Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-14 / 62. szám
2000. március 14., kedd 6. oldal Hej, halászok! A Szamost és a Tiszát ért ciánszennyezés több irányban is kifejti negatív hatásait. A halászok és horgászok körében nemcsak nagy felháborodást, de szomorúságot is kiváltott, hiszen a mérgezés következményeként munkájuk, illetve hobbijuk gyakorlása került időlegesen veszélybe a szennyeződés és az azt követő tilalmak miatt. Körképünkben az érintettek fejtik ki véleményüket, hangot adnak reményeiknek is. .........^ □ Téves mentés Volt olyan térsége a Tiszának, ahol a félig kábult halakból néhányat egyesek átvittek a tiszta holtágba, így gondolván megmenteni életüket... □ A Szamosé is Bár a Tisza szennyezettségét gyakrabban emlegetik, mint a Szamosét, mely először és töményebben kapta a dózist, erről a folyóról sem feledkeznek meg. Szavai szerint Gönczi János a Szamos kormánybiztosának is tekinti magát. Hal(étel)stop Rohod (KM) — Bár nem tiszai-szamosi halakat tálaltak-tálalnak fel a rohodi Négy Ász vendéglőben, mégis visszaesett a kereslet. — Készlet van, bár mostanában kisebb, mint korábban — mutatja képünkön Éles Tibor tulajdonos —, de a vendégek a régebben gyakran rendelt halászlé, rántott vagy sült hal helyett többnyire inkább mást rendelnek. Aki mégis halételt kér, azért megkérdezi: ugye nem ciános? Természetesen nem — hangzik olyankor a felelet — nyugodtan fogyasztható. Kétségek között Tímár (KM) — Három csónakjuk van, a legújabb most készült el, százezreket fektettek varsákba, hálókba, egyéb felszerelésekbe. Most nem tudják, mitévők legyenek... — Nagyon kellemetlenül érintett minket a ciánszennyezés, mert bár én már abbahagytam, az egyik fiam éppen tavaly nyáron szegődött el hivatásos halásznak, s bizony több mint félmilliót öltünk a felszerelésekbe — fogadott Jónás György, akinek ugyan figyelme már a mezőgazdaság más ágazatai felé fordult, fia révén mégis érintett a témában. — Most kicsit kilátástalannak tűnik a helyzet, hiszen a mérgezés után széles körű tilalmat rendeltek el, így megfordult a fejünkben az is, hogy eladjuk a felszerelést. Persze kérdéses, ki venné most meg? A fiú az autószerelő szakma után halász- szá képezte magát, munkába állt, szereti is. Most érne be igazán mindez, hiszen a tavasz az igazi szezon, erre ciánszennyezett lett a folyó, következményeit pedig még nyögni fogjuk egy ideig. Ekkora halpusztulásra Jónás György sem emlékszik, pedig 13 évet húzott le a vizeken, s azelőtt sem volt ismeretlen számára a horgászok, halászok világa. Jónásék bíznak abban, hogy az ívás időszakában benépesül majd a folyó. Tapasztalták, hogy nem a teljes élővilág szenvedett kárt, így van esély a rehabilitációra, az újraéledésre, és a fiú újra munkába állhat. Az oldalt írta és szerkesztette Kováts Dénes, a fotók Balázs Attila felvételei. Tervszerű rehabilitációt a folyókon Nyíregyháza (KM) — Még mindig nem tudjuk pontosan a Tisza veszteségét — fogalmazott Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője —, így a miénket sem. Cégünket érintik a ciánszennyezés hatásai, de szerencsére több lábon állunk, így ha kellemetlen is a helyzet, azért nem reménytelen. — Tönkre ugyan nem megyünk a ciánszennyezés miatt, hiszen nemcsak a Tiszán gazdálkodunk, de azért érzékenyen érint minket ez a megdöbbentő esemény — vázolt helyzetképet az ügyvezető. — Az ágazaton belül a tógazdaság és az egyéb természetes vizek révén folyamatos a tevékenységünk, de nyilván nem pótolja veszteségeinket. Elmaradó bevételek Száznegyven kilométeres folyószakasz tartozik a kft.-hez Záhonytól Tiszadobig, Radóczi János 10-12 százalékos bevételkiesésre számít a területi engedélyek értékesítésének elmaradásából, hiszen évente 2-3 ezer igény jelentkezik. Nyilvánvalóan nem célszerű kiadni az engedélyt, ha tilalom van — jegyezte meg —, a már kiadottakat természetesen visszaváltják. Sokan ugyanis már karácsonyra, vagy az év végén kiváltották. Ez a visszavétel persze nem kis adminisztrációs munkát jelent az ügyintézők számára. Gondot jelent az is, hogy a termelés folyamatos finanszírozására nem állnak rendelkezésre anyagi eszközök, hiszen a halértékesítésből származó bevétel a szokásosnak 15-20 százalékára Lehalásznak a császári tavon esett vissza. Négy Tescóba is szállít halat a Szabolcsi Halászati Kft., s bár az akváriumokban vígan ficánkolnak, mégis alig veszik — jegyezte meg kesernyésen Radóczi János. Segíteni a szaporodást — Szerintem jól döntött a kormánybiztos, amikor a tilalom bevezetése mellett határozott — vélekedett az ügyvezető —, még ha ez drasztikusan is érinti a halászokat és horgászokat. Az azonban meggondolandó, hogy egyes térségeket (holtágakat, motorvá- kat) idővel fel lehetne szabadítani. Ha már így jártunk, akkor viszont alaposan és átgondoltan kell felkészülni a visszatelepítésre, figyelembe véve a halfajok sokszínűségét. Én egyrészt arra számolok, hogy elszaporodnak a megmaradt halfajok, különösen, ha az ívás időszakában sikerül odafigyelnünk megóvásukra. Akár egy ilyen — jól levezényelt — időszak is jelentősen javíthat a helyzeten. Őriznünk kell tehát a folyók élővilágát az orvhorgászokról, figyelni az ártéri topolyákban, holtágakban maradt halak, ivadékok visszamentésére. A rehabilitációban a Felső- Tisza és a Bodrog halállományára is lehet építeni. Radóczi János a vészt követően azonnal hozzálátott kidolgozni egy programot a halászok foglalkoztatására, ezt el is juttatta az illetékesekhez. Jó példaként maga is foglalkoztatja az eddig önállóan tevékenykedő halászokat. Kiesik a kereset — Normális körülmények között a tavasz a legjövedelmezőbb időszak az életükben, az idén másképp alakult a helyzet — indokolta. — Nem lenne jó, ha teljesen kenyér nélkül maradnának, bár kétségtelen, hogy így kevesebbet keresnek. A télére betárolt halak lehalászásában és visszatelepítésében vesznek most részt. Feltétlenül feladatokat kell kapjanak a folyó rehabilitációjában, az őrzésben, szaktudásukkal sokat segíthetnek. Ez a Szociális és Családügyi Minisztérium által kezdeményezett program révén valósulhat meg. Foglalkoztatás Abádszalók (MTI) — A Szociális és Családügyi Minisztérium a munkaerő-piaci alap átcsoportosításával 300 millió forint támogatást nyújt a munkanélkülivé váló tiszai halászok foglalkoztatásához — jelentette be Harrach Péter, a tárca vezetője. Az áprilisban induló programhoz néhány tízmillió forinttal hozzájárulnak az érintett megyék munkaügyi központjai is. A tervezett program keretében a minisztérium illetékesei felveszik a kapcsolatot az önkormányzatokkal, a vízügyi és környezetvédelmi szervezetekkel, felszólítják őket, hogy foglalkoztassák a halászokat a folyószakaszok őrzésénél, a haltelepítésnél, vagy a környezetvédelmi vizsgálatok elvégzésénél. A szerszámok pihenőben Tímár (KM) — Gyermekkora óta kedvelt időtöltés — és persze keresetkiegészítés is — a horgászás-halászás Szabó László számára, aki családos emberként hat esztendeje folytat aktív halászatot. — Jószágot tartok, tejtermelő vagyok, az asszony és én is kiváltottuk az őstermelői igazolványt — közölte ottjártunkkor. <— Két leányt nevelünk, a nagyobbik