Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

2000. február 16., szerda Keleti HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Új parancsnok A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság nyíregyházi körzeti parancsnoka, Tas- nádi János pv alezredes február 15-én nyugdíjba vonult. A helyét az eddigi helyet­tese, Papp Sándor polgári védelmi alezredes vette át. □ Táncház A vásárosnaményi művelődési házban görög táncház lesz február 16-án es­te hattól. □ Bemutató Kultúrával a Nyugat kapujá­ban címmel térségi bemutatót tartanak Fe­hérgyarmaton a Móricz Zsigmond Városi Művelődési Házban február 19-én délelőtt 9 órakor. □ Népfőiskola A Kertvárosi Népfőisko­la Az önkormányzat és a civil szerveze­tek kapcsolata, a fejlesztés lehetőségei cím­mel előadást szervez február 18-án 17 óra­kor. KÖRNYEZETÜNK (3.) Légszennyezés Nyíregyháza (KSH - Barabás Ivánná) — A légszennyező anyagok kibocsátása a la­kossági energiafelhasználás szerkezetének átalakulása, a közlekedési eszközök kor­szerűsödése, az ipari szerkezetátalakítás és technológiai fejlődés következtében a ’90-es években csökkent. 1997-ben 35 száza­lékkal kevesebb kén-dioxid, 16 százalékkal kevesebb nitrogén-oxid, negyedével keve­sebb szén-monoxid, 16 százalékkal keve­sebb szén-dioxid került a levegőbe mint 1990-ben. Ez idő alatt a szilárdanyag-kibo- csátás kétharmadára, a közlekedési erede­tű ólomkibocsátás ötödére csökkent, de lát­ványos javulás következett be az egyéb ne­hézfémek levegőbe kerülése terén is (ar­zén, cink, higany, króm, nikkel, réz stb.). Kedvező, hogy az ózonréteget károsító egyes anyagok felhasználása teljesen meg­szűnt. 1998-ban 817 millió köbméter tisztítást igénylő szennyvíz keletkezett az ország­ban. Ennek kétharmada települési szenny­víz, a többi a gazdaság, illetve a szolgálta­tási tevékenységek következtében keletke­zett. A kibocsátott mennyiség 37 százalékát kellően megtisztítják, 30 százalékát részle­gesen, míg harmada tisztítás nélkül ma­rad. A közcsatornán elvezetett szennyvíz közel fele a fővárosban keletkezik, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyére az országos mennyiség 2,4 százaléka jut, ami a lakos­ságszám alapján arányosnak a felét sem éri el. Ezt mutatja a közműolló is, misze­rint egy km vízvezeték-hálózatra mind­össze 264 méter szennyvízcsatorna jut, te­hát a felhasznált víz egy jelentős része köz­vetlenül a talajba kerül. Ezzel az értékkel a megye a középmezőnyben helyezkedik el, ami a ’90-es évek közműfejlesztéseinek eredménye. 1990-ben Pest és Nógrád megye után még itt volt a legkedvezőtlenebb mu­tató (124 méter). 1998-ban a lakások 64 szá­zalékát vonták be a rendszeres szilárd hul­ladékgyűjtésbe, ezzel a megyék között az utolsó előtti (csak Bács-Kiskun megyét előzi meg) annak ellenére, hogy 1990-ben ez az arány még csak 36 százalék volt. Egy év alatt 673 ezer köbméter hulladékot szál­lítottak el, amit lerakással ártalmatlanítot­tak. TÜSKÉS SAROK Agyő, Bessenyei Bodnár István ________________________________________ Ismeretes, hogy sok felsőfokú intézmény életében hozott nagy változást az integrá­ció, az összevonás. Az ország több városá­ban is megtörtént a nagy egyesülés, amely­nek bizonyára sok hozadéka lesz. Egy dol­got azonban mindenképpen sajnálhatunk. Nevezetesen azt, hogy a régi intézmények búcsút mondtak a névadónak. A szegedi felsőfokú intézmények az összevonást kö­vetően a városhoz és az egyetemhez kötődő József Attila nevét hagyták el. A Debrecen történelmét oly csillogóan fémjelző Kos­suth Lajos is a vesztesek listájára került. A nyíregyházi egyesítés pedig Bessenyei György nevének elvesztését eredményezte. Reméljük, talán nem lesz örökké így, hi­szen a korábbi tanárképző főiskola szelle­mi örökségét is jelképezte a nagy gondol­kodónak és irodalmárnak a neve. Évtizedek egy ágyon, egy kenyéren Hetvenéves évfordulót, kegyelmi lakodalmat ültek • Csak már jönne a tavasz! Lefler György Nyíregyháza-Oros (KM) — Oroson, a Deák utcán lakó Horváth István és felesége sokat tudna mesélni arról a kötelékről, mely több mint hetven éve tartja össze őket. Hetven év — miként a költő mondja: Egy ágyon, egy kenyé­ren — nagy idő! Van, ki csupán a hallatán beleborzong, másvala­ki egyenesen iszonyúnak találja, de a legtöbben mégis szépnek, kivételesnek, sőt Isten kegyelmé­ből valónak tartják. A hetvene­dik házassági évfordulót éppen emiatt kegyelmi lakodalomnak nevezték el a családi megemléke­zések sorában. Utána nincs is már több, csupán egy: a korona- ékszer évforduló, amely hetven­öt évi együttlétet jelent. Két fenyőfa A közelmúltban szerény, de an­nál bensőségesebb ünnepségre az unoka, Novák János és felesé­ge, Ili invitált bennünket Oros- ra. A ház előtt magasodó két öreg fenyő segített a megtalálás­ban. Benn, az asztalnál ülve már várt a 94 éves Pista bácsi és a 90- et novemberben töltő Mária né­ni, körben a gyermekei foglaltak helyet. Az asztalon a csokor vi­rág mellé torta is került. — Én 21, a feleségem 17 éves volt, amikor összeházasodtunk — kezdte történetüket Pista bá­csi. — Mindketten népes család­ba születtünk, elkelt a hosszú asztal. A feleségem családja Bu­dapestről költözött Vásárosna- ményba, ő pedig Oroson szolgált a református papnál. 1929. július 25-én házasodtunk össze, lassan már 71 éve. — Tavaly mindenszentekkor a templomban megáldoztunk, a tiszteletes úr szép emléklapot Még jó a gyermekeink körében adott nekünk, és nagyon sokan kívántak jó egészséget — vette át a szót Mária néni. — De, visz- szakanyarodva: summások let­tünk, az itteni szőlőt műveltük, sokáig a szőlőben is laktunk. Hogy milyen volt a bor? Orosi guggolós, ahogy azt errefelé hív­tuk. A férjemet többször is bevit­ték katonának, a gyerekek meg jöttek szép sorjában. A hétből öt élő gyermek született, sajnos, az egyik fiam, nemrégiben, 57 éve­sen meghalt. Két lányunk és két fiunk van még, no és a nagy csa­lád: 18 unoka, 24 dédunoka és 13 ükunoka. Ha eljönnek, mindig mondom: azon a kis csokoládén, meg az öreg cigijén kívül mást ne hozzanak, mert cigarettázik, meg pipál még. Nehéz, de szép életet adott nekünk az Isten. Pálinkát és dohányt — Majd később, egészen a nyug­díjig eljártam vállalathoz, Tatá­ra — folytatja Pista bácsi. Sose voltam beteg, csak egyszer, de az majdnem elvitt. Még gyerek­ként, tízéves koromban megtá­madott a hastífusz. Kint feküd­tem az udvaron, már lemond­tak rólam. Ekkor rámtört, hogy nekem pálinka és cigaretta kell! A maradék erőmmel felkeltem és elmentem Berta néni boltjá­ba, ahol meg is kaptam mindket­tőt, és hát lábrakaptam. Azóta is pöfékelek, volt amikor száraz burgonyalevelet csavartam pa­pírba. A kupicányi pálinka is ki­került. Kirabolták őket — Karácsony után kiraboltak bennünket — mondja Mária né­ni. — Elvitték a temetésre valót a gyalázatosak, 150 ezer forintot. Rendőrnek adták ki magukat, persze beengedtük őket. Megfe­nyegettek, ha nem adunk pénzt, megölnek. — Pedig az ősszel már A szerző felvétele becsaptak bennünket! — emeli fel a szavát Pista bácsi. Fát árul­tak teherautóval, oda is adtunk 40 ezer forintot. Azt mondták, mindjárt beállnak az udvarra, csak az utcavégen megfordul­nak. Azóta is várjuk, hogy visz- szakanyarodjanak. Na, de csak egyszer kerüljenek a kezem kö­zé! — emeli fel ujját a nyomaték kedvéért. — Áh! — legyint Mária néni. — Az öreg már nagyon gyenge, ha nappal is szunyókál, azt né­zem, hogy emelkedik e még az ujjas a mellén. Nekem is öt éve már katéter van beépítve, védőnő jár hozzám. Az öreg bó- biskolgat, én meg ezt-azt megcsi­nálok még. Igaz, tavaly még bi­ciklizett, úgy kellett eldugni tőle, nehogy kárt tegyen magában. A tavasz kéne már, az tán erőt ad­na mindkettőnknek. Kinn, a két öreg fenyőn már üdezöld sarjad. Új direktor Debrecen (KM) — Korcsog György váltotta fel Dohanics Lászlót a Nyíregyházi Erőmű Kft. ügyvezető igazgatói poszt­ján. Dohanics László nyugállo­mányba vonult. Korcsog György a Titász Rt. önálló debreceni és a szintén önálló nyíregyházi erő­művének is az első számú veze­tője lett. Terv a térre Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — A Jókai tér Nyíregyháza északi ka­puja — egyáltalán nem mindegy, milyen látvány fogadja a belvá­rosba érkező vendéget. A tér beépítésére pályáza­tot írt ki már korábban a me­gyeszékhely önkormányzata. A beérkezett munkát a héten bi­zottságok vitatják meg, elfoga­dásáról pedig február 21-i, hétfői ülésén dönt a képviselő- testület. ARCKÉP Fesztóry Ágnes zongoratanárnő Nyíregyháza (KM — B. I.) — Élete a muzsika. Zenével éb­red, zenével alszik. Érzelmi be­állítottságú. Gyakorta kottakö- teggel a hóna alatt közleke­dik. Úgy érzi, Bachot szereti leginkább, mások szerint Mozart áll hozzá a legközelebb, de ő mégis Chopint játszik leg­gyakrabban. Fesztóry Ágnes több mint két évtizede zongoratanárnő a nyíregyházi zeneiskolában. A tanítást még abban az időben kezdte, amikor Vikár Sándor volt az igazgató. Azóta már azoknak a szülőknek a gyere­keit is okítja a zongorázás mű­Fesztóry Ágnes Balázs Attila felvétele vészeiére és rejtelmeire, akik hajdan a növendékei voltak. Ebben a tanévben például négy ilyen tanítványa van. Sikeres tanárnő. Tanítványai közül szinte minden évben ketten­hárman részt vesznek külö- böZő országos versenyeken, fi­gyelemreméltó eredményeket szerezve. De szívesen kísér zongorán más hangszeren ját­szó zenepalántákat az oboától a hegedűig. Ő maga is gyakran lép pódiumra szép sikereket szerezve. Korábban az Orszá­gos Liszt zongoraversenyeken a második és a negyedik helye­zést szerezte meg. Művészeti dijat is kapott. Nyíregyházán is gyakran hallhatjuk különböző rendez­vényeken játékát. Szívesen vesz részt kamarazenében is, gyakorta hallhatjuk négykezes játékukat Babka József igazga­tóval és kolléganőjével, Tündik Judittal. Fesztóry Ágnes már készül a legközelebbi koncert­jére. A közelmúltban Nyíregyhá­za város önkormányzata taná­csosi címmel tüntette ki. Aki rossz tojást árul, attól nem veszik meg Az egykori budapesti ipari munkás albérletéért cserébe vállalta el egy keltető rendbentartását Fényeslitke (M. K.) — Az uk­rán határ közelében él Sipos Ferenc és családja. Az egykori budapesti ipari munkás albérletéért cserébe vállalta el egy keltető rend bentartását. Javítás közben maga is megsze­rette a baromfival való foglala­toskodást, s hazajőve Fényeslit- kére, folytatta az ott elkezdette- ket. Alapanyag Bábolnáról Az alapanyagot, naposcsibét Bá­bolnáról vásárolják. Ezekből tizennyolc hét múlva lesz jérce. Ezeket felnevelik, az öregek he­lyére kerülnek. Korábban keltet­tek is. Ezzel ellátták a lakossá­got, most pedig a baromfitápot gyártják. Egyforma minőségű a ta­karmány. Olcsóbb, mert aki a tá­pot keveri, pénzért dolgozik. Meg a kiszállítás. Itt pedig ha el­fogyott, tíz perc, s csinálunk má­sikat. Kétszázalék alatt A naposcsibékre adott kétszáza­lékos elhullást sem érték el. Vi­gyázni kell a takarmánnyal. Jelentős mennyiségű tojást visz­nek piacra. Egyelőre a bélyeg­zéssel kapcsolatosan még nem tudnak pontos adatokat. A gazda Siposék tyúkfarmja Molnár Károly felvétele nem lelkesedik a tojás bélyegzé­séért. A piac kiszűri. Aki nem jó tojást árul, azt nem veszik meg. Évek óta ismerősök jönnek vásá­rolni. EU-s tartási körülmények Az EU-ba igyekezve mások a kel- tetési, illetve a tartási körülmé­nyek. így valószínű, hogy Sipo­sék a keltetéssel továbbra sem próbálkoznak, a nevelés, a tojás­termelés viszont marad. Erre igényt tartanak a térségiek, illet­ve a helyiek is. A helyi önkormányzati kony­ha is Siposéktól veszi a tojást, a baromfit. Eddig panasz még nem volt a termékre.

Next

/
Thumbnails
Contents