Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-04 / 29. szám

2000. február 4., péntek HÍREK □ Játékos matek A nyíregyházi Apáczai Csere János gyakorlóban a hagyományok­hoz híven a következő tanévben is megszer­vezik az emelt szintű matematikát tanuló osz­tályt. Az érdeklődő negyedikeseknek az első ingyenes felkészítő foglalkozás matekból és számítástechnikából február 21-én lesz, je­lentkezni 12-éig lehet. □ A falu rossza A Móricz Zsigmond Szín­ház társulatának előadásában A falu rossza című folk-musicalt láthatja a közönség febru­ár 7-én 14 órától és 18.30-tól a vásárosna- ményi művelődési központban. □ Véradókat várnak Ma, február 4-én 8-14 óráig a Tiszavasvári ICN Hungary Rt. könyvtárában várják az önkéntes véradókat. Új helyen Nyíregyháza (KM) — A Megyei Fejleszté­si Ügynökség több éve koordinálja me­gyénk fejlesztési törekvéseit, segít önkor­mányzatoknak, vállalkozóknak vagy ép­pen magánszemélyeknek a pályázatok el­készítésében. Éppen ezért az ügyfelek több ezres táborát érintő hír, hogy a Megyei Fejlesztési Ügynökség irodájának címe és telefonszáma megváltozott. Az új cím: Nyíregyháza 4400, Benczúr tér 7.; telefon: 42/508-350, 508-351; fax: 42/508-366. Nyugati szinten Nyíregyháza (KM) — A szociális szakma nálunk még kevéssé ismert, ezért különle­ges ágazatával ismerkedhetnek meg az ér­deklődők pénteken a DOTE Egészségügyi Főiskolai Karán. A munkaügyi, személyü­gyi, üzemi szociális munka nyugati gya­korlatáról, a személyügyi irányításról lesz szó fél 11-től, melyet kiegészít egy érdekes előadás a külföldiek munkavállalási ta­pasztalatairól. A program vendége Jakob Braun professzor, a müncheni katolikus alapítványi főiskola főigazgatója lesz. Elkerülhető jogviták Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A nemzet­közi kereskedelem élénkülésével növekszik az időigényes és költséges jogviták veszé­lye, amennyiben a felek nem fogalmazzák meg pontosan a kötelezettségeiket az adás­vételi szerződésekben. Erre figyelmeztetett Bendigné Csánky Hajna, a Külkereskedel­mi Főiskola docense Nyíregyházán. Mondandójának középpontjában a 2000. január 1-től életbe lépett INCOTERMS 2000 állt, amely a Nemzetközi Kereskedelmi Ka­mara egyik legfontosabb szokvány gyűjte­ménye. Ez tulajdonképpen az eladó és a vevő azon kötelezettségeit szabályozza, me­lyek az adás-vételi szerződésből a felekre hárul. Az INCOTERMS 2000-ben két lénye­ges változás lelhető fel: az egyik szerint a vámoltatásról annak kell gondoskodni, aki az adott országban telephellyel rendelke­zik; a másik módosítás a fuvareszközre fel- és lerakodás kérdését érinti. TUSKÉS SAROK Szívet melengető Györke László aponta marékszámra szedjük ki a pos­taládából a reklámújságokat, szórólapokat, aktuális árjegyzékeket. Van, akit bosszant, és már a lépcsőházban kidobja a sok pa­pírt, ám van, aki azt mondja: milyen jó, hogy házhoz jön az információ. A minap az egyik ilyen „újság” főcímé­ben azt olvashattuk: „szívet melengető árak”. Nosza, felkerekedtem és elmentem a cég hozzám legközelebb eső üzletébe. Ha­nem ugyancsak meglepetésben volt ré­szem. Az árak stimmeltek, ezzel nem is volt gond. De azt aligha lehet mondani, hogy melegen fogadtak volna. A fent meg nem nevezett — hisz ez itt nem a reklám helye — áruházban hideg, nagyon hideg volt. Kiderült, ősz óta problémák vannak a fűtésrendszerrel. Hát ez már nem annyira szívet melen­gető... Keleti* HAZAI TÁJON Miért hallgat a telefon? Egyötödére csökkent a nyíregyházi kórház fővonalainak száma Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Szinte képtelenség, de mindeneset­re rendkívül nehéz telefonon a megyei kórházat elérni — panaszolják olvasóink, akik­nek dolgát az áldatlan hely­zet alaposan megnehezíti. Annál is inkább, mert nemcsak hozzátartozóik felől nem tudnak érdeklődni, de a szakrendelések­re sem tudnak bejelentkezni. Mi a kialakult helyzet oka, mi történt az intézmény telefon- rendszerével? A kérdésre Őry Lászlótól, a kórház műszaki igazgatójától kértünk választ. — Két dolog indokolja a jelen­legi helyzetet. Egyik, hogy a Szent István úti telephelyünkön a telefonközpont közel húszéves volt, megérett a korszerűsítésre, bővítésre. Másik, hogy ezzel egy- időben a központot a diagnoszti­kai részleg építése miatt át is kell helyeznünk. Mindezen munkálatok nagy körültekintést, rengeteg felada­tot jelentenek. A kivitelezés ja­nuár 28-án kezdődött, s várható­an február 15-20-ig tart. Az eddi­gi ezres alközponthoz több mint küencszáz mellékállomás tarto­zott, az építkezés idejére a kivi­telezőtől egy mindössze kétszá­zas központot bérelünk azért, hogy az alapvető szolgáltatást biztosítani tudjuk. Az eddigi kapacitás tehát kö­zel egyötödére csökkent. Az elő­készítést, kivitelezést megpró­báltuk minél körültekintőbben elvégezni. Megkérdeztük a főor­vosokat, melyik vonalat tartják fontosnak, melyek maradjanak, melyeket lehet leépíteni. Termé­szetesen figyelembe vettük azt Nem a telefonközpontosokon múlik, ha foglalt a vonal is, mely osztályok milyen profilt képviselnek. Egy szülészet vagy sürgősségi osztály munkája tel­jesen más, mint mondjuk egy re­umatológiáé, ehhez igazítottuk a vonalak számát is. Az életmen­tésben, gyógyításban nélkülöz­hetetlen vonalakhoz nem nyúl­tunk, de megszüntettük a telefo­nálási lehetőséget valamennyi orvosi szobából, minden olyan helyről, ahol ezt meg lehetett. A gond csak az, hogy nemcsak kórházon belül, illetve a kórház­ból, de a kórházba sem lehet te­lefonálni. Különösen érdekes ez azért, mert például számos szak­Martyn Péter felvétele rendelésen csakis telefonos előj- egyzés után fogadják a betege­ket. — Megértem a reklamálókat, türelmüket kérem, de sokat nem tehetek. Az átalakítást a nap hu­szonnégy órájában végzi a kivi­telező, éjszaka és hétvégén is dolgoznak, hogy mielőbb végez­hessenek. Tény ugyanakkor, hogy a kommunikációs lehető­ség közel egyötödére csökkent. Az ezres központban ötvenkét fővonal jött be, most, az átmenet idején csak tizenöt. Ezért is fog­lalt olyan gyakran a kórházi vo­nal. 4. oldal Nő a belvíz- veszély Nyíregyháza, Újfehértó (KM — K. D.) — A kedvező időjárási viszonyok miatt folytatódott vízzel tet­tebb folyóinkon az apa­dás, a belvízveszély vi­szont nő megyénkben, Újfehértón készültséget rendeltek el. Most már a 12 belvízvédelmi szakasz felén (a Nyírség há­rom, Felső-Szabolcs alsó és középső szakaszán, valamint az Ecsedi-lápon) másodfokú készültséget tartanak. A mély fekvésű utcákat elön­tötte a víz, ezért Újfehértón elsőfokú készültséget rendel­tek el. A városban hozzálát­tak a belterületi csapadék­víz-elvezető csatornák átere­szeinek tisztításához, a csa­tornákban keletkezett jégdu­gók eltávolításához. A készültségben lévő bel­vízvédelmi szakaszokon 13 szivattyútelep folyamatosan üzemel, 24 óra alatt 653 ezer köbméter belvizet emeltek át a befogadókba. A megyében elöntött terület nagysága elé­ri a tízezer hektárt, ebből négyezer vetés és szántó. A Felső-Tisza-vidéki Vízü­gyi Igazgatóság szakemberei éjjel-nappali figyelőszolgála­tot tartanak a folyókon, víz­telenítik a töltések koronáit, a műtárgyak és a szivattyú- telepek környékén folyama­tosan eltávolítják a jeget és uszadékot a minél gyorsabb belvízelvezetés érdekében. Az árvlzhelyet gyakorlati­lag változatlan. Az ár- és bel­vízvédekezésben az elmúlt napon több mint százhar­mincán vettek részt. Bál a Kefében Nyíregyháza (KM) — Hagyo­mányteremtő céllal Széche- nyi-bált rendezett tavaly fennállásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépis­kola. A rendezvény bevételét akkor az iskolai idegennyelvi és informa­tikai képzés színvonalának javí­tására fordították. Az idén február 12-én 19 órától az intézmény aulájában rendezi meg a szülői munkaközösség a bált. A műsorban láthatnak a vendégek divatbemutatót, formá- ciós táncot. A talpalávalóról a Fókusz együttes gondoskodik. Színesíti a programot a tombola­sorsolás, a nyereménytárgyakat szülők, vállalkozók ajánlották fel. Az érdeklődők február 8-ig jelentkezhetnek az iskola titkár­ságán. Az idei bál bevételét a köz­ismereti és szakmai oktatás tech­nikai feltételeinek javítására for­dítja a szülői munkaközösség. ARCKÉP Gönczi András igazgatóhelyettes, véradó Nyíregyháza (N. L.) — Bioló­giát tanított az egyik szabolcsi középiskolában Gönczi András, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese, aki rend­szeres véradó. Az egyik előadá­sa családi perpatvarhoz veze­tett. Az óráján a diákok a vér­csoport öröklődését tanulták. Ő hangsúlyozta: ha az apa és az anya is nullás vércsoportú, akkor a gyerek csak nullás vércsoporttal jöhet a világra. Az egyik diák este otthon meg­tudta, hogy a szülei nullásak, de ő nem az. A felfedezés nyo­mán az anyuka arcát elöntötte a vér... Gönczi András A szerző felvétele Gönczi András 20 éve ad rendszeresen életmentő vért. A nyíregyházi tanárképző főisko­la hallgatója volt, amikor elő­ször tartotta karját. Az egyete­mi kiegészítő alatt és a munka­helyein is mindig gondolt a bajbajutottak, a betegek megse­gítésére. A humánus cseleke­detének indíttatása gyerekko­rára nyúlik vissza. Szülei fizi­kai dolgozók voltak az egyik gyárban, ahol a vöröskeresztes aktivista véradást szervezett, úttörők oda illő műsora mel­lett. Az egyik úttörő Bandi volt. Később az édesapja műté­ten esett át, ami vérátömlesz­téssel járt. S mint biológia sza­kos tanár tudja: az emberi vér semmivel sem pótolható, aki vért ad, életet ad. A minap a megyei önkormányzat ellátó szervezete ismét véradást szer­vezett épületen belül. Ő is ment. Gönczi András egészséges életmódot folytat. Korábban tájfutó volt és kézilabdázott, mostanában a fiával jár uszo­dába. Telente többször síel csa­ládjával a közeli hegyekben. Nyáron mindig kerékpáron mennek ki a sóstói strandra. Vallják: az élet mozgás. S az élet még szebb, ha másokon se­gíthetünk. Kiss Lajos múzeumigazgató emléke Harminc évvel ezelőtt 1965. feb­ruár 2-án halt meg Kiss Lajos múzeumigazgató, megyénk első Kossuth-díjasa. Hódmezővásár­helyen 1881. március 13-án szüle­tett. Ősei szegényparasztok vol­tak. Édesapja már takarékpénz­tári szolga volt. A helybeli refor­mátus gimnáziumban tanult. Budapesten a Színiakadémián folytatta tanulmányait. Az egye­temi menzán találkozott Györffy István történész hallgatóvad, aki felvitte a Nemzeti Múzeumba. Megtetszett neki a néprajzos munka. Végzés után sem folytat­ta a színészi mesterséget. Haza­ment Vásárhelyre és ott létre­hozta a néprajzi múzeumot. Nyolc esztendőn keresztül dolgo­zott minden fizetség nélkül. Nyíregyházán a megyei múze­umnak Jósa András megyei fő­orvos volt az alapítója és az igaz­gatója is. 1912-ben elérkezettnek látta az időt, hogy munkája foly­tatója után nézzen. A budapesti Nemzeti Múzeumban a hódme­zővásárhelyi Kiss Lajost ajánlot­ták a figyelmébe, aki így került Nyíregyházára. A dzsentri szár­mazású Jósa András és a sze­gényparaszti sorból kikerült Kiss Lajos jól megértették és ki­egészítették egymást. 1918-ban meghalt Jósa András és Kiss La­jos lett a múzeum igazgatója. Kiss Lajosnak 1939-ben jelent meg A szegényember élete című munkája, amelyet 1943-ban köve­tett a párja A szegényasszony élete. 1948-ban az első Kossuth- díj osztáskor kapta meg az elis­merést Kodály Zoltánnal együtt, Bartók Bélával és József Attilá­val pedig posztomus módon. Boross Géza Kiss Lajosról ké­szült festménye, amely megta­lálható a Megyei Múzeum dísz­termében Elek Emil felvétele 1948 őszén felhelyezték Buda­pestre a Néprajzi Múzeumba. Harminchat évi nyíregyházi munkálkodása után Budapesten tovább folytatta könyveinek írá­sát. Már itt Nyíregyházán meg­volt a Rétközről, a vásárhelyi festőkről szóló írása kéziratban. Vásárhelyen jó barátságban volt Tornyai János, Endre Béla és Rudnay Gyula festőművészek­kel. Rudnay Gyula időközben az akadémia tanára lett. Kiss Lajos hívására 1931 és 1934 között ta­nítványaival lejött Nyíregyházá­ra a Sóstóra. Kiss Lajos 84 éves korában 1965. február 2-án Budapesten halt meg. Földi maradványait hazaszállították Hódmezővásár­helyre és az ősei temetőjében hántolták el. Reményi Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents