Kelet-Magyarország, 2000. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-12 / 9. szám
2000. január 12., szerda Káéi# GAZDASÁG 9. oldal HÍREK □ Monitorgyár-üzlet A finn Nokia eladta pécsi monitorgyárát a szintén finnországi központú Elcoteq Network Corporationnak. A Nokia 1995-ben kezdte meg a termelést Pécsett, s 1999 márciusában immár 1400 dolgozóval — valamenyit átveszi az Elcoteq — az egymilliomodik monitort gyártotta le. Mint hírlik a Nokia ezután a mobilkijelző eszközök fejlesztésére koncentrál. □ Szegény románok Tavaly tíz hónap alatt, 4 százalékkal csökkent a román kiskereskedelmi forgalom [jármű- és üzemanyag-eladás nélkül). Az élelmiszer-kereskedelem 5,4 %-kal bővült, viszont a többi fogyasztási cikk forgalma 10,6 %-kal visszaesett. Gyógyszerből, kozmetikai és tisztasági szerekből 18,7, ruhából, cipőből 14,7 %-kal kevesebbet értékesítettek, mint 1998 1-10. hónapjában. □ Sikeres jogutód A tavaly szeptember 1 - jén a Zsolnay Porcelángyár Rt. egyik jogutódjaként 500 millió forint törzstőkével megalakult Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt. 1999 utolsó négy hónapjában 384 millió forint árbevételt ért el, 2000-ben már 1,2 milliárd forintos forgalmat tervez: finomporcelán-gyár- tásból 950 milliót, a pyrogránit- és az eosin- dísztárgyakból pedig mintegy 250 milliót. Egyensúlyt tartanak Nyíregyháza (DM) — „Mostanra összement a tejpénz" címmel nemrégiben egy írás jelent meg lapunkban. Ezzel kapcsolatban kereste meg kérdéseivel szerkesztőségünket dr. Márton Árpád Nyíregyházáról. Olvasónk szeretne többet tudni a Tej Terméktanácsról, annak tevékenységéről, a tejbegyűjtők alkalmazásáról, és arról, hogy történet-e szerződésszegés. A felvetésekre Sztojka László, a Szabolcstej Rt. termelési igazgatója válaszolt: A Tej Terméktanács működése, önkéntes társulás alapján, kiterjed a termelőkre, a feldolgozókra, a fogyasztókra stb. Célja — az 1993. évi VI. törvényben leírtaknak megfelelően — a piaci egyensúly megteremtése. A terméktanácsnak több mint 30 ezer termelő és hetvenkét feldolgozó tagja van. Teljes hatáskörű irányító szerve a küldöttközgyűlés. Az általa hozott határozatok és végrehajtási utasítások minden tagjára kötelezőek. A küldöttközgyűlés tagjai — megyénként a megtermelt tej arányának megfelelően — negyvenhárom termelő, ugyanannyi feldolgozó és egy fogyasztói képviselet. A közgyűlés dönthetett — a törvény adta joga alapján — a termelési önkorlátozás bevezetéséről. Az intervenciós alapba fizet mind a termelő, mind a feldolgozó. Ebből az alapból finanszírozzák például az isko- latej-akciót, támogatják az exportot stb. A terméktanács titkársága tájékoztatja a tagokat a határozatokról, az utasításokról és minden egyéb tudnivalókról. Az információáramlás mindkét irányból kötelező és elvileg biztosított. A megyében lévő tejbegyűjtőket vállalkozók, polgármesteri hivatalok működtetik. A Szabolcstej Rt. minden évben termékértékesítési szerződést köt partnereivel, Ez többek között tartalmazza a cég tagdíj- és intervenciós befizetési teljesítését is. Határidők cégvezetőknek Január 12. Osztalékadó, személyi jövedelemadó, személyi jövedelemadó-előleg, cégautó adója, külföldi személytől levont adó megfizetése; termőföld bérbadásából származó jövedelemből levont adó befizetése; százalékos egészségügyi hozzájárulás, tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése, Tb-kötelezettségek bevallása, megfizetése; kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók tb-kötelezettségeinek bevallása, megfizetése; Tb-összesítő bevallás; táppénz-hozzájárulás bevallása; magánnyug- díjpénztámak szóló bevallás; adatszolgáltatás a Tb-biztosítottakról. Január 14. Vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése. Január 15. Helyi adó bevallása; idegen- forgalmi adó megfizetése; könyvelési kötelezettség; külföldi rendszámú teherszállító gépjármű adózása; átképzési támogatás igénylése; köteles példány megküldése; termékmérleg-nyilvántartás benyújtása; jövedéki termék adómentes felhasználásának elszámolása; vízkészletjárulék befizetése. Szárnyal a baromfihús-fogyasztás A hagyományos konyha hívei kevéssé törődnek az egészséges táplálkozással Nyíregyháza (KM) — A modem étrendben gyakran szereplő baromfi évek óta a legnépszerűbb élelmiszerek közé tartozik. A burgonyával, hagyományos főzött levessel és gyümölccsel együtt a szárnyas 2 éve vezeti 46 különböző étel és ital kedveltségi listáját. Mivel a felnőtt lakosság 93 százaléka szívesen fogyasztja a baromfit, ebben a tekintetben nagy különbségek nem tapasztalhatók, állapította meg a GfK Piackutató Intézet a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezése alapján, 1999-ben. A fogyasztás gyakorisága pontosa annyi, mint az étkezési szokások első, 1989-es felmérése alkalmával, azaz átlagosan heti két-három alkalom. Ebben a tekintetben azonban már találunk kisebb-nagyobb eltéréseket a társadalmi csoportok között. Például az alkalmazottak többször esznek szárnyast, mint a fizikai dolgozók és a magasabb iskolai végzettségűek is meghaladják az alacsonyabb iskolázott- ságúak arányát. Legnagyobb a különbség a fogyasztói típusok szerint. Ez az a kategória, ahol a kedveltségnél az átlagtól való egyetlen jelentős eltérést találjuk. Ugyanis az úgynevezett nyüzsgő típusúak közt csak 78 százalék a baromfit kedvelők aránya. Ők a népesség is, kilenc százaléknyi csoportját alHetente háromszor is asztalra kerül a húsúk Martyn Péter felvétele kotják. Oda tartoznak, akiknek nincs se idejük, se kedvük főzni vagy az étkezéssel sokat bajlódni. Többségük 20-29 éves, és középfokú végzettséggel rendelkezik. Szívesen járnak étterembe. arányt képviselnek közöttük a nagyvárosiak, magasabb iskolai végzettségűek és jómódúak. De figyelemre méltóan gyakori fogyasztók a haspókok is. Ők alkotják a legnépesebb típust, hiszen a lakosság majdnem egy- harmada sorolható oda. Ők hetenként átlag 2,8-szor esznek szárnyast. A hagyományos konyha hívei, és kevéssé törődnek az egészséges táplálkozással. Életkor szerint inkább az 50 évesnél fiatalabbak tartoznak ide, és nagyobb arányban a kistelepüléseken élők, mint városiak. Amíg a baromfi pozíciója az elmúlt években folyamatosan javult, addig az étkezési szokások változásainak legnagyobb vesztese a sertéshús. Utóbbi ugyanis 1989-ben még az ötödik legkedveltebb élelmiszernek számított, de 1999-ben már csak huszadik lett. Fogyasztásának gyakorisága pedig az 1989. évi heti átlag 2,2 alkalom után tíz év alatt 1,7- re csökkent. Érdekes különbséget mutatnak az egészséges táplálkozásra törekvők válaszai. Ők ugyanis sertéshúst az átlagnál jóval ritkábban, heti mindössze 1,3 alkalommal esznek, míg baromfit átlag 2,4-szer. A fogyasztás gyakoriságánál viszont kiemelkedő a modem típus aránya. Hiszen az ide sorolható fogyasztók hetenként átlagosan háromszor is esznek szárnyast. Ebbe a kategóriába a felnőttek 15 százaléka tartozik. Igyekeznek egészségesen étkezni, de nyitottak korunk időt és fáradságot megtakarító vívmányai iránt. Főleg fiatalok, és jelentős A baromfi és egyes más élelmiszerek kedveltsége a magyar felnőtt lakosság körében. (A válaszadók százalékában) Élelmiszer 1999 1997 1989 Baromfi 93 91 89 Sertéshús 78 78 78 Burgonya 93 91 89 Rizs 80 70 62 Tej 79 76 79 Forrás: GfK Piackutató Intézet Vízhiány fenyegeti a világot Negyedszázad múlva negyven százalékkal nőhet a vízszükséglet Tokió (MTI) — Míg a világ számos területén időnként áradások pusztítanak, addig egy UNESCO-jelentés szerint 25 év múlva súlyos vízhiány léphet fel a vüágon. 2025-re — 1995-höz képest — 40 százalékkal nőhet a friss víz iránti szükséglet — közölte a Kyodo japán hírügynökség az UNESCO vízügyi bizottságának jelentésére hivatkozva. A Hágában március 17-22-ig a világ vízhelyzetéről tartandó fórumon előterjesztésre kerülő jelentés rámutat: amennyiben nem változik az emberek magatartása, úgy az ökorendszerek visszafejlődése és a biológiai sokféleség eltűnése hosszú távon jövő nemzedékek életét fogja veszélyeztetni. A mezőgazdaság, az ipar és a városi populációk víz- szükséglete 2025-ben becslések szerint 4 ezer 279 és 5 ezer 235 köbkilométer közt mozog majd. Szakértők ezért sürgetik a vízfogyasztás csökkentését, valamint a megfelelő technológiákat elősegítő beruházásokat. Szerintük az elkövetkező negyedszázadban szükségessé váló beruházások évi költségkihatása 180 milliárd dollárra becsülhető. Ez mintegy kétszerese a jelenlegi beruházásokénak. Nőhet az átalányadózók köre Nyíregyháza (KM) — 2000. január 1-től azok a főállású egyéni vállalkozók is választhatják az átalányadózást, akiket eddig a személyi jövedelemadóról szóló törvény kizárt ebből a lehetőségből. A választás feltétele, hogy az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozó árbevétele a négymillió forintot nem haladhatja meg, ne álljon munkaviszonyban és az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi adómentességet válasszon. Az alanyi mentesség értékhatára 2000. január 1-től kizárólag az átalányadózást választók esetében négymillió forintra változott. Ez az árbevétel nem vonatkozik azokra, akiknek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóévben kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység. A kiskereskedelmi tevékenység esetében a választást megelőző adóév bevétele a 15 millió forintot nem haladhatja meg és természetesen itt is feltétel, hogy nem állhat munkaviszonyban. A kiskereskedelmi tevékenység esetében nem kötelező az alanyi adómentesség választása. 1999. évhez képest lényeges változás, hogy végre a tevékenységet kezdők is élhetnek a választás lehetőségével. Vannak olyan magánszemélyek, akik egyéni vállalkozók és egyidejűleg mezőgazdasági kistermelők és mindkét tevékenységükben jogosultak az átalányadózásra. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ebben az esetben külön-külön, vagy akár egyidejűleg is alkalmazható ezen adózási mód. Az elmúlt évben több alkalommal merült fel kérdésként mi a teendő, ha az átalányadózásra való jogosultság feltételeiben év közben változás következik be (pl. az alanyi adómentesség megszűnik). A törvény értelmében a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől elkészíteni, át kell térnie a pénztárkönyv teljes vezetésére, valamint a részletező nyilvántartásokat is el kell készíteni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az átalányadózó is köteles megőrizni a számlákat és bizonylatokat. Az az egyéni vállalkozó, aki 1999. december 31-ét követően is átalányadózást (tételes átalányadózást) alkalmaz és ezt megszünteti vagy jogosultsága megszűnik, ismételten csak a megszűnés (megszűntetés) évét követő legalább négy adóév elteltével választhatja ezt az adózási módot. Fontos változás, hogy az adóelőleg fizetési rendje az eddigi negyedévet követő 15-dike helyett, a negyedévet követő 12-ére változott. Változtak az adóalap megállapításának szabályai is: vállalkozó az átalányadó alapját a végzett tevékenységtől függően más és más költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg. Az általános szabály szerint ez a főállású egyéni vállalkozó esetében 35 százalék, a — társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény szerinti — kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében 17 százalék. Módosultak a bejelentésre vonatkozó szabályok: amennyiben a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a következő adóévre átalányadózást választ, azt az előző évre vonatkozó éves adóbevalláshoz fűzött nyilatkozattal teheti meg. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózást már a bejelentkezéskor választhatja. Az aki már az átalányadózást eddig is alkalmazta — ha a választását a következő adóévre is fenntartja — erről külön nyilatkoznia nem kell. A mezőgazdasági kistermelők amennyiben átalányadózást választanak, akkor az éves adóbevallás határidejéig — március 20 — jelenthetik ezt a szándékukat, ha adóbevallásra nem kötelezettek. Nem kellett külön nyilatkozni 1999. december 31-ig adatmódosító lapon azon egyéni vállalkozóknak, akik értékhatár túllépés, vagy választásuk alapján nem voltak alanyi adómentesek. Ugyanis az átalányadózásra vonatkozó nyilatkozattal — amennyiben a már leírt törvényi feltételek fennállnak — az alanyi adómentesség választása rögzítésre került az adóhatóság nyilvántartásában. A változásról az adózókat a bevallás feldolgozását követően az adóhatóság írásban értesíti. Elender-ügy Budapest (MTI) — Az Elender Informatikai Rt. hamarosan feljelenti a rendőrségen azokat a számítógépes betörőket (hackerek-et), akik szombat hajnalban feltörték az internet szolgáltató egyik kiegészítő szerverét — közölte Róka János, az Elender vezérigazgatója. A cég jogászai már készítik a feljelentés szövegét, azonban nehézséget okoz az eset jogi definiálása. A törvénykönyveink nem úgy készültek, hogy alkotói figyelembe vették volna az internetes bűnözés előretörését. HIRDETÉS FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK 4400 NYÍREGYHÁZA, SZARVAS U. 7. telefon: (42) 422-000 BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft lelett (%) (EBKM 1 hét 8,000 (8,11 2-3 h^t 10,500 (10,65 1-2 hó 12,500 12,67 3 hó 12,500 12,67 6 hó 12,000 12,17 12 hó 11,500 (11,66 Folyószámla 3,00 (3,08 50 E Ft—5 MFl Belétek éves kamat (%) EBKk 1-2 hó 12,000 (12,17 3 hó 12,500 12,67) 6 hó 12,500 (12,67) 12 hó 12,000 (12,1/ Lejárat előtti v 12.80 12,750 12,93 12.80 12,750 12,93 12,29) 12,250 (12,42, kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla (%) XL Classic sávos kamatai: évesk-----0-100 EFt-ig 3,500 100 E Ft-500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat {%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft-500 E Ft 8,500 ........ 12,500 EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8,97 13/' visszaváltás lét kamata magánszemélyek részére éves kamat (%) EBKM 13.000 13,18 13.000 13,18 12,500 12,67 t bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 12,000 12,00 3 hó 13,000 13,00 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal rr ttYUslTQTT HITELEK Érvényes; 1.999: október 20-tój Folyószámlahitel Betétörzo hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate 16, CIB^J\o640242 242 A BANCA COMMERCIALS ITALIANA-CSOPORT TAGJA 24.00 19.00 20.00 23,00 r2sa V
