Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-22 / 18. szám
2000. január 22., szombat Kdét« HAZAI TÁJON 6. oldal □ Nyílt napok A Nyírbátori Báthory István Gimnázium felvételét hirdet a 2000. szeptember 1-jén induló nyolcosztályos gimnáziumi osztályába. A gimnázium vezetése várja az érdeklődő szülőket és tanulókat január 24-től 28-ig reggel 8-tól 17 óráig folyamatosan. □ Új kötetek A megyei levéltár kiadásában az elmúlt napokban két új kötet jelent meg. A Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából című kiadvány külföldi kutatók, míg az Ünnepek és hétköznapok a történelemben című füzet nyíregyházi néprajzosok és levéltárosok írásait tartalmazza. □ Ajándék A Jósa András Kórházért Alapítvány" az elmúlt évben több cégtől is kapott ajándékot. Többek között színes lézer- nyomtatót, infúziós pumpát és EKG készüléket. A gépek és műszerek értéke közel két és fél millió forint. Elkobzott áruk Egy kamionnyi elkobzott árut juttatott el megyénkbe és osztott szét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága megbízásából a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Jutott az új és egyéb adományból származó használt ruhaneműből egyebek mellett Gemzse, Szamosangyalos, Mátészalka, Nagykálló, Kállósemjén, Tiszavas- vári, Szabolcs, Virányos rászorulóinak. Elek Emil felvétele Köztisztviselők bálja Nyíregyháza (KM) — Egyhetes, két személyre szóló üdülés, teljes ellátással, értékes műszaki cikkek és sok más nyeremény a tombolán; Nagy Bandó András és lánya, Natália lép fel az est folyamán többször is, de ott lesznek a nyíregyházi művészek is a köztisztviselők hagyományos jótékonysági bálján január 29-én Nyíregyházán a Koronában. A jó hangulatot a híres Neon együttes és Botos Lajos népi zenekara szolgáltatja. A Fortuna Táncegyüttes latinos bemutatóját követően bőséges svédasztalos ellátás várja a bálozókat mindössze 3500 forintért. Bővebbet az MKKSZ 30/9/252-959-es telefonján. TUSKÉS SAROK Ingyen van Nyéki Zsolt Csendes várakozás a pénztár előtt, a sor gyorsan apad, ahogy az ügyes eladó húz- gálja a vonalkódokat a műszer előtt. Hol van már a nyilvántartásra és az összeadásra szolgáló kockás spirálfüzet? S hol van már az az idő, amikor ha bevásárolni indult az ember, még az egyszerű csomagolópapirt is kegyként kapta meg árujához? A pénztáros a blokkal együtt egy jókora köteg reklámtáskát is a vevő elé tol, vegyen belőle annyit, amennyire szüksége van. A többség így is tesz, de van, akiben győz a harácsolás vágya, s az egész köteget felmarkolja. Besepri az utolsó darabot is, lehet vagy száz táska. A következő fizető álmélkodására az udvarias pénztáros szó nélkül kitesz egy újabb nyalábot, csak a zsákmányszerző elvonulása után jegyzi meg csendesen: csak ne fújna annyit belőlük a város utcáin a szél! Hát igen, ami ingyen van, annak a becsülete is rövid életű. Zoványt a belvíz sem bántotta Több pénzt közmunkára • Üdülnek, fociznak, együttműködnek az iskolával Lefler György Ibrány, Nyíregyháza (KM) — A cigányság általános szegénységében gyökerező kulturális, művelődési és oktatásbeli lemaradások mérséklését, illetve megszüntetését több cigányszervezet is felvállalta. — Talán túl sok szervezet is — vélekednek azok, akik lyukas zsebnek, feneketlen kútnak tekintik az e célra fordított forintok helyét. E véleményeket aligIgyekeztem megfelelni az elvárásoknak. Célok nélkül nem lehet élni. Balogh János hanem megcáfoló fórum a január 21-22-ei, amelyen többek között a megye cigány kisebbségi önkormányzati vezetői is részt vesznek Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Házában. A két nap a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek vezetőinek közéleti képzését szolgálja. Kétszáz család Ezt megelőzően Ibrányban a kisebbségi önkormányzat működéséről érdeklődtünk Balogh János elnöktől, aki résztvevője a nyíregyházi továbbképzésnek. — A legutóbbi választás óta vagyok a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. E tesSárospatakon az ibrányi roma gyerekek Amatőr felvétel tületek gyakorta belső cívódások színterei, szerencsére a miénket az összetartás, az összetartozás jellemzi — kezdte az elnök. — A hétezer lakosú Ibránynak mintegy tíz százaléka, kétszáz család roma. Nagy részük a Zoványnak nevezett városrész lakója. A szocpolos építkezéseknek köszönhetően a fiatal családok gyönyörű házakban élhetnek. A jellemző a három-négy gyerek. A terület abban is eltér az általában vett cigánytelepektől, hogy az nem a település leglaposabb részén van: az egyébként mélyen fekvő Ibrányban egyetlen roma család portáját sem veszélyeztette a belvíz. Tudomásom szerint az elmúlt évben 37 (magyarok lakta) ház károsodott. A legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti. Kívánatos volna, ha a nagy önkormányzat az eddiginél is több pénzt használhatna fel közmunkára. Saját példáján Sajnos, a roma ember kevésbé iskolázott, többnyire csak segédmunkát végezhet. A közmunka keretében a város csatornázásába, egyéb építésekbe vonhatók be. Az önkormányzati ülésekre mindannyiszor meghívást kapok. A szociális segélyezéseknél egyetlen szempont dönt: a legrászorultabbak kapják meg, legyen az magyar, avagy roma család. Az óvodákkal, iskolával együttműködünk, hogy a roma gyerekek ne maradjanak távol ezen intézményektől. A problémás gyerekek szüleit gyakran felkeressük. A felzárkózáshoz egyetlen űt vezet, ez pedig az oktatásban keresendő. Magam is csak úgy tudtam előbbrelépni, hogy a fővárosban szakmát tanultam. Ács-állványozóként dolgoztam az építőiparban, három évet Németországban is lehúztam. Igyekeztem megfelelni a kinti elvárásoknak, jelenleg építési vállalkozó vagyok. Célok, tervek nélkül nem lehet élni. Pályáznak A nyáron — pályázati úton — 22 felső tagozatos roma gyerek üdülhetett az ibrányi Tisza-par- ton, a Don Bosco táborban, ahonnan számtalan kirándulásra (Nyíregyháza, Sárospatak) nyílt lehetőség. Köszönet érte a helyi Családsegítő és Gyermek- jóléti Szolgálat munkatársainak, akik tartalommal megtöltötték a tábor életét. 1994-től rendszeresen részt veszünk a nyíregyházi Országos Roma Kupa kispályás labdarúgó-bajnokságon. ARCKÉP Szántó Judit gyűjteménykezelő Mátészalka (KM - K. K.) — Nem tudatosan készültem a múzeumba, de maximálisan elégedett vagyok a munkámmal. Az emberek és a hely szelleme miatt szeretek itt dolgozni — vallja Szántó Judit, a mátészalkai Szatmári Múzeum munkatársa. Mint a kis létszámú intézményekben általában, neki is összetett a feladatköre. Habár gyűjteménykezelőként tartják számon, elvégzi az adminisztrációs munkát, sőt a tárlatvezetést is. A múzeumba kerülő minden tárgy az ő kezén megy kereszSzántÓ Judit A szerző felvétele tül. Leltározza, rendszerezi őket. A Szatmári Múzeum állandó kiállítási darabjainak nagy részéhez személyes élmény köti, a kedvenc tárgya azonban egy kézi, ékszíjjal működő disznóperzselő, melyre a látogatók figyelmét is mindig felhívja. — Tíz éve dolgozom a múzeumban és nagyon magaménak érzem. Ha valaki nincs itt, annak automatikusan elvégzi más a munkáját. így aztán feladataink egész széles skálán mozognak, akár a sepregetés- től, az izzócseréig. Szerintem egy jól működő intézménynek alapeleme a munkatársak közötti jó kapcsolat, mely nálunk nem hiányzik. A köztudattal ellentétben mindig van munka a múzeumban. Természetesen jut idő kedvenc időtöltésére is, mely jelenleg a keresztlányával, Katicával és barátnőjének a kisfiával, Dáviddal való foglalkozás. Ha ideje engedi, szívesen olvasgat életrajzi és történelmi témájú könyveket, s az így szerzett ismereteket hasznosítja tárlatvezetéskor is. Fórum a köz- biztonságról Nyíregyháza (KM) — Lakossági fórumot tart január 26-án (szerdán) este héttől a Váci Mihály Művelődési Központ kamaratermében Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere és Ignácz István dandártábornok, megyei főkapitány. A városlakók kérdéseket tehetnek fel a közbiztonságról, a megye- székhely költségvetéséről. Aki nem tud részt venni a fórumon, de ötlete, észrevétele, kérdése van, leírhatja, és bedobhatja a városháza aulájában (az információs pultnál), illetve a művelődési központ földszintjén elhelyezett véleményládába. A fórumot a városi televízió élő adásban közvetíti majd. Elrontották három lány szilveszterét A tulajdonos szerint a reklamálóknak asztalfoglalás nélküli belépőjegye volt Nyíregyháza (KM - H. Zs.) — Szilveszterkor az utcán ért az éjfél három nyíregyházi lányt. Nem önszántukból sétáltak a hideg éjszakában, utólag tudták meg: a szórakozóhelyen — ahová előre belépőt váltottak — valójában sétálójegyet kaptak. A lányok elmondták Nyíregyházán, a Pacsirta utcán lévő klubban szerettek volna szilveszterezni. Elővételben megvették a háromezer forintos belépőjegyeket, majd december 31-én már 9 óra előtt leültek egy négyszemélyes asztalhoz. Negyedórával később érkezett egy társaság, s éppen ahhoz az asztalhoz akart ülni, amelyiknél ők voltak. Felállították a lányokat azzal az ürüggyel, hogy a tulajdonos ismerősei, s ezt az asztalt lefoglalták előre. Holott egyik asztalhoz sem tettek ki foglalt táblát. Számtalan üres hely volt még, így zokszó nélkül felálltak a lányok, és az emeleten kerestek helyet. Gondtalanul szórakoztak, vacsoráztak a svédasztalnál, a tulajdonos is látta őket. Még beszéltek is vele, többek között megkérdezte tőlük: milyen színű gyertyát gyújtson. Akkor senki sem szólt, hogy később valami gondjuk lehet. Este 11 órakor megérkezett egy újabb társaság, s leült az asztalukhoz. Először csak négyen jöttek, a lányok sem érezték magukat elnyomva. Később már 14- en állták őket körül, s cikissé vált a helyzet. Igyekeztek vala- müyen megoldást keresni, de sehogy sem sikerült, hiszen a nyolcfősre tervezett asztalnál akkor már 17-en ültek. Egy srác durván közölte velük, hogy rossz helyen vannak, rossz időben. A társaság magabiztos volt, a fiúk erőfölényben voltak. Látszott rajtuk, hogy nem először jártak a klubban. A lányok megszeppenve először a szervezővel beszéltek, majd a tulajdonossal is. Ekkor azt a választ kapták, hogy csak sétajegyük van, álljanak fel az asztaltól, és a pultnál próbáljanak meg leülni. A percek gyorsan pörögtek, közeledett az éjfél, s már annyian voltak a helyiségben, hogy egy tűt sem lehetett volna leejteni, nemhogy a pultnál helyet találni. Éjfél előtt 15 perccel adták fel a lányok az egyenlőtlen küzdelmet, elhagyták a szórakozóhelyet. A tulajdonos is úgy búcsúzott tőlük: Örülünk, hogy elmentek, de még boldog új évet kívánt nekik. A tulajdonost is megkerestük, aki elmondta: — A lányoknak belépőjegyük volt asztalfoglalás nélkül, amivel a pulthoz lehet leülni. December 30-án vették a jegyet, s akkor már nem tudtunk szabad asztalt is adni. A belépőkön számmal voltak jelölve a lefoglalt asztalok. Ők minden szó nélkül leültek egy üres asztalhoz, nem szóltak senkinek. A klubban igyekeztünk mindenkinek helyet találni, de a három lánynak nem sikerült, túlságosan arrogánsak voltak. Egyébként a főiskolások is felajánlották a lányoknak, hogy maradjanak tovább az asztaluknál, de akkor már olyan hangnemben beszéltek, hogy sértő volt mindenkire nézve. Mindezek ellenére még ott a helyszínen visszafizettük a jegy árának kétharmadát. Nem egy társaság szórakozott a klubban, háromszázan jól érezték magukat, csak a három lány nem. v-