Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-04 / 2. szám

2000. január 4., kedd Kdét# HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Kész a térkép Elkészült Szabolcs-Szat- már-Bereg megye új idegenforgalmi térképe magyar, angol és német nyelven. □ Szakrendelés másutt A Jósa András Kórház felnőtt haemotológiai szakrendelése új helyen, a Bocskai u. 73. szám alatti me­gyei rendelőintézetben, a 2-es belgyógyá­szaton fogadja a betegeket kedden és csü­törtökön, 8-11 óra között. Q Nyitva az iskola A nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola január 6-án 9 órától beiskolázási nyílt napot tart, melyre mind a diákokat, mind a szülőket várják. □ Zárva a múzeum Felújítják a nyírbátori Báthory István Múzeumot, ezért az intéz­mény egészen május végéig zárva lesz. Életveszélyes Ramocsaháza (KM ­Gy. L.) — A tavalyi év legnagyobb eredménye Simon József ramocsa- házi polgármester sze­rint, hogy egyáltalán működőképesek ma­radtak az önkormány­zat intézményei. A leg­nagyobb kudarcnak pe­dig azt tartja, hogy pénzszűke miatt elma­radtak fontos fejlesztések. Ilyen például a közvilágítás korszerűsítése, több középület állagának megóvása. A tavalyi év vesztesége az is, hogy a sok csapadék miatt a régi épületben lévő há­rom tanterem éleveszélyessé vált. Pályáza­tot nyújtanak be céltámogatásra, s termé­szetesen kiegészítő támogatásra is. Sikeres pályázatok esetén még az idén hozzálátnak az új iskolarész építéséhez. r Simon József A szerző felvétele A rossz alma lének sem jó Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Az új évben csaknem félezer gazdával és mintegy 1500 hektár területtel vág ipari almatermesztési programjának megvalósításába a vásáros- naményi Wink Kft., amely nagyszabású ül­tetvényrekonstrukció élére állt. A társaság öszszesen 4 ezer hektár célültetvény eltele- pítését kezdeményezte megyénkben, mert a jelenlegi gyümölcsösökről egyre nehe­zebb begyűjteni a feldolgozáshoz szükséges mennyiségű és minőségű alapanyagot. Az ugyanis tévhit, hogy az ipar romlott, fertőzött almával is beéri, a világpiacon eladható sűrítményt csak magas beltartal- mi értékkel bíró gyümölcsből lehet készíte­ni. Az ipari almatermesztés minden részle­tére kiterjedő integráció számos előnyt kí­nál, többek között a szaporítóanyag beszer­zését, a fajtamegválasztást, a pályázatok el­készítésével a támogatások megszerzését könnyíti meg. A Wink német tulajdonosa maga is évi 1 millió márkával segíti a kor­szerű ültetvények létrehozását, így a telepí­tés költségeinek csupán 25 százalékát kell saját erőként előteremteni. A Wink január közepétől folytatja a szerződések kötését. TUSKÉS SAROK A jég kemény Györke László Tudom, nem korszakos megállapítás, hogy a jég kemény. Sokkal keményebb mint a latyak. így aztán ahol a járdára, út­testre fagyott, ott is marad mindaddig, amíg meg nem könyörül rajtunk a min­denható időjárás. De az is lehet, hogy majd csak a tavasz oldja meg a jégproblémát. Most aztán csúszkálhatunk azokon a járdákon-utakon, ahol nem ragadták meg a latyakos időszakot a tisztításra. Igaz, ez az idő eléggé rövid volt. Tegnap újra a havazott. Most aztán még veszélyesebb közlekedni. Különösen gyalo­gosan, hiszen nem látjuk, hol van jég a fe­hérség alatt. Márpedig sok a jeges járda Nyíregyhá­zán, még a belvárosban is. Főként a na­gyobb lakóházak mellett. Nem furcsa? Rólunk is forgatnak Új vezetője van a debreceni regionális televíziónak Telefoninterjút rögzít Bakai Tünde riporter a szerző felvétele megye településein már ismerősként köszöntik a stá­bot. Pedig sajnos nem is mindenütt látható a Magyar Televízió Debreceni Körzeti Stúdiójának műsora. Kozári Réka, a stúdió december elsején kinevezett szerkesztőség­vezetője mindig szívesen jön for­gatni megyénkbe, mert kedvesen fogadják. Bízik benne, nemsoká­ra megoldódik az anomália: a körzetük, ahonnan tudósítanak Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye és Békés felső ré­sze, míg az adás megyénkben csak azokon a területeken fogha­tó, ahol a fehérgyarmati átjátszó­ról veszik a műsort. Ott viszont a legtöbben tudják, mikor van adásuk. A debreceni stúdió 1994 óta önálló. Kicsiny a csapat: mind­össze hat belső munkatársa van, viszont „holdudvarában” 35-40 külsős — műszakiak, riporterek — dolgoznak. Mellettük megren­delésre bedolgoznak a városi té­vék is, így megyénkből a gyar­mati, a szálkái és a nyíregyházi. A nehéz körülmények ellené­re — s ez alatt a nagypapa korú technika értendő — helyeket is megmozgat a csapat — büszkél­kedik Kozári Réka. Április óta napi négy alkalom­mal jelentkeznek a magyar tévé­ben: reggel fél hétkor és nyolc­kor a Naprakészben, majd 12.15- kor és este 17.50-kor. Mindez megfeszített és pontos munkát igényel — három ügyeletes stáb mozog egy nap állandóan. Igye­keznek mindig újat, érdekeset hozni, amivel meglepik a né­zőt. A statisztika alapján a déli körzeti híradók nézettsége a leg­nagyobb, kiugróan magas a töb­bihez képest. Látókép címmel pénteken 13 órától 13.50-ig látha­tó az a magazin, amelyben aktu­ális gazdaságpolitikai, közéleti kérdésekkel foglalkoznak, de várják a nézők ötleteit is, hogy minél több érdekes embert mu­tathassanak be. Szombatonként rendszeresen vetíti anyagaikat az MTVl-en az Aranyfüst, amelyet viszont már az egész megyében kiváló minőségben foghatunk. A térség eseményeiről tudósítanak a deb­receniek a tévéhíradónak, de át­járnak a közeli romániai és kár­pátaljai települések rendezvé­nyeire is. Érdekes módon ezeken a területeken fogható a körzeti adás. Szeretnék elérni, hogy a déli híradóban lehetőség nyíljon egy­egy téma bővebb kifejtésére, il­letve a reggeli adásokban a kul­turális élet híreire. Az anyaintézménytől már ígé­retet kaptak a technikai fejlesz­tésre, de szó van arról is, hogy a debreceni városi tévével együtt­működnek a jövőben. Kozári Réka egyébként 94 óta dolgozik a körzeti stúdiónál. A korábbi szerkesztőségvezető, Tóth Károly — aki most rovatve­zető — hívta ide. Kollégáival együtt megszállottja munkájá­nak: napi 12 órát dolgozik. — Lelkes csapat — mondja büszkén —, könnyű volt úgy el­vállalni a szerkesztőség vezeté­sét annak tudatában, hogy ilyen kollégáim vannak. A család? Ez­zel az őrületünkkel együtt elfo­gad bennünket. Véget ért a szünet Nyíregyháza (KM - H. Zs.) — A diákok hiába re­ménykedtek az Y2K-ban, a számítógépes rendszer nem omlott össze az ok­tatási intézményekben. Tegnap megkezdődött a tanítás. Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Általános Iskolá­ban normális körülmények között kezdődött a tanítás január 3-án. Az influenza sem szedte áldozatait, nin­csenek jelentős hiányzások. Az egyetlen gond, hogy az iskolatejet késve kapták meg. Valószínű ez azért for­dulhatott elő, mert az előző napokban zárva volt az in­tézmény. Csengerben az általános iskolában a megszokott rend fogadta a tanulókat, nincsenek jelentős hiányzá­sok sem. Az iskolatejet is megkapták a gyerekek. Tuzsérpn fennakadás nélkül kezdődött 2000-ben is az oktatás. A gyerekek kö­rében előfordulnak kisebb megbetegedések, de keve­sen hiányoznak. Az iskola­tej tegnap sem hiányzott a tízórai mellől. Megyénk önkormányzata­inak kétharmada nyilatko­zott arról, hogy továbbra is hozzájárulnak az iskolatej akcióhoz. A Szabolcstej Teji­pari Rt. munkatársa, Mezei Ferenc elmondta, minden is­kolába elküldték a tejet, még oda is, ahonnan nem kaptak visszajelzést, hogy 2000-ben is hozzájárulnak vagy sem. Nyíregyházán a közgyűlés a legközelebbi ülésén dönt a kérdésről. Információ nélküli nők Nyíregyháza (KM) — Meg­valósult, s le is zárult a megyeszékhelyen az a prog­ram, melyet a Szociális és Családügyi Minisztérium nőképviseleti titkársága irt ki. A projektet a Szocio East Egye­sület működtette. A cél — a konkrét ügyek intézésén túl — annak felmérése volt, milyen esélyegyenlőtlenségek sújtják a nőket. Annak a feltevésnek a bi­zonyítását tekintették még fela­datnak, hogy a nők hátrányai ja­varészt információhiányból fa­kadnak. A tanácsadás tucat­számra vonzotta az érintetteket, akik főleg jogi ügyekben, s ki­sebb részt szociális ellátások té­májában igényelték a szolgálta­tást. Kocsa Annamária tátika-győztes Rakamaz (DM) — Mint az iga­zi sztároknak, úgy mozog a ke­ze, a lába. Arcán leolvasható a dal, a zene öröme. Kocsa Anna­mária, a rakamazi Általános Iskola 8. b-s tanulója egy táti­ka-versenyen mutatta meg te­hetségét. — Imádom a zenét — mond­ja kissé zavartan. — Nem vé­letlenül választottam Zoltán Erika számot, hisz ő az egyik kedvencem. Nagyon szeretek táncolni is. Hetente kétszer Nyíregyházára járok egy stúdi­óba gyakorolni. Kocsa Annamária a szerző felvétele Gyorsan feloldódik, moso­lyog. Igazi vidám tinédzser. Nagyon boldog, örül a tapsnak, az elismerésnek. Nem ez volt az első fellépése, már több al­kalommal szerepelt színpadon. Természetesen nemcsak máso­kat utánoz, van „saját hangja”, ami az elfogulatlan bírálók sze­rint is nagyon szép. A zene, a tánc mellett szívesen sportol (kosarazik, atletizál), kirándul, szóval mozog. Kedvenc tantár­gya éppen ezért a testnevelés, és ami meglepő, a matematika. A televízióra kevés idő jut, diszkóba pedig még nem enge­dik a szülei. Édesapja a helyi tejüzemben dolgozik, édesany­ja postás. Sok a barátnője. Kö­zülük sokan szurkoltak neki a fellépéskor. — A terveim? — kérdez visz- sza. — Egyelőre a nyolcadik után fodrászként szeretnék to­vábbtanulni Nyíregyházán. De mindenkor az ének és a tánc. Itt a kitűzütt cél a „fellegek”. Szeretnék ismert énekes és táncos lenni! Tudom ehhez még sokat kell tanulni, de raj­tam nem múlik majd... Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy A nemzetközi vizsgákat választók igénye, hogy nyelvtudásukat nálunk is elismerjék Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Egy régi magyar közmondás úgy szól: ahány nyelvet beszélsz, any- nyi ember vagy. A mai viszo­nyok között ez úgy módo­sul, ahány nyelvet beszélsz, annyi esélyt adsz magad­nak. Az idegennyelv-tudást igazoló ál- lamüag elismert nyelvvizsgázta­tás rendje című kormányrende­let január elsején lépett életbe. Az új rendelet kimondja, hogy az eddig kizárólag kétnyelvű, ma- gyar-idegennyelv fordítási fela­datokat is tartalmazó állami nyelvvizsgával szemben a nem­zetközi egynyelvű vizsgarend- szerek is államilag elismert nyelvvizsgának minősülhetnek akkreditáció útján. Az akkredi- tációs eljárásra azért van szük­ség, mert a jelenlegi magyar ál­lami és nemzetközi nyelvvizsgák — eltérő feladattípusaikból adó­dóan — egymásnak nem teljesen felelnek meg. Legfőbb különb­ség, hogy a nemzetközi vizsgák egynyelvűségükből adódóan, for­dítási feladatot nem tartalmaz­nak. Ez a feladat sok esetben nem is fontos a gyakorlatban, el­lenben a korszerű üzleti levele­zés nyelvezetének ismerete és annak dokumentálása annál in­kább. Az Akkreditációs Bizott­ság önti végleges formába a szakmai követelményrendszert és az adminisztrációs hátteret. Még jelenleg is sok kérdés és aggodalom fogalmazódott meg a leendő nyelvvizsgázókban ho­gyan változik a nyelvvizsgák rendje. — Nem értem a bizonytalan­ság okát — vélekedik Lengyel Zsolt, a Nyelvvizsga Akkreditá­ciós Testület elnöke. —- Június 30-ig a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központban lehet vizsgázni. A nyelvvizsgára való jelentkezésnek legalább másfél hónappal meg kell előznie a vizs­ga időpontját. Jó hír azoknak, akik december 31-ig jelentkez­tek, hogy a tavaly érvényben lévő vizsgadíjakért tehetnek nyelvvizsgát. Honosítási kére­lemmel is a Rigó utca foglalko­zik június 30-ig. Továbbra is érvényben marad az állami nyelvvizsgára vonatko­zó jogszabály, azaz a komplex (C) vizsgára történő jelentkezés ese­tén ha csak az egyik részvizsga sikeres (vagy az A szóbeli, vagy a B írásbeli) a jelöltnek még két naptári év áll a rendelkezésére a teljes vizsga megszerzéséhez. Az eddigiekből kitűnik, egy ideig két nyelvvizsgarendszer fog egy­más mellett működni. — Jelenleg 4-5 akkreditációs kérelmet nyújtottak be, s közöt­tük van a Rigó utcai is — mond­ta Lengyel Zsolt, aki a Veszpré­mi Egyetemen egyetemi tanár is. — Az akkreditációs kézikönyv lehetővé teszi az egynyelvű nyelvvizsgaközpontok akkredi- tációját is. A nemzetközi vizsgákat vá­lasztó egyre növekvő számú vizsgázó, — akik közül nem egy a nemzetközi piacon dolgozik — természetes igénye, hogy nyelv­tudásukat Magyarországon is elismerjék.

Next

/
Thumbnails
Contents