Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-08 / 6. szám

2000. január 8., szombat 6. oldal Keleti HAZAI TÁJON HÍREK □ Vasárnap Is Még vasárnap is tartanak órákat, ha igénylik, a TIT Nyelviskolában. Eszperantóból például négy csoportot is ké­szítenek fel nyelvvizsgára a napokban, ma pedig honosító vizsgát szerveznek hatvan fő részére. □ Foglalkoztatás Európában A MTESZ megyei szervezete Nyugati sorozat keleten című szemináriumsorozatának következő előadása szerdán lesz a Tudomány és Techni­ka Házában. Előadó: Lukács Éva, a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársa. Előadásának témája a foglalkoztatás helyze­te az Európai Unióban. □ Civilek segítése A tiszaberceli képvise­lő-testület úgy véli, hogy a községben működő nonprofit szervezeteket jobban kel­lene támogatni a költségvetésből is, mivel szerepvállalásukkal nagy űrt töltenek be. Bárány, exportra Barabás-Marócsa tanya (M. K.) — Az uk­rán határtól kőhaj Itásnyira 1800 anyabirka legelész a barabási határban. Bittner József, aki egyébként a vásárosnaményi nagy ABC boltot működteti, 300 hektárnyi területen mezőgazdasági tevékenységet is folytat. Hat juhász, egy lógondozó és egy traktoros vesz részt a munkákban. — Nagyrészt saját nevelésű, saját te­nyésztésű magyar merinóval foglalkozom. Elég régen csinálom már, több mint tíz éve. Száz anyával indultam. A vállalkozó kihasználta a szaktárca kí­nálta az anya-, illetve jerke-támogatáshoz adott pályázati lehetőségeket. — A telep nagyrészt FM-támogatással épült. Két részben. Tavaly kezdtük a máso­dik ütemet, s ez az épület akkor épült. December végén olasz exportra szállítot­tak tejes bárányokat. Azt idézte a gazda, már három évvel ezelőtt is ennyi volt az ára. — Inkább a jövőben bízunk jobban, hogy az EU támogatás révén az országban a kvó­ta nincs kihasználva, hosszabb idő távlatá­ban a birkatenyésztés fejleszthető és nyere­séges ágazattá lehet szervezni. A legeltetés, istállózás azonos az EU országokéval. Kom­fortosabbá kell azonban tenni a körülmé­nyeket, telepeket. Utak kellenének, kerítés, villany-, vízvezeték szükséges. Ezekhez azonban eddig nem volt kellő támogatás. — Ciklikus elletéssel dolgozunk. Az anya­birkák két évben háromszor ellenek. Még egy épületet szeretnék építeni. A gazda abban bízik, hogy a normatív tá­mogatás az anyabirkánál elmozdul az eddi­gi 1200 forintról. Ezelőtt tíz évvel egy küó gyapjúért 200 forintot adtak, közben állan­dóan alacsonyabb ár volt a jellemző. 1999- ben 60 forintot adtak egy küó gyapjúért. A juhtartók ettől sokkal többet várnak. Ma: kisvárdai kifutó Kisvárda (K. J.) — A kisvárdai Várszín­ház és Művészetek Háza — karöltve a Po­lip Hangszerbolttal — az idén is megrende­zi a kisvárdai kifutót. A megméretésre je­lentkezhettek azok az énekelni, utánozni tudó előadók, akik már betöltötték 14. éle­tévüket. A versengést január 8-án szomba­ton délután három órától tartják a művé­szetek háza hangversenytermében. Az eredményhirdetés és a díjátadás zárja az eseményt. TUSKÉS SAROK Kocckereszteződés CSERVENYÁK KATALIN Szinte nem telik el nap úgy, hogy ne koc­canna össze két kocsi Nyíregyházán a Ko­rányi út és a Csaló köz kereszteződésében. Már ösztönösen a féken a lábam, ha er­re a környékre érek, még akkor is, ha tu­dom, én haladok a főútvonalon. A minap reggel ismét érvényes találatnak lehettek szemtanúi a szemközti buszmegáüóban ál­lók. Hogy átok ül ezen a kereszteződésen, vagy éppenséggel az autósok lehetnének fi­gyelmesebbek — nos erről lehetne vitat­kozni. Csak nem tudom, érdemes-e. Külö­nösen akkor, ha az alárendelt útvonalon ott piroslik a stoptábla, amit nem ártana időnként figyelembe venni. Az állami gondozottak döntő többségét nem keresi a család, ezt kellene pótolni Kovács Éva Nyírbátor (KM) — Elszökött három intézeti gyerek, a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákott­hon lakója. A hírrel tele a bulvársajtó. Pedig a szóban forgó intézmény nem erről, sokkal inkább arról hí­res, hogy mindent megtesz azért, hogy pótolja azt, amit pótolni szinte lehetetlen, helyettesítse a családot, a szülőket. Ebben persze nincs egyedül, hiszen az ország valamennyi intézetének ez az elsődleges feladata, célja. — Százharminckilenc állami gondozott gyermekünk van, kö­zülük tizennyolc mondhat magá­énak hivatalos engedélyt arra, hogy szüleihez, családjához utaz­zon — mondja Sum Ferenc, az in­tézmény igazgatója, majd így folytatja: — Ezt a hivatalos engedélyt a gyámhatóság és a gyermek gyámja közösen adja meg akkor, ha a gyermek családja ismert, s az elvégzett környezettanulmány a szülők életmódját és a családi környezetet kielégítőnek minő­síti. A többi lakó, — százhúsz kü­lönböző korú gyermek és fiatal — nem rendelkezik ilyen enge­déllyel, mert többségükről már születésük pülanatában lemond­tak, egyszerűen nincs hová men­niük, ismeretlenek a szüleik, nincs otthonuk. Közülük majd száznak semmiféle kapcsolata nincs az apjával vagy anyjával, hetven gyermek nem is tudja, kiknek a jóvoltából látta meg a napvüágot, harmincán vannak azok, akik ismerik szüleiket, csak éppen a szülők nem kíván­ják ismerni őket. Az utóbbi har­minc lakó közül három négy gyerek rendszeresen hazaszökik, azaz előzetes bejelentés és enge­dély nélkül elhagyja az intézetet. Különösen gyakori ez ünnepek és legfőképpen karácsony idején, amikor minden a szerétéiről, a családról, az összetartásról szól. — Az intézmény kapuja nyi­tott, a mi kapcsolatunk diákja­inkkal a bizalomra épül — fogal­maz Sum Ferenc. — Most sem történt más, mint az, hogy a há­rom gyerek kiment a városba, csak ezután nem ide vissza, ha­nem „hazafelé” indult. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy mind­hárman a családjaikat keresték fel, s mindhárman önként jöttek vissza. Arra a kérdésre, hogy számíthatnak-e bármiféle bünte­tésre vagy szankcióra, az igazga­tó határozott nemmel válaszolt. — Mi nem büntetünk, inkább elbeszélgetünk. Arra törek­szünk, hogy a gyerekek jól érez­zék itt magukat, hogy valóban azt érezhessék, szükség van rá­juk, számítunk mindannyiunk­ra, nekünk valamennyien fonto­sak. Igyekeztünk a karácsonyt is meghitté, bensőségessé tenni. Fenyőfát állítottunk, személyre szóló ajándékokat adtunk, gyer­mekeink részt vettek a városi központi ünnepségeket is. A nyírbátori Papok rétjén felállí­tott mindenki karácsonyfájánál ugyancsak valamennyien kap­tak csomagot. Tizenegy gyerme­künk töltötte a karácsonyt Hol­landiában, ötvenen pedig a Zempléni hegyekbe, Bózsvára utaztak, ahol ragyogó időben, csodálatos télben töltötték a na­pokat. A Télapó, a Mikulás és a karácsony ajándékokat hoz, de szülőt nem adhat... Amatőr felvétel Nem megszöktek, csak hazavágytak próbák a baráti csapattal, az iz­galmas utazásokkal együttjáró fellépések idehaza és külföldön egyaránt. Bár végül maga is belátta, hogy a munka mellett már ezt nem tudja nyugodt szívvel csi­nálni, s abba is hagyta a me­nettáncot, szívesen emlékszik az olyan külföldi fellépésekre, mint amilyen a müncheni sör- fesztiválon, vagy éppen Len­gyelországban adatott meg. Né­hány éve váltott át a fotócikk­kereskedői munkára. Hogy megfelelően ki tudja szolgálni a vevőket még a fotózás alapja­it is elsajátította főnökének az ismert nyíregyházi fényképész mesternek az üzletében. Amikor jelenlegi hobbijáról kérdezem, kicsit szomorúan mondja: volt. Minden szavát leső/értő németjuhász kutyája azonban egy váratlan betegség­ben nem rég pusztult el. Egyelőre nincs másik eb, ame­lyik feledtethetné Marianna egykori hű társát. Bocskai Marianna kereskedő Nyíregyháza (KM - GB) — Sok lány talán kissé idegenül mozogna a műszaki cikk keres­kedői munkakörben, ám