Kelet-Magyarország, 2000. február (60. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-08 / 32. szám
2000. február 8., kedd Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal Mint a csuka Galambos Béla Esküszöm, nem értem a környezetvédelmi minisztert. Most vonul le éppen — a Szamos után — már a Tiszán az évtized legsúlyosabb magyarországi folyószennyezése, és a leginkább érintett tárca vezetője egyszerűen nem nyilatkozik. Pepó hallgat, amikor nem csupán megnyilvánulnia lett volna kötelessége egy ekkora horderejű ügyben. Akár azt is el tudtam volna képzelni, hogy a hét végén személyesen megjelenjen valahol az egykor „legmagyarabb" jelzőt is kiérdemelt, ma méreggel fertőzött folyónk partján. Több hely is kínálkozott arra, hogy a környezetvédők első embere jelenlétével adjon nyomatékot annak, hogy Magyarország minden lehetséges fórumon tiltakozik az ellen, hogy kárpát-medencei teknő szerepével bármelyik magasabban fekvő szomszédország felelőtlen vállalata is visszaéljen. Pepó mehetett volna például Szolnokra, ahol a lakosság félelmei szerint a város Tiszából táplálkozó vízellátása bénulhat meg az aranybánya élővízbe szabadult ciánszennye miatt. Demonstrálhatta volna mindannyiunk nemtetszését egy tokaji villámlátogatással is, ahol az agonizáló halak ezreit gyűjtik össze a víz tetejéről és szállítják el a tenni egyelőre csak ennyit képes vízügyi szakemberek. Nem jelent meg a Tiszánál, sőt hallgatott, mint az a bizonyos csuka, amelynek édes testvéreiből is bizony jócskán láttak a testükbe került méregtől utolsókat rúgó példányokat a partról kétségbeesve figyelő tiszai halászok. Pedig legalább a miniszter személyes imázsáért is felelős beosztottjának eszébe villanhatott volna, hogy a Tisza mondhatni tálcán hozta megtépázott hírnevű főnöke számára a lehetőséget egy-két népszerűségi listás pirospont begyűjtésére. Kollegái hasonló esetben a világért sem mulasztanák el a történelmi eseményeken való aktív és a sajtó által dokumentált jelenlétet. Úgy látszik azonban ők ezen a téren is okosabbak. Persze, hogy a lányom... De azért kérlek, egy szót se az asszonynak!... Ferter János rajza HÍREK □ Jogsegélyszolgálat A Fehérgyarmati Jogsegélyszolgálati Iroda (Kossuth tér 38. szám) ügyfélszolgálatot tart minden héten: hétfőn 8 órától 16 óráig, szerdán és pénteken 8 órától 12 óráig. Ingyenes jogi tanácsadást kérhetnek az érdeklődők. □ Lakossági fórum Skolnyik András, a Nyíregyházi Bokortanyákért Alapítvány elnöke február 11-én 17 óra 30 perckor a man- dabokori művelődési házban lakossági fórumot tart. Az összejövetelen szó esik az almatermesztés és állatenyésztés aktuális kérdéseiről, valamint pályázati lehetőségekről is. □ Farsangi bál A Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyíregyházi Nyugdíjas Klubja február 8-án este farsangi bált rendez a helyőrségi klubban. A mulatságra várják a klub tagjait és a szervezethez tartozó nyugdíjastársakat. Sokáig tart majd a kárfelmérés Kérdésözön: meddig legyen halfogási tilalom? Van-e a húsban cián, s ha igen, mennyi? Vékony József a ciánmérgezés jeleit mutatja a hal kopoltyúján Gaiambos Béla KovAts Dénes Nyíregyháza (KM) — Bár a Szamoson és a Tisza megyénkben szakaszán is gyakorlatilag meszűnt a cián- szennyezés, tennivalók még bőven akadnak, a károk felmérése és az élővilág regenerációja időt vesz igénybe. Hétfőn közös megbeszélésre ültek össze a környezetvédelmi felügyelőség, a vízügyi és a katasztrófavédelmi igazgatóság, valamint az ÁNTSZ szakemberei, meghatározták a közeli és a távolabbi feladatokat. Tovább vizsgálódnak — A folyó élővilágában keletkezett károk felmérése hosszas folyamat lesz — közölte érdeklődésünkre Szőke Sándor, a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója. — A jég miatt egyelőre nehéz felbecsülni a kárt, úgy a halállomány körében keletkezettet, mint az élővilágét. Rövidesen elkészül a rövidtávú koncepció, ennek keretében folyamatosan értékeljük és feldolgozzuk a már rendelkezésre álló és a még keletkező adatokat, információkat. Még a héten hozzálátunk a folyókhoz közeli ásott kutak és vízterek vizsgálatához, ahová eljuthatott a szennyező anyag. Előzetesen azért elmondhatom: feltehetően nem jutott cián a környező talajba és vizekbe. Ha ez a feltevés igazolódik a vizsgálatok során, akkor a tilalmak egy része feloldható lesz. A környezetvédelmi szakember azt is elmondta: szerencse a szerencsétlenségben, hogy bár a folyók biológiai közösségeit jelentős mérgező hatás érte, ez a lakosságra (különösen az óvintézkedéseket betartókra) nem jelent különösebb veszélyt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a lakosság vezetékes ivóvíz ellátása nem volt, s nincs veszélyben. Jó, hogy viszonylag rövid idő alatt levonult a ciánszeny- nyeződés, mert a nehézfémekkel ellentétben — megerősítés híján egyelőre csak remélni tudjuk, hogy ilyenek nem kerültek a folyóba — a cián viszonylag köny- nyen lebomló anyag, nem nagyon halmozódik fel a szervezetben. Haszna is lehet Fenti vélekedéséhez Priksz Gábor, az E-Misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület folyófigyelő hálózatának irányítója megkeresésünkkor azért azt is hozzátette, hogy sajnos amekkora koncentrációban a Szamosba került, a cián már minden élőt kipusztít a vízből. Az ökológus szakember elmondta továbbá: a halak máshonnan betelepedve újra benépesítik majd a folyót. Ám nagyobb baj, hogy a kevésbé mozgékony élőlények (kagylók, csigák stb.), amelyek táplálékául szolgálnak bizonyos halfajoknak, hosszú időre eltűnnek a mederből. Ha a katasztrófának egyáltalán lehetséges valami haszna, az az, hogy Romániában — ahol e tekintetben rendkívül rossz a helyzet — eztán talán jobban odafigyelnek az effajta veszélyforrásokra és a megelőzésre. A ciánszennyezés figyelmeztető erejénél fogva remélhetőleg ráirányíthatja majd a figyelmet a határon túlról folyamatosan érkező, a ciántól szolidabb, de például a Szamos vízminőségét állandóan lerontó romániai lakossági szennyvizek tisztításának sürgető voltára is — tette hozzá Priksz Gábor. Bizonytalan halászok A ciános viz lassan levonul. A nyilvánvalóan legfontosabb ivóvízgondok megoldásán túl azonban lassacskán állást kellene foglalni valaki(k)nek a halakkal, mint emberi táplálékkal kapcsolatban is. Például abban, miért és meddig legyen halfogási tilalom, vagy mekkora a megmaradt halállomány, van-e a húsában egyáltalán cián, s ha igen, menynyi? — Hogy mennyire nevezhető ,katasztrofálisnak a halpusztulás a Tiszán, erre ma még korai lenne felelni. Tény, hogy amint a hét végén magam is tapasztaltam a folyót járva: a mérgezett halak legnagyobb része keszegféle, busa, továbbá némi süllő és csuka volt — válaszolt lapunk kérdésére Radóczi János, az állam halászati jogával a Tisza Záhony és Tiszadob közötti szakaszán rendelkező Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezető igazgatója. — Tokajnál mintegy 500 kiló halat szedtek ki a vízügyisek, s előzőleg sokat láttak tovasodródni. Véleményem szerint ezek a Szamosban megmérgeződött halak voltak. Ám még tapasztalt szakembernek is nehéz a meny- nyiséget pontosan becsülni a víz felszínén úszó haltetemek látváBalázs Attila felvétele nya alapján — mondja a halászati szakmérnök. — A Szamos feltehetőleg minden porcikájában károsodott, de a Tiszával kapcsolatban sok a megválaszolatlan kérdés. Ezért úgy döntöttünk, hogy felkérjük a Haltenyésztési Kutatóintézetet: speciális műszereikkel állapítsák meg a meglévő halállomány mennyiségét, a jelenleg még elvermelt halak esetleges mérgezettségét. Tisztában vagyunk, hogy a mi dolgunk — részben költségünk is — lesz megoldani a legsérülékenyebb korosztály: a halivadék állománypótlását is. A tiszai halászok, horgászok közül most sokan elbizonytalanodtak, érdemes lesz-e fizetni idén a halfogási próbálkozásokért. A Szabolcs Halászati Kft. úgy döntött, az általa ellenőrzött Tisza-szakaszra már kiváltott éves területi engedélyeket, amelyeket a kft. adott ki, a kiváltás helyén igény szerint visszavásárolja. Csak ha vedelték Csengéméi literenként 32 müligramm ciánkoncentrációt mértek maximun értékként. Ebből az erősen szennyezett folyóvízből egyszerre három litert is meg kellett volna inni ahhoz, hogy a toxikus tünetek jelentkezzenek egy 90 kilós emberen. Ez a példa is igazolja, hogy a mérgezés a folyó élővilágára volt sokkhatással, a lakosság — különösen, ha betartotta az óvintézkedéseket — nem volt közvetlen veszélyben. EGYPERCES NOVELLÁK Mindig van remény Örkény István ____________________ Egy kripta különben sem olcsó — közölte a tisztviselő. — A legkevésbé a főútvonalon. — Nem kell neki a főútvonalon lenni — mondta az érdeklődő. — Az a fontos, hogy betonozva legyen. — Betonozva? — hökkent meg a tisztviselő. — Szokatlan, kérem. De azért lehet. Félretette a gépelt árjegyzéket. Egy blokklapon gyors számvetést csinált; a betonozott kriptának, sírkő nélkül, a mellékútvonalon is elég borsos volt az ára. Az érdeklődő azonban kijelentette, hogy nem baj. Rágta a körmét. Gondolkozott. — Továbbá — mondta —, kell bele egy cső. — Miféle cső? — kérdezte a fekete ruhás tisztviselő. — Magam sem tudom. Mintegy kémény. Mint egy kürtő. Mint a hajókon. Vagy amilyen a borospincékben van. A mérnök, akit a tisztviselő odahívott, elég lassú észjárású volt. Kétszer is elmagya- ráztatta magának a dolgot, s még utána is csak hümmö- gött. — Ha szabad megkérdezni — kérdezte —, miből legyen az a cső? — Azt már önöknek kellene tudni — mondta kissé türelmét vesztve az érdeklődő. — Palából jó lesz? — kérdezte a mérnök. — Vagy inkább kitéglázzuk? Vagy legyen egyszerűen valamüyen fém? — Ön mit ajánl? — kérdezte az érdeklődő. — Én semmit sem értek az egészből — mondta a mérnök. — De a legkézenfekvőbb volna a pala. — Legyen pala — mondta az érdeklődő, és mélázva nézte a nehéz felfogású mérnököt. — Továbbá — mondta aztán —, be kellene vezetni a villanyt. — A villanyt? — bámultak rá mind a ketten. — Minek oda villany? — Jó kérdés — mondta bosszúsan az érdeklődő. — Hogy ne legyen sötét. Gázos eredmények Nyíregyháza (KSH - Malakuczi- né Póka Mária) — A településeken élők életkörülményeit az infrastruktúra egyes elemeinek megléte nagymértékben meghatározza. Az ország nyugati és keleti része között meglévő fejlettségbeli különbség mellett ezért is figyelemre méltók az alföldi régiókban a kilencvenes években zajló infrastrukturális fejlesztések, melyek néhány területen említésre méltó felzárkózást eredményeztek. Az infrastruktúra sokrétű elemei közül a gázellátottságot kiragadva szembetűnő, hogy a vezetékes gázzal ellátott települések aránya a keleti régiókban lényegesen kedvezőbben alakult 1998-ban, mint a Dunántúlon. Míg Közép-Magyarországon, Észak- és Dél-Alföldön szinte minden településen, Észak-Ma- gyarországon pedig több mint 80 százalékukban van kiépítve a vezetékes gáz, addig Dunántúlon ez az arány 43-68% közötti. Paradicsom exportra A nyíregyházi EKO Gyárban kisüveges kiszerelésben belföldi és exportmegrendelésre esc magolják a sűrített paradicsomot Elek Emil felvé'
