Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-15 / 12. szám
2000. január 15., szombat 3. oldal Kelet« HÁTTÉR NÉZŐPONT Hurrá! Repülő! Angyal Sándor Azt hittem, rohanó és összekuszálódott világunkban a magamfajta embert már semmi sem lepi meg. Tévedtem. Az történt, hogy egyik reggel borotválkozás közben majdnem megvágtam magamat, amikor azt hallottam: a vasutasokhoz hasonlóan a személyi forgalom magyar légipilótái is a sztrájk gondolatával kacérkodnak. Teszik ezt kétszámjegyű fizetésemelés reményében, mivel nekik itt lenn a földön átlagosan csupán bruttó 650 ezer forint a havi fizetésük —járandóságuk —, aminél még Ázsiában is négyszer vagy ötször többet keresnek gépmadarat vezető sorstársaik. Mielőtt még a szívem megszakadt volna, eszembe jutott amerikai orvos ismerősöm, aki — maga mondta — bruttó havi tízezer dollárt keres egy klinikán. Hát ez bizony megvan vagy hússzor több is, mint az itthoni kórház két szakvizsgával rendelkező kollégájáé. Arról viszont egyetlen árva szót sem hallottam a rádióadásban, hogy az itthoni belgyógyász le akarná tenni a munkát. Másoknak a fülét is megütötte az a kevesellt 650 ezer havi pénz. Voltak, akik szerint a pilóta ennél többet érdemel, mert munkája során az élete állandó veszélyben van, nem úgy, mint némely bankigazgatóé, aki ráadásul jóval többet zsebel be, mint a légikapitány. Bizony ebben sok igazság van, mint abban is, hogy a pilóta átlagfizetése csaknem tízszerese a dicsekvésre egyáltalán nem méltó nagy magyar átlagnak. A pilóta és az orvos keresetét azért is szembesítem szívesen, mert van némi hasonlóság a rizikószintjükben, meg abban, hogy körülbelül ugyanannyiba kerül a diplomájuk a nagy magyar átlag számlájára. l\/lire mégis lekapartam képemről a szőrt, már tudtam, milyen tanácsot adok majd unokámnak, ha megkérdezi, mi legyen, ha felnő. Nem javaslom majd neki sem azt, hogy tűzoltó legyen s katona, vagy vadakat terelő juhász, hanem a pilótaságra biztatom. Máris van némi affinitása e foglalkozás iránt, mert tavasszal, ha búgást hall az égből, szinte örömtáncot járva kiabálja: „Hurrá! Repülő!" No végre! Most már erősnek és nagynak érzem magam Ferter János karikatúrája HÍREK □ Lelkisegély A telefonos lelkisegély-szol- gálat január 15-én szombaton és 16-án vasárnap hívható 18-tól 23 óráig a 06/80/505- 555-ös telefonszámon. □ Természetes gyógymódok A vasutas művelődési házban Természetes élet- és gyógymódok bioenergetikai megközelítéssel címmel szerveznek tanfolyamot január 29- én és 30-án. □ Ügyfélfogadás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség január 17-étől hétfőn és szerdán 9-12 és 13-15 óra között fogadja az ügyfeleket. Szélnek eresztettek egy szakmát Jászberényben nem kellett, Nyírbátorban sikerre vitték a hűtőgépszerelő-képzést Marik Sándor Nyírbátor (KM) — Szerény hír volt az év végén lapunkban, hogy a Magyar Tkidomány Napja alkalmából a II. Természettudományos Szakköri Pályázaton a Bethlen Gábor Szakképző Iskola (Nyírbátor) a három első díj egyikét vehette át. Időközben két újabb pályadíjjal gazdagodott az iskola, ez adta az alkalmat, hogy a díjazottakat sikereik titkáról kérdezzük. Ötlet és munka Dózsa Györgyné igazgató: — A díjkiosztáson lepődtem meg legjobban, amikor egyetemisták és az országos elitgimnázium, a budapesti Fazekas végzősei mellett a mi szakmunkás-tanulóinkat szólították. Ha van olyan tanár, aki magával tudja ragadni a diákokat, hegyek mozgatására képesek. Nálunk, szerencsére, több ilyen is van, köztük Berták Csaba és Nagy Sándor. Geszten István szakmunkástanuló, a díjnyertes szakkör tagja: — Az ötletet a tanárunk adta, de mindent megbeszéltünk, és amíg elkészült a munka, Üveges Tamás Jánossal és Szűcs Péterrel, aki azóta már végzett, mi is nagyon sokat dolgoztunk rajta, és menet közben módosítottunk is lényeges dolgokat. Nagy Sándor szakkörvezető tanár: — A lényeg egy oktatási segédeszköz, hűtőgépmodell, amelyen könnyebb szemléltetni és általa megérteni a hűtő körfolyamatot, mert szabad szemmel is látható mindaz, ami különben a háztartási vagy ipari hűtőgép zárt belső terében zajlik. Az, hogy A szakköri munka, mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere című pályázaton nyertünk, lehet akár véletlen is, hiszen mi az oktatás megkönnyítésére találNagy Sándor mérnök-tanár Geszten István az oktatóteremben tűk ki ezt a modellt, és ha már megvolt, pályáztunk is vele. Kálvária A részletekből aztán fény derült egy jó szakma majdnem egy évtizedes kálváriájára. Magyarországon a nyolcvanas években európai színvonalú hűtő- gépszerelő szakma virágzott. A szerző felvételei Szinte minden egy céghez, a jászberényi Lehelhez kötődött, ott volt az országos képzési, továbbképzési bázis, ott mindent tudtak a hűtőgépről. Aztán jött a privatizáció és Stockholmban „nem tanúsítottak érdeklődést” a szakmunkásképzési profil iránt. Ami nyersebben azt jelentette, hogy szélnek eresztették az egész társaságot. Majdnem öt év kellett ahhoz, hogy a szétszóródott, részben kényszervállalkozóvá vált szakemberek csapata rájöjjön, hogy itt bizony óriási nagy baj lesz, ha senki nem képez új hűtőgépszerelő szakembereket. A Hűtő- és Klímaipari Vállalkozók Szövetsége (HKVSZ) kezdett lobbizni a képzésért, s a nyírbátori szakképző iskolában partnerre találtak 1994-ben. Nyertek ötmilliót Ekkor már tanárként ott dolgozott Nagy Sándor villamosmérnök. Az egyébként korábban komoly műszaki értéknek számító nyírbélteki Ganz megszűnte után váltott át a tanári pályára, mivel az iparban is mindig vonzódott a technikai újdonságokhoz és az oktatáshoz. így talált egymásra cél és ember a megfelelő helyen, s azóta a nyírbátori iskolában kialakult az ország egyik színvonalas hűtőgépszerelő oktatási centruma. — Azt mondják, manapság nincs pénz az iskolákban — fejtegeti Nagy Sándor mérnök-tanár. — Szerintem bőven lehet. Az utóbbi években mi is tízmillió feletti összeget nyertünk, csak éppen nyitott szemmel kell járni, figyelni az igényeket, a pályázatokat, a lehetőségeket, s nem szabad rutinból dolgozni. Erre is igaz, hogy csak első pályázatokat nehéz megnyerni. Utána gyakran már szólnak: „Felfigyeltél erre a dologra? Ti ezt jó csináljátok, pályázzatok...” és mi pályázunk szorgalmasan. Diákokkal, önállóan, másokkal összefogva. Jól felszerelt Közben megismerkedünk a még csak néhány hetes, ötmilliót érő díjnyertes pályázattal. Ez most a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz (KHVM) kötődik és az informatikai technológia oktatását teszi könnyebbé. A nyolc Pentium 2-es, tehát korszerű számítógép mellé egy olyan hardver eszköz készül, amivel a digitális technikát lehet oktatni. („Mert hiába mutatom én a keverőtárcsás mosógépet, ha már régen az elektronikával vezéreltet viszik a vásárlók” mondja a szaktanár...) Eddig oktatás közben akár negyedmilliót érő elektronikus panelek is „elszálltak”, mert a diák menet közben valamit nem jól csinált. Olyan interaktív CD-t késztenek, amelyik ezt kizárja, a tanítási folyamaton lépésről lépésre végigvezeti a tanulót. Közben Nyírbátorban, ahol a szakképző iskolában már több, mint 850 tanulót oktatnak, kialakul a megye egyik legjobban felszerelt oktatóterme, miközben tervezett, költségvetési pénz valóban nincs. LETKÉPEK Újévi látogatás Oláh Gábor .A. kalapom még mozgott a fogason, de már elkezdte. Tudod-e, hogy amikor a tehéncsorda legel, mindegyik tehénnek egyirányban a feje, kérdezte újév másnapján a házigazda, akit legalább egy évben ilyenkor illik meglátogatnom roskatag, régi falusi házukban. Láttam üyet sokszor, de sohasem jutott eszembe ezen tűnődni, valamilyen összefüggést keresni. Miért van ez, kérdeztem? Azért, mert a marhának több esze van, mint az embereknek, nevetett. Az emberek, ha azok politikusok is, amint hozzájutnak egy kis jobb „le- . gelőhöz”, mindjárt más irányba fordulnak, össze-vissza legelnek. Na, de nem akartalak én megsérteni sem téged, sem másokat, csak ilyenkor az újévi vigasságba egy kis huncutság is belefér. A gazda már a nyolcvanon is túlvan, igen csak meggyűlt benne az idő. Prófétás szakál- lából lakatlan szemek sötétlenek, csak most amikor úgy érezte, hogy csőbe húzott, látszott egy kis huncut villanás onnan. Régóta ismerem még abból az időből, amikor fiatalon is, és majd megöregedve is fogták feleségével egymás kezét, s nem engedték el azóta sem. A lakásban mindenütt látszott, hogy a mostani ünnepeket a kórházban töltötte az asszony. A mindig példásan tiszta fészekben rendetlenség volt, millió kacat fénylett az asztalon a boros ragacsban, s szerteszét az ágyon és a székeken. Most, hogy az asszony a kórházban van, úgy érzem magam, mint áradáskor a magas part, kicsúszott lábam alól a talaj, mentegetőzött, látva csodálkozásomat. Hát azt tudod-e miért árad tavasszal a Tisza, görgette ismét másfelé a beszéd fonalát. Ezt sem tudtam. Azért árad mondta, mert benne van a szegény emberek bánatának, keservének télen összegyűlt sok könnye és tengere. Köztük az enyém is benne. Mégsem ez volna a legnagyobb baj, ehhez már hozzászoktam én is, hanem inkább az, hogy rajtad kívül már barátaim nemigen vannak. Mind meghaltak. Jó volna már egy ellenség is, fohászkodom néha, aki kitartana mellettem. Most tanulom magamat is elviselni. Elég nehéz, korábban kellett volna kezdeni, de talán még nem késő. Csak az asszonynyal ne történjen semmi baj. Mert ha lenne, akkor az öreg tölgybe is belecsap a villám, és én is elmegyek. A haláltól különben nem félek, olyan ez, mint egy jó-rossz könyv, olvasod, olvasod s egyszer csak a végére érsz. Vagy mint egy hosszú út, a végére elfáradtál, jó volna már megpihenni. iAz utca végéig kísért. Ne várd meg a jövő évet, keressél hamarabb, amíg teheted. Örülj míg jó sorsod van, mondta még búcsúzóul. Jóllakottan Jóllakott záhonyi elsősök sétálnak vissza iskolájukba az ebédlőből Balázs Attila felvétele Eurorégiós pályadíj Nyíregyháza (KM) — Az Európai Unió Phare-Credo programja támogatásban részesítette Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye és a romániai Szatmár megye közösen benyújtott — a határ menti együttműködés fejlesztését célul tűző — pályázatát, amelyet a Kárpátok Eurorégió Titkársága is menedzselt. A program címe: Régiók Európája — határon átnyúló együttműködési lehetőségek az európai bővítési folyamatban. Célja a kül- kapcsolatok és az európai integráció területén dolgozó közigazgatási munkatársak képzése, határokon átnyúló programok, tervek későbbi készítése és lebonyolításuk megalapozása. Alkalmat teremt arra is, hogy a közös tanácskozásokon magyar és román részről erősítsék a kétoldalú, megyei intézmények közötti kapcsolatokat. Az első szemináriumra január 17-21. között Szatmárnémetiben, a másodikra január 31- február 4. között kerül sor Nyíregyházán, amelyeket 3-3 napos látogatás követ a részt vevő megyékben működő politikai, gazdasági, szociális és turisztikai intézeteknél, majd a program értékelésével, publikálásával zárul. A szemináriumok munkanyelve az angol. A részt vevő megyék 10-10 pályázatkészítéssel foglalkozó szakember továbbképzését is szervezik Svédországból és Angliából érkező szakértők részvételével. Magyar részről megyei intézmények angol nyelven beszélő munkatársai, a programban történő részvétel iránt érdeklődő közigazgatási dolgozók vettek részt. A kinttartózkodás és a szállás költségeit a Pha- re-program fedezi.