Tokajban középiskolás a kereskedelmiben, a kisebbik nyolcadikos. Bizony, a megélhetéshez és taníttatásukhoz elkel a keresetkiegészítés, a víz és a halak sze- retete mellett ezért járok halászfii. A mérgezés és a tilalom most gyakorlatilag megfosztott ettől a jövedelemforrástól, de remélem, csak átmenetileg. Hal van a Tiszában — állítja Szabó László, aki annak ellenére, hogy a szerszámot le se szabad tenni a folyóra, azért járt kinn, de csak terepszemlén. Abban bízik, hogy ha az idén már nem is, de jövőre már eredményes halászatot lehet folytatni. Igaz, a hatalmas, elpusztult halak újra megjelenéséhez akár évtizedeket is kell várni a fejlődési folyamat ismeretében. Véleménye szerint a kárt nem szenvedett Felső-Tiszából, a Bodrogból, a csatornákból és morotvákból újra gyarapodhat a Tisza halállománya, különösen akkor, ha ezt idővel telepítéssel is segítik. — Bár most pihennek a magam készítette szerszámok, varsák, bízom benne, hogy előbb- utóbb ismét meghozzák a magukét. Hat-nyolc kilós harcsákat is fogtam már, a rekord egy 12 kilós volt, de azt le kellett adni a halászati szövetkezet boltjában — mondta búcsúzóul. Szabó László varsái most pihennek Kitartó a tiszalöki halászdinasztia Tiszalök (KM) — Régi halászdinasztia a Csikós-família, ezzel foglalkozott a nagyapa, az apa is negyven éve ezt teszi, a fiú is már egy évtizede. Utóbbival beszélgettünk arról, mit jelent a halászatból élők számára a cián- szennyezés. — Bár esztergályosnak tanultam, a családi hagyományok és a halászat szeretete mégis e pályára vonzott tiz esztendővel ezelőtt — mutatkozott be Csikós János. — Számunkra ez jelenti a fő kereseti forrást, nekem például három gyermek ellátásáról, neveléséről kell gondoskodnom. Jelentős érvágás ez a tragédia számunkra, hiszen a Tiszán keressük meg mindennapi kenyerünket, s éppen a márciustól májusig tartó főszezonban nem halászhatunk, pedig rendszerint ebben az időszakban teszünk szert éves jövedelmünk zömére. O Mi lehet a kiút? — Vannak elképzelések, reméljük, meg is valósulnak. Most éppen a Szabolcsi Halászati Kft. Csikós János munka közben vezetője foglalkoztat időlegesen minket, a császárszállási tavakat halásszuk le, s telepítjük át innen a halakat. Szó esett arról is, hogy őrzési feladatokat bíznak majd ránk a tilalmi időszakban, hogy elriasszuk az orvhalászokat, s feltehetően részünk lesz a folyó rehabilitációjában, hiszen az ívást segítjük, s a vizsgálati halak összegyűjtése is feladatunk. Egyébként — bár a halászat a fő megélhetési forrásunk —, otthon csónakokat is készítünk eladásra, bár a kereslet most, mivel nem lehet horgászni és halászni, ez iránt is csökkent, mondtak már vissza megrendelést. Csikósék tapasztalatai szerint leginkább a busa pusztult ki a Tiszából, s kisebb mértékben más fajok is. A próbahalászatok eredményei azt mutatják, hogy talán nem olyan nagy a veszteség, mint ahogyan az első jelek, s a jelentős halpusztulás okán feltételezték a szakemberek. Van hal a folyóban — állította Csikós János —, s részben táplálék is számukra. — Ha tragikus is a helyzet, azért nem annyira drámai, mint először tűnt — vélekedett a halász —, és ha meg tudjuk óvni a halakat az ívás időszakában, viszonylag gyorsan benépesíthetik a folyót. A problémák ellenére sem hagynak fel a halászattal Csikósék — fogalmazott a fiú —, egyrészt mert komoly beruházásokkal teremtették meg a munkavégzés feltételeit, másrészt mert egykönnyen nem is hajlandók feladni. Kitartanak a végletekig — modta —, hiszen van remény a folytatásra. W EGYBŐL TÖBBET - HALAK ÍS HALÁSZOK
