Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-26 / 21. szám

2000. január 26., szerda Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT a hóból CSERVENYÁK «ATAUN Hát persze, hogy a gutaütés kerülget, ha megcsúszik alattam a kocsi, vagy amikor „felhasal" az el nem tolt, s a forgalomtól jégbordássá vált úton. Ilyenkor első gondolatomban felidézem az unalomig emlegetett mondatot: felké­szültünk a télre, csak a hóra nem számítot­tunk. Aztán rájövök, hogy nem kellene ennyire szívemre venni a dolgot. Azért annyira nem átlagos az elmúlt két évben le­hullott hó (az esővel együtt összefoglaló ne­vén csapadék) mennyisége. Különben nem küszködnének a fél országban most is a bel­vízzel. Szóval — megbékélve a helyzettel —, azt mondom, lehetnénk egy kicsit türelmeseb­bek is azokkal, akik éjjel-nappal a havat tol­ják, lapátolják, míg mi a meleg szobában vagy a fűtött kocsiban bosszankodunk a helyzeten. Tudok olyan utcáról, ahová tízé­vente egyszer jut el a hótoló, és négy éve már volt... Érdekes módon, ott mégsem berzenkedik senki, mert tudja a dolgát: fog­ja a hólapátját és munkához lát. Ülhetne éppen a tévé előtt is, csak akkor másnap reggel nem tud kiállni a kocsival. Telefonál­gathatna morogva, hogy ő is ugyanolyan adófizető..., de attól még nem oldódik meg a helyzet. Persze, akár két-háromszor annyi hótolót is munkába lehetne állítani, hogy már az első napon rend lehessen az utakon. Pénz kérdése az egész. Abból meg nekünk min­dig is sok volt. Én viszont nemcsak a pénzt, az időt is sajnálnám, vagyis azt, hogy ta­vasztól őszig dologtalanul rozsdásodhatná­nak a gépek egy parkolóban. Úgy gondo­lom, lassacskán hozzá kellene szoknunk, hogy télen tél van, nyáron pedig süt a nap. Hóban, fagyban óvatosabban kell közleked­ni. Nem muszáj tövig nyomni a pedált, ha csúszik az út. Én spéciéi egyáltalán nem örülök, ha az ilyenek miatt törik össze a ko­csim hátsó lökhárítója. A francba! Ma elfelejtettem emelni az árakat Ferter János karikatúrája HÍREK □ Szivklub A Városmajori Szívklub január 26-án 17 órától tartja következő foglalkozá­sát a Városmajori Közösségi Házban. Az időskori reumatológiai betegségekről dr. Be- recz Ilona adjunktusnő tart előadást. □ Elmarad Bajor Tibor országgyűlési képvi­selő Tiszakanyáron január 26-ra meghirde­tett lakossági fóruma elmarad. Az ok: a kép­viselő a parlament Területfejlesztési Bizottsá­gának rendkívüli ülésén vesz részt, amelyen a bel- és árvízveszélyről lesz szó. □ Foglalkoztatás A Nyugati sorozat kele­ten című szeminárium következő előadását január 26-án 15 órától tartják meg Nyíregy­házán, a Tudomány és Technika Házában. Téma: Foglalkoztatás az Európai Unióban, előadó: Dr. Lukács Éva (Szociális és Család­ügyi Minisztérium). □ Nádkaszálás A Bujtos Sporthorgász Egyesület január 30-án (vasárnap) tagjai szá­mára társadalmi munkát szervez. A résztve­vők a tavon és a parton lévő nádat vágják majd le. Gyülekezés 8.30 órakor a tóparti büfé előtt. A vezetőség kéri, aki tud, hozzon magával megfelelő szerszámot is. Teret nyer a biogazdálkodás A három éve még csak százmillió forintos támogatás az idén milliárdos keretre bővül A német piacokon harsányan hirdetik a biotermékeket Amatőr felvétel Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Az az idő elmúlt, amikor csak az volt a fontos, hogy legyen mivel csillapítani éhségün­ket. Ma már az is szempont, hogy amit elfogyasztunk, az valóban egészségünket szol­gálja. Ebben az évben megcsillant a komoly támogatás lehetősége, amely a biotermesztés, a biogaz­dálkodás, egyáltalán a biokultú- ra elterjedését ösztönzi. Külön kormányrendelet foglalkozik a mezőgazdasági termékek és élel­miszerek ökológiai követelmé­nyeknek megfelelő előállításá­val, forgalmazásával és megjelö­lésével. Piacon és áruházban — Örömmel tapasztalom, hogy országos, de megyei szinten is egyre szélesebb körben szentel­nek figyelmet e szakterületnek — osztja meg tapasztalatait Veisz János, a Magyar Biokultúra Egyesület megyei, illetve nyír­egyházi helyi csoportjának veze­tője. A Lippai János Mezőgazda- sági Szakközépiskola szaktanára megyénk első biogazda szakmér­nökeként is ismert, s a közel­Megelőzés Fontos a terület és a fajták gondos megválasztása, a fertőzéstől mentes szaporító­anyag telepítése. A legnehe­zebb feladatnak sokan az előírt növényvédelmi mun­kák elvégzését tartják, mivel a biotermesztésben nincs mód a technológiai hibák ki­javítására kemikáliák fel- használásával. Ha a növény nem a legmegfelelőbb helyre kerül, ha nem tartják be a vetésváltás szabályait, ak­kor a kultúra legyengül, könnyebben megtámadják a kórokozók és a kártevők. Ellenük a főként mechani­kai védekezés alkalmazható. múltban németországi tanul­mányúton volt alkalma az össze­hasonlításra. A magyar, cseh és lengyel szakemberek társaságában tett szemlén a legnagyobb élményt a német biomarketing színvonala jelentette számára. A vendéglá­tók mintegy huszonöt évi fej­lesztés eredményét bemutatva vázolták az értékesítés csatorná­it. Ebben jól megfér egymás mel­lett a kis családi gazdaságok egyéni kezdeményezése a szövet­kezeti formában szervezett érté­kesítéssel. — Németországban külön bolthálózat foglalkozik a bioter­mékek értékesítésével, de a nagy áruházláncok kínálatában is megtalálhatók azok az élelmisze­rek, amelyek az egészséges bel- tartalmi értékeket garantáló címkékkel különülnek el a többi árutól. A megyeszékhelyen ko­rábban nyitottak már biogazda- boltot, de többek között a vissza­fogott kereslet miatt nem volt hosszú életű. Jelzésértékű, hogy most ismét van ilyen boltunk — árulkodik optimizmusáról a szakmérnök. Milliárdos keret A jelek szerint sokan és sokat tesznek azért, hogy a biokultűra valóban gyökeret eresszen kis, illetve szűkebb hazánkban. Há­rom éve még 100 millió forintos országos keret állt rendelkezésre a biogazdálkodás támogatására, 2000-ben 1,5 milliárd forint elkü­lönítését ígéri a kormány. Me­gyénkben az új telepítésű gyü­mölcsösöknél szívesebben alkal­maznak rezisztens fajtákat, és sokan vágnak biovetőmag előál­lításába is. Ez a folyamat részben megke­rülhetetlen, hiszen 2003-tól (ta­lán hazánk európai uniós tagsá­gának elnyerésének időpontjá­tól) biotermesztést csak bio-sza- porítóanyagok felhasználásával lehet folytatni. Látni kell azon­ban azt is, hogy a biotermékekre biztos piacok várnak. A legnagyobb felvásárló Né­metország, Svájc és Hollandia, de Magyarországon is bővülő kör hajlandó megfizetni a káros anyagokat még a megengedett mértékben sem tartalmazó élel­miszereket. Hazánkban jelenleg mintegy 30 ezer hektáron folytat­nak biogazdálkodást (megyénk­ben ez a szám 1000 hektárra be­csülhető), de közép távon ezt a területet tízszeresére szeretnék növelni. A jövő termelői Az egészség olyan téma, amely állandóan foglalkoztatja a közvé­leményt, de természetesen szak­mai berkekben fokozottabb fi­gyelem irányul e területre. Az el­múlt évben a Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola adott otthont a mezőgazdasági szaktanárok országos továbbkép­zésének, amelyben külön fejeze­tet szenteltek az ökológiai gaz­dálkodásnak. Ez a feltétele an­nak, hogy a mai diákok a jövő képzettebb, céltudatosabb ter­melői legyenek. LETKEPEK Hálóingben Bállá László Gyermekkoromban áthág­hatatlan szabály volt otthon: kicsinyek este nyolckor az ágyba! Nem mondhatnám, hogy nagyon örültünk neki. Szüléink csak órák múlva pi­hentek le, előfordult, hogy eb­ben az időben még mi is csak színleltük az alvást, s nekünk izgatta a fantáziánkat, hogy odakünn ilyenkor még mint mondani szokás, áll a világ, mi meg teljesen kimaradunk belőle. De néha történt valami. Vagy az, hogy mikor levetkőz­tünk és ágyba akartunk bújni, betoppant valaki hozzánk és elvonta rólunk szüléink fi­gyelmét. Vagy a rádióban ad­tak valami nagyon érdekeset, így egy negyedórára megfeled­keztek rólunk, gyerekekről. Egyszer meg tűz ütött ki vala­hol, a falu a távolabbi részé­ben, de ilyen esetben minden felnőtt kötelessége, hogy oda­siessen, és segítsen, amit le­het. Szóval néha így, takarodó után egy kis időre felügyelet nélkül maradtunk, és már há­lóingbe vetkőzve kifutottunk a homályló udvarra. Hanem milyen érdekes ér­zés is volt ez. Kint egy titokza­tos, esti világban, amelynek már a mi számunkra nem is kellett léteznie. Nem volt raj­tunk a szokott nappali öltözé­künk, amely az élet realitását jelentette, csak ez a könnyed, a kinti környezettel valami csiklandó ellentétben lévő há­lóing, amely a személyünket is valahogy könnyebbé, elvon- tabbá tette. Nem csináltunk semmi különöset. Kétszer-há- romszor végigszaladtunk az udvaron, nem is végigszalad­tunk, végiglebegtünk, végig- szálltunk ebben a légies háló­inben, amely az udvar langyos sötétjében kísértetiesen fehér­lett, mi meg lényünk legmé­lyéig megmártóztunk ebben a titokzatos talányos közegben. S azután, hirtelen előbuk­kant szüléink korholó szavai­ra, vagy titokban, mielőtt még észrevették volna, visszamen­tünk a házba, ágyunkba fe­küdtünk, de még sokáig hány­kolódtunk álmatlanul. Az ju­tott az eszünkbe, hogy majd felnőtt korunkban így vetjük bele magunkat az ismeretlen világba, így igyekszünk kifür­készni mélyen elrejtett titkait. S talán akkor ébredt fel szí­vünkben az a vágy is, hogy a világot majd cselekvőén bir­tokba véve tegyünk is érte va­lamit, előbbre is vigyük, amennyire majd erőnkből te­lik. .A.kkor az a párperces háló- inges kirándulás az esti világ­ba, legalább annyit jelentett számunkra, mint később a messzi, ismeretlen tájakra tett utazások. Tárgyakon nagyjaink Nyíregyháza (KM) — Érdekes bemutatóra készül a Sóstói Mú­zeumfalu. Április 1-jén nyitják meg A magyar történelem nagy­jai és eseményei a népi haszná­lati és dísztárgyakon című kiállí­tást. A Nemzeti Kulturális Alapp­rogram támogatásával a millen­nium tiszteletére bemutatót állí­tanak össze, amelyben a hajdani paraszti lakásokat díszítő olyan képek, tárgyak kapnak helyet, amelyek valamilyen módon a magyar történelem több mint ezer évét ábrázolják. Lesznek ott múltszázadi olajnyomatok, kato­nai emlékképek, obsitlevelek, fe­rencjóskás bögrék és dísztár­gyak, de természetesen nem ma­radnak ki a Kossuth Lajos emlé­két megörökítő tányérok, poha­rak és rajzok sem. A múzeumfalu kéri az olvasók segítségét is: akiknek otthon vannak ilyen tárgyai (az sem baj, ha töröttek, repedtek, hiszen a restaurátorok kézbe veszik azokat) ajánlják fel akár támoga­tásként, akár megvételre, vagy kölcsönbe az év végéig nyitva tartó kiállításhoz. A tárgyakat mind a Jósa András Múzeumba, mind pedig a Sóstói Múzeumfa­luba be lehet vinni, de értesítés­re el is mennek értük. Szinyéri Péterné és Németh Erika restaurálja az egyik üvegre fes­tett ritka képet Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents