Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-14 / 62. szám
2000. március 14., kedd 3. oldal Kivételes pillanatok Nagy István Attila A Ifjú forradalmárok tizenkét parancsolatának első pontja a cenzúra eltörlését követeli. A szabad sajtó megteremtése azért volt korszakos jelentőségű, mert csak így lehetett közvetíteni azokat a törekvéseket, amelyek a polgári átalakuláshoz szükségesek voltak. A sajtószabadságnak nemcsak azokban a jövendőt dajkáló hónapokban volt meghatározó szerepe, hanem az is maradt napjainkra is. Mindig is összekapcsolódott a gondolkodással, a valóságfelfedezés akkor mámorosabb, ma inkább higgadtabb hitével. Márciusról szólva felvetődhet, hogy a mai nemzedék nem a híres popsztár bemutatkozását választaná-e az eső helyett? Figyelem a húszéves hölgy arcát, miközben a kérdésemen töpreng. Érdektelennek látszik, s a válasza sem lelkesít: fogalmam sincs. At mondják, vannak a történelemben kivételes pillanatok. Ilyen volt 1848. március I5-e is. Nem hiszem. Csak a tehetetlenek gondolják azt, hogy eltűnt előlük a cselekvés lehetősége, mert mindig lehet tenni, ha a célokat az ember önmagán kívül is keresi. Mert nem az az egyetlen nap mutatta meg a fiatalok erejét, hanem az utána következő hónapok, a küzdelem, a leleményesség, az önfeláldozás, a bukás férfias vállalása. Azok az egymást ölelő nemzedékek, magyarok és nem magyarok, képesek voltak önmagukat mégőrizni, akkor is, ha bitófán vagy a sortűz előtt végezték. Az emberi tartás léte vagy hiánya nem a történelminek nevezett időszakok függvénye. A naggyá levés lehetősége ott bujkál mindennapjainkban, a hétfőkben és a ked- dekben, a szombatokban és a vasárnapokban. Jelen van az ügyintéző magatartásában, a kalauz türelmében, a pedagógus di- ákszeretetében ugyanúgy, mint a szólamoktól tartózkodó politikusi magatartásban. Sokféle jel mutatja, hogy mindennek nagy hiányát éljük meg. Úgy tűnik, mintha nem formálódna az az egység, amely a forradalmat és szabadságharcot olyan kivételessé tette. Pedig célok ma is vannak, amelyekért cselekedni érdemes. A hősi halál tisztelete nélkül, de nem érdemtelenül. Ferter János rajza Éltető napocska □ Véradás Március 14-én kedden 11-13 óráig a kisvárdai véradó állomáson a helyi Szabolcs Áruház dolgozói, a fehérgyarmati véradó állomáson 8-12 óráig Fehérgyarmat város polgárai adnak vért, Nyírbátorban 11-15 óráig pedig a Bátor-Tex Kft.-nél szervez véradást a megyei Vöröskereszt. □ Vállalkozók A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Szervezete március 16-án 16 órától tartja közgyűlését Nyíregyházán, a PRIMOM Vállalkozói Inkubátorház konferenciatermében. O Pénz méhészeknek Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Tisza-Szamos közi Szervezete méhészgyűlést tart március 15-én 9 órától Fehérgyarmat polgármesteri hivatalában a 2000. évi agrártámogatási rendszer és igénybevételének lehetőségeiről. Az iskola büszkeségei A közelmúltban rendezték meg országos és megyei tanulmányi versenyeken a Tisza- vasvári Vásárhelyi Pál Szakközép- és Szakmunkás Iskola tanulói szép sikereket értek el. Nagy József megyei első történelemből, Zámbó Edit országos negyedik helyezett helyesírásból, Szabó Viktor megyei első irodalomból, Fodor Henriett megyei második helyezést ért el irodalomból Elek Emil felvétele Negyvennyolc a tanári katedráról Főiskolai történészhallgatók a nemzeti ünnep fényéről és a hazafias nevelésről Kiss Erika, Hasulyó Szabolcs, Mester Katalin Martyn Péter felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Bevallom, nem nagyon emlékszem, hogyan is ünnepeltük általános iskolás koromban március idusát. Meglehet, az én hibám, hogy emlékeim útvesztőiben elveszett az iskolai ünneplés fénye és öröme. De az is megfordul ilyen tájt a fejemben, hogy talán a tanáraim is hibáztak, hogy nem tették emlékezetesebbé a jeles ünnepet. Később pedig március 15. a forradalmi ifjúsági napok részése lett, összekapcsolva március 21- ével és április 4-ével, ami — lássuk be —, mégsem volt egészen szép dolog. De vajon, hogyan vélekednek a jövendő tanárok március 15- ről, hogyan képzelik el történelmünk egyik legfényesebb napjának a tanítását? A Nyíregyházi Főiskolán három hallgatónak tettük fel ezt a kérdést. Iskolai megemlékezések Kiss Erika első éves történelemnémet szakos hallgató szép emlékeket hozott a hajdani általános iskolából, ahol aktív részese volt az iskolai megemlékezéseknek. Még ma is, ha álmából felkeltenék, akkor is el tudná mondani azt a Petőfi-verset, amit akkor szavalt. A gimnazista időkből pedig a fáklyás felvonulás fényeire és hangulatára emlékszik vissza némi nosztalgiával. Ezeket az élményeket is hasznosítja majd tanári pályája során. — Ha néhány év múlva tanár leszek, és a 48-as forradalom és szabadságharc időszakát tanítom, akkor már a reform ország- gyűlésektől vezetem le történelmünk dicső korát. Nem maradhat ki a nemzetközi összefüggés sem, Párizs, Bécs, a forradalom mindent elsöprő hulláma. Aztán a Püvax kávéház, a múzeum lépcsője és a Nemzeti dal. Ma már talán nem tudunk igazán ünnepelni. Én viszont érzékeltetni szeretném a tanítványaimmal, hogy a hétköznapok szürkesége mellett milyen fontos az ünnep. Édesanyámmal mindig közösen készítettük el a kokárdát. Lám, ez is fontos, erre is ösztönzőm majd a gyerekeket, csakúgy mint a nemzeti zászlók és más díszítések fontosságára. Szülővárosomban két évvel ezelőtt egy szép huszár szobrot készítettek. Természetesen ezt is fel fogjuk keresni a tanítványaimmal. Ne csak formálisan — Nem kétséges, március 15-e az egyik legszebb ünnepünk — mondja Mester Katalin, első éves történelem-német szakos hallgató. — Mégis, a mai fiatalok nem emlékeznek méltóképpen, az ünnep kiüresedett. Megszokott módon, formális ünnepelünk, ami nem méltó dolog. Pedig 1848-ban nagy dolog történt, demokrácia született. Ha majd a katedrán állok, akkor semmiképp sem maradhatunk a száraz iskolai anyagnál. Szükség van szimbólumokra, hazafias nevelésre, zenére, versre, fényre és tűzre. Tanárként el szeretném érni, hogy a kisdiákok kérdezzenek, vitázzanak és esetleg maguk jöjjenek rá 48 méltóságára és fontosságára. Hasulyó Szabolcs, negyedéves történelem-hittanár szakos hallgató egész kis előadást tart arról, hogy ő majd mi mindenre hívja fel tanítványainak a figyelmét. Hasonlóságok — A főiskolán Fazekas Rózsa tanárnő igazán jól okította nekünk a történelemnek ezt a szép időszakát. Hasznosítani tudom majd az itt tanultakat. Lám, ma is mennyi a hasonlóság Közép- Európában. Szinte ugyanúgy megoldatlan a nemzetiségi helyzet, a románokkal, szlovákokkal, szerbekkel, mint akkor. Talán még rosszabb is. Gondoljunk csak arra, hogyan zavarták meg tavaly Kolozsváron éppen március 15-én a magyarok ünneplését. Negatív friss példa, hogyan viszonyulnak a románok a megdöbbentő vízsszenyeződés ügyéhez. Erről is kellene beszélni. Ám a leendő tanítványaim figyelmét 1848 és 1989 hasonlóságaira is igyekszem majd felhívni. Akkor is és most is a fiatalok ragadták magukhoz a kezdeményezést. Petőfi szeme Bállá László Csak évtizedekkel ezelőtt került elő az egyetlen hiteles Petőfi-arckép, a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött 1847-es fölvétel, s egyik nagy élményem volt, mikor először megpillantottam. Valahogy úgy éreztem: egész életemben arra vágytam, hogy meglássam ilyennek. Mert megvallom, kissé mindig idegenkedtem az egykorú művészek, Barabás Miklós, Orlai Petries Soma he- roizált, kissé teátrális Petőfi- ábrázolásaitól. S mikor elém került az a régi daguerrotypia, nem tudtam betelni a szemléletével. Ilyen szuggesztív erővel fényképről sohasem nézett még rám emberi szem. De vajon milyen is a költő szeme? Beesett, mélyről ránktekintő. Épp ezt nem merték ábrázolni a kortárs rajzolók, gondolván, hogy az ilyen mélyen ülő, esetleg beteges emberre emlékeztető szem nem illik össze — mondjuk — a Nemzeti dal hősi hevületével, pátoszával. Pedig mi mindent kifejez a szemnek csak ez a bee- settsége is. Nem csupán a, költő és politikus állandó tépelődését a magyar nép és az emberiség sorsán. Benne vannak kemény harcai, megpróbáltatásai is. Benne van, hogy Petőfi a mélységekből jött, a jogfosztott néphez tartozik, hogy a legradikálisabb eszközöket tartja a legjobbaknak a nemzet s az elnyomottak felszabadítására. És kegyetlen is ez a tekintet. Nemes kegyetlenség: a magyar nemzet, a nép ellenségei iránti minden könyö- rület elvetése sugárzik belőle („Akasszátok föl a királyokat!”). Petőfi a legtöbbet akarta tenni a szabadságért, amennyit csak lehetett. Petőfi szeme... Hatalmas, aránytalanul nagy szem. Csak szántszándékkal szokták ekkorára rajzolni-mintázni alkotók, hogy a szellem erejét hangsúlyozzák vele. De ez fénykép! Petőfinek valóban ekkora szeme volt. Nagy, lázas szem. Kifejezője annak, hogy az életnek huszonhat, az alkotásnak mindössze hat-hét éve alatt át lehet fogni az egész vüágot, létre lehet hozni a legnagyobbat, amire csak emberi elme képes, ha ezt a lángelmét még olyan motor is működteti, mint az igazság győzelméért való állandó izzás. Szuggesztív szem a Petőfié, ám delejes ereje csak részben irányul a kívülállókra, a szemlélőre. Elsősorban magamagának parancsol, magát fegyelmezi ez a tekintet, önmagába mélyed. Ebből a fénykép tanúsága szerint is vézna szervezetből nem is lehetett volna másképp ekkora energiát elő- csjholni. .Állandó lázban égő, lobogó, magát emésztő szem. Hatalmas iramban, pillanatnyi lélegzet- vételt sem engedve vitte, ragadta már eszmélésének első pillanatától kezdve a költőt oda, pályájának tragikusan nagyszerű tetőpontjáig, azok közé, „kik érted haltak, szent vüágszabadság!” Választás Csengerben Csenger (MTI) — Április 16-ra írta ki az időközi önkormányzati választást Csengerben a helyi választási bizottság — tudatta Simái Zoltán, a város jegyzője. Mint ismeretes: a település kép- viselő-testülete ez év február 7- én döntött az önfeloszlatás mellett, mert a közgyűlés tagjainak többsége és a polgármester között áthidalhatatlan ellentét alakult ki. Kilenc helyi képviselő szerint a település a város önkormányzati vezetője egyszemélyes irányításában működött, s ez ellen hiába tiltakoztak. A polgármester viszont úgy véli: az állítás nem felel meg a valóságnak, hiszen a testület döntései alapján látta el feladatát a hivatal. A többség vizsgálóbizottságot is alakított az ön- kormányzat gazdálkodásának átvilágítására, s az ellenőrzés megállapításait még márciusban nyilvánosságra hozzák. Simái Zoltán elmondta még: a polgármesteri tisztségre és a képviselői helyekre pályázók március 24-ig jelöltethetik magukat a választókkal.
