Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-03 / 53. szám
2000. március 3., péntek 6. oldal MINDENFÉLE Még tart a tél Szatmárban, a határban őzet is lehet látni Elek Emil felvétele Termetük nagy, nevük Kiss Bodnár István Vásárosnamény (KM) — Termetük nagy, de a nevük Kiss. Hárman vannak és testvérek. Különös ismertetőjelük: kitűnő tanulók, a matematika és a fizika érdekli őket. Szemüvegesek. A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulói. A három gimnazista közül Dóra a legfiatalabb. A két fivér mintha egy kicsit kényeztetné őt. Mint kiderül a szavaikból, az esetleges udvarlót azért nem fogják elzavarni. De ez még odébb van, Dóra elsős a hatosztályosban, azaz hetedik cés. Az osztályban ő a legjobb angolos. Szeret pinpongozni, és magas termetét (175 centi), jól kamatoztatja a kosárlabdázásban. Dóra szerint hármuk közül Domokos (tizedik cés) a legokosabb. Gergely, az idősebb fivér finomítja a dolgot: inkább a legszorgalmasabb. Ő az iskola afféle Joly Jókere, a legkülönbözőbb tanulmányi versenyeken lehet sikerrel indítani, legyen az matek, fizika, számítástechnika vagy könyvtárismeret. Nem tanul túl sokat, csak napi 2-3 órát. Sokat kerékpározik és énekel a Liszt Ferenc vegyeskórusban. Műszaki egyetemen szeretne továbbtanulni. Gergelyre nehéz napok várnak, az idén fog érettségizni. Neki is jól megy a matek, a fizika, ezért a műszaki egyetemre jelentkezik. Mellesleg fuvolázik, a helyi fúvószenekar oszlopos tagja, talán nyáron Dániába is elviszik. De addig még sok tanulás és a felvételire vár. Csak beszélgetés közben derül ki, hogy van egy kis kedvenc is, a negyedik gyerek, Ágoston, aki még csak 5 éves. Ám a bátyók és a nővérke igyekvő példája ragadós, ő már óvódás kora ellenére olvas, ír és számol. Az otthoni munkáról beszélgetünk, vajon segít a három nagyobb gyerek a szülőknek? A válasz megnyugtató, azon túl, hogy mindenkinek illik rendbentarta- ni a szobáját, egy kis mosogatás, porszívózás, ha nem is a legkedveltebb, de nem mellőzött tevékenység. A gyerekek elmondása szerint a család nem túl gazdag, de azért a szükséges dolgokra jut pénz. Iskoláztatásra mindenekelőtt. Ä nagyszülők, keresztpapák és nagynénék is mindig besegítenek bárhol és bármikor, ha szükség van rájuk. Mint az orgonasípok A szerző felvétele Bi-Pi, a cserkészfiúk királya A napokban ünnepelte születésnapját a sok fiatalt megmozgató mozgalom A 952. sz. Baross Gábor Cserkészcsapat Archív felvétel Nyíregyháza (llyés Gábor) — A cserkészet sok fiatalt megmozgató mozgalom volt a két világháború közötti Magyarországon. Alapítója, Lord Robert Baden- Powell, akit a társai egyszerűen csak Bi-Pi-nek becéztek, 1857. február 22-én született Londonban. 1907-ben szervezte meg az első cserkésztábort, és egy év múlva jelentette meg a Scouting for boys (Cserkészet fiúknak) című művét, a cserkészet alapkönyvét. Hazánkba 1909-ben jutottak el Bi-Pi neveléséről alkotott nézetei, melyeknek nyomán 1912-ben közel négyezer fiatalt összefogva megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Nyíregyháza legelső cserkész- csapatát az evangélikus főgimnázium tanárai, dr. Leffler Béla, dr. Schárbert Ármin és Varga József szervezték meg az 1914/15-ös tanévben. A csapat Szabolcs vezért választotta névadójául és később a 88-as sorszámot kapta. 1920-ban Lénárt János két iskolában is csapatot szervezett. Saját iskolájának, a felsőkereskedelmi iskola 89. sz. Turul cserkészcsapatának pontos alapítási dátuma: 1920. okt. 31. Ő bábáskodott a polgári (1925-től Jókai Mór) fiúiskola 189. sz. Bethlen Gábor cserkészcsapatának a megszületésénél is. Egy év után az utóbbi csapat irányítását Tamáska Endre vette át, aki éppen, hogy hazatért a 48 hónapos orosz hadifogságból. Hamar megszervezték a cserkészetet az 1921-ben alapított Királyi Katolikus Gimnáziumban is. A Szent Lászlóról elnevezett és 285-ös sorszámot kapó csapat 13 újonca 1924. június 9-én tett fogadalmat Debrecen főterén. Az alsóbb iskolákat képviselte az iparos tanulókból álló egység, a 952. sz. Baross Gábor cserkész- csapat. E csapat híressé vált fúvószenekara a város több társadalmi rendezvényén dobogtatta meg a sziveket. 1928. szept. 24-én alakult meg 32 taggal, Dohanics János parancsnoksága alatt a Tanítóképző Intézet csapata, a 971. sz. Tisza cserkészcsapat, amely legfőbb feladatául a tanítók minél tökéletesebb cserkész- vezetővé képzését állította. A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a húszas évek elején az evangélikus leánygimnáziumban, majd 1926-ban az Erzsébet árvaházban leánycserkészcsapatok szerveződtek, ám ezek nem voltak hosszú életűek. Öreg, ún. rovercserkészek dolgoztak a 959. sz. Nyírség cserkészcsapatban, amelynek Tamáska Endre volt a parancsnoka. Az evangélikus, a református és a római katolikus elemi iskolákban kiscserkészeket tömörítő csapatok működtek. Cserkésznek lenni rang és kitüntetés volt. Ha nem is valósult meg a 89. sz. Turul cserkészcsapat szervező testületi elnökének, Margócsy Emilnek az 1926-ban papírra vetett óhaja, hogy ti. „el kell jönni az időnek, midőn majd szűkek lesznek a keretek, s az osztályokban majd ujjal fognak rámutatni arra, aki nem cserkész,” azért egy iskola cserkészeinek a létszáma így is 30 és 90 fő között váltakozott. Prémium dohányosoknak Pócspetri (N. L.) — A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége elnökének választották Bényei Illést, a pócspetri Petri Mezőgazdasági Szövetkezet elnökét. Az új érdekvédelmi szervezet érdekegyeztetési tevékenységet is folytat a termelők és a feldolgozók között. A célok közt szerepel a termelés biztonságának és a jövedelmezőségnek a javítása. Gond, hogy idén, pontosabban a közeljövőben kisebb területre szerződnek a feldolgozók. Jó hír, hogy márciusban minőségi prémiumot kapnak a termelők. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését is segíti a szövetség. Természetesen a Dohány Terméktanáccsal is szoros a kapcsolat. Az illetékesek úgy döntöttek, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után évente 15 ezer tonna dohányt kell termelni a magyaroknak.(A dohány 70-80 százaléka megyénkben terem.) Tavaly az illetékesek országosan 8400 termelővel kötöttek szerződést, 13 ezer 500 tonna dohányra. Úgy tűnik, hogy 2000-ben csak 11 ezer tonnára akarnak szerződést kötni. Beavatkozásra, központi intézkedésre van szükség. A fermentálók az utóbbi években hitelt adtak számos termelőnek, a törlesztés még tart, természetes, hogy ezekkel a termelőkkel a szerződés folyamatos. A minőségi termelők is számíthatnak szerződésre, ám lesz némi szelekció. A közelmúltban a Dohány Terméktanács tanácskozott a témáról, e tanácskozáson meghívottként részt vett Bényei Illés. Mint mondta, a tanácskozáson is keresték a megoldást. A közelmúltban a szövetség elnöke az FVM illetékesének segítségét is kérte. Friss hír: az FVM országosan 200 millió forintot különített el a tavalyi minőségi termelés premizálására. A prémiumot mostanában kapják meg az arra rászolgálok. Esküvői nyertesünk Nyíregyháza (KM) — Csengeti olvasónk. Beregszászi Anita nyerte az Esküvői mellékletünk nyereményét. A nyíregyházi Ámor és Rita, a kótaji és a szerencsi Sissy Mennyasszonyiruha Szalon tulajdonosa, Szigili Lászlóné adta át a kedvezményes kölcsönzésre jogosító utalványt a boldog nyertesnek. Anita és vőlegénye nagyon örült az ajándéknak, hiszen ősszel lesz az esküvőjük, így igazán jó helyen kopogtatott Fortuna. Anita Pátyodon első osztályosokat tanít az általános iskolában, nagyon szereti tanítványait. Nevetve mondja, természetes, hogy szereti a kicsiket, és legalább két saját gyermeket szeretne. A boldog nyertes Horányi Zsuzsa felvétele Kutatásban is a sor végére álltunk Nyíregyháza (KSH - Barabás Ivánné) — A kutatási, fejlesztési tevékenységről nemrég megjelent KSH kiadvány szerint Magyarországon 1 998- ban 71,2 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ami a GDP 0,7 százalékának felel meg. A ráfordítások 1993 óta folyóáron megkétszereződtek ugyan, de reálértéken 9 százalékos csökkenés következett be. Ez idő alatt a kutatóhelyek száma negyedével, 1725-re emelkedett, melyek több mint háromnegyede a felsőoktatásban található. Legnagyobb ütemben a vállalkozási kutatóhelyek száma bővült, számuk 258-ra emelkedett, arányuk azonban még így is csak 15 százalék. A kutató-fejlesztő intézetekben 74 kutatóhely működik, számuk az összevonások, a felsőoktatási intézményekbe történő beolvadás, illetve gazdálkodási formaváltások következtében csökkent. A kutatóhelyeken 41 ezer főt foglalkoztatnak, közülük 24 ezren kutatók, fejlesztők (teljes munkaidőre átszámítva létszámuk 20, illetve 12 ezret tesz ki.) A kutatók átlagos életkora 43,5 év, kissé emelkedő tendenciájú. Közülük minden második a 30-49 év közötti korcsoportba tartozik, az 50 éven felüliek aránya 35 százalék. A kutatók 35 százaléka nő, kétharmaduk a felsőoktatásban dolgozik. A kutatók, fejlesztők egyharmada (közel 8 ezer fő) rendelkezik tudományos fokozattal, nyolctizedük (6275 fő) a tudományos kandidátusa. Az akadémiai (rendes vagy levelező) tagok száma 275, tudomány kandidátusa, az akadémiai (rendes vagy levelező) tagok száma 275, tudomány doktora fokozattal 1392-en rendelkeznek. A kutatók, fejlesztők egy év alatt közel 19 ezer kutatási témán, illetve fejlesztési feladaton munkálkodtak, amiből több mint 7 ezret eredményesen befejeztek. Nemzetközi együttműködésben közel 2000 témán, feladaton dolgoztak. Az összes téma, feladat közel arányosan oszlik meg az alapkutatások, az alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztési témák között. A kutatási, fejlesztési tevékenység országon belüli területi eloszlása sajátos képet mutat. A kutatási, fejlesztési tevékenység zöme a felsőoktatáshoz kapcsolódik, így a kutatóhelyek közel fele a fővárosra, harmada a 8 egyetemi városra (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém) koncentrálódik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepe e téren nem számottevő. A kutató fejlesztő helyek alig 3 százaléka (50) található itt. A foglalkoztatotti létszámból és a ráfordításokból való részesedése még kisebb, 2 százalék körüli. A kutatók-fejlesztők alig több mint negyede rendelkezik itt tudományos fokozattal, közülük 9 fő tudomány doktora, 104 kandidátus. A kutatási témák mintegy fele alkalmazott kutatás, az országos átlagnál kisebb az alapkutatások szerepe. A kutató-fejlesztő helyeken országosan megjelent 3555 könyvből 90, a közel 30 ezer szakcikk közül 570 született a megyében. A részesedés összességében megfelel a tevékenységre jellemzőnek, de az idegen nyelvű publikációknak csak alig egy százalékát írta megyei kutató.
