Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-14 / 62. szám

2000. március 14., kedd 6. oldal Hej, halászok! A Szamost és a Tiszát ért ciánszennyezés több irányban is kifejti negatív hatásait. A halászok és horgászok körében nemcsak nagy felháborodást, de szomorúságot is ki­váltott, hiszen a mérgezés következménye­ként munkájuk, illetve hobbijuk gyakorlá­sa került időlegesen veszélybe a szennye­ződés és az azt követő tilalmak miatt. Kör­képünkben az érintettek fejtik ki vélemé­nyüket, hangot adnak reményeiknek is. .........^ □ Téves mentés Volt olyan térsége a Ti­szának, ahol a félig kábult halakból néhá­nyat egyesek átvittek a tiszta holtágba, így gondolván megmenteni életüket... □ A Szamosé is Bár a Tisza szennyezettsé­gét gyakrabban emlegetik, mint a Szamosét, mely először és töményebben kapta a dózist, erről a folyóról sem feledkeznek meg. Szavai szerint Gönczi János a Szamos kormánybiz­tosának is tekinti magát. Hal(étel)stop Rohod (KM) — Bár nem tiszai-szamosi ha­lakat tálaltak-tálalnak fel a rohodi Négy Ász vendéglőben, mégis visszaesett a kereslet. — Készlet van, bár mostanában kisebb, mint korábban — mutatja képünkön Éles Tibor tulajdonos —, de a vendégek a régeb­ben gyakran rendelt halászlé, rántott vagy sült hal helyett többnyire inkább mást ren­delnek. Aki mégis halételt kér, azért meg­kérdezi: ugye nem ciános? Természetesen nem — hangzik olyankor a felelet — nyugodtan fogyasztható. Kétségek között Tímár (KM) — Három csónakjuk van, a legújabb most készült el, százezreket fektettek varsákba, hálókba, egyéb felszerelésekbe. Most nem tudják, mitévők legyenek... — Nagyon kellemetlenül érintett minket a ciánszennyezés, mert bár én már abbahagy­tam, az egyik fiam éppen tavaly nyáron szegődött el hivatásos halásznak, s bizony több mint félmilliót öltünk a felszerelésekbe — fogadott Jónás György, akinek ugyan fi­gyelme már a mezőgazdaság más ágazatai felé fordult, fia révén mégis érintett a témá­ban. — Most kicsit kilátástalannak tűnik a helyzet, hiszen a mérgezés után széles körű tilalmat rendeltek el, így megfordult a fe­jünkben az is, hogy eladjuk a felszerelést. Persze kérdéses, ki venné most meg? A fiú az autószerelő szakma után halász- szá képezte magát, munkába állt, szereti is. Most érne be igazán mindez, hiszen a tavasz az igazi szezon, erre ciánszennyezett lett a folyó, következményeit pedig még nyögni fogjuk egy ideig. Ekkora halpusztulásra Jó­nás György sem emlékszik, pedig 13 évet húzott le a vizeken, s azelőtt sem volt isme­retlen számára a horgászok, halászok vilá­ga. Jónásék bíznak abban, hogy az ívás idő­szakában benépesül majd a folyó. Tapasztal­ták, hogy nem a teljes élővilág szenvedett kárt, így van esély a rehabilitációra, az új­raéledésre, és a fiú újra munkába állhat. Az oldalt írta és szerkesztette Kováts Dé­nes, a fotók Balázs Attila felvételei. Tervszerű rehabilitációt a folyókon Nyíregyháza (KM) — Még min­dig nem tudjuk pontosan a Tisza veszteségét — fogalma­zott Radóczi János, a Szabol­csi Halászati Kft. ügyvezetője —, így a miénket sem. Cégün­ket érintik a ciánszennyezés hatásai, de szerencsére több lábon állunk, így ha kellemet­len is a helyzet, azért nem re­ménytelen. — Tönkre ugyan nem megyünk a ciánszennyezés miatt, hiszen nemcsak a Tiszán gazdálkodunk, de azért érzékenyen érint min­ket ez a megdöbbentő esemény — vázolt helyzetképet az ügyve­zető. — Az ágazaton belül a tó­gazdaság és az egyéb természetes vizek révén folyamatos a tevé­kenységünk, de nyilván nem pó­tolja veszteségeinket. Elmaradó bevételek Száznegyven kilométeres folyó­szakasz tartozik a kft.-hez Zá­honytól Tiszadobig, Radóczi Já­nos 10-12 százalékos bevételkie­sésre számít a területi engedé­lyek értékesítésének elmaradá­sából, hiszen évente 2-3 ezer igény jelentkezik. Nyilvánvaló­an nem célszerű kiadni az enge­délyt, ha tilalom van — jegyezte meg —, a már kiadottakat termé­szetesen visszaváltják. Sokan ugyanis már karácsonyra, vagy az év végén kiváltották. Ez a visszavétel persze nem kis admi­nisztrációs munkát jelent az ügyintézők számára. Gondot jelent az is, hogy a ter­melés folyamatos finanszírozásá­ra nem állnak rendelkezésre anyagi eszközök, hiszen a halér­tékesítésből származó bevétel a szokásosnak 15-20 százalékára Lehalásznak a császári tavon esett vissza. Négy Tescóba is szállít halat a Szabolcsi Halásza­ti Kft., s bár az akváriumokban vígan ficánkolnak, mégis alig ve­szik — jegyezte meg kesernyé­sen Radóczi János. Segíteni a szaporodást — Szerintem jól döntött a kor­mánybiztos, amikor a tilalom be­vezetése mellett határozott — vé­lekedett az ügyvezető —, még ha ez drasztikusan is érinti a halá­szokat és horgászokat. Az azon­ban meggondolandó, hogy egyes térségeket (holtágakat, motorvá- kat) idővel fel lehetne szabadíta­ni. Ha már így jártunk, akkor vi­szont alaposan és átgondoltan kell felkészülni a visszatelepítés­re, figyelembe véve a halfajok sokszínűségét. Én egyrészt arra számolok, hogy elszaporodnak a megmaradt halfajok, különösen, ha az ívás időszakában sikerül odafigyelnünk megóvásukra. Akár egy ilyen — jól levezényelt — időszak is jelentősen javíthat a helyzeten. Őriznünk kell tehát a folyók élővilágát az orvhorgá­szokról, figyelni az ártéri topo­lyákban, holtágakban maradt halak, ivadékok visszamentésé­re. A rehabilitációban a Felső- Tisza és a Bodrog halállományá­ra is lehet építeni. Radóczi János a vészt követő­en azonnal hozzálátott kidolgoz­ni egy programot a halászok fog­lalkoztatására, ezt el is juttatta az illetékesekhez. Jó példaként maga is foglalkoztatja az eddig önállóan tevékenykedő halászo­kat. Kiesik a kereset — Normális körülmények között a tavasz a legjövedelmezőbb idő­szak az életükben, az idén más­képp alakult a helyzet — indokol­ta. — Nem lenne jó, ha teljesen kenyér nélkül maradnának, bár kétségtelen, hogy így kevesebbet keresnek. A télére betárolt halak lehalászásában és visszatelepíté­sében vesznek most részt. Feltét­lenül feladatokat kell kapjanak a folyó rehabilitációjában, az őrzés­ben, szaktudásukkal sokat segít­hetnek. Ez a Szociális és Családü­gyi Minisztérium által kezdemé­nyezett program révén valósulhat meg. Foglalkoztatás Abádszalók (MTI) — A Szo­ciális és Családügyi Minisz­térium a munkaerő-piaci alap átcsoportosításával 300 millió forint támogatást nyújt a munkanélkülivé vá­ló tiszai halászok foglalkoz­tatásához — jelentette be Harrach Péter, a tárca veze­tője. Az áprilisban induló programhoz néhány tízmil­lió forinttal hozzájárulnak az érintett megyék munkaü­gyi központjai is. A tervezett program kere­tében a minisztérium illeté­kesei felveszik a kapcsolatot az önkormányzatokkal, a vízügyi és környezetvédelmi szervezetekkel, felszólítják őket, hogy foglalkoztassák a halászokat a folyószakaszok őrzésénél, a haltelepítésnél, vagy a környezetvédelmi vizsgálatok elvégzésénél. A szerszámok pihenőben Tímár (KM) — Gyermekkora óta kedvelt időtöltés — és persze keresetkiegészítés is — a horgászás-halászás Sza­bó László számára, aki csalá­dos emberként hat esztende­je folytat aktív halászatot. — Jószágot tartok, tejtermelő va­gyok, az asszony és én is kivál­tottuk az őstermelői igazolványt — közölte ottjártunkkor. <— Két leányt nevelünk, a nagyobbik Tokajban középiskolás a keres­kedelmiben, a kisebbik nyolcadi­kos. Bizony, a megélhetéshez és taníttatásukhoz elkel a kereset­kiegészítés, a víz és a halak sze- retete mellett ezért járok halász­fii. A mérgezés és a tilalom most gyakorlatilag megfosztott ettől a jövedelemforrástól, de remélem, csak átmenetileg. Hal van a Tiszában — állítja Szabó László, aki annak ellené­re, hogy a szerszámot le se sza­bad tenni a folyóra, azért járt kinn, de csak terepszemlén. Ab­ban bízik, hogy ha az idén már nem is, de jövőre már eredmé­nyes halászatot lehet folytatni. Igaz, a hatalmas, elpusztult ha­lak újra megjelenéséhez akár év­tizedeket is kell várni a fejlődési folyamat ismeretében. Vélemé­nye szerint a kárt nem szenve­dett Felső-Tiszából, a Bodrogból, a csatornákból és morotvákból újra gyarapodhat a Tisza halál­lománya, különösen akkor, ha ezt idővel telepítéssel is segítik. — Bár most pihennek a ma­gam készítette szerszámok, var­sák, bízom benne, hogy előbb- utóbb ismét meghozzák a magu­két. Hat-nyolc kilós harcsákat is fogtam már, a rekord egy 12 ki­lós volt, de azt le kellett adni a halászati szövetkezet boltjában — mondta búcsúzóul. Szabó László varsái most pihen­nek Kitartó a tiszalöki halászdinasztia Tiszalök (KM) — Régi halász­dinasztia a Csikós-família, ezzel foglalkozott a nagya­pa, az apa is negyven éve ezt teszi, a fiú is már egy év­tizede. Utóbbival beszélget­tünk arról, mit jelent a halá­szatból élők számára a cián- szennyezés. — Bár esztergályosnak tanul­tam, a családi hagyományok és a halászat szeretete mégis e pá­lyára vonzott tiz esztendővel ezelőtt — mutatkozott be Csikós János. — Számunkra ez jelenti a fő kereseti forrást, nekem például három gyermek ellátásáról, neveléséről kell gondoskodnom. Jelentős érvágás ez a tragédia számunkra, hiszen a Tiszán ke­ressük meg mindennapi kenye­rünket, s éppen a márciustól má­jusig tartó főszezonban nem ha­lászhatunk, pedig rendszerint ebben az időszakban teszünk szert éves jövedelmünk zömére. O Mi lehet a kiút? — Vannak elképzelések, re­méljük, meg is valósulnak. Most éppen a Szabolcsi Halászati Kft. Csikós János munka közben vezetője foglalkoztat időlegesen minket, a császárszállási tavakat halásszuk le, s telepítjük át in­nen a halakat. Szó esett arról is, hogy őrzési feladatokat bíznak majd ránk a tilalmi időszakban, hogy elriasszuk az orvhalászo­kat, s feltehetően részünk lesz a folyó rehabilitációjában, hiszen az ívást segítjük, s a vizsgálati halak összegyűjtése is felada­tunk. Egyébként — bár a halá­szat a fő megélhetési forrásunk —, otthon csónakokat is készí­tünk eladásra, bár a kereslet most, mivel nem lehet horgászni és halászni, ez iránt is csökkent, mondtak már vissza megrende­lést. Csikósék tapasztalatai szerint leginkább a busa pusztult ki a Tiszából, s kisebb mértékben más fajok is. A próbahalászatok eredményei azt mutatják, hogy talán nem olyan nagy a veszte­ség, mint ahogyan az első jelek, s a jelentős halpusztulás okán feltételezték a szakemberek. Van hal a folyóban — állította Csikós János —, s részben táplálék is számukra. — Ha tragikus is a helyzet, azért nem annyira drámai, mint először tűnt — vélekedett a ha­lász —, és ha meg tudjuk óvni a halakat az ívás időszakában, vi­szonylag gyorsan benépesíthetik a folyót. A problémák ellenére sem hagynak fel a halászattal Csikó­sék — fogalmazott a fiú —, egy­részt mert komoly beruházások­kal teremtették meg a munka­végzés feltételeit, másrészt mert egykönnyen nem is hajlandók feladni. Kitartanak a végletekig — modta —, hiszen van remény a folytatásra. W EGYBŐL TÖBBET - HALAK ÍS HALÁSZOK

Next

/
Thumbnails
Contents