Mari­anna számára a legtermészete­sebbnek tűnt, hogy évekkel ezelőtt a Sipkayban ezt a szak­mát válassza. Nem véletlenül persze, mivel édesapjának és édesanyjának is ez volt a hiva­tása. A porszívókkal, hűtőgé­pekkel, varrógépekkel még könnyen meg is barátkozott, ám az autóalkatrészek, villany- motorok meglehetősen nehe­zen férkőztek közel a szívéhez. A bolti gyakorlatát a Kelet áruház műszaki osztályán sze­rezte meg, s ott is kezdte a munkás életet. Mint mondja, jól érezte magát az áruházban, Bocskai Marianna Elek Emil felvétele annál is inkább, mert egy né­hány évig még hozzájárultak főnökei ahhoz, hogy legfőbb kedvtelésének is élhessen. A most 26 éves lány ugyanis 13 éves korától járt a híres nyír­egyházi mazsorettcsoportba, amelynek nyolc éven át volt aktív tagja. Élete legszínesebb éveit jelentették a rendszeres Szolidaritás Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A hétfőn kezdődő vasutassztrájk­kal kapcsolatban Mrenkó László, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei tit­kára elmondta: szolidárisak a MÁV munkavállalóinak felhí­vásával, hiszen érthetetlen számukra is, hogy ötvenhatezer dolgozó kollektív szerződés nél­küli munkáltatását jelentette be a vezetés, továbbá béralku nél­kül egyoldalú bérfejlesztést, a szociális juttatások megnyirbá­lását. A vasútreform ismeretlen tar­talmú, s úgy gondolja a KASZ, hogy nem belső ügy, mert hátrá­nyos lehet a társadalomra, a ré­gióra. Nyüvánvaló, a sztrájk bosszú­ságot okoz az utazó közönség­nek, a kereskedőknek is, de úgy gondolják, akkor cselekszenek helyesen, ha szolidárisak a vasu­tasokkal, s arra kérik a gazdasá­gi vezetőket, a kereskedelmi dol­gozóknál úgy szervezzék a mű­szakváltást, hogy a sztrájk miat­ti esetleges hiányzást, ne köves­se szankció. Nyíregyháza várja a király énekeseit Nyíregyháza (KM — B I.) — Nyíregyházán kezdi meg ma­gyarországi koncertsorozatát a világ egyik legszínvonala­sabb és legkeresettebb a'ca- pella csapata, az angol King's Singers énekegyüttes. „A király énekesei” a Bujtosi Sza­badidő Csarnokban lépnek fel a Filharmónia Kelet-Magyarország Kht. rendezésében január 13-án. A királynőt leszámítva talán ez a hat férfi a legismertebb angol: bár egyenként megnevezni csak kevesen tudnák őket, együtt, King’s Singersként már mindenki hallott róluk. Az angol név azt je­lenti: a király énekesei. Már több mint harminc éve nyűgözik le a közönséget. 1965-ben léptek fel először, ám alapítási évüknek 1968-at tekintik, mert ekkori lon­doni koncerjük alkalmából vá­lasztották a King’s Singers nevet. Magyarországon sem ismeretle­nek, a rádió, a televízió gyakran közvetítette hangversenyeiket. Páratlanul széles repertoárjuk sokféle műfajt ölel fel a középkori vokális zeneművektől a modern könnyűzenei feldolgozásokig és A King's Singers együttes távoli országok népdalkincséig. Népszerűségük titka sokoldalúsá­gukban, a két kontratenor ma már szokatlan alkalmazásából fa­kadó különleges hangzásban és élvetezes, az éneklés örömét su­KM-reprodukció gárzó előadásmódjukban rejlik. Tevékenységük egyfajta elismert­ségét mutatta, hogy már bőséges szócikként szerepelnek a Britan- nica lexikonban. Az alapítás óta a tagok már többször kicserélődtek. Kedvenc tevékenységeik: futball, rögbi, lo­vaglás, vitorlázás, sportautók és a „motorokkal való esések”. A King’s Singers tagjai össze­sen 7 gyermek, 3 feleség, 1 kutya, 6 macska, 5 lúd, 8 csirke és egy babysitter ellátásáról gondoskod­nak. A King’s Singers együttes csü­törtökön 7 órától lép fel a BUSZACSÁBAN. Koncertjükön Wagner, Strauss, Patterson, Gers­hwin, Arien, Porter és J. Lennon műveit hallhatja a közönség. Bár általában zenei kíséret nélkül énekelnek, most a Miskolci Szim­fonikus Zenekar is közeműködik koncetjükön. Vezényel Peter Ber- gamin.

Next

/
Thumbnails
Contents