Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-03 / 53. szám

2000. március 3., péntek 3. oldal Adó­elő(ít)élet Kovács Bertalan Ugy hírlik, az adóhatóság már gőzerővel dolgozik azon az informatikai rendszeren, amelynek segítségével kockázati osztályok­ba sorolhatják az adózókat. Az adósok új minősítésű lajsroma persze nem egy ha­szontalan APEH-adatbázis lesz, hanem na­gyon jó szolgálatot tehet az ellenőrző mun­kában. Amíg ugyanis eddig sokszor abszolút véletlenszerű volt az adóellenőrzések ala­nyainak kiválasztása, addig az új rendszer­ben majd — legalábbis a hírek szerint — például a nagyadózók sűrűbben is számít­hatnának a revizorok kopogtatására. Csak­úgy mint azok, akiknek már valamilyen — akár adóhiányból fakadó, akár valamilyen büntetőeljárás során összeszedett — priu­szuk van. Évekkel ezelőtt (nyilván a véletlen kiválasztásnak köszönhetően) egyik ismerősömet is adóellenőrízték, holott csak a nemzet napszámosainak járó, s természe­tesen a sávjának megfelelő szja-val csökken­tett havi fixet rakott zsebre. Azaz mégsem! Hiszen a tüzetes vizsgálat bruttó ötszáz(l) forint bizonytalan eredetűnek és adózatlan­nak is tűnő jövedelmet mutatott ki. Az előző évi maszekot emlékezetből is lazán felidéző tanárember rájött, hogy az akkor még Ady-bankó csakis a téesz birsalmásá­ban a diákokkal elvégeztetett szüret ellen­szolgáltatása lehet. A sztorinak különösebb tanulsága nincs, hacsak az nem, hogy adózó és adózó kö­zött tényleg óriási külöbségek lehetnek, s persze vannak is. Az adó-elő(ít)élet, illetve az adózási kockázati alapon való besorolás természetesen nem csupán az említettek miatt lesz majd hasznos, hanem azért is, mert az adózók ilyen szempontból történő minősítése megkönnyíti például hitelkérel­mük elbírálását is. A új rendszer iránti szimpátia közben azért jó volna, ha a hatóságok nem feled­keznénk meg azokról sem, akik ugyan nem VIP-ügyfelei az APEH-nek, pedig jövedel­mük után ezt érdemelnék! Wr Pistike! Y Kész vagy már a hegedüleckéddel Ferter János karikatúrája □ Tőkés Lászlót várják Megyénkbe vár­ják Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Refor­mátus Egyházkerület püspökét, aki a millen­niumi év keretében, március 14-én Nagyha­lászban és Nyírbogdányban tart istentisztele­tet. □ Belvíz Nyolc belvízvédelmi szakaszon to­vábbra is fenntartja a másodfokú készültsé­get a Felső-Tlsza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, míg a vajai szakaszon szerdán megszüntette, mert az elöntött terület nagysága a készült­séget meghatározó érték alá csökkent. Jelen­leg az igazgatóság működési területén 11 ezer hektár elöntött terület van. □ Közéleti fórum Lakossági fórumot ren­dez március 3-án, pénteken 16 órától Nyír­egyházán, a Jókai tér 4. szám alatt a Magyar Szocialista Párt. A február elsején életbe lé­pett új lakástámogatási koncepció lesz a té­ma. Az érdeklődők kérdéseire bankszakem­ber válaszol. Olimpiára készül a feltaláló Sok volt a selejt a betonelemek gyártásánál, ez adott témát és alapot a kutatáshoz Nyéki Zsolt Bököny, Nyíradony (KM) — Az európai jelző méltán jár egy vállalkozásnak, ahol a profit- szerzés mellett a környezet óvását, kímélését is alapelv­nek tekintik. A bökönyi szövetkezet telepén tartályokban fortyog, tisztul a fá- radtolaj, amely szép haszonnal kecsegtet. Azaz kecsegtethetne, mert bár a végtermék, mint talál­mány már számos nemzetközi elismerést szerzett, a gyártásban és forgalmazásban sokkal na­gyobb lehetőségek rejlenek. Megkímélt sablon — Ha annak idején figyeltünk volna olyan apróságra, mint az új technológiai eljárás szabadalmaz­» ..................... A konyhai kísérletek Brüsszelig vezettek. Csanádi József tatása, már több milliárd forintra rúgna az alkalmazás után járó, kiszámítható jogdíj. Valójában so­ha nem törődtem ezzel, engem mindig egy probléma megoldása és minél szélesebb körű alkalma­zása érdekelt. Ezért támogattam a