Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-24 / 70. szám

2000. március 24., péntek 3. oldal « jí&ggv) ín Kiemelten fontos Marik Sándor Sok jó hírt kapott megyénk az utóbbi he­tekben a legmagasabb szintről. Februárban a kormány határozott, hogy felgyorsítja, és tíz helyett öt esztendő alatt valósítja meg az autópályaépítési programot — amelyből az első rész megyénknek kedvez. A még jobb hír: a magyar kormány nemzeti fejlesztési terv kidolgozásán munkálkodik, amely felte­hetően az új Széchenyi-terv nevet viseli majd, és olyan területeket ölel fel, mint au­tópályák építése, területfejlesztés, turizmus, lakásépítés, a kis- és közepes vállalkozások segítése. Mind kiemelten fontos megyénk számára. Ám minden hírt szinte azonnal magya­rázni kezdenek, mintha rögtön elindulna a fellazítás. Ahelyett, hogy kezdenék a mun­kát, kezdik az „elemzést". Itt van például az autópálya a maga közbeszerzésével. Közhír­ré tették: öt százalékkal olcsóbban kell épí­teni, mint két éve közbeszerzéssel. Hazai cé­gekkel szeretnének építtetni, ha már EU tá­mogatás nem lesz a pályaépítés fedezeté­ben. Akkor mire a felhajtás? A héten megtudhattuk: Magyarországon jelenleg három építőipari cég rendelkezik olyan gépparkkal, ami technikailag képessé teszi őket autópálya építésre. A három igaz­gató a minapi nyilatkozata szerint még egyiküket sem keresték fel hivatalosan, de az nyilvánvaló — mint mondják —, lega­lább 4-5 hetet vehet igénybe az a tárgyalás- sorozat, ami tisztázhatná a pénzügyi üteme­zést, a műszaki kérdéseket. Ám ehhez is­merni kellene az autópálya szakasz építési terveit. Lefordítva: bizonytalan a legújabb fix — áprilisi — indítási határidő. Figyelemreméltóan röpködnek a számok is. Februárban a kormányszóvivő azt mond­ta, egymilliárd forintba kerül egy kilométer új autópálya. Egy hónappal később a Nem­zeti Autópálya Rt. vezérigazgatója már 1,3 milliárd forintról beszélt — síkvidéki sztráda esetében. Nem mindegy. A miniszterelnök fejek hullását helyezte kiltásba, ha pusztába kiáltott szó marad a kormány „autópályás" határozata. Meglepő, hogy ilyen előzmények után még mindig itt tartunk. A panaszai az öné, asszonyom... De a diag­nózis az én dolgom Ferter János rajza HÍREK □ Oktatáspolitika Az Eötvös József Szabadelvű Társaság és a Rétközi Iskolaszö­vetség szakmai tanácskozást rendez aktuális oktatáspolitikai kérdésekről az ibrányi polgár- mesteri hivatalban március 24-én 9-11 óra között. Ekkor adják át a RÍSZ jubileumi számí­tástechnikai verseny győzteseinek a díjait is. □ Tavaszi koncert A Primavera Balette­gyüttes hagyományos tavaszi koncertjét mu­tatja be Nyíregyházán, a művelődési köz­pontban március 25-én. A látványos balett­produkció 18 órakor kezdődik. □ Önkéntes véradás Pénteken Vaján az egészségházban 8-15 óráig várják a segítő­kész véradókat. A magyar hajó A szakemberek szerint a jú­nius elsején nyíló hannove­ri világkiállítás egyik leg­látványosabb pavilonja a magyaroké lesz, amely egy hajó szerkezetét szimboli­zálja. Az egyedi építmény acélszerkezetét a napokban fejezte be a nyíregyházi Butler Europe Kft., amely a teljes kivitelezéssel megbí­zott Közév alvállalkozója volt. A művészi alkotást a budapesti Vadász Stúdió tervezte, a közel 100 milliós beruházás kivitelezését a nyírségiek októberben kezd­ték el. Képünkön: a társpa­vilonok között magasodik a magyar pavilon, egy hajó szerkezete Stúdió-felvétel Almalevet tessék ásványvízzel A piacfigyelés ma már a termelők feladata, akik szövetkezve könnyebben találnak vevőt Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Ismét sikeres téli tanfolyamon vannak túl megyénk gyümölcstermesztő gazdái, akik hat településen három hónapon át vállalták a tanulással járó megpróbálta­tásokat. Nem önzetlenül persze, hiszen a boldogulásukat segítő legfris­sebb információkat szerezhették be az egyes szakterületek ava­tottjaitól. A téli képzést a napok­ban lezáró értékelésből többek között kiderült, hogy gondok vannak a metszéstudással, s hogy a megtermett gyümölcs fel­dolgozása, értékesítése megle­hetősen fantáziátlan. Nem csak nyersen — Ez a sajnálatos helyzet, amin sürgősen változtatni kell — szö­gezte le az egyik legérdekesebb előadást tartó Element Kornél, akit a szakma nemzetközi berke­iben egyszerűen csak a német élelmiszer-mélyhűtés pápájaként emlegetnek. Németország szak­lapjában, a Tiefkühl Reportban megjelenő írása egy-egy termé­ket a piac csúcsára emelhet, de épp úgy megpecsételheti egy új­donság sorsát kritikája. Vélemé­nyét ennyire figyelik a kereske­dők, ezért itthon is érdemes el­gondolkodni szavain. — A Jonatán szerelmese va­gyok, de Németország piacairól gyakorlatilag eltűnt ez a fajta, s Magyarországon is egyre keve­sebb van belőle. Nagy kár, mert sajátos, harmonikus izének, za­maténak köszönhetően keresett. A rossz tárolhatósága miatt visszaszorult, mert asztali alma­ként viszonylag rövid ideig ajánlható. Pedig a nyers fogyasz­tás csupán egyik lehetőség, a Jo­natánból, s általában minden gyümölcsből számtalan terméket lehet készíteni — szögezi le Kle- ment Kornél. Likőr és lekvár Szavait rögtönzött bemutatóval támasztja alá: az asztalon csak almából harminc különböző ter­méket terít szét, amelyeket seb­tében autójába pakolt, mielőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­be indult dietzenbachi otthoná­ból. Több mint szomorú, hogy az almatermesztés magyarországi központjában csöndes ámulattal nézzük ezt a kavalkádot, amely pedig csupán töredéke a teljes választéknak. Egymás után veszi kézbe a termékeket: a Német Sportszö­vetség ajánlását is élvező almale­ves ásványvizet, az almalekvárt, az almapempőt, az almachipse- ket, az almástallért, a félszáraz gyümölcskarikákat, a tortaönte- tet piskótával, az alacsony alko­holtartalmú almabort, alma- fröccsöt, almalikőrt, az alma­mustot derítetlen és szűrt formá­ban — felsorolni is sok. — Megkérdeztem a tanfolyam résztvevőit: ti mikor csináltok ilyeneket? — mondja nem titkolt célzással Element Kornél. An­nak azonban örül, hogy a tanfo­lyamot kísérő érdeklődés jelzi, a gazdák már gondolkodnak a jövőjükön, már túlnéznek a kert­művelés munkáján. A piacfigye­lés ma már a termelők feladata, s Németország például számunk­ra ígéretes lehetőségeket kínál. Egy német polgár évente 93 ki­logramm gyümölcsöt fogyaszt el, almából 1 millió tonnát termesz­tenek, de 2,5 millió tonnát esz­nek meg, azaz másfél millió ton­nát importálnak. Ezért a mennyiségért harcol a francia, az chilei, a brazil, az ar­gentin gazda, itt kell ringbe szállnia a magyar termelőnek is. Az sem titok: egyedül kudarcra van ítélve, hiszen Németország­ban az összes élelmiszer-forgal­mazást alig húsz nagykereskedői hálózat irányítja. Kis tételeket ajánló partnerekkel nem állnak szóba, de nagy kínálat is csak akkor érdekli őket, ha az áru egyedi, sajátos, a minőségi köve­telményeknek megfelelő termék. A szakember örömmel nyugtáz­za, hogy megyénk több pontján, így Tuzséron nyár felismerték a szövetkezés etóliygá’. Emblémás áru A szabolcsi alma versenyképes, ha megtanuljuk, hogyan kell azt eladni — jelenti ki végül Kle- ment Kornél. Az egyöntetű gyü­mölcs, az egészséges béltartalom garanciája, a márkázott, emblé­mával ellátott áru, a tetszetős csomagolás, a termőtáji és ter­melői információk, a szervezett árubemutatók mind-mind fontos kellékei a sikeres üzletnek, eh­hez pedig profikra van szükség. Egy régi füzet Bállá László .A.molyan kis egyéni szer­tartás ez nálam: olyankor, ami­kor két év váltja egymást, író­asztalom fiókjából kiveszem ezt a füzetet, csak egyszer egy esztendőben. Belelapozok és mindig intenzíven érzem an­nak jelenlétét, akié ez a füzet volt, s ez évet záró vagy nyi­tó meditációmnak valami külö­nös, fájdalmas, melankolikus ízt ad. Azután egy kis sóhaj­jal visszateszem a helyére. Nem. Most sem írok bele sem­mit. Mindenki azt mondja: apám­ra ütöttem, s én hasonlósá­gunk minden jegyét büszkén viselem, mint valami magas kitüntetést; szememben rövid pályafutásával (hatvankét éve­sen halt meg) a legmagasabb rendű életeszményt valósította meg, s én úgy érzem, minden­ben az a rossz bennem, amiben nem hasonlítok hozzá, azt kel­lene levetkőznöm, amiben más vagyok, mint ő. A halála utáni első években a szülői házban még szinte minden rá emlékeztetett. Ám hosszú özvegysége alatt néhai anyám belátta, hogy egy működő háztartásban lehetet­len mindent konzerválni úgy, ahogy volt, s hol ez változott meg, hol az. Elfogytak apám egykori személyes tárgyai is. Kis alumínium borotválkozó tálkáját én koptattam — kegye- letesen — a pamacsommal, míg ki nem lyukadt (most a pengéket tartom benne). Az öcsém használja még körző­készletét, rajztábláját. Más nem is igen maradt, csak még ez a füzet. Hasonlítunk egymásra szo­kásainkban, apró mániáink­ban is: akárcsak én teszem, ő is mindig gondosan nyilván­tartotta a munkáját, ellenőriz­te, eleget végzett-e. A háború­vesztés után, mint oly sok kár­pátaljai magyarnak, neki is de­rékba tört a pályája. Jegyzői oklevelét félre kellett tennie; sok nehéz, keserves munkát végigpróbált, végül egy műsza­ki rajzolói állásban sikerült megkapaszkodnia. Ekkor nem csupán szokásból írta ebbe a füzetbe a teljesítményét, szük­ség is volt rá: a vállalatnál ket­tős kontrollt vezettek be: a könyvelés is jegyezte az elvég­zett munkát, a dolgozó is. Temetése után én mentem el a céghez a füzettel elszámolni. Azután a fiókomba zártam. Nemcsak ereklyeként: úgy éreztem, nem csupán az utolsó éveket regisztrálja, hanem jel­képesen azt a több évtize­des munkát is, amellyel ben­nünket felnevelt, iskoláztatott. Valami nem mindennapi jelen­tőséget tulajdonítottam tehát a füzetnek, s úgy gondoltam: majd egyszer én is használni fogom. Majd ha valami igazán számottevő, nagy dolgot sike­rül tető alá hoznom, azt írom majd bele, mintegy folytatva apám bejegyzéseit. Két év fordulója táján elő is veszem, s mérlegre téve min­dent, elgondolkodom. De nem. Most sem. S az én kezemtől származó beírás még sohasem került bele. Vajon megadatik-e nekem valaha, hogy legalább részben fölhasználjam a füzetben üre­sen maradt négy és fél oldalt? Ki a ló a gáton? Nyíregyháza (KM - G. B.) — Egy év ismét eltelt, így most már a Vili. Nyíregyházi Or­szágos Tenyészszemle szer­vezését kezdték meg a na­pokban régiónk lótenyésztői. A Kisbéri-félvér Országos Lóte­nyésztő Egyesülete, a Magyar Sportló Tenyésztők Országos Egyesülete, valamint a Magyar Lovas Szövetség Tenyésztési Iro­dája támogatásával megalakult a szervezőbizottság, melynek agi­lis ügyintézője Novotni Péter me­gyei lótenyésztési felügyelő. A szakembertől megtudtuk, idén is a már jól bevált helyszínén, Nyíregyháza-Ilonatanyán a TIMPEX lovasiskola területén kerül sor a tenyészszemlére má­jus 5-7. között, ahol majd kiderül fajtánként, nemenként és kor­csoportonként, hogy mely lovak a legreményteljesebbek a jövő ál­lománya szempontjából. A nevezési határidő április 10. Eddig az időpontig lehet nevezni minden olyan kisbéri félvér, vagy magyar sportló csikóval és lóval, amelyik a két fajta által el­fogadott, és rendelkezik a lovas- versenyeken szokásos állatorvo­si igazolással, valamint hivata­los származási lappal. i »-------■fcm.-r—« —«a .........................mi Element Kornél rögtönzött árubemutatója a szerző felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents