Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

2000. február 16., szerda lefetW A HIT VILÁGA 9. oldal □ Jótékonysági bál A nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziumban február 19-én 19 órától jótékonysági bált rendeznek. Előtte 13.30-tól a római plébánián a gyerme­kek számára tartanak bátyus farsangot. □ Könyv a pap-tanárról Csomár Zoltán életéről, A mátészalkai tájhazába szakadt pap-tanár címmel jelent meg kiadvány a kö­zelmúltban. A könyv szerzője Farkas József. □ Unitárius összejövetel Minden csü­törtökön az Eötvös József Általános Iskolá­ban 1 órától a kiscsoportosoknak, 3 órától pedig a nagycsoportosoknak tartanak unitá­rius hitoktatást. □ KÉSZ-találkozók Minden hónap utol­só péntekén esti beszélgetésre várja a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége az érdeklődőket. Először február 25-én 18 óra­kor Márton Áron intelmeiről lesz szó. A börtönlelkész Bodnár István Békés Géza Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — Békés Géza görögkato­likus lelkésznek az élete maga a történe­lem. Nem kímélte őt a sors. Ám mégis tette a dolgát hittel, kitartás­sal. Talán éppen a sok megpróbáltatás miatt vállalta el a börtönlel- készi megbízatást a rendszerváltás után, tíz évvel ezelőtt. Varranón, Zemplén megyében született 1917-ben. Édesatyja állami tanító volt, és mivel a cseh államnak nem akarta letenni a hűségesküt, átköltözött Sárospatakra, ahol egy tanyai általános iskolában taní­tott 23 évig, majd szülőföldjére, Nagybá­nyára ment nevelőnek, amikor Felsőer- dély a bécsi döntés után visszakerült Ma­gyarországhoz. A hét gyermekből a közép­ső, Géza az I-VI. elemi osztályt mint leg­jobb tanuló végezte, majd a sárospataki re­formátus tanítóképző öt éve után tanítói oklevelet szerzett. Ezután a római katoli­kus kántori diplomát, Nyíregyházán pedig görögkatolikus kántori oklevelet is meg­kapta 1937-ben. Politikai fogságban Négy hónapig volt állásnélküli. Ez alatt egy műkedvelő színtársulat vezetője volt a tanyavilágban, a városi iparoskörben pe­dig mint főrendező. Előbb helyettes tanító, majd Encsencsen görögkatolikus iskolá­ban kántortanító lett. 1939 elején emellett szervezte a helyi Kálót Legényegyesületet, és az agrármunkásokat a hivatásszerve­zetbe, ahol arató- és napszámossztrájkot vezetett. Sikeresen. Ekkor a Kálót előter­jesztésére a hajdúdorogi egyházmegye le­gényegyleteinek Kálót titkárává nevezte ki a főpásztora. Koncepciós per áldozataként két hóna­pig volt Debrecenben politikai fogságban. A vád lényege, hogy szentbeszédben tilta­kozott a munkások munkaversenyekben való túlhaj szólása ellen, és a vasárnap jo­gos pihenőnap mellett. Évekig csak kisebb településen szolgálhatta az urat, így Bedő községben, Nagyiétán, Nyírpilisen, majd Apagyon és Nagykállóban. 30 évig nem ad­tak neki útlevelet. Különleges feladat 1980-ban betegség miatt ment nyugdíjba. Nyíregyházán él, közérdekű városi és or­szágos egyesületeknek a tagja. Papi szük­ségleteknél kisegítőként szolgál: helyben mindennaposán. Az újjászerveződő Kálót Népfőiskolái munkában is részt veszt, több lapban (Mozdul a föld, Magyar Vetés, Hí­vogató) szerkesztőbizottsági tag és cikkíró. Tíz éve a jelenlegi hivatalos munkaköre megyei börtönlelkész. — A püspök úr talán azért bízta rám ezt a különleges feladatot, mert én is megjár­tam a börtönt, és jobban megértem az oda kerülők problémáit. A börtönben minden hétfőn hittanórát tartok, ami iránt csak mérsékelt az érdeklődés. A szentmisékre viszont annál többen járnak, karácsony előtt például mintegy