Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-29 / 24. szám

2000. január 29., szombat Kelet«» HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Pályaválasztás A nyíregyházi Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la pályaválasztási tájékoztatót tart február 1 - jén, kedden 15 órától az érettségire épülő nappali képzési formában induló ápoló, cse­csemő- és kisgyermekgondozó valamint egészségügyi operátor szakokról. □ Reumaklub A Nyíregyházi Reuma Klub február 1-jén 14.30 órakor tartja farsangi összejövetelét Nyíregyházán, az egyesület Körte u. 19-21. sz. alatti székházában. Szere­tettel várják a tagokat a családias összejöve­telre. □ Szavalóverseny A Rétközi Iskolaszövet­ség szavalóversenyét évek óta Kemecsén rendezik meg. Az idén az alsó tagozatos gyermekek február 15-én, a felsős diákok pe­dig másnap vetélkedhetnek azért, hogy ki a legjobb versmondó. □ Természetesen Február 11 -ig tekinthe­tő meg a vásárosnaményi Művelődési Köz­pontban Füle Lajos Ybl-dfjas építész ,A ter­mészet akvarelljei" című kiállítása. Modern eszközökkel A gyürei általános iskolában is igyekeznek lehetősé­get teremteni a számítógépekkel való is­merkedésre. Kovács Zoltán tanár irányítá­sával megfelelő előkészítést kapnak a diá­kok arra, hogy a középfokú iskolákban is helyt álljanak Molnár Károly felvétele Állatorvosi ügyelet Nyíregyháza (KM) — Ügyeletes állatorvo­sok január 29-30-án: Nyíregyháza területén dr. Poncsák Miklós (Nyíregyháza-Oros, Ma­gyar u. 14., tel.: 06-30/9-857-031, 42/480-022); Nagycserkesz, Nyírtura, Nyírtelek közsé­gekben dr. Molnár Mihály (Nyíregyháza, Csaló köz 1., tel.: 06-30/9-521-066, 42/402-000); Kemecse vonzáskörzete dr. Pásztor Benjá­min (Kemecse, Móricz Zs. u. 27., tel.: 42/358- 212); Baktalórántháza vonzáskörzete dr. Ba- raksó Sándor (Nyírkárász, Fő u. 17., 06-45/ 495-003). TUSKÉS SAROK Kutyakomédia Galambos Béla __________________________________ "Valószínűleg nem egyedüli vagyok, aki nagyon bánja, hogy nem kisebbek az adó- bevallási űrlapok. Kizárólag a méretük az oka ugyanis, hogy most mehetek egy mási­kat kunyerálni. Öröm csak a pulinkat érte az ürömben. Neki viszont volt legalább egy remek napja. Ingerszegény óráit — hála a postás remek(!) problémamegoldó képessé­gének — megszakíthatta néhány ajándék­ba kapott játékos perccel. Tény, hogy a közismerten nagyalakú adó­zási paksaméta (kettő pláne) nem könnyen fér be az olyan hagyományos postaládákba, mint, amilyen a miénk. A postás nem is so­kat bíbelődött a két egységcsomag bepászí- tásával a láda, vagy a kapufélfa melletti rés­be. Hogy az utcáról senki se tudja elvenni (ki az a hatökör, aki adóbeavallási űrlapo­kat gyűjt?), egy laza mozdulattal átdobta azokat a kapu fölött. Egyiket (naná, hogy nem az asszonyét) egyenesen az ilyenkor mindig ott acsarkodó kutya szájába. A ház­őrző pedig, ősi magyar fájtéiként nem szim­patizálván az adóhivatallal, lévén viszont feltétlen híve gazdájának, egyszerűen misz- likekre aprította a gazdi nevére érkezett adóűrlapokat. A kutya legalább értelmesen viselkedik. HorAnyi Zsuzsa Tímár (KM) — Rendszerint tartunk attól, hogy a nyuga­ti beruházók nem szívesen lépik át a Dunát. A Tiszán­túl, különösen a hátrányos helyzetben lévő megyénk nem igazán vonzza a külföl­di tökét. Persze, számtalan jó példáról tu­dunk beszámolni. Egy kis eldu­gott szabolcsi faluban, Tímáron immár sikertörténetet ír a Rofa- Nowalis Kft. Szinte a semmiből jött létre a cég, ma pedig csak ex­portra dolgoznak. A tiszavasvári Révész-Eurotransz révén közvet­lenül az Audi gyárba szállítják termékeiket. Egyedi megrendelés Az Audi-modelleknek multifunk­ciós gyártósort készítenek. A komplett szállítópályát Tímáron gyártják, az ingolstadti gyárban csak összeszerelik. Az idei megrendelések felét az Auditől kapták, harminc százalé­kát a Fordtól, a fennmaradó részt az Opel, a BMW és a Mer­cedes európai központjaitól. A szállítógépsorok alkatrészeit a ti- mári üzemben állítják elő. A na­pokban egyedi megrendelésük érkezett az Egyesült Államokból, a DaimlerChrysler és a Ford óriáscégektől, az ottani szállító­Ling Gyula termelésvezető az utolsó ellenőrzést végzi, mielőtt Ingolstadtba, az Audi gyárába indul­na a Szállítmány A szerző felvétele pályák gépészeti egységeit készí­tik majd a timári üzemben. Export A német-magyar vállalkozás egyre inkább Magyarországra teszi át tevékenységét, nem a szakképzett munkaerőt viszik ki Bajorországba, hanem a munkát hozzák hazánkba. Az exportár- bevételük 1998-ban 285 millió fo­rintot tett ki, míg az elmúlt esz­tendőben 355 millió forint volt. A termelés hatékonyságát mutatja, úgy növekedetett a bevétel, hogy csak tíz százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. A héten a cég ügyvezető igaz­gatója, Csegei László előadást tartott a Nyíregyházi Főisko­lán, ahol a műszaki kutatási eredmények gyakorlati alkalma­zásáról számolt be. A Rofa-No- walis Kft. timári üzemén keresz­tül vázolta fel azokat a fejlett gépgyártás-technológiák, ame­lyeket üzemi körülmények kö­zött alkalmaznak. A fejlett tech­nika a termékekben is megteste­sül, amely iránt a nyugat-euró­pai piac is egyre inkább érdek­lődik. Fejlesztés A jövőben is fejlesztenek, hogy továbbra is megfeleljenek a ma­gas követelményeknek. Egy új üzemrész alapjait már lefektet­ték, az időjárás függvényében építik tovább, s várhatóan ez év őszén üzembe helyezik a gyártó­üzemet. Opelek és Fontok timári gépsorokon A napokban egyedi megrendelés érkezett az Egyesült Államokból • Növekedett a bevétel Távoktatás Juhász Ernő ügyintéző Nyíregyháza (KM — K. D.) — Autószerelőként kezdte pályá­ját, majd amikor lehetőség nyüt rá, váltott Juhász Ernő, s ügyintéző lett a megyei Közle­kedési Felügyeletnél. Bizonyá­ra jól végezte dolgát, hiszen egyike volt az „ötöknek”, akik a napokban az évértékelő érte­kezleten oklevelet, emlékpla­kettet és pénzjutalmat kaptak. — Cseppet sem unalmas, monoton munka, amit végzek, hiszen nagyon sok ügyfél dol­gát intézem, s mindegyik más és más. Az utóbbi időben fő­képpen a belföldi teherfuvaro­zással kapcsolatos ügyek tar­toznak hozzám. Ez a tevékeny­ség objektív dolgokon alapul, Juhász Ernő Martyn Péter felvétele hiszen a jogszabályi előírá­sokat kell betartani, itt nincs mód a mérlegelésre. Bár az ügyintézés határideje 30 nap, igyekszünk minél hamarabb pontot tenni a végére. Ez persze nemcsak tőle függ — derült ki szavaiból —, hi­szen a kérelemhez meglehető­sen sok mellékletet kell bead­ni, s bizony nem mindenki ké­szül fel kellő alapossággal. Ilyenkor segít, tájékoztatást ad, arra törekszik, hogy elégedet­ten távozzon az ügyfél. Persze, akadnak, akikkel igen nehéz szót érteni, de próbál az arro- gánsabbakkal is türelmes len­ni. — Arra gondolok, hogy én állok ott a helyén, s az én ügye­met kell intézni, így könnyebb megtalálni a helyes módszert — fogalmazta meg hitvallását. Juhász Ernőnek évek óta gyakorlatüag nincs szabad ide­je, hiszen még korántsem fejez­ték be az építkezést, mindig van tennivaló. Abban bízik, hogy az év vége az építkezés végét is jelenti majd. Unatkoz­ni persze azután sem fog, hi­szen szeret barkácsolni, lesz tennivaló a ház körül, az építkezésből is jelentősen ki­vette részét. Fia és leánya még tanul, felesége ugyancsak a fel­ügyelet dolgozója. Szabolcsi emberek Kanadában A megmaradás esélyeiről — a Kossuth rádió hullámhosszán Antall István Nyíregyháza, Budapest — Már az angol mögé rejtőzkö­dő anyanyelv ízei is jelzik: szabolcsi, szatmári, nyírségi ember szól hozzád Amerika földjén. A Niagara-félsziget magyarlakta tájaitól északra Toronto, délre a Dohányvidék, a Nagy-tavak mel­léke Magyarország egykor leg­szegényebb tájairól, így Sza- bolcs-Szatmár-Beregből is népe­sedtek. Lelkész Apagyról Az egyik legnagyobb hagyomá­nyú magyar református egyház, a wellandi, Apagyról elszármazott lelkésszel dicsekedhet. Reverend Maria Papp, azaz Szilágyi Marika több mint hat esztendeje vezeti a 100-200 lelkes gyülekezetét, amely egy harmincfős angolszáz far­merközösségből, s a magyar la­kosság első, illetve második gene­rációs híveiből építkezik. De az 1962-ben épült modern magyar presbiteránus templommal szem­ben álló görögkatolikus istenhá­zában is szatmári ember hirdeti az igét, csakhogy Deák Miklós tisztelendő úr a ma Romániához tartozó tájról érkezett a Niagara vidékére. Csigatészta Welland egykor tipikus alvóváros volt. A kanadai acél- és textilipar munkásainak otthona. Mára kert­várossá szelídült a táj. A templom alagsora közösségi helyiség. Étte­rem, konyha, többszáz négyzet- méteres klub. Itt készül ötven éve minden héten a magyar csigatész­ta, az otthoni csigacsinálás máig élő hagyománya. A férfiak min­den hétfőn hajnali ötkor érkez­nek, bedagasztják a negyven kiló- nyi tésztához szükséges alapanya­got, s ezt délelőtt a társaság föl­dolgozza. Az emigráció legsúlyo­sabb gondja a múló idő. Az örege­dés jóval lassúbb, mint nálunk, a szociális ellátás és az egészségügy sem hasonlítható a magyarorszá­gihoz, de a gond, az gond. Kovács Klára Ibrányban született, kisis­kolásként került Wellandba, s a legnagyobb öregotthonban dolgo­zik. A nyugdíjba készülő Kárász Imrével egy nap alatt körül lehe­tett járni fél Ontariót, annyifelé építkezik. Sportcsarnokok és ipa­ri műhelyek külső burkolatát ké­szíti. A kint születettek hamar nyelvüket veszthetik. Ellenpélda azonban számos akad. Szely- kóczky Ferenc iskolaigazgatója volt Wellandnak, ma nyugdíjas. Apja teherautó-sofőrként bejárta az egész amerikai kontinenst. Fi­át taníttatta, de a magyar nyelv megőrzését elvárta tőle. A Do­hányvidék magyar közösségei ma már inkább ginseng gyökeret ter­mesztenek, mint szívnivalót. Szükség lesz A majdan csak angolul beszélő második, harmadik generációs magyarokra éppúgy szüksége lesz Magyarországnak, mint mostani, elszármazott honfitársainkra. Ezért született az a rádiós doku­mentumműsor, amelyben ismerő­sökkel találkozhatnak a Kelet-Ma- gyarország olvasói január 30-án vasárnap, a Kossuth rádióban, 16.04-kor. Viszonthallásra! Nyíregyháza (T. K.) — A Sós­tóhegyi Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola második éve működik. Fö profilja iskolarendszerű (5. évfolya­mos) és iskolarendszeren kí­vüli alap-, közép- és felső­fokú szakképzések szervezé­se és lebonyolítása. Az iskolarendszerű oktatásban résztvevők nappali vagy esti tago­zaton tanulnak, az iskola-rendsze­ren kívüli tanfolyami képzésben résztvevők pedig hagyományos (heti egy nap), intenzív (heti há­rom nap vagy bentlakásos forma) vagy távoktatásos formában sajá­títják el az ismereteket. Egyéni tanulás Aki a távoktató formát választja, annak nem kell rendszeresen is­kolába járnia, egyénileg tanulhat, igazodva saját lehetőségeihez, előzetes szakmai tudásához. A tá­voktató kurzusok egyéni tanulás­ra alkalmas programcsomagokra épülnek, amelyek tananyagot, gyakorló és ellenőrző feladatokat tartalmaznak nyomtatott formá­ban és a későbbiek folyamán az interneten is. A tanulást konzu­lens segíti a feladatok értékelésé­vel és telefonos konzultációval. A kurzusok kiegészülhetnek egyéni és/vagy kiscsoportos foglalkozá­sokkal, tréningekkel, melyek a tá­voktatás tananyagának feldolgo­zásához és az ismeretek elsajátí­tásához kínálnak személyre sza­bott segítséget. Támogatás Az iskola olyan tanfolyamokat is indít, amelyek elvégzése némely felsőoktatási intézményben több­letpontot vagy felvételi mentes­séget jelenthet. A munkanélküli hallgatók képzési költségeihez a területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségétől támo­gatás igényelhető. Az iskola a nyár folyamán szakmai táborokat és bentlakásos kurzusokat szervez. A táborok­ban más iskola diákja is részt ve­het, sőt üdülési csekk igénybevé­telével a táborköltségből ötven százalékot takaríthat meg. Az is­kola egyedi kezdeményezése, hogy pályázatot ír ki olyan tíz szociálisan hátrányos helyzetű érettségizett fiatalnak, akik a kép­zések költségét nem tudják vagy csak részben tudják fizetni. A pá­lyázatról részletes információ és pályázati adatlap kérhető 4480 Sóstóhegy, Attila u. 59.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents