Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-25 / 47. szám
2000. február 25., péntek Keleti HÁTTÉR 3. oldal Hova fejlődünk? Györke Iászló A osztás a legnehezebb művelet. Szinte mindig vitára ösztönöz, sokszor szül elégedetlenséget. Egy nagy osztás most is elkészült. Elöljáróban leszögezhetjük: nemigen lehetünk boldogok. Az egyik országos napilap nyilvánosságra hozta ugyanis az „Átfogó Fejlesztési Tervet". Eszerint az uniós, a költségvetési és a magánforrások bevonásával több mint tízezer- milliárd forintot fordíthatunk majd az ország modernizálására. Persze, mint általában lenni szokott, nem egyformán jut majd fejlesztési pénz az ország különböző területeire. A fáma szerint kiemelt támogatást kapnak az elmaradott térségek. Nos, a terv szerint a tízezermilliárdból — összegszerűen — Közép-Magyarország kapja majd a legtöbbet (ezerkilencszáznyolc- van-milliárd). Egy lakosra viszont Dél-Du- nántúlon jut a legtöbb (egymillió-száznyolc- vanegyezer). És itt álljunk meg egy percre! Hol van vajon megyénk, pontosabban régiónk? Nos, Észak-Alföld egy lakosára kilenszázkilencen- venkilencezer forint jut. Nem a legtöbb, de nem is a legkevesebb. Ha az egy lakosra jutó fejlesztési összeget vesszük figyelembe, akkor hátulról a harmadikok vagyunk. Egy kicsit zavarban vagyok, hiszen úgy tudtam, a miénk elmaradott térség. Nos, a számok mintha nem a fenti állítást igazolnák a kiemelt támogatásról és az elmaradott térségről. Ha azt vesszük figyelembe, mennyivel vagyunk elmaradva mondjuk a Dunántúltól, akkor ez a „kiemelt" támogatás valószínűleg nemigen hoz jelentős áttörést. Pedig milyen jó lenne már egyszer leírni: nem vagyunk hártányos helyzetű, elmaradott térség. Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája □ Megváltozott A Magyar Páneurópai Unió megyei szervezete február 25-ére meghirdetett közgyűlése technikai akadály miatt nem a Hősök tere 9. sz. alatti TESZ-terem- ben, hanem a római katolikus plébánia zenetermében (Kossuth tér 4.) lesz. A kezdési idő — délután fél öt — változatlan. □ Vendégségben Szokásos havi összejövetelén a nyíregyházi Magyar-Izraeli Baráti Társaság vendége lesz az ugyancsak helyi Angol-Magyar Baráti Társaság, vasárnap délután háromtól a zsinagógával ismerkednek. □ Sikeres záhonyiak A közelmúltban Magyar sikerek — sikeres magyarok címmel, a Dunaholding Alapítvány által meghirdetett pályázaton eredményesen szerepelt a záhonyi középiskola diákkörének a kisváros díszpolgárait bemutató programja. Sohasem késő A maskara mindig jópofa, a jelmez viselése határtalan, a vidámkodásnak semmi köze az életkorhoz. Ezt gondolták a Sóstói Szivárvány Idősek Otthonának gondozottjai is, amikor beöltöztek. Főleg nem a húszéveseké volt tegnap a világ az intézmény jelmezes felvonulásán. Egyetértettünk velük Martyn Péter felvétele A tudomány megtérülő befektetés Az MTA megyei tudományos testületé már külföldön is ismertté vált Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — A határon túli tudományos csoportokkal is rendelkező MTA megyei tudományos testületének alapvető célja, hogy a magyar szürkeállomány által müveit tudomány erejét három határ szegletében fekvő régiónk fejlődésének szolgálatába állítsa. A testület enöke Kecskés Mihály professzor tavaly több elismerésben is részesült nemzetközileg ismert tudományos kutatói-oktatói, továbbá iskolát teremtő tudományszervezői tevékenységéért. Jelentős fejlődés A magyar kultúra napján Szent- Györgyi Díjjal tüntették ki, novemberben az Ungvári Állami Egyetem „doctor honoris causa”, decemberben a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem „emeritus professor” címet adományzott számára. — Jelentős a fejlődés, amin keresztülment a 10 szekcióban, 39 munkabizottságban tevékenykedő MTA Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Tudományos Testületé, hiszen 763 fős tagságából már 432 a tudományos minősítéssel rendelkezők száma. Kassai, ungvári, nagybányai tudományos csoportunk összesen száz fővel gyarapítja a tagságot. Közülük 50-60 kutatót látunk vendégül évente az általunk Kecskés Mihály professzor A szerző felvétele szervezett tudományos rendezvényeken — vázolja a jelenlegi helyzetet az elnök. — Ma már bátran elmondható, hogy nemcsak itt a megyében, de országszerte, sőt külföldön is ismertté váltunk. Jelentősen növelte e megyei szervezet ismertségét az a tény, hogy 1997-ben a kezdeményezésére jött létre, s kiemelkedően közhasznú szervezetként Nyíregyházán lett bejelentve a Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV). A szervezéshez, majd a működéshez nélkülözhetetlen regisztráció eddigi kimutatása szerint hazánkban mintegy 1300, további 35 országban pedig több mint 800 tudós (közöttük 200 a Kárpát-medencei) alkotja azt a magyar emberek által birtokolt szellemi tőke jó részét, amely — ha jól sáfárkodunk vele — hosz- szú távon Magyarország érdeké- . ben kamatoztatható. Naponta gyarapodik — Mivel itt és mi kezdeményeztük a magyar professzorok világ- találkozóját, s világtanácsának létrejöttét, a megyei tudományos testület együttműködik és természetesen társrendezője az MPV minden nagyobb rendezvényének is — teszi hozzá a mindkét szervezetben elnöki tisztet betöltő professzor, aki így foglalja össze az MPV céljait: — adatbankot készítünk a világban fellelhető magyar professzorok címéről, tevékenységi köréről; közülük egyébként jelenleg 18 országból 426 tagot számlálunk, ami szinte naponta gyarapodik, s idén almanachot is megjelentetünk róluk; — igyekszünk megteremteni az együttműködést a különböző országokban dolgozó magyar professzorok között, hogy lehetősége legyen egy mostohább körülmények között élőnek is korszerűbb felszereltségű helyeken kutatásokat végezni; — meg akarjuk őrizni, ahol lehet fejleszteni igyekszünk a magyar felsőoktatás és tudományos kutatás színvonalát, amely a világrangsorban tíz évvel ezelőtt elfoglalt előkelő 19-21. helyéről sajnos mára a középmezőnybe csúszott vissza; Kecskés professzor érvei elgondolkodtatóak: azért hatalmas jelentőségű számunkra a tudományos kutatás-oktatás magas színvonala, mert Magyarország nem nagyhatalom, nincsenek kiemelkedően értékesíthető természeti kincsei. Itt a tudományos területen alkotók szürkeállománya, illetve annak oktatáson keresztüli kisugárzása az, ami nemzetközi viszonylatban elismerést, és vele együtt gazdasági hasznot hozhat az országnak. — Állítom, ez a terület lenne a legjobb hosszú távú befektetés az államnak — vélekedik a mikrobiológus-generációkat kinevelt ismert tudós. — A finnek például akkor áldoztak a tudományos kutatásra, oktatásra, amikor országuk a legszegényebb volt. Érdemes követnünk a példájukat, mert mint ma már egyértelműen látszik: a XXI. század a tudás alapú tásadalom és gazdaság évszázada lesz, s ebben a versenyben Magyarországnak nemes hagyományai szerint kell szerepelnie. A megmaradás — Mind az MPV, mind pedig a Tudományos Testület figyelmének fókuszában a nemzet érdeke és ifjúsága áll. Kiemelt feladatként tűzzük magunk elé az anyanyelv, a környezetvédelem, valamint az informatika oktatását, kutatását. A következő évtizedekben döntően ezek a tudományterületek határozzák meg a föld népei, köztük nemzetünk előrehaladását, megmaradását, identitásának alapkérdéseit is. A babazsúr Oláh Gábor rí másfél szobás panellakás konyhájában egyre nehezül és teknővé vált a csend. Az ablakon keresztül nézte a külső csend a belsőt. Beszéd nélkül ült az asszony az asztalnál, a férfi fel és alá járkált, kopott sapkáját forgatta, mar- kolászta a kezében. Bent a szobában szemük fénye, a nyolcéves Dani ült a könyvei előtt. Csak tanult volna, de nem tudott, mert minden szó áthallatszott a konyhából. Újból és újból kinyitotta a könyvet és mozgó szájjal olvasni próbált, de nem haladt előre. Megkuco- rodott, rémületében úgy érezte, ő az oka a kinti nagy veszekedésnek. Miért is kérte, hogy elmehessen legjobb barátjához, padtársához a babazsúr- ra. Hiszen barátok, mind a ketten jól tanulnak, szünetekben együtt játszanak. Vagy csak az iskolában egyforma még a pad, azon túl már nem az semmi? Az osztályból négyöt család gyerekei rendszeresen felkeresik egymást névnapokon, szülinapokon. Ő is ilyenre kapott most először meghívást. Hiába mondta az anyja, hogy ez nem jár nagy költséggel, egy szál virág, vagy egy csoki és a vendéglátás is legfeljebb pizzából, apró süteményből, üdítőből áll, apa mégis felfortyant. Most még igen, hallatszott át, de mi lesz később. És ha visszajönnek, ebben a szerencsétlen lyukban akartok zsúrozni. Értsétek meg, nem vehetjük fel a versenyt a gazdag családok gyermekeivel. Suba a subához, guba a gubához. Három egybevett napon is dolgoznék, ha volna munkám, de nincs. Az anya csendesen szipogott az asztalnál, egyre kisebb helyre szorult benne a lélek. Dani értelmes gyerek, okosságával talán a másik meg nem született gyermek hiányát is pótolni akarja. Milyen mély, nagy csodálkozó szemei és finom kezei vannak. Zongorázni is szeretett volna, de különórákra aztán igazán nincs most pgpzük. TJjabb hosszú percek teltek el. Á férje végre abbahagyta a járkálást, átölelte a vállát. Ekkor nehéz, tagolt szavak estek bele a különösen fülledtséggel telt csendbe. Mikor lesz az a zsúr? A gyermeknek természetesen ott van a helye. Danikám, gyere csak, törött el az anyámnak a hangja, azt kérdezzük apáddal, mikor is lesz az a zsúr? Megszűnt a készültség A védekezésben háromszázan vettek részt Nyíregyháza (KM - K. D.) — Lassacskán jó hírek is csordogálnak a vizügyesek háza tájáról. Erre jó példa, hogy a Tisza—Túrközi belvízvédelmi szakaszon a csatornák vízszintjének és az elöntött területek nagyságának csökkenése okán megszüntethették a másodfokú készültséget. Jelenleg kilenc szakaszon másod-, egyen elsőfokú a készültség, a FETIVIZIG munkatársai folyamatosan végzik a belvízmentesítési munkálatokat. Tegnapra 15 ezer hektárra csökkent az elöntött terület nagysága. Az öblözetekből nagyrészt biztosított a gravitációs vízkivezetés, a zsilipek nyitva vannak — tudatta lapunkkal Fazekas László igazgató, védelemvezető. Tizenegy kotrógéppel egy nap alatt öt és fél kilométer hosszon közel 4200 köbméter iszapot távolítottak el a csatornákból, így gyorsabban tud levonulni a belvíz. A húsz stabil szivattyútelep másfél millió köbméter belvizet emelt át a befogadókba, a belvízvédekezési munkákban közel háromszázan vettek részt. Koncert az iskolában Nagy sikerrel mutatta be koncertjét Fellegi Melinda zongoraművész Nyíregyházán a művészeti szakközépiskolában Sipeki Péter felvétele