fáradtolaj újrahasznosításának ezt a sajátos módját a bökönyi szövetkezetben — lép túl a pisz­kos anyagiakon Csanádi József. A ötletgazdának, feltalálónak is titulált szakember komoly sajtos múlttal rendelkezik, újításairól, 35 éve megkezdett kutatómunká­járól már az ’50-es évek elejétől rendszeresen cikkeztek a lapok. Legutóbb, az elmúlt év decembe­rében arról adhattak hírt, hogy egyetlen magyar díjazottként bronzérmet szerzett sablonlevá­lasztó formaolajával a brüsszeli Euréka-kiállításon. Az elismerést szerző termék a betonelemgyár- tók homlokán simít el sok ráncot, mert a készítménynek köszön­hetően a fémzsaluzathoz kötött nyersbeton könnyen, sérüléseket megúszva távolítható el. — Az egykori Beton- és Vasbe­tonipari Műveknél kezdtem laka­tosként, s szörnyülködve láttam, hogyan verik szét a sablonokat, amelyek közül éppen ezért na­gyon sok tönkrement, és a betone­lemeknél is sok volt a selejt. Ott­hon kezdtem el kísérletezni az olajjal, az első függőleges folyási próbákhoz lábasokat és konzerv­dobozokat használtam — a felesé­gem legnagyob örömére — említi a hőskort, amely a kitartás ered­ményeként vezetett a Csanol né­ven ismert készítmény a brüssze­li megmérettetéséhez. Megmentett olaj Miután a Csanol megkapta az Építésügyi Minőségellenőrző In­novációs Rt. termékké nyilvánítá­sát, az előállításhoz és forgalma­záshoz szükséges szakhatósági engedélyek beszerzésével megkez­dődhetett az üzemszerű gyártás. Ennek egyik bázisát Bökönyben alakították ki, a Kossuth Mező- gazdasági és Szolgáltató Szövetke­zetben vállalkoztak a feladatra. A >formaolaj alapanyaga a környe­zetre fokozottan veszélyes fárad­tolaj, amely megfelelő keze­lés és adalékanyagok hozzákeve­rése után ismét felhasználható — emeli ki az egyik legfontosabb szempontot Deme Miklós, a szö­vetkezet jó partnernek bizonyuló elnöke. — Az olaj még elhasználtan is rendkívül sokoldalú anyag, a ki­zárólag fáradtolajból gyártott ter­mékcsaládnak a Csanol sablonle­választó csak az egyik tagja — tér legújabb kísérletei eredményére az alsózsolcai gyár mellől Nyíra- donyba költöző Csanádi József. Itt említi meg a VH-sorozatot, amely vízkőoldó és hőtároló tulajdonsá­gokkal rendelkezik, majd a másik büszkeségére, a B 1 hűtőadalékra és kenőanyagra tér. Jó vélemények Ezt egy francia autógyár tesztelte, de a próbát tevők között vannak fakitermelők, fuvarozók, kórhá­zak, mezőgazdasági vállalkozók is — a dokumentumokból kiderül: mindenki rendkívül jó véleményt adott. Érthető optimizmussal ké­szül tehát a II. Feltaláló Olimpia Nemzetközi Találmányi Vásárra, melyet május 4-7. között Buda­pesten rendeznek meg. Egy dolog miatt fáj az ötletgaz­da feje: ahogy növekszik terméke­inek ismertsége, úgy erősödik an­nak a veszélye, hogy a gyártás el­kerül térségünkből. A hazai és a külföldi kereslet a kapacitás jelentős bővítését tenné lehetővé, a munkahelyet és a profitot érde­mes lenne itthon megtartani. Pályázati tanácsadás Azokat várják, akiknek kérdéseik vannak Nyíregyháza (KM) — A Szociá­lis és Családügyi Minisztéri­um nagy jelentőségű, nem kis összeggel járó pályázatokat hirdetett nemrég. Ezek lehetőséget teremtenek a helyi szociális alap- és szakellátó rendszer elemeinek fejlesztésére, különösen a bentlakásos intéz­mények, a családsegítés, gyer­mekvédelem, hajléktalanellátás területén. Hogy a pályázati feltételek maradéktalanul teljesüljenek, a pályázatok sikerességének esé­lye minél nagyobb legyen, a nyíregyházi Szocio East Égyesü- let Regionális Forrásközpont pályázati tanácsadással kíván­ja segíteni az önkormányzato­kat, és a különböző szervezete­ket. A formai követelmények, a szakmai, költségvetési elképzelé­sek, tervek készítésében lehet­nek hasznosak a szervezet ta­pasztalt, gyakorlattal rendelkező munkatársai. A pályázatírási tanácsadás in­gyenes. Várják azokat, akiknek kérdéseik vannak, nehézségekbe ütköznek, de eredményes pálya­munkát szeretnének a határ­időre beadni, jelentkezzenek az egyesület címén (Kinyik Mar- gitot keressék!): Nyíregyháza, Hősök tere 9. 401-075, vagy 400- 378. Kánkán az oviban A nagykállói Szivárvány Óvodában a közelmúltban az óvónők fergeteges sikert arattak az ovibulin a szülők és résztvevők körében kánkántáncukkal. A bál bevéte­lét udvari játékparkjuk gazdagítására fordítják. Magyarné Pacsuta Éva felvétele Nyírségi trikolor Szilvási Csaba__________________________ Tavasz van, a nagy lelki zászlóbontás ideje. Ahogy a zöld jelzésnél befordulok a ko­csimmal a Luther ház előtti útkereszteződésnél, akármeny- nyire is sietnék haza, Gyar­matra, ellenállhatatlan kény­szert érzek, hogy valahol meg­állják. Le is teszem az autót és visszagyalogolok a megyeháza előtti parkba. Békésen burruk- koló szivárványos, gyöngyház nyakú galambok totyognak kö­rül. Megszívom a tüdőmet egy kis nyíregyházi levegővel. Pi- ros-fehér-zöld zászlókat látok. A piros a régi kollégium tégla- kerítését, a fehér kamaszko­rom Nyíregyházája fürtös aká­cainak virágait, a zöld a sóstói erdő fáit juttatja eszembe. Ne­kem Nyíregyháza szín, hang, íz, illat és tapintás. Az öt érzék indukciója kitölti vele kapcso­latos valamennyi élményemet. Szép szőke városom életem leg­meghatározóbb négy évének, középiskolás koromnak, az első barátságnak és az első sze­relemnek a színtere. Az eltűnt idő nyomában já­rok. Távoli régi fájások, örö­mök hullámai verődnek múl­tam rakpartjához. az élet egy- szerisége, megismételhetetlen- sége szélbefútta lábnyomok, kihűlt kilincsek képében kava­rog bennem. Mint a hegedűt a sok játék, úgy telíti most a tel­kemet az átélt élmények felidé­zése. A honi föld édes gravitá­cióját érzem. Milyen jó lenne kimenni most a sóstói erdőbe is, a ter­mészetbe, ahol az egyszerűség, a tisztaság és a csend emelt mindig a lélek magasságaiba. A Sóstó partján már a zöld szín ezer Ígéretét hordozva nyújtózkodnak az ég felé a most még kopasz fák. Legked­vesebb barátom, egykori vas- váris osztálytársam a Morgó temetőben pihen már harmin­cöt éve. Őt is meg kellene láto­gatnom. Lelkiismeret furdalá- som van. Miért kell mindig ro­hanni? Én megöregedtem, de a város fiatalabb, mint valaha volt. Európába indul ő is, mint a nagy hon. Tapasztalom, hogy itt, az én szűkebb hazámban is hűlnek a szívek, szürkülnek az emberi kapcsolatok. Négy-öt volt nyíregyházi barátom hosz- szú idő óta hallgat. Figyelmes­ségemre, amellyel örömöt akartam nekik okozni, „meg sem billennek”. Pusztítanak még a népbeteg­ségek, az alkohol és társai is, és még mindig vakít a babonák trachomája. De azért nagyon szép ez a város. Az a hang munkál bennem is, ilyenkor tavasszal, amelyik a fecskét és a gólyát hazahívja kikeletkor. Régi márciusok lel­kesedése lobog bennem. Mi­lyen jó lenne újra kamasznak lenni, lerúgni a cipőmet, hogy érezzem a nyírségi por puhasá­gát. ^Beszállok az autómba. Ez alatt a fél óra alatt mennyi minden megváltozott bennem. Azzal, hogy feltöltekeztem, hogy megtankoltam a lelke- met, mintha húsz-harminc évet visszafiatalodtam volna. Csökkentett készültség Nyíregyháza (KM — K. D.) — Harmadról másodfokú­ra mérsékelték a Szamos teljes magyarországi és a Tisza Vásárosnamény-To- kaj közötti szakaszán a víz­minőség-védelmi készültsé­get — közölte lapunkkal Fazekas László védelemve­zető, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazga­tója. Kedden újabb négy má­zsa haltetemet gyűjtöttek be, a két érintett folyón to­vább folytatják a megfigye­lést. Ami a belvizet illeti, ked­den tíz kotrógéppel másfél kilométeres csatornasza­kaszról kétezernyolcszáz köbméter iszapot távolítot­tak el a belvíz gyorsabb le­vonulását segítendő, a működő 20 stabil szivattyú- telep 1,4 millió köbméter belvizet emelt át a befoga­dókba. A vízminőség- és bel­vízvédelmi munkálatokban háromszázheten vettek részt. Tartálvpllpnnr7p« a höknm/i fplpnpn A ■zypnfi fpivérplpi

Next

/
Thumbnails
Contents