Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-11 / 60. szám

7. oldal 000. március 11., szombat '■'blbiW SZÚRAKOZÁS . múlt heti rejtvény megfejtéséért könyv­halmát nyert Farkas Vivien (Nyírka- ász), Barna Noémi (Napkor). A mai feladványunk: Vajon sikerül-e el­kapnia a felügyelőnek a hires bankrablót? iegitsetek neki, s mutassátok meg a he- yes utat! A megoldást levelezőlapon küldjétek be i szerkesztőségbe! Töltsd ki az ábrát a megadott szavakkal, betűcsoportokkal! Helyes megoldás esetén a kimaradt három szóból összeállíthatod a vicc poénját.- Megharapott egy kutya!- Na és fertőtlenítetted? Kétbetűsek: AL, ÁL, ÁR, ÉG, II, IS, LÉ, NE, OD, OM, ŐK, RT, SÓ, TŰ. Hárombetűsek: ABA, ANA, BÚS, CÁR, DÉL, DÚS, ÉVA, HAL, HEG, JÓS, MAG, MÓR, NEM, OKA, OTO, SOL, SÜT, TÖK, ZEG. Négybetűsek: AKÁC, CÁPA, EGER, ETUS, MACA, MERT, PART, TÁNC, ÜREG. Ötbetűsek: ATTÓL, LÓLÁB, SZÉRŰ, VÁROS. Hatbetűsek: OSKOLA, URASÁG. Hétbetűsek: DOBÁLÁS, KIJÁRAT, KIMÁSOL, RENEGÁT. Nyolcbetűsek: CSALÓDÁS, ELFUTOTT, MÁSODIKA. A március 4-én megjelent rejtvény he­lyes megfejtése: HÁT LACI ÉS ÉN. Könyjutalomban részesültek: Jámb- rik Katalin, Tarpa; Gergely Árpád, Sza- mosszeg; Papp Edina, Bátorliget; Beregszá­szi Ágnes, Gelénes; Korpái Kitti, Tiszaber- cel; Fráter Judit, Nagyhalász; Horváth Ba­lázs, Nyíregyháza; Antal Alexandra, Tisza- dob; Fehér Emese, Csenger; Sáfrány Niko­letta és Beáta, Rohod. A megfejtéseket kérjük, így címezzé­tek: Kelet-Magyarország Szerkesztősége, Nyíregyháza, Dózsa György utca 4-6. 4401, Pf. 47. A levelezőlapra írjátok rá: Gyer­mekrejtvény! A rejtvény kiemelt soraiban egy humoros aforizmát rejtettünk el. Mai rejtvényünk megfejtésé­nek beküldési határideje: 2000. március 20. Ha beküldi, Önnek és nekünk is előnyösebb, ha egysze­rű postai levelezőlapra írja a meg­fejtést. Kérjük, így címezze: Kelet-Magyarország (Rejtvény) Nyíregyháza, Pf. 47. 4401 A február 26-i rejtvény jó meg­fejtése: A KÁVÉZÁS AZ OSZ­TÁLYHARC MUNKAHELYI FOR­MÁJA. Könyvjutalomban része­sülnek: Tóth József, Nagy Gábor, Nyíregyháza; Antalné Simon Eri­ka, Fehérgyarmat; Sánta Ferenc, Jánkmajtis; Agyagos Miklósné, Jármi; Kiss Zoltánná, Kömörő; Papp Miklósné, Tiszavasvári; Vá­mosi László, Rakamaz; Beregszá­szi Kosa Mária, Gelénes; Nyisztor Gabriella, Napkor. Az Interspan Márkabolt ajándékát nyerte: Nagy Istvánná, Nagykálló. Irodalmunk nagyjai A második bélyegen Jászai Mari látható Horváth Sándor A Magyar Posta által ez év február 24-én megjelentetett kisív három magyar írónak és két színésznőnek állít em­léket. A bélyeggyűjtő körök ezen a héten kezdték meg ennek a szép bélyeg kisív- nek a szétosztását. Az első bélyegen Vörösmarty Mi­hály arcképével találkozunk, aki­nek most ünnepeljük a 200. szü­letésnapját. A magyar romantika és reformkor költészetének egyik legnagyobb alakja (1800-1855). Tagja volt a Tudományos Akadé­miának és ő irta a magyar nem­zet Szózatát. A második bélyegen Jászai Marit láthatjuk, aki 150 éve szü­letett (1850-1926). Jászai Mari minden idők legnagyobb tragiká- ja volt a színpadon. A klasszikus­romantikus színjátszás korának nemzetközi értelemben vett utol­só nagy hősnője számos alkalom­mal szerepelt a bécsi és a berlini színpadokon is. A halála után ki­adott emlékiratai és naplója ősz­inte, szenvedélyes írások, me­lyek központjában a színészpálya szeretete és áhítatos tisztelete áll. Száz éve született Márai Sán­dor (1900-1989), a két világhábo­rú közötti korszak egyik legna­gyobb magyar írója. Tanulmá­nyait budapesti és németországi egyetemeken folytatta. Dolgozott újságíróként Bécsben, és élt Né­metországban és Párizsban is. A harmincas években a hanyatló polgárság európai irodalmának képviselője volt. Versei, elbeszé­lései és regényei a magyar iroda­lom nagyjai közé emelték. Idén ünnepeljük Blaha Lujza, a Nemzeti Színház örökös tagja születésének 150. évfordulóját (1850- 1926). Személyes varázsá­val fél évszázadon át befolyásolta a magyar színművészet fejlő­dését. Gyermekszínészként kezd­te, majd népszínmű színésznő­ként folytatta a pályafutását. Az ő népszerűségére számítva alapí­tották annak idején a Népszínhá­zát. Az utolsó bélyegen Szabó Lő­rinc költő arcképe látható, aki 100 éve született (1900-1957). A XX. századi magyar lírai költé­szet kiemelkedő költője és műfordítója volt, Kossuth-dijas művész. Már egyetemista korá­ban feltűnt verseivel. Pályáját műfordítóként kezdte, de dolgo­zott újságíróként is. Költészeté­ben a polgári társadalom magá­nyos emberének érzésvilága jut kifejezésre. Híres magyar írók és színésznők HORGÁSZOKNAK A Szamos egykori halai A Szamoson február elején le­vonuló ciányszennyeződés nem az első, de kétségkívül a legpusztítóbb volt a folyó életé­ben. A vízminőség romlása — köszönhetően a határon túl lé­tesült ipartelepeknek — mára 60-as évek elejétől észrevehető volt. Legkorábban a szűk tűrő- képességú szervezetek (pl. egyes kérészfajok) reagáltak a változásra. A tiszavirágzás idővel megszűnt a Szamoson, majd az érzékenyebb halfajok (kecsege, süllő, magyar és né­met bucó) is ritkulni kezdtek. A szennyezés csúcspontja a 80- as évekre tehető. Az 1988-as halpusztulás is felborította egy időre a folyó biológiai egyensú­lyát, de maradandó károkat mégsem okozott. A kilencve­nes évektől fokozatosan vissza­tért az élet a Szamosba: már fo­lyami ráköt, mocsári teknőst, sőt vidrát is lehetett látni. A mostani ciánszennyezés kémiai összetételéről és a ka­tasztrófa körülményeiről a be­számolók révén kielégítően tá­jékozódhattunk. Legalább ilyen fontos megemlíteni, hogy a pusztítás milyen állatfajokat érintett, hiszen a környezet re­habilitációjának egyik fő moz­zanata éppen az eltűnt fajok visszatelepítése, vagy legalább­is a természetes visszatelepül­ésük nyomon követése. Az ökológiai állapotfelmé­réshez adalékul szolgálhat az alábbi fajlista, amely a Szamos ciánszennyezés előtti állapotá­ra vonatkozik, és részben a té­mában illetékes szakírók (Fint- ha, 2000; Győré, 1995; Harka, 1997; Pintér, 1989 stb.) adatait, részben a saját, halfajokra vo­natkozó felmérési eredményei­met (1987, 1988, 1995, illetve 2000) összesíti. Elsősorban ez utóbbira hagyatkozva 19 folyó­parti település horgász, illetve halászeredményei alapján is­mertetem. Összességében, a fo­lyó magyarországi szakaszából mintegy 60 halfaj (és egy kör­szájú) volt kimutatható. A lis­tán olyan bennszülött fajok is szerepelnek (Petényi-márna, lápi póc), melyek megritkult kárpát-medencei élőhelyének egyike éppen a Szamos volt. A fauna sokszínűségére már Her­man Ottó is utalt. A magyar halászat könyvében (1887). A múlt században közönségesnek számító sőregtokot, vágótokot és vizát — szintén a felelőtlen emberi beavatkozások követ­keztében — végleg kipusztult­nak kell tekintenünk. Galgóczy Zsolt Szamos (0-50 fkm) halfauná­ja: kecsege, angolna, bodorka, leánykoncér*, amúr, domolykó, vöröszárnyú-, jász-, karika-, dé- vér-, lapos-, bagoly-, szüvaorrú keszeg, balin, küsz, garda, pa- duc, compó, márna, fenékjáró küllő, kínai razbóra, szivárvá- nyos ökle, kárász*, ezüstkárász, ponty, fehér-, pettyes busa, har­csa, törpeharcsa, szivárványos pisztráng*, csuka, menyhal, naphal, pisztrángsügér, sügér, vágódurbincs, süllő, kősüllő, tarka géb. Védett fajok: tiszai ingola*, viza*, vágótok*, vaskos csa- bak*, fürge cselle*, kurta baing, sujtásos*-, állas küsz*, petényi­máma*, halványfoltú-, homoki küllő, kövi*-, réti-, vágó-, törpe csík, pénzes pér*, lápi póc*, szé­les-, selymes durbincs, ma­gyar-, német bucó. Fokozottan védett faj: galóca*. A * alkalmanként előforduló, ül. a közelmúltban (1950-85) is­mert fajok. KM-illusztráció 1 J ( N m N ÍZ u 4-i Z + 5 o t- IN S ó cl m rc in n * ■ií — u 1*5 *■» ö JQ (5 X k. •<Z S ®Q CD cm ÖD a [=□ es ■

Next

/
Thumbnails
Contents