Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

2000. január 31., hétfő Kelet# HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Véradás A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete janu­ár 31 -én várja a véradókat a nyírbátori mun­kanélküli-központ tárgyalójában 8-tól 12 órá­ig, Barabás község polgármesteri hivatalá­ban 10-től 13 óráig. □ Waldorf iskola — A Szabad Waldorf Is­kola és Óvoda beiskolázási programjának ke­retében január 31 -én 18 órakor A zene taní­tása a Waldorf iskolában címmel előadást tart Gajdos András. Az előadás helyszíne Szabad Waldorf Iskola és Óvoda. □ Tájékoztató A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézműves Kamara, valamint az Épí­tőipari Ipartestület elnöksége adótájékoztató előadást tart január 31-én, 10 órától az IPOSZ székházban (Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. sz.). □ Agrárbál Az elmúlt évhez hasonlóan a vidám farsangolás és tavaszvárás jegyé­ben szervezi meg a megyei Agrákamara és a Mezőgazdasági Szövetség az ide agrár­bált. A Korona Szállóban február 12-én este sorra kerülő mulatságra még lehet jelent­kezni. Magzati veszteségek Nyíregyháza (KSH - Szabó Sándorné) — Magyarországon 97 ezer élveszüle- tést és 84 ezer magzati veszteséget regisztráltak 1998-ban, az 1990. évi­nek egyaránt 77 százalékát. Mialatt országosan az élveszületések és a magzati veszteségek csökkenése azonos mértékű volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében az élveszületés 13 százalékos mér­séklődése a magzati veszteség 5 százalékos csökkenése mellett következett be. Az 1998. évi adatok szerint országos átlagban min­den ezer élveszületésre 865 magzati veszte­ség esett, ebben a megyében kedvezőbb a helyzet, csupán 700. A tudatos családtervezésben, a terhes­ség korai felismerésében végbement jelen­tős fejlődés ellenére a magzati veszteségek többségét a terhességmegszakítás képezte, kisebb részük a korai és a késői magzati halálozásból eredt. 1998-ben az országos át­laggal azonosan a magzati veszteségek 82 százaléka a megyében művi vetélés volt. 1990 óta azonban míg országosan a terhes­ség szándékos beavatkozással történő meg­szakításának magzati veszteségen belüli fenti aránya mérséklődési, a megyében nö­vekedési tendencia eredménye. Az ezer megfelelő korú, 15-49 éves nőre vetített terhességmegszakítás Szabolcs- Szatmár-Beregben több mint két százalék- ponttal meghaladta az országos átlagot. A terhesség művi úton történő megszakítása terén a nők életkora szerinti összetételéb­en nincs aránybeli differencia az országos­hoz képest. A művi vetélésen átesettek 14 százaléka legfeljebb 19 éves, 63 százalékuk maximum 29 éves volt, 30 százalékuk 30-39 év közötti, 7 százalékuk pedig 40 évesnél idősebb volt. TUSKÉS SAROK Hiányzó fiatalok Kovács Éva _________________________________________ "Visszatért a gyed, igénylésének határi­deje is lejárt. Mint az ületékesektől meg­tudtuk, megyénkben ezerötszáz gyer­mekről a megjelölt időpontig nem kaptak értesítést az illetékesek, így az amúgy tör­vényes járandóságot sem fizethetik ki ne­kik. A szakemberek most a helyi jegyzőkhöz fordulnak, ugyan kutatnák már fel a kalló­dó gyermekeket, feledékeny szülőket, hogy utalhassák számukra, amit a törvény meg­szabott. Ennyi gyermek szülője nem tud, vagy nem hallott arról, életét a kormánydöntés­nek köszönhetően valamivel könnyebbé te­heti. Hozzáértők mondják, a keresettek szinte mindig ugyanahhoz a réteghez tartoznak: többnyire olyanok, akik az állami segítség nélkül nehezen tudnák családjukat eltarta­ni, önmaguktól képtelenek lennének meg­élni. Ezért is elgondolkodtató, hogy nem élnek a tálcán kínált lehetőséggel sem. Bizonyára akadnak köztük olyanok, akik az évek alatt megszokták a törődést, s úgy gondolják, keresse meg őket, aki segí­teni akar nekik... Méltó módon szeretnének ünnepelni Ötmillió forintot nyert megyénk öt települése szobrokra • Bíró Lajos sikeres éve Bíró Lajos Szent István szobrának készítése közben Balázs Attila felvétele Bodnár István Mátészalka, Jármi, Szakoly (KM) — A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma koráb­ban pályázatot hirdetett mil­lenniumi rendezvények szer­vezésére és művészi alkotá­sok készítésére. A napokban elkészült a miniszté­rium millenniumi programfüzete, amelyben tájékoztatást olvasha­tunk a nyertes pályázatokról. A kiadványban örömmel fedeztük fel, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye öt településének pályázata is kedvező elbírálásban részesült, s ennek köszönhetően megyénk az ünnepi évben öt új szoborral is gazdagodik. A szobrok városa — A képviselő-testület úgy dön­tött, hogy méltóképpen ünnepli meg álllamalapításunk ezredik évfordulóját. A rendezvénysoro­zat mellett maradandó emlékmű állítását terveztük el, s így talán kiérdemeljük a szobrok városa el­nevezést is — mondja Fülöp István, Mátészalka alpolgármes­ter. Az utóbbi időben szinte min­den évben egy újabb szobor kerül a város valamelyik utcájára, köz­terére. Négy évvel ezelőtt a Hét vezér díszkút, 98-ban a Kölcsey- emlékmű, tavaly pedig a reformá­ció emléknapjára készült el a Kál- vin-szobor. Most a millennium évét Szent István lovas szobrával szeretnék a szalkaiak emlékeze­tessé termi. Mátészalka tizenkét évvel ez­előtt adott otthont két tehetséges szobrászművésznek, Sirpa Iha- nusnak és Bíró Lajosnak. Rész­ben ennek a tudatos művészet­pártolásnak is a gyümölcse ez a szépülés, gazdagodás. Bíró Lajos Szálkára most Szent István lovas szobrát készíti el. A munkála­tok már javában tartanak. A négy méter magas talpazaton Szent István bronzból készült lovas szobra fog magasodni a vá­ros egyik frekventált pontján, a Szalkay László utcával szemben, az Alkotmány u. mentén. — Úgy gondoljuk, hogy állama­lapító királyunk szellemisége üze­net értékű a ma embere számára' is. Az elődeink iránti tisztelet, a múltunkból való táplálkozás a jövőnk záloga — mondja az alpol­gármester. Több megbízás Bíró Lajos számára ez az év iga­zán szerencsésnek mondható. Mint a programfüzetből kiderül, még két további munkát készít a jeles évfordulóra. Fehérgyarmat városától egy Kossuth-szoborra vár megbízást. A szobrász a szó­nokló politikust szeretné megfor­mázni, hiszen Kossuth éppen Fe­hérgyarmaton mondta el egyik emlékezetes szónoklatát. A több mint két méter magas alkotás bronzból és kőből készül. Érde­kesnek ígérkezik a Jármi község­be kerülő diszkót is, amely egy kőmedencében áll majd. Bíró La­jos azt is elmondta, hogy bár nem a minisztérium millenniumi tá­mogatásából készül, de március 15-én adnak át Tiszavasváriban egy általa készített emlékművet, amely Vasvári Pált ábrázolja. Himnusz-emlékmű Szakoly polgármesterétől megtud­tuk, hogy augusztus 20-a körül szeretnék felavatni azt a Szent István-szobrot, amelyet a me­gyénkben is jól ismert Győrfi La­jos szobrászművész alkot. Az élet­nagyságú mű süttői márványból és bronzból készül. Nagy örömmel vette tudomásul a szatmárcsekei önkormányzat, hogy a pályázatból ők is részesül­nek. A támogatásból a Himnusz­emlékművet Petrás Mári a ipar­művész készíti. Fekete Éva stúdióvezető Nyíregyháza (KM - H. Zs.) — Mit tehet egy frissdiplomás rajztanár? Vállalja, hogy egy nemes cél érdekében tanítja a diákokat, s emellett művészi ambíciói háttérbe szorulnak. Vagy valami őrült nagy vállal­kozásba kezd. Fekete Éva utóbbi mellett döntött. Pál Nagy Balázzsal, - aki rajzolóként, mozdulatter­vezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban - elhatározták, hogy rajzfilmstúdiót hoznak létre Nyíregyházán. Éva 1999-ben szerzett diplo­mát a tanárképző főiskola rajz­vizuális kommunikáció sza­kán, korábban a Művészeti Szakközépiskola kerámia sza­belevágott a papírmunkák út­vesztőibe. Szerencsére minde­nütt segítőkre talált, akik útba­igazították, mit hogyan kell csinálnia. Sőt, még rajzolni tu­dó munkatársakat is javasol­tak az emberek. Persze, a lelkesedés önmagá­ban nem elég, a grandiózus ter­vek kivitelezéséhez időre van szükség. Ha nem bíznának ön­magukban sem, akkor egy fa­batkát sem ér az ötletük. Már a cégüket bejegyezték, jelenleg munkatársakat keresnek. Har­minc tehetséges fiatalnak kí­nálnak munkalehetőséget. S ha minden úgy alakul, ahogy tervezik, magyar és nemzetközi produkcióban ké­szülő rajzfilmsorozatokban akarnak rajzanimációs mun­kát végezni. Ha a kitartásuk is olyan határtalanul nagy, mint a lelkesedésük, akkor még so­kat hallhatunk róluk. Fekete Éva Martyn Péter felvétele kára járt. A főiskola közgazda­ságtan tanszékén vállalkozás­menedzser tanfolyamot is vég­zett, de gyakorlati tapasztala­tokkal nem rendelkezett. Még soha nem alapított vállalko­zást. Mivel ő lett a cégvezető, Csillagok Nyíregyháza (T. F.) — A Merkur az esti égbolt érdekessége, febru­ár 15-én lesz legtávolabb a Naptól, mindössze 15 fok keleti kitérés­ben. Ekkor a legalkalmasabb ta­nulmányozásra. A hajnali égbolt fényessége a Vénusz is mind kö­zelebb kerül a Naphoz, a hónap elején még két, végére már csak egy órával kel a Nap előtt, tehát tanulmányozási lehetősége ennek is romlik. Hasonlóan viselkedik a Mars is, bár a hónap végén há­rom órával követi nyugvásával a Napot, de mindig halványabb. Az esti égbolt érdekessége a Kos csü- lagképben a bolygók legnagyobb­ja a Jupiter, a hónap végére négy és fél órával nyugszik a Nap után. Közelében, szintén a Kos csillag­képben éjfél körül nyugszik a Sza­turnusz. Két utolsó bolygónk az Uránusz és a Neptunusz a Nap közelsége miatt megfigyelésre nem lesznek kedvező helyzetben. Derült éjszakákban a csillagok ra­gyogása kárpótolja a hideg elvise­lését. Megtalálták a számításukat a dohányban A gazdák szerint lehet gazdaságosan termelni a Tisza és a Túr közötti határrészben Munka közben A szerző felvétele Szatmárcseke (M. K.) — A szat­mári térségben ma még nem elterjedt a dohánnyal való foglalatoskodás. Szatmárcsekén már több család igazolhatja a saját tapasztalata alapján, hogy lehet gazdaságosan dohányt termelni a Tisza és a Túr közötti határrészben. Tóth Béla a Lőtérdűlőben kezd­te. Pajtát, fóliasátrat épített. Az idei évben már saját erőből tud boldogulni. Először a Káliói fajtá­val kezdtek, most Pallagi 3-as ad okot a bizakodásra. — Előtte búzát vetünk elővete- ménynek, utána dohányt. Vagy magot kapunk, vagy tápkockát. Március közepén már kint kelle­ne lenni a magnak a földben. Locsolás, permetezés a kárte­vők ellen — ez jelenti a következő feladatot. Magára a törésre július közepén kerül sor. Törési övezet szerint törik, majd környezetba­rát zsinegre fűzik. A pajtákban szárad a dohánylevél, majd tél­időben csomózzák. Ezt a dohányt viszonylag jól megfizetik — véle­kedik a termelő. — Támogatást szeretnénk kap­ni építéshez meg renováláshoz, karbantartáshoz. A szomszédok szoktak jönni segíteni. Nyáron meg napszámosok. Ez egy olyan községben, ahol jelentős a mun­kanélküliek száma. Épp ezért ko­moly segítséget jelent ez a lehető­ség, hiszen szezonban 20-25 helyi lakosnak is tudnak munkát adni. Azt Mursa Béla, a cigány ki­sebbségi önkormányzat elnökhe­lyettese mondta el, hogy a valami­kori napszámos cigányok ma már dohánytermelők. — Én és a családom két és fél hektárral foglalkozunk. Szoktam hívni segítséget, rokonokat és idegeneket is. Megtaláltuk a szá­mításunkat. A pajtát pályázati pénzből, a települési önkormány­zat segítségével építettük. Szeret­nénk az országos elnökségtől, il­letve az FVM-től támogatást sze­rezni.

Next

/
Thumbnails
Contents