Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-24 / 300. szám

1999. december 24., péntek Kelet - KARÁCSONY 17. oldal Képes történelem Nyíregyháza (KM — N.I.A.) — A magyar nép több évszázados vándorlás után jutott el 896-ban jelenlegi otthoná­ba, a Kárpát-medencébe. Ezen a területen korábban több más, a ma­gyarokhoz hasonlóan félnomád életmódot folytató nép fordult meg, de a történelem viharai mindegyiküket elsodorták. A ma­gyar nép volt az egyetlen, amelynek sike­rült államot és hazát alapítani ebben a tér­ségben. Abban, hogy ez így történt, fontos szerepet játszott az a felismerés, hogy a magyarság nem Európa ellenében, hanem csak Európába beilleszkedve őrizheti meg nemzeti és állami létét. A Magyar Könyvklub által megjelente­tett Magyarország képes története különle­ges könyv, mert a kiadó egyetlen kötetben nyújtja át az egész magyar történelmet. A könyv 248 oldalán csaknem 700 képpel és térképpel ad színes összefoglalást történel­münkről és művelődésünkről, a néppé ala­kulás évezredeitől napjainkig. A neves tör­ténész szerzők a legújabb kutatások ered­ményeit is ötvözve hiteles képet rajzolnak arról a népről, amely a Kárpát-medencé­ben gyökeret verve, államot lapítva nem­csak átvette Európától, amit átvenni érde­mes volt, hanem sajátos magyar szellemi­ségével gazdagította is a közös európai kulturkincset. Igazi játékot az unokának Nyíregyháza (KM - Ny.Zs.) — A játék örömét és a felfedezés élményét együtt nyújtják azok az egyedileg ké­szített fafigurák, amelyek egy mér­nök fantáziáját és kézügyességét di­csérik. Fából faragott királyfik, állatok, várak és katonák sajátos világa tárul a szemlélődő elé, de megismerve készítőjüket, rögtön ki­derül: ezek az kis alkotások az önkifejezés sajátos formái. Sajátos mesevilágában az alkotó gépész­­mérnök, Bíró Tamás Amatőr felvétel — Alig voltam tízéves, amikor magam fűrészelgette kis törpéket egy forint ötven fillérért árulgattam, de egy szamarat hajtó Pinoccio már kilenc forintot ért — tárja fel érdekes szenvedélyének gyökereit Bíró Tamás, a Nyíregyházán élő gépész- és vil­lamosmérnök. A gyerekkori fellángolást hosszú szünet követte, mert legközelebb akkor fogott ismét fűrészt, amikor megszü­letett unokája. — Elkeseredve láttam, hogy a boltokat elárasztották az ízléstelen, mindenre jó, csak éppen igazi játékra alkalmatlan mű­anyagok. Én olyan játékot szerettem volna adni az unokám kezébe, amely megmozgat­ja a fantáziáját, végtelen szabadsággal va­riálhatja, s örömét leli benne — árulkodik céltudatos jellemről a mérnök. Az elhatározást tett követte: előbb egy állítható kisszék készült el, majd ehhez egy asztal, később egy játékpad, legvégül maguk a játékok: állatok, várak, abba ka­tonák. Most egy összerakható autó szere­pel a kívánságlistán, amely — akárcsak a többi figura — tetszés szerint kombinálha­tó lesz. Ez rendkívül időigényes, hiszen minden egyes darab egyedi fűrészelés és festés után nyeri el végső formáját. így ke­rülöm el, hogy ez számomra munkává me­revedjen, nem ezzel keresem a kenyerem. Bár olykor fárasztó ez a hobbi, jóleső érzés újra kézbe venni a kedves kis figurákat, folytatni a legújabbak készítését — árulko­dik sajátos kapcsolatról az alkotó. Amikor már lassan a lakás is tele lett a remekekkel, a felesége és gyerekei unszo­lására mégis kilépett a családi körből, s ki­állításokra vitte műveit. Pár darabra akadt is vevő, de az igazi sikert nem anya­giakban méri. A legnagyszerűbb érzés az volt, amikor az egyik bemutatón a félkész játékok elemeivel játszani kezdtek a gyere­kek. Felejthetetlen az az élmény, ahogy lel­kesedtek azokért a figurákért, amelyeket ők hoztak össze. Érthető, hiszen ezeket már ők keltették életre — utal az egész szenvedély lényegére Bíró Tamás. Nyírségi leány a szépek szépe Királynőként az elkövetkező egy esztendőben számos karitatív feladat vár reá Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — A nyír­egyházi szépségek vitték el az idén a pálmát a Miss Uni­verse Hungary 2000 szépség­­verseny országos dön­tőjében. Nagy Ágnest, a Zrínyi Ilona Gim­názium negyedikes diákját Nyír­egyháza után a fővárosi Thália Színházban is megkoronázták. Itteni első udvarhölgye, (a la­punk, a Kelet-Magyarország Szé­pének is megválasztott) debreceni Kiss Izabella az országos döntőn ugyancsak első udvarhölgy lett. Gond és öröm A hatalmas siker érthetően bol­doggá tette Ágnest, aki jövőre a ciprusi világversenyen képviseli hazánkat, de a párhuzamosan ér­zékelhető gondterheltségét nem tudta teljesen palástolni. — Kimondhatatlanul boldog vagyok, örömömben végigsírtam az eredményhirdetést, de némi aggodalmat okoz, miképp tudom a karitatív tevékenységet össze­egyeztetni a tanulással — utalt ennek okára. — Királynőként ugyanis az elkövetkező egy évben számos karitatív feladat vár rám, az első már karácsony előtt, egy óvodát keresünk fel ajándékok­kal. A ciprusi világverseny vár­hatóan egybeesik majd az érettsé­givel és a felvételivel... Elképzel­hető, hogy ha sikerül megoldani, akkor magántanulóként végzem az utolsó félévet, s külön érettsé­gizek. A felvételi még rejtély, de bizonyára minden megoldódik. □ Térjünk vissza az örömre, hiszen sokak álma, hogy hazája szépségkirálynője legyen, de keve­seknek adatik meg. Neked — alig 18 évesen — sikerült. Számí­tottál rá? A koronázás pillanata. A háttérben Kiss Izabella mti felvétel — Nagyon erős mezőny volt, sok szép leány vetélkedett, így tit­kos álmaimban is legfeljebb a harmadik hely szerepelt. Nem hittem, hogy engem választanak meg szépségkirálynőnek — érté­kelt először tömören. Autótulajdonos lett A királynő fődíja — már több éve — egy Fiat Seicento gépkocsi. A kis sárga autót a közeljövőben ve­heti át Ágnes. Szerencséjére jogo­sítványa már van, így akár azon­nal sofőrködhet. Felsorolni is sok, mi mindent kapott még, az igen értékes, és akár a közeljövőt is meghatározó fotózási lehetőségtől a színes televízión át a komplett konyha- és fürdőszoba-berendezé­sig. No, és persze a lényeg: még most is alig hiszi, hogy a világ­­versenyen képviseli Magyaror­szágot, ami — mint fogalmazott —, minden bizonnyal örök, felejt­hetetlen élmény marad számára. □ Szerinted minek köszönhető a sikered? A szépségnek, az intelli­genciának vagy a nyelvtudásnak? — A színpadon dől el sok min­den. Lehet, hogy valaki nagyon szép, de egy ilyen versenyen so­kat számít, miképp tud mozogni a színpadon, képes-e szépen moso­lyogni, milyen a kisugárzása. Per­sze az sem mindegy, hogyan sze­repel az intelligenciateszten. Ne­kem feltétlenül előnyt jelent, hogy nem először vettem már részt szépségversenyen, a színpa­di szereplést a modellkedés során is gyakorolhattam korábban, így ez nem ismeretlen dolog számom­ra. Az is szerencsés, hogy önma­gamat tudom adni, végigmosoly­­gom a rendezvényt. Az intelligen­ciateszten az iskolarendszerről, oktatási intézmények bezárásáról kellett kifejteni a véleményemet, beleszőttem saját továbbtanulási terveimet. Angolul is szót váltot­tunk, amikor a nyelvtudásról érdeklődtek. Az biztos, hogy Cip­ruson angolul tudom majd megér­tetni magam a társakkal, a zsűrivel, illetve másokkal, akik­kel találkozom, így a nyelvgya­korlás szempontjából haszonnal kecsegtet a világverseny. Érte, nem ellene O Az együtt örülök, érted szorítok vannak többen vagy az irigyek? — Hozzám az értem drukkolok, a velem együtt örülök megnyilvá­nulásai jutottak el. Sokat köszön­hetek csodálatos szüleimnek, ők mindenben segítettek. Hasonlót mondhatok az osztálytársaimról, akiktől ugyancsak nagyon sok szeretetet kaptam, de vannak még néhányan, akiknek hálával tarto­zom a segítségért. □ Egyesek talán úgy vélik, ekko­ra sikert elérve nagyképűvé válsz... — Nem járok tíz centivel a föld fölött azért, mert engem válasz­tott a zsűri. Én ugyanaz a Nagy Ági vagyok, mint korábban, csak egy szépségkirálynői címmel bol­dogabb. Nevelés kérdése is ez, s azt hiszem, nem fogok „elszállni”. Biztos vagyok abban, hogy a szü­leim vagy a jóbarátaim azonnal figyelmeztetnének, ha ennek jele mutatkozna. De remélem, nem lesz rá szükség. Brazíliában lobbant a Kék Láng A magyar szó hallatán a szívek elérzékenyültek, könnybelábadt szemmel ölelgették őket A Kék Láng együttes Brazíliában Amatőr felvétel Kovács Éva Nem akármilyen sikert mondhat magáénak a nyírvasvári Kék Láng Együttes. Nagyné Varga Mária, az együttes menedzs­­re mondja: — Szorongva, nem kis félelmek közepette indultunk a hosszú, 13 órás repülőútnak. Örömmel hal­lottuk, hogy a brazil légitársaság, a Varig, mely minket utaztatott, magyar vonatkozásokkal rendel­kezik, ugyanis alapítója egy Berta János nevezetű magyar beván­dorló leszármazottja, Rubém Ber­ta volt. Különleges élményt jelen­tett a 18 milliós metropolisszal, Sao Paulóval való ismerkedés is. A repülőtéri, kötelezően szigorú hangszer-vámvizsgálat után a fesztivál igazgatója, Joao Carlos Couto üdvözölte kis csapatunkat, és kísért a gyönyörű, ötcsillagos Porto do Sol szállodába. Egzotikus virágok — Ámulatba ejtett minket egy csengő formájú, a fehértől a kö­zépliláig terjedő színárnyalatú, virágsokasággal pompázó fa, no meg olyan, a virágboltokban lát­ható egzotikus virágok, melye­ket otthon csak a filmekben lát­ni, itt meg a szabadban éltek. Kívülről szállodánkat tükörfé­nyesre csiszolt barackvirág szí­nű márvány fedte, ami sejtetni engedte, hogy belül nem lehet kutya! No, a svédasztalos ellátás, a szemnek és szájnak káprázata sem volt utolsó. Á fesztiválra ér­kező csoportok között Andalúzi­ából, Rádzsesztánból, Egyiptom­ból, Macedóniából, Romániából és mi, a Kék Láng együttes Ma­gyarországról. — Minden csoport Sao Pauló színházában, művelődési köz­pontjában lépett fel három alka­lommal, ugyanabban a város­részben. A koncertekre nagyon sok fiatal jött el, öröm volt látni, hogy táncosabb ütemű taktusok­ra hogyan mozdulnak a testek, a kezek és a lábak, a második per­­gős nótát meg már együtt éne­keltek a Kék Láng énekeseivel és bejött a vastaps, ami a koncert végéig végigkísérte együttesünk műsorát, össznépi tánccá alakult a végére, amikor a közönség el­lepte a színpadot és frenetikus hangulatban adta át magát a táncnak. Áj romáié, áj sháválé­­tól zengett az egész színház és környéke. A Kék Láng által gyújtott lángra sokáig fognak emlékezni a koncertek résztvevői, akik csa­­pot-papot hátrahagyva rohantak a színpadra, járták a cigánytán­cokat. Megható pillanatok — Sok mindenről lehetne még mesélni: a brazíliai magyarok­ról, akik ellátogattak koncertje­inkre. Megható pillanatok vol­tak, amikor a muzsika hangja el­csitult, a magyar szó hallatán a szívek elérzékenyültek. Voltak, akik könnybelábadt szemmel ölelgettek bennünket, a megha­tottságtól alig érthető szavakat rebegtek, fényképet mutogattak szüléikről, akik az őshazából vándoroltak ki, rokonaikat ke­resték. — Rég volt, amikor ők eljöt­tek, csak pár napja, hogy mi, jó volt látni a gyökerekhez való ra­gaszkodást. A nemzetérzés velük együtt kis Magyarországunkra repítette gondolataink. A Kék Láng Magyarországot képviselte Sao Paulóban, és mint annyi más ország fesztiválján, itt is megállta a helyét. Sikerült a közönség szívébe belopni ma­gunkat, lángra lobbantani azt a sokszínű, és nem csak kéken lo­bogó lángot...

Next

/
Thumbnails
Contents