Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-18 / 41. szám

2000. február 18., péntek Kdét« HAZAI TÁJAKON 6. oldal □ Adásban a sorsolás A Városi Televízió műsorában pénteken este hat órától, illetve vasárnap este fél héttől a nézők megtekint­hetik a Carmo Suzuki és a Kelet-Magyaror- szág közös játéka díjainak a sorsolását. □ Ovis buli A Nagykállói Szivárvány Óvo­dában február 19-én 19 órától bált rendez­nek. A mulatság bevételét udvari játékeszkö­zök beszerzésére fordítják. □ Német nyelv, levelezőn A Nyíregyhá­zi Főiskola újabb diplomás (keresztféléves) képzésben levelező tagozaton német nyelv­tanári szakot indít. A jelentkezés feltételeiről, a költségtérítés mértékéről a Nyíregyházi Fő­iskola felvételi irodájának munkatársai szol­gálnak bővebb felvilágosítással. Tanuszoda Kisvárdán Kisvárda (V. P.) — Egyre többen tanulnak meg úszni a Kisvárdán és a környékén la­kók közül a több, mint egy éve működő tanuszodában. Délelőttönként csak a tanu­lóké az uszoda, délutánonként viszont mindenkié, s egyre többen veszik igénybe az intézmény — az uszodán kívül a szau­nák — szolgáltatásait. Folyik az úszásoktatás Jut idő vidám játékra is A szerző felvételei nin T1TTM1IÍT1 Hol a PIN-kód? Lefler György Az asszonyka bizony nem találta, sem a zsebében, sem a fejében. Állt-toporgott a pénzfelvevő automata előtt és segítséget kért az éppen arr ajáró tói. Nevezetesen tő­lem. Elfelejtette a bűvös, négyjegyű szá­mot, nevén nevezve: a PIN-kódot, és hasz­talan próbálta az emlékezetéből előcsalo­gatni, de magával a művelettel is hadilá­bon állt. Ha nem szabadkozom, önként a kezem­be nyomja a kártyáját: hátha nekem sike­rül a kívánt ötezer forintot felvenni. Az ATM kétségtelenül jó dolog, de sokak fi­gyelmét fel kellene még hívni: e kártyajá­ték nem ötletadás! A fizetésük, a megtaka­rított pénzük mehet rá az ennyire gyanút­lan, naiv embereknek. Egyetemi szinten a kézsebészet Beszélgetés Renner Antal professzorral a magyar és a nyíregyházi műtéti sikerekről Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — A Sza- bolcskéz Alapítvány híre mostanra túljutott a me­gyén. Eredményeikre immár az ország is figyel. Legutóbbi rendezvényükön ne­ves orvosok, szakemberek vettek részt, közöttük Renner Antal professzor, az Országos Baleseti Intézet igazgatója, két cikluson keresztül a Magyar Kézsebész Társaság elnöke. 3 A világsajtót rendre különfé­le sebészeti szenzációk híre hozza izgalomba. Legutóbb egy olyan francia férfit mutattak a televízi­ók, akinek elvesztett karjai helyé­re más férfi végtagjait varrták, s látni lehetett, a kezek mozogtak. Meddig terjedhet a kézsebészet határa, hol van vége a fejlődés­nek? — Nehéz is, könnyű is a vá­lasz. Bár jómagam évtizedek óta végzek sorozatban különféle sú­lyú műtéteket, mégis azt mon­dom, csínján kell bánni az efféle szenzációkkal. A szóban forgó eset sem tekinthető teljesen egy­értelmű sikernek, hiszen a sebé­szeti beavatkozás csak egy része a lényegnek, mivel az illetőnek élete végéig elképesztő mennyi­ségű gyógyszert kell szednie, gyakorlatilag csak kizárólag ste­ril környezetben élhet. Kérdés, azonban, megéri-e ennyi áldozat. Azt kell mondjam, a szakma egy­értelmű véleménye szerint nem, amit bizonyít, hogy legutóbbi nemzetközi kongresszusunkon óriási felháborodás kísérte az esetet. Fölösleges bűvészkedés­nek tartották, hiszen a vissza­operált kéznek valóságos funkci­ója nincs. □ A magyar egészségügy szá­mos, súlyos problémával küszkö­dik. Mennyire érződik ez az Ön intézményében? — Épp úgy, mint bármely más egészségügyi intézményben. Szá­munkra most egy tervezett szer­kezeti átalakulás jelenti a leg­több fejtörést. Arról a centralizá­cióról van szó, melyet a minisz­térium határozott el, s amely a baleseti sebészeti osztályokat négy nagy központban egyesíte­né, amelyekben azután az egész főváros sebészeti ellátását kelle­ne magas szinten biztosítani. A tervek szerint a mi intézetünk az eddigi négynapos sebészeti ügyelettel szemben nonstop ügyeletet tartana. Magával a koncepcióval még egyet is lehet érteni, viszont im­már negyvenöt éve az akut sebé­szeti eljárás mellett intézetünk­nek más feladatai is vannak. Az nem világos ma még, hogy ezek- után marad-e erőnk, energiánk a napi teendők ellátására, miköz­ben olykor a soros feladatokat is alig tudjuk vállalni. Aggályain­kat megküldtük a miniszternek, várjuk a döntést. □ Megvétózhatják a miniszteri elképzelést? — Egy felelős vezető legfeljebb azt teheti meg, hogy ha úgy lát­ja, lelkiismeretével nem fér ösz- sze az új követelés, akkor feláll, és átadja a helyet azoknak, akik azt állítják, képesek az új elvárá­soknak megfelelni. □ Hol van a magyar kézsebé­szet helye a nemzetközi poron­don? Renner Antal — A magyar kézsebészet nem­zetközi helyezése kiválónak mondható. A szervezettség és a színvonal terén sincs szégyellni valónk, számos nagy szervezet­nek tagjai vagyunk. Munkánk színvonalát bizonyítja, hogy a 2004-ben soron következő nem­zetközi kongresszus rendezési jo­gát mi magyarok nyertük, és Bu­dapesten rendezhetjük, s olya­nokkal szemben kaptuk ezt a jo­got, mint az amerikai, olasz és angol kézsebész társaság. □ A nemzetközi besorolásunk tehát jó. Milyennek látja a me­gyénkben kézsebészetet? Martyn Péter felvétele — Csak a legnagyobb elisme­rés hangján szólhatok az itt fo­lyó munkáról, melynek Noviczky Miklós főorvos a záloga. Tény az is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben az elsők között szervezték meg a kézsebészetet, melyet ma már tanszéki szinten oktatnak is. — Számomra nagy elégedett­séget és örömet jelent, hogy mos­tanra megvalósult az esélyegyen­lőség az országon belül. A vidé­ki centrumokban véleményezik és megfelelő módon el is látják a betegeket, ami biztos jele a fejlő­désnek. Szaklap jegyzőknek Mátészalka (KM — K. K.) — Megjelent A jegyző, a Jegyzők Országos Szö­vetsége és a Városi Jegyzők Egyesületének hivatalos szaklapja. A kéthavonta megjelenő új­ság szerkesztőbizottságának tagja dr. Kelemen Barnabás, Mátészalka jegyzője is. Mint mondta a lap célja: a jegyző önkormányzati és állami fel­adatait tartalmilag rendsze­rezve, feldolgozva mutatja be az olvasónak. Tájékozta­tást nyújt az önkormányza­tok pályázati lehetőségeiről, s fóruma az önkormányzato­kat érintő törvényjavaslatok pártsemleges szakmai vitájá­nak is. A közelmúltban meg­jelent első szám megyénkre koncentrál, így az írások mintegy hatvan százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye jegyzőinek a közlése. ARCKÉP Szolyka László udvargazda Nyíregyháza (KM - G. B. ) — Nevezhetnénk telepvezetőnek is, de a titulusok nem érdeklik a nyíregyházi hulladékudvar vezetőjét. Az is igaz, hogy in­kább egy tiszta udvar, mint egy képzeletünkbe ivódott iszo­nyú vállalati telep benyomását kelti az általa működtetett korszerű létesítmény. Szolyka László két éve dol­gozik itt a Korányi úton, amió­ta megnyílt ez a háztartások­ban keletkező hulladékok sze­lektív összegyűjtésére és kor­szerű átmeneti tárolására szol­gáló udvar, amelyet a Városü­zemeltetési Kht. működtet. A most 26 éves fiatal apa vé­dőnő feleségével és kétéves kis­fiúkkal anyósáéknál lakik. Gépkezelő szakmájával évekig dolgozott a fővárosban, hosszú Szolyka László A szerző felvétele ideig pincérként, majd hazatér­ve anyagbeszerzője volt az egyik nyíregyházi étteremnek. A gyermeküket még otthon gondozó feleség átmenetileg ki­esett keresete miatt — hitelka­mat támogatás ide, vagy oda — végképp csak álmodozni lehet egy saját lakásról, jelenti ki re- zignáltan konténerirodájának aprócska íróasztala mögött ci­garettára gyújtva. Míg beszélgetünk, egy lélek sem nyitja ránk az ajtót, így kézenfekvő lenne a kérdés: nem féle-e egyedül? A hulla­dékudvar gazdája azonban már mondja, s egy percre rá mutat­ja is: „Ilyenkor télen kisebb a forgalom, pedig egész évben gyűjtik az újság-, színes és hul­lámpapírt, a fémet (ezekért fi­zetnek is), valamint az üveget. Már tervbe vette a Városüze­meltetési Kht. hogy megterem­ti a lehetőségét a háztartások­ban időnként keletkező veszé­lyes hulladékok (akkumuláto­rok, fáradt olaj, kimerült ele­mek stb.) gyűjtésének is. Tulajdonképpen már az is nagy előny a városlakóknak, ha felgyülemlett hulladékaik­tól környezetkímélő és tör­vénytisztelő módon itt meg tudnak szabadulni, s otthon lesz végre hely a kamrában, pincében. Időbe telik, de lassan már kezdenek rájönni az embe­rek ennek a kényelmes, ugyan­akkor szabályos megoldásnak az előnyeire.” Tér­csinosítók Kisvárdán, a Csillag utca vé­gén épül a TOTÁL Rt. benzinkútja. Ezzel egy időben megszépül a kör­forgalom környeze­te is. Bár még iga­zán nem mondhat­juk el, hogy itt a jó idő a kinti munka végzésére, amint a képen látható, meglehetősen né­pes a kút építésén és a tér csinosítá­sán dolgozók csapata Vincze Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents