Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-28 / 302. szám

1999. december 28., kedd 3. oldal U&lljiüi Közös fellépéssel Bodnár István Nehéz helyzetbe kerül az ember, amikor bűncselekmény szemtanúja lesz. Legyen szó verekedésről, lopásról, vagy bármi egyébről. Karácsony előtt tarol­tak a zsebtolvajok. Kitűnő alkalom volt ez egy magára valamit is adó zsebtolvaj­nak. Az ünnepek előtt két ismerősöm is olyan helyzetbe került, hogy zsebtolvajlás­nak a szemtanúja, sőt megelőzője lett. Az egyik zsúfolt buszon történt, ahol az utas döbbenten látta, hogy a megállóban együtt szállt fel a tolvaj és az áldozata. A tolvaj egy jól megtermett férfi volt, aki már felszállás közben megkezdte a munkát, be­lenyúlt egy idős néni táskájába. Ismerősöm, aki szintén a gyengébb nemhez tartozik, szemrevételezte a tényállást, akaratlanul is szólt a hölgynek: vigyázzon, matatnak a táskájában! A reagálás főleg a tolvaj részéről volt váratlan, tettetett felháboro­dással, rendkívül durván az ismerősömre tá­madt. Szerencsére néhányan a buszból a védelmére keltek, így megúszta az affért ko­molyabb incidens nélkül. A történethez tar­tozik, hogy a tolvaj még akkor is szitkozó­dott és fenyegetőzött, amikor leszállt a következő megállóban. Szintén karácsony előtt történt, hogy egy fiatalember a nyíregyházi állomáson észrevette, az egyik peronon telefonáló, megrakott hátizsákot viselő lányt hárman bekerítettek, és ki akarták rabolni. A fiú lé­lekjelenlétének köszönhető, hogy erre nem került sor. Ő ugyanis ismeretlenül is lelkesen a lányhoz sietett, és mint jó barátja, társal­gásba kezdett az áldozatjelölttel. A tolvajo­kat megzavarta a nem várt fejlemény, és néhány percnyi téblábolás után elolda­­logtak. ÍVIinden veszélyt leszámítva, mind a két történet szemtanúja helyesen cselekedett. Nem szabad tétlenül szemlélni a hasonló helyzeteket. Meg kell találni a módját, hogy elriasszuk a tolvajokat, rendzavarókat, megelőzzük vagy megakadályozzuk a bűn­­cselekményt. A közös fellépés többnyire eredményes lehet. A tbc komoly, kitartó ellenfél A tüdőszűrő-állomások megfelelő színvonalúak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — A tbc komoly ellenfélnek bizonyul. Bár valamikor úgy tűnt, hogy a kór legyőzhetetö, mára kiderült: állandó éberségre van szükség ahhoz, hogy kordában tartsuk. Az egykoron népbetegségként nyilvántartott kór ellen a ma­gyar egészségügy hosszú évekig sikerrel vette fel a harcot, s ami­kor az illetékesek azt gondolták, minden a legnagyobb rendben, a tuberkolózis ismét támadott. Fejlesztések kora A sikeres harchoz nemcsak meg­felelő szemléletre, hanem korsze­rű berendezésekre, műszerekre is igen nagy szükség van. A Jósa András Megyei Kórház évek óta komoly összeget fordít a techni­kai, műszaki feltételek megte­remtésére. A hozzá tartozó tüdő­gondozólánc utolsó állomása­ként a közelmúltban a Víz utcai gondozó korszerűsítésére kerí­tettek sort, ahol röntgengépet, átvilágító berendezést és a hoz­zájuk tartozó eszközöket helyez­tek üzembe. — Harmincegymillió forint értékben adtunk át műszere­ket, gépeket. Átvilágító berende­zést és rétegfelvételek készíté­sére alkalmas eszközöket, vala­mint több kiegészítő műszert, EKG-t légzésfunkciót vizsgáló berendezést vettünk ezért a pén­zért — mondja Őry László, a megyei kórház műszaki igazga­tója, akinek szavaiból az is kide­rül: a fenti összeget pályázati és önkormányzati pénzből, vala­mint a kórház saját keretéből fi­zették. A műszaki feltételek megte­remtése után jövőre az épületek felújításával és bővítésével, a szociális helyiségek korszerűsí­tésével, a munkakörülmények javításával folytatódik tovább a program, mégpedig a tervek sze­rint 80-100 millió forint érték­ben. — Ha az átalakítások befeje­ződnek, elmondhatjuk, Baktaló­­rántháza, Nagykálló, Gávaven­­csellő és Tiszalök után Nyíregy­házán is méltó körülmények kö­zött fogadhatjuk az embereket, s garantáljuk azokat a feltételeket, Szakemberekből, műszerekből is van megfelelő színvonalú és elegendő, már csak rajtunk múlik, vigyázunk-e egészségünkre... Képünk a Víz utcai tüdőszűrő-állomáson készült Martyn Péter felvétele amelyek között méltó módon folytatódhat a tüdőszűrés, az ügyfél- és betegfogadás. Csere negyedszázad után A most leszerelt gépek alaposan rászolgáltak a cserére, hiszen többségüket negyedszázaddal ezelőtt állították üzembe. — Ha az épületek korszerűsí­tése, az emeletráépítés megtörté­nik, külön helyet, s külön bejá­ratot kaphat a tüdőszűrő állo­más, valamint a bőr- és nemibe­teg gondozó is. Azért jelent ez komoly haladást, mert a közös váró, mely jelenleg rendelkezés­re áll, a zsúfoltság mellett a fer­tőzésveszélyt is jelentette — fo­galmaz dr. Papp Mónika főorvos. — Szükségünk van a techni­kai fejlődésre, a minél korsze­rűbb gépekre, berendezésekre, hiszen csak így tudunk lépést tartani a folyamatosan támadó tbc-vel — mondja dr. Winkler Ilona, megyei tüdőgyógyász szakfőorvos, akinek kollégáival, munkatársaival együtt igen ko­moly érdemei vannak abban, hogy a szabolcsi statisztikák megfelelő képet mutatnak. Winkler főorvosasszony sze­rint a tbc-s betegségek száma a legnagyobb odafigyelés, a folya­matos munka ellenére az ország­ban és a megyében is jóideje vál­tozatlan. — Épp ezért örvendetes, hogy a Jósa András Kórház megtette, amit lehetett, mondhatni kitett magáért. Ennek köszönhetően im­már elmondható, hogy a hozzá tartozó szűrőállomások korszerű körülmények, jó technikai, mű­szaki feltételek mellett fogadhat­ják a pácienseket, a vidék felzár­kóztatása e téren megtörtént. Elérhető közelség Az úgynevezett stabil szűrőál­lomások korszerűsítésével Sza­bolcs-Szatmár-Bereg minden te­rületén elérhető közelségbe ke­rült a korszerű tüdőszűrés lehe­tősége. Ez pedig azért komoly si­ker, mert a szakemberek egyön­tetű véleménye szerint javulást csakis a megelőzés hozhat. Nem kevés eredmény ugyanakkor, hogy mentesülhetnek a teher alól azok a mozgó szűrőállomá­sok, szűrőbuszok, amelyek im­már kapacitásuk végső határán mozognak. A menekülttáborok, szociális otthonok, egyéb területek rend­szeres látogatása a szűrőállomá­sok utolsó energiáit is kimerítik. Országos sereghajtók A 90-es években mind orszá­gosan, mind pedig megyénk­ben javuló tendenciát muta­tott, csökkent a tbc-s megbete­gedések száma. Sajnos, a fo­lyamat nem tartott ki napja­inkig, hiszen 1996-ban ismét kiugróan magas számban be­tegedtek meg tbc-ben az embe­rek: 429-en, 1997-ben 342, 1998- ban 327 új beteget regisztrál­tak Szabolcs-Szatmár-Bereg­­ben. Tennivaló tehát bőven van, hiszen a javulás időn­ként csak önmagunkhoz ké­pest mondható el, az országos ranglistán mi most is a sereg­hajtók vagyunk. Névesték Szatmárban Farkas József Ai dig emberöltővel ezelőtt Szatmár-szerte a falvak népe erre az időre már a házaikba szorult, hisz az őszi munkák már véget értek, így több idő maradt beszélgetésekre, egy­más meglátogatására, estézé­sekre, andrásozásokra, katali­­nozásokra. A névesti szokásoknak se szeri, se száma a lámpafényes korán sürvedő, hideg-havas, hosszú téli estékben. Vendége­ket nem hívtak, oda illő volt el­menni rokonoknak, komák­nak, sőt a barátoknak is (kato­nacimboráknak). Az alkalom­ra elkészítették az ünnepelt kedvenc ételét, de sütöttek­­főztek a várható vendégek ré­szére is. Az ünnepelt gazda borral és kaláccsal az ajtóhoz közel vár­ta vendégeit. A névestére indu­ló ember saját borából megtöl­tötte fonott korsaját, majd megberetválkozott, ünneplőbe öltözött és bekopogtatott a ven­dégváró ház ajtaján. A szabad hangos invitáló szóra belépett és emigyen szólott: „Hát ko­mám, azt kívánom, névnapod alkalmábul, hogy élj még sok boldog névnapot, erőben, egészségben, békében.” Köszönöm! — felelte az ün­nepelt és kitöltött két pohárka kétcentest! Szatmárban