodók. Mert a pénzügyi tárca a ka­matadó bevezetését tervezi jövő januártól. Ehhez csak az kell, hogy az infláció öt szá­zalék alá essen, s akkor máris megadóztat­hatják öt százalékkal a kamatokat. Ez kétélű fegyver. Számítások szerint éves szinten ez 14-15 milliárd forintot hozhat az állam kasszájába. A kamatadó bevezetése viszont csökkentheti a megtakarítás össze­gét, ami pedig növelheti a fogyasztás mér­tékét. Ez pedig kihat az infláció csökkenésé­re is. f Ugy tűnik, a lakosság most kevesebbet spórol. Ennek többféle magyarázata lehet: van, aki megengedheti, más éppen csak megél a jövedelméből, s vannak, akik még gondolni sem tudnak a félretett pénzre. Az viszont tény, a kamatadó erősen fékezheti a jövőben a lakossági megtakarításokat. Emellett köztudott, a bankoknak éppen ez a tőke nyújtja a gazdasági növekedés szem­pontjából nagyon fontos vállalati hitelezés­hez szükséges forrást. A forrás elapasztása pedig megállítja a pénz csordogálását. Vendégkapus magyarok ellen... Ferter János rajza IhIrek----------------­□ Minőség az építőiparban Minőségel­lenőrző, ISO-szakember, igazságügyi szak­értő és kivitelező is részt vesz azon a kerek- asztal-beszélgetésen, amelyre az Építőipari Tudományos Egyesület várja az érdek­lődőket március 7-én, kedden 15 órától Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Há­zában. □ Agrárfórum A Butykai Közösségi Ház­ban agrárfórumot szerveznek március 10-én 17 órától. A 2000. évben adható mezőgaz­dasági támogatási formákról és a pályázati lehetőségekről lesz szó. Itt a meder alját is látni lehet Tivadarban a megélhetés kerül veszélybe, ha elmaradnak a nyáron a turisták Kováts Dénes Tivadar (KM) — Tivadarban nem szennyezett a Tisza, itt nyáron (is) nyugodtan lehet élet, káros következmény nél­kül úszhatnak, horgászhat­nak, pihenhetnek a turisták. Sajnos a közvélemény egy részé­ben nem tudatosították, hogy van egy bő ötven kilométeres érintetlen szakasz. Dobos Lajosné polgármester fogalmazta meg mindezt, aki nemcsak a település üdülőhe­lyén korábban megfordult, vagy ott a jövőben üdülni vágyókat szeretné megnyugtatni, de azt is javasolja: a ciánszennyezést nem ért szakasz élővilágának egy ré­szét használják fel a károsodott rész rehabilitációjakor. Középpontban a turizmus — Településünk saját bevételei­nek legfőbb forrása a turizmus — indokolta aggodalmát a pol­gármester asszony —, hiszen a belépődíj, a telek-, az építmény- és az idegenforgalmi adó Tiva­dar önkormányzatát gyarapítja. Egy család teljesen a turizmus­Dobos Lajosné optimista bői él, s jó néhányra tehető azok száma, akik a falusi turizmus, vagy a szolgáltatások révén az idegenforgalomból egészítik ki amúgy csekély jövedelmüket. A tivadari üdülőhely méltán népszerű hosszú ideje, bel- és külföldiek egyaránt szívesen ke­resik fel a kellemes környezet­ben található strandot, a rendel­kezésre álló területen igen sok üdülő épült. Itt szép tiszta a viz, a meder alját is látja a fürdőző, kellemes a táj, a környezet. Nem csoda tehát, hogy kellemetlenül érintette a helybelieket is a kör­nyezetszennyezés, annak ellené­re, hogy — mivel a Szamos lej­jebb folyik a Tiszába — ezt a fo­lyószakaszt nem érte kár. Dobos Lajosné úgy ítéli meg: ha a tévhitet sikerül eloszlatni, a szokásosnál nagyobb lesz a for­galom Tivadarban. Akár a ven­dégsereg megháromszorozódását is reméli, de ehhez jobb infra­struktúrára lesz szükség. Külön­böző pályázatokon elnyerni szándékozott pénzekből a telepü­lés parkosítását, pihenőhelyek kialakítását tervezik, az üdülőte­rület egy részén még kiépítésre vár a vezetékes ivóvízhálózat és a pormentes út. Gondoskodás — Forráshiányos önkormányzat a tivadari — említette a helyze­tet vázolva a tiszteletdíjas pol­gármester asszony —, itt nincs se egészségügyi, se oktatási in­tézmény. Megeshet, hogy műkö­dési hitel felvételére lesz szük­ség. Tízszázalékos a munkanél­küliség, a 240 lakosból 24 regiszt­rált munkanélküli, sok a rok­kantnyugdíjas és idős ember. Talán nem véletlen, hogy az idegenforgalom mellett a szociá­lis gondoskodás áll a képviselő- testület gondolkodásának közép­Marcso Istvannehoz ért Gacsalyine az ebeddel Balázs Attila felvételei pontjában. A munkanélkülisé­gen köz- és közhasznú munkások foglalkoztatásával próbálnak enyhíteni. 1996-tól falugondnok tevékenykedik, aki nemcsak a diákokat és óvodásokat viszi- hozza Kisarba, de a gyógyszere­ket is kiváltja Fehérgyarmaton, majd házhoz szállítja. Ha üres hely van, térítésmentesen vele mehet a városba ügyintézni bár- .melyik tivadari lakos. Nemcsak a falugondnok léte és tevékeny­sége áldásos a rászoruló helybe­liek számára, de a szociális gon­dozó munkába állítása is. Gacsá- lyi Józsefné, Éva vérnyomást mér, bevásárol, s házhoz viszi az ebédet sokak megelégedésére. Az önkormányzat tervei között sze­repel idősek napközi otthona ki­alakítása, itt napközben beszél­gethetnek, ebédet kaphatnak majd az igénylők. — Én nagyon szeretem a vi­zet, a Tiszát — tért vissza kiin­duló témánkhoz Dobos Lajosné polgármester. Segítenének — Az üdülőtelep kialakításakor is arra törekedtünk, hogy ne túl­zottan bolygassuk meg a termé­szetet, megmaradtak a vadcser­jék, a szederbokrok, sok fa, a fa­luszépítés jegyében készülő, pi­henésre szolgáló asztalok, padok is a környezetbe illenek majd. Optimista vagyok a turizmust illetően, s bízom a teljes Tisza- (és Szamos-) szakasz rehabilitá­ciójában. Ebben készséggel részt vállalnánk, közreműködnénk például — ha tudományos-szak­mai szempontból megalapozott az ötletünk —, az algák és egyéb élőlények egy részének áttelepí­tésében. Iparos régióközpont Nyíregyháza Szolnok, Nyíregyháza (KM) — Szolnokon megalakult az IPOSZ Észak-Alföld Régió Regionális Fejlesztési Tanácsa, amely úgy döntött: Nyíregyháza lesz a ta­nács székhelye, soros elnöke pe­dig megyénk iparos vezetője. A csütörtökön lezajlott regio­nális IPOSZ tanácskozáson az Észak-Alföld Régió három me­gyéjének — Hajdú, Szabolcs és Szolnok — ipartestületei, azok képviseletében megyei szövetsé­geik vezetői, valamint az IPOSZ országos elnöke Szűcs György vettek részt. A Nyugat-Dunántúl Régió után az országban máso­dikként a Szolnokon tárgyaló iparosoknak is sikerült mege­gyezni és megalakítani az IPOSZ Észak-Alföld Régió Regionális Fejlesztési Tanácsát (Tanács). A szervezet székhelyéül végül is a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye és a megyeszékhely mellett számos ésszerű érvet is felsora­koztatni képes Nyíregyházát je­lölték meg. Egyebek mellett pél­dául azért is, mert a három me­gyeszékhely közül az itteni ipar­testületek képesek az alapvető infrastrukturális feltételeket biz­tosítani a Tanács működéséhez. A Nyíregyházára kerülő ipa­ros régióközpont mellett az sem kis diplomáciai siker, hogy a Ta­nács soros elnökének — teljes egyetértéssel — Géresi Józsefet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Iparosok és Kisvállalkozók Szö­vetségének elnökét választották meg az egyes megyék iparos képviselői. A mindhárom me­gyéből 5-5 tagból álló régiós Ta­nács alapvető célja, hogy a társa­dalmi érdekekkel összhangban elősegítse a régió fejlődését, min­denkor figyelembe véve a kéz­műves ipar sajátos helyzetét a régión belül. Közreműködve a térségi fejlesztési tanácsok mun­kájában, a kijelölt célokkal össz­hangban járuljon hozzá a felada­tok megvalósításához, tájékoz­tatta lapunkat az újdonsült régi­ós elnök. S ajnos nagyon kevés a keresetünk, és a tele­víziós díj előfizetésén kí­vül nem igen költünk kultúrára. Marad még a május elsejei majális, amire mindig elme­gyünk, és szórakozás­ként néha fagylaltozunk. Három gyerekünk van, nekik viszont igyek­szünk mindent megadni. Ha tehát van valami­lyen iskolai rendezvény, farsang, mozi- vagy szín­házlátogatás, összeka­parjuk a pénzt, hogy oda a gyerekek elmehesse­nek. Újhelyi Sándor, ÁTMENETILEG MUNKANÉLKÜLI E n inkább a ruházko­dáson takarékosko­dom, de ha lehet, min­den olyan rendezvényre elmegyek, ami érdekel, legyen az színházi előadás, koncert, vagy más egyéb. Egyébként sok olyan program van, amiért nem is kell fizet­ni. Négyen vagyunk barátnők, s én vagyok a „kultúrfelelős”, én állí­tom össze a programot. Már átnéztem a művészeti hetek műsor­füzetét, és minden bi­zonnyal elmegyünk a Villon-estre. Jeszenszki István ne, nyugdíjas Kérdezett: Bodnár István, fényképezett: Elek Emil N agyon jó lenne, ha volna elég pén­zem színházra, könyvre esetleg mozira, de be kell vallanom, nem így van. Ha kézbe vesz az ember egy könyvet, és megnézi az árát, máris elszomorodik. Pedig annyi sok jó kiadvány, album jelenik meg. így viszont csak ritkán vehe­tek meg valamit. Szín­házba, moziba, esetleg koncertre többnyire csak a tanítványaimmal jutok el, a közös programjaink során. Kövesdi Zsuzsa, tanItónö H a nem is sok, de jut pénzünk kultúrára. A feleségemmel fontos­nak tartjuk, hogy a csa­lád olykor közösen el­menjen színházba. Köny­veket az utóbbi időben már kevesebbet vásáro­lunk, de szeretjük a ko­molyzenét, és ha lehető­ségünk nyílik rá, CD-ket veszünk. Egész komoly kis gyűjteménynyel di­csekedhetünk. Két gyere­künk van — az egyik kö­zépiskolás, a másik óvo­dás — és úgy neveljük ókét, hogy legyen igé­nyük a kultúrára. Fazekas István, VÁLLALKOZÓ A z egri főiskola leve­lező tagozatán tanu­lok, és ez elég komoly összegbe kerül. Igyek­szem a jegyzeteket, a kötelező olvasmányokat könyvtárakból, és más­honnan összeszedni, de így sem olcsó. Ha telik rá, más könyveket — elsősorban ismeretter­jesztő szakkiadványokat — is gyakran vásárolok. A könyvklub tagja va­gyok. Néha színházba, esetleg koncertre is elju­tok. A különböző irodal­mi összejöveteleket is kedvelem. Szabó Veronika, ÜGYINTÉZŐ

Next

/
Thumbnails
Contents