hatvanan lehettek a szertartáson. A múltkorában az egyik utcaseprő utánam kiabált Nyíregyháza belvárosában, és büszkén elújságolta, hogy amint szabad lett, rögtön munkába állt. Ilyenkor jó érzés tölt el, hiszen a beszélge­tések során mindig igyekszem felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a szábadlábra helyezés kötelezettséggel jár. A bíboros prímás püspökköszöntője Ünnepi szent liturgián kö­szöntötték február 8-án a máriapócsi bazilikában püs­pökké szentelésének 25. év­fordulóján Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspö­köt. A püspöki kar nevében Paskai László bíboros-prímás, az Eszter- gom-Budapesti Egyházmegye ér­seke így köszöntötte püspöktár­sát a pócsi kegytemplomban: A Boldogságos Szúz Máriának ez az áldott kegyhelye három év­századon keresztül megszámlál­hatatlan hálaadásnak, kérésnek, a hitben és hivatásban való meg­erősödésnek a helye volt. Ezen a kegyhelyen imádkozott II. János Pál pápa 1991. augusztus 18-án. Ez az esemény áll előttem ma, amikor az egyházmegye főpász­tora püspöktestvéreivel, paptest­véreivel és híveivel együtt erre az ősi kegyhelyre zarándokolt, hogy püspökké szentelésének huszonötödik évfordulóján Isten­nek hálát adjon a kapott kegyel­mekért, áldást nyerjen a jövendő feladataihoz. Megtartani a híveket Főpásztorunk 1975. február 8-án nyerte el a püspökséget a nyír­egyházi székesegyházban és lett a Hajdúdorogi Egymázmegye se­gédpüspöke. A görögkatolikus szórványban mindent elkövetett, hogy az ország keleti részéből el­vándorolt, munkát és megélhe­tést kereső görögkatolikus híve­ket megtartsa ősi rítusukban. Mint segédpüspök kapott megbí­zást 1987-ben a római Pápai Ma­gyar Intézet vezetésére. Ekkor következett be az egy­házmegye nagy gyásza: 1988. március 28-án elhunyt Timkó Imre megyéspüspök, s az egyhá­zi előírások szerint neki, mint segédpüspöknek kellett átvenni az egyházmegye vezetését, majd n. János Pál pápa 1988. június 30-án kinevezte a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspöké­nek és a Miskolci Apostoli Exar­chátus apostoli kormányzónak. Kinevezésekor már észrevehető- ek voltak a bekövetkező politi­kai változások, amelyek két év elteltével a politikai rendszervál­tozást, ezzel együtt az egyház működésének a szabadságát eredményezték. Az egyházmegyében egyik fő feladatának tekintette a görög­katolikus gyermekek, fiatalok és papnövendékek lelki és szellemi képzését. Működésének a kezde­tén magas színvonalú görögkato­likus hittankönyv sorozat megje­lenését tette lehetővé. A rend­szerváltozás után az országban a legelső egyházi iskolaként kezd­te meg működését a hajdúdorogi Görög Katolikus Általános Isko­la. Ezt követte később a gimnázi­um, a szakközépiskola, a kollégi­um. Ennek az új oktatási intéz­ménynek az új épülete tavaly fejeződött be. Ide kell sorolni a miskolci, a nyíregyházi, a hajdú­dorogi óvodát, a nyíregyházi ál­talános iskolát, főiskolai kollégi­umot. Nagy gondot fordított a papnö­vendékek lelki és szellemi képzé­sére. Gyarapodott azok száma, akik magasabb tanulmányok­ra külföldre, elsősorban Rómá­ba kerültek. Az itthoni Szent At­Paskai László a szószéken Balázs Attila felvétele hanáz Hittudományi Főisko­la magasabb oktatási eredmé­nye révén 1996-ban a római Kele­ti Intézet affiliált intézményévé vált. A sokfajta feladat közt külön is szívügyének tekintette a mári­apócsi kegyhely fejlesztését. A bazilita szerzetesek újraszerve­zése mellett zarándokházat léte­sített. A hívek lelkipásztori ellátásá­nak a biztosítását szolgálta 22 új templom építése a hozzájuk tar­tozó lelkészi lakásokkal együtt, valamint tíz új egyházközség alapítása. Az egyházmegyei feladatok mellett fáradozott a magyar ka­tolikus egyház érdekében is. Fá­rasztó feladatot fogadott el, ami­kor vállalkozott a szentatya 1991. évi lelkipásztori látogatásának előkészítésére és irányítására. A pápai látogatás örömteli esemé­nye volt, hogy a szentatya Má- riapócsra is ellátogatott, ahol mint főpásztor háromszázezer hívő jelenlétében köszönthette Szent Péter utódát. Emberi köszönet Kivette részét az egyetemes egy­ház életéből is. Bekapcsolódott a római Keleti Kongregáció mun­kájába. Ennek eredményeként tartotta a kongregáció kihelye­zett ülését hazánkban, itt Mária- pócson. Ezen kívül eredményes munkát végzett a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsában. Ilyen módon is szeretettel fordult a ha­zai cigányság felé. Két egyház- községben, Hodászon és Kántor- jánosiban a cigányok lelkipász­tori ellátásának a biztosítására templomot épített, a hozzájuk kapcsolódó szociális létesítmé­nyekkel együtt, így az öregek otthonával és a közösségi házzal együtt. A mai liturgikus közössé­günkben megköszöntjük főpász­torunknak mindazt, amit hu­szonöt éves püspöksége alatt tett a görögkatolikus hívekért, a ma­gyar katolikusokért, az egyete­mes egyházért. Emberi köszöne- tünk kifejezésével kapcsolódunk az ő hálaadásába és megköszön­jük urunk Jézus Krisztusnak mindazt, amit főpásztorunk sze­mélyén, munkálkodásán keresz­tül nyújtott mindannyiunknak — mondta végezetül Paskai László bíboros. Mit kínál a Kossuth Gimnázium? b3w UH ; Rajzóra Dévényi Sarolta tanárnővel Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — B. I.) — Nemcsak evangélikusokat, más felekezetüeket, esetleg nem hívőket is várnak ősztől a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium első osztályaiba. — Gimnáziumunk szeptember­ben a 194. tanévét indíthatja. E tisztes kor megalapozta és kiala­kította a város és a megye legpa­tinásabb iskolájának hagyomá­nyait, a hit, az erkölcs és a tudo­mány egységét, emberségből mintát, tisztességből példát nyújtva az ezredforduló nemze­dékének — mondja Tar Jánosné, az intézmény igazgatója. Nyolc- és négyosztályos Az iskolában továbbra is működ­tetni kívánják mind a nyolcosz­tályos, mind a négyosztályos gimnáziumi képzést. Ennek megfelelően az új tanévben is várják a tanulók jelentkezését a nyolcosztályos gimnáziumba. Ennek előnyiről az igazgatónő így szól: — Az érettségire és a sikeres felvételire nyolc éven keresztül készítjük fel a tanulóinkat. Az előzetes alapozó és záróvizsgák miatt a diákjaink megfelelő vizs­garutinnal kezdik meg az érett­ségi és felvételi vizsgákat. Az utolsó két évfolyamon kevesebb heti óraszám mellett összponto­síthatunk az érettségi és a felvé­teli tantárgyakra. Nem utolsó­sorban pedig az együtt eltöltött nyolc év őszinte és érett emberi és baráti kapcsolatok kialakítá­sát teszi lehetővé. A hagyományos, négyosztályos képzésen belül a következő ta­névben három osztály beindítá­sát tervezik. Francia és olasz Az idegen nyelvi képzés keretein belül francia és olasz nyelvből a megyében egyedülálló kezdemé­nyezésként titkárnői-ügyintézői szaknyelvi képesítést is szerez­hetnek a tanulók az általános nyelvizsgára való felkészítés mellett. Ebben az osztályban kezdő szintről indul az oktatás heti öt órában. Az angol és a né­met nyelvet haladó szinten heti öt órában kínálják a jó ké­pességű és jó tanulmányi ered­ményű tanulóknak szervezett osztályban. Az átlagos képességű gimnazisták részére hagyomá­nyos, általános tantefvű osztályt indítanak. A múlt kötelez — A majd két évszázados múl­tunk ma is kötelez a kor igénye­ihez, szelleméhez való igazodás­ra, megújulásra — mondja Tar Jánosné. — Modern számítógé­pekkel és Internet hozzáférhető­séggel valamennyi diákunknak lehetőséget kínálunk a felhasz­nálói szintű számitógépes és szövegszerkesztői ismeretek el­sajátításához. Tanulóink egyéni érdeklődésének és személyiség- fejlődésének kielégítésére délu­táni szakköröket és fakultáció­kat szervezünk. A hitbeli isme­reteket órarendbe foglalt heti két órában oktatjuk. Zarándokutak Erdély búcsúhelyeire Nyíregyháza (KM) — Az idei év zarándoklatainak terveiben több olyan külön­legest is találunk, amelyek nem csupán a hívők körében kelthetnek fel érdeklődést. Az anyaoszági és határontúli magyarok közös pünkösdi csík- somlyói zarándoklatát június 9. és 11. között tartják. Az utat Bo- sák Nándor debrecen-nyíregyhá- zi megyéspüspök vezeti. Az uta­zás autóbusszal történik. Az in­dulási hely Budapest. Ezen az úton szállásról nem gondoskodnak. Szállodai elhe­lyezéssel is szerveznek utazást június 8-12. között a híres erdé­lyi búcsúhelyre. Az útvonal az első nap Budapest-Nagylak- Arad. A második nap a reggeli városnézés után Gyulafehérvár következik, majd utazás a Békás­szoros útvonalon, és séta a Gyil­kos tónál. A harmadik napot a csíksomo- lyói búcsúra szánják. A negye­dik napon a fazekasairól és azok alkotásairól híres Koronára vi­szik el az utasokat, majd Szová- ta, Marosvásárhely az útirány. Végül Kolozsvárott lesz városné­zés, ahol a Szent Mihály-templo- mot, Mátyás szülőhelyét és a Farkas utcai református templo­mot is megnézhetik a résztve­vők. A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Plébánia ugyan­csak utat szervez június 9-11. kö­zött Czestochowába. A zarándok­latot Zbigniew Bodecki kamilliá- nus atya vezeti. Szállás a czesto- chowai lelkigyakorlatos ház 4 ágyas szobáiban. Az út során Lőcsén és Kra- kow-ban tartanak pihenőhe­lyet, amikor a két város neve­zetességeinek a megtekintésére is lehetőség nyílik. Bővebb fel­világosítást a plébánián lehet kapni. Főesperesi levéltár Nyíregyháza (KM) — A Hajdúdorogi Egyházmegyét 1912-ben alapította X. Pius pápa. így a Püspökség levél­tára nem büszkélkedhet Ár­pád-kori oklevelekkel, a magyar történelem nagy eseményeit megörökítő ira­tokkal. Őriz azonban egy, a saját története számára fel­becsülhetetlen értékes anyagot, s ez a Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár anya­ga. A 39 fasciculusból álló gyűjteményt Hajdúdorogon őrizték, és Timkó Imre me­gyéspüspök rendeletére a 70-es év végén szállították a Püspöki Levéltárba. Ehhez készült egy repertórium is, latin nyelven. Ez fordította le magyarra Lakatos László görögkatolikus lelkész. Az ő munkájának köszönhető most az értékes A Hajdúdo­rogi Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mu­tatója című kiadvány is, amely nagy segítséget fog jelenteni az egyházközsé­gek történetét kutatók szá­mára is. A könyv azok szá­mára is érdekes olvas­mány, akik a Magyar Gö­rög Katolikus Egyház törté­netéről szeretnének tájéko­zódni. A kiadványt Dudás László szerkesztette. Az egyházak adószamai Nyíregyháza (KM) — Eb­ben az évben is minden adófizető adójának egy szá­zalékát a történelmi egyhá­zaknak, a másik 1 százalé­kát a kiválasztott alapítvá­nyoknak adományozhatja. A Katolikus Egyház kód­ja: 0011, a református egy­házé 0066, az evangélikus egyházé 0035, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetségéé pedig 0358.

Next

/
Thumbnails
Contents