ez volt akkoriban még a mérce. Ha sokan érkeztek a ven­dégségbe, gyakorta összegyűlt 10-15 korsónyi borocska is. Miután megágyaztak, a vacso­rának hozzá is láttak a házi­asszony unszolására. Forró húslevessel kezdték, főtt és sült hússal folytatták, melyhez torma, ugorka, esetleg cékla dukált, majd következett a töltött káposzta, amit a hozott külfönféle borokkal nyomtat­tak mindaddig, amig az utol­só korsó is meg nem adta ma­gát. Míg ez bekövetkezett, szám­talan móka, kacagás, nóta lengte körül az asztalkompá­niát, de a hecc sem maradha­tott el. A nem kebelbarátok tréfá­san püffesztéssel köszöntötték a néveste ünnepeltjét sokadal­mában. Megtöltöttek egy ócska cserépfazekat hamuval és mésszel, majd a beköszöntés után az ajtóhoz vágták és el­szaladtak, s megbújtak az ud­var sötétjében. A gazdának mindehhez jó pofát kellett vág­nia, sőt a csínytevő köszöntő­ket meg is kellett kínálnia. A püffesztő aztán a telepoha­­rat a gazdára emelte emigyen szólva: „A Szamosban úszik egy hal, úgy híjják harcsa, a Teremtő az Andrásokat sokáig tartsa.” A püffesztésnek volt egy ár­tatlanabb üzenetértékű — mai szóhasználat szerinti — formá­ja is. Ilyenkor a cserépedénybe élő egereket helyeztek el, és be­köszöntés után, a megnyitott ajtóból a ház közepére vágták az edényt. Miután az darabok­ra törött, az egerek szétszalad­tak a házban. Lett erre nagy ri­adalom, miközben a mókázok kereket oldottak, ha tudtak, bi­zony sokszor verekedésbe tor­kollott a mókaröhögés. Kt .ülönösen, ha a névnapozók már az utolsó korsócskák tar­talmát szopogatták. Mára mindez a múlté, mi meg fejcsó­válva nézzük a szappanoperá­kat, a gügyögős vetélkedőket otthoni dobozunk előtt morgo­lódva, és sóvárogva gondolunk arra az időre, amikor a ház még hangos volt a névnapozók zsivajától. Mi akkori pulyák meg a rakott asztal alól lestük a fejleményeket, mivel félel­münkben oda menekültünk. Drágul az áram Budapest (MTI) — Drágul 6 százalékkal a villamos ener­gia január 1-jén — adott tá­jékoztatást a Gazdasági Mi­nisztérium hétfőn. — A hatósági árak emelésére a kormány határozata alapján ke­rült sor — mondta Hónig Péter, a szaktárca helyettes államtitká­ra. Az árnövekedés mértékét a kormány az inflációs várakozá­sokkal összhangban határozta meg. A gazdasági miniszter ren­deleté szerint a lakossági általá­nos tarifa, más néven a nappali áram ára 18,70 forintról 19,80 fo­rintra nő kilowattóránként. Ez az ár az áfát nem tartalmazza. A lakossági vezérelt, vagyis az úgynevezett éjszakai áram ára 8,70 forintról 9,20 forintra emel­kedik, amire még szintén fel kell számtani az áfát. Az idén július­ban bevezetett alapdíj nem nö­vekszik. A közcélú villamos művek és hőtermelő létestményeik által értékesített gőz és melegített víz ára is változik, amely az egyik költségtényező a távhő ármegál­lapításánál. Az erőművek átla­gos áremelése január elsején nem éri el a 6 százalékot. A lakossági költségek növeke­dése azonban az önkormányza­tok döntési hatáskörébe tarto­zik, mivel ők határoznak arról, hogy az árváltozásból mennyit építenek be a távhő jövőre érvé­nyes árába. Úgy látom, főtörzs úr, magának is maradt még az ünnepi kalácsból... Ferter János rajza □ Önkéntes véradás Ma Rétközberen­­csen az orvosi rendelőben 8 és 12, a megyei és városi tűzoltóparancsnokságon (Erdő sor) 7 és 11 óra között lesz véradás. A Magyar Posta Rt. nyíregyházi 1. sz. postahivatala és a megyei kórház dolgozóinak a véradó állo­máson délelőtt szervez önkéntes véradást a Vöröskereszt. □ Elöszilveszer December 29-én 15 órá­tól Pregiczer Fruzsina színművésznő teszi emlékezetessé az évbúcsúztatót a Sóstói Szi­várvány Idősek Otthona lakói számára. □ Gyermekprogramok A Váci Mihály Vá­rosi Művelődési Központban ma 10 órától a Hamupipőkét nézhetik meg a gyerekek in­gyenesen a Mandala Dalszínház előadásá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents