Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-24 / 300. szám

1999. december 24., péntek Keleti HÁTTÉR 3. oldal Gyertya­fénynél Angyal Sándor Este gyertyát gyújtunk, ajándékozunk, énekek hangzanak fel, versel a család sze­­mefénye, aztán asztalhoz ülünk, szokás sze­rint halat tálalunk. Van, ahol pezsgőt bon­tanak, sok helyütt a Borsodi vagy a kóla is megteszi. Emlékezünk Jézus kétezer év előt­ti születésére, magunk elé képzeljük a já­szolt, s arra gondolunk, hogy egyesek ezt a mostani ünnepet csak amolyan előzetesnek tartják, merthogy szerintük az új évezred csak 2001 -gyei kezdődik. Észre vettem, az emberek többsége ezen nem meditál, ha­nem örül annak, hogy most megélheti az ezredvéget, és átléphet egy újba. Látszólag minden olyan egyébként, mint bármelyik karácsonykor: ki tehetősebben, ki szerényebben érkezik az ünnepi pillanat­hoz. Nekem viszont eszembe jut az a rétkö­zi kislány, aki segélykérő levelet küldött, el­panaszolván, hogy édesanyja neveli őket, de ő is beteg, fájnak a lábai, térdepelve mossa ki a ruhát a teknőben, mert hogy nincs mosógépük. Aztán hallom a rádió­ban, hogy milyen büszkén mondja a nagy­mama, megszületett a hetedik unokája. Pe­dagógus lányát és férjét nem veti fel a pénz, de, ha nem is jut nekik szintes házra, modern videóra meg elektronizált kocsira, a két szobát is költséges kifűteni, de azért jól megvannak ők hatan, nagyon boldogok, akárcsak a másik lánya családja, ahol há­rom gyermeket nevelnek. Hallgatom a bol­dog nagyit és eszembe jut, hogy van tehetős család, ahol az a legnagyobb prob­léma, mit vegyenek egymásnak, mert már eddig mindent megvettek. Ilyen az életünk, ilyen az ünnepünk: sok helyütt tisztes egyszerűség, békesség és nyugalom, másoknál torokszorító szegény­ség és a kevesebbnél pedig a Dárius kincse is csak természetes dolog. Hallani erőfeszí­tésekről, szép elképzelésekről, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséről, s aztán ar­ról, hogy miként bicsaklanak meg a szándé­kok, s hogy milyen hiba csúszik a számítá­sokba. Eközben óriási a forgalom a nagy áruhá­zakban, mert akik nemcsak várnak valami csodára, hanem a legnehezebb helyzetben is a munka nyomába erednek, azért meg tudják teríteni az ünnepi asztalt. Legyen örömük benne! Gyertyagyújtás Ferter János rajza Vőlegény kétmillió dollárral Acélvázakra épült a tíz éve alakult nyíregyházi Béker Kft. sikertörténete Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — A tíz éve Béker néven alapított, azóta töretlenül fejlődő nyíregyhá­zi vállalkozásból, mára az amerikai világcég többségi tulajdonában lévő jelentős vállalat, egyszersmind a But­ler európai központja is lett. Kevesebben buszoznak A Butler Europe Kft. egyik, a cégben kisebbségi tulajdonnal rendelkező igazgatója a Békert alapító Kerülő Sándor tíz éve hagyta ott a Fémmunkás vállala­tot, amelynek kereskedelmi ve­zetője volt. Ő kötötte a cég szer­ződéseit, s talán megunta, hogy gyakran kellett szégyenkeznie a teljesítések miatt, mindenesetre 1989 novemberében saját pénz­ből és újrakezdési hitelből mega­lakította jó barátokkal kibővített családi vállalkozását. A Béker Kft. az első, számára egyetlen hónapból álló gazdasági évét 39 ezer forintnyi veszteség­gel zárta, ami — mármint a defi­cit — soha többet nem ismét­lődött meg. „Csokoládébarátok" — Az első három esztendőben évi 20-30 milliós árbevételt ér­tünk el, tulajdonképpen hárman. Sokat voltam távol szeretett Nyíregyházámtól, s akkor vált szokásommá, hogy minden sike­res üzletkötésemről hazatérve hoztam valamilyen csokoládét a három gyermekemnek. Szeren­csére elmondhatom, nagy csoki­barát lett a családom — mesél büszkén az induló évek sikerei­ről Kerülő Sándor. Amikor a másoknál törvény­­szerű megtorpanásnak kellett volna bekövetkeznie, a Béker az előre menekülést választotta. 1994-ben megduplázta a létszá­mát és sikerült is növelnie — már mintegy 150 millióra — az árbevételét. Ekkor jelentek meg a saját tervezésű, de még mások­kal legyártatott Béker-vázak. A következő év nagy forduló­pont volt a Béker életében, ugyanis akkor — 1995 decembe­rében — kezdték meg az onnan­tól kezdve már a cég rangját a piacon töbnbszörösére növelő sa­ját gyártást. — Megjegyzem, nem a privati­záció során jó nagy vagyont sza­kítva, sikerült felfejlesztenünk a Az ódon vár titka Sípos Béla_______________________ Ez a kastély — vagy inkább vár — megérdemelte a fényt, a mindennapi újjászületést. Hát hogyne, hiszen régóta lakat­lan volt már, s kapcsolatát a világgal egyedül a nap és a hold jelentette. A holdfény ugyan megnyugtatta, a felhős, sötét éjszakát azonban soha­sem szerette. A legjobban a reggeleknek örült. Előtte volt az egész nap és mindig reménykedett, hát­ha rátalál egy rendes gazda. Szükség is lett volna egy jó, szorgos emberre, mert rég lá­tott már dolgos kezeket a ki­lencvenkilenc szoba. A düle­­dező váron vakolat már nem is volt, az ajtók beestek, az ab­lakok vaksin hunyorogtak a világra. Csak itt-ott volt bennük üveg, de az is törede­zett. A pókok körbeszőtték a sar­kokat, a denevérek is szállást találtak a madárlátta épület­ben. Bizony, mert csak a ma­dár látta ezt, élő ember nem vetődött arra. A vár csak várt, egyre csak várt, de semmi különös nem történt körötte. Az évek pedig múltak, egyik évszak váltotta a másikat, de hiába. A falak, a tető megroggyant, minden az elmúlást idézte. Egyszercsak mégis történt valami. A kastélyparkban Kata lába alatt megzörrent az avar. Nyomban felfigyelt erre vaksi szemeivel, pókhálós füleivel. Ki járhat itt? — kérdezte ma­gában. S a következő pillanat­ban Kata már a teraszra lé­pett. Ki vagy te kedves ide­gen? — mondta volna a kas­tély, de nem tudott szóhoz jut­ni örömében. Repesett a bol-, dogságtól, s alig várta, hogy a kislány belépjen a tágas nap­palijába. De mégsem. Kata csak a terasz széléig ment, s ott megpillantotta Kócost, a kis tacskót. — Hát megvagy te csavar­gó! — kiáltotta a kislány. Ölbe kapta kutyáját és már rohant a barátnőihez, akik nem tud­ták, hová tűnt. A kastély ebben a pillanat­ban nagyon elszomorodott. Nem vett észre Kata — gon­dolta —, pedig szívesen meg­mutattam volna neki a rongy­babáimat, amelyeket titokban a padláson, egy ládában tarto­gatok. Vajon újabb ezerévet kell vámom titkom átadásá­ra? Nyíregyháza (KSH-Szabó Sán­­dorné) — A lakosság alapvető utazási igényének kielégítése a tömegközlekedést lebonyolító, menetrendszerű járatokkal tör­ténik. A KSH-ban rendelkezésre álló adatok szerint 1998-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei autóbuszparkot 822 busz képez­te. A távolsági és a helyi autó­buszközlekedésben együttesen 59 millió utast szállítottak, az 1990. évinél 20 százalékkal, csak­nem 15 millióval kevesebbet, mi­alatt a megtett utaskilométer 18 százalékkal apadt. Az utasszám mérséklődésének hátterében a személygépkocsi állomány 1990 óta bekövetkezett látványos bő­vülése áll, és összefüggésben van a különféle' vállalkozások, szer­vezetek tulajdonában lévő, saját dolgozót szállító buszokkal is. Az utazók egyharmada távol­sági, kétharmaduk helyi autó­­buszjárattal közlekedett. Egy utas a távolsági autóbuszon átla­gosan 15,1 kilométer távolságra utazott a települések között, míg a helyi járaton átlagosan 3,6 ki­lométert, túlnyomórészt az adott településen belül. A megyében jelenleg a helyi autóbusz-közlekedés rendszeres utasforgalmat 161 kilométeres útvonalon, 37 viszonylatban bo­nyolít le. Csíííz Készül az osztálykép a szalagtűzés előtt Kisvárdán a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskolában Vincze Péter felvétele A korszakos szerződést Kerülő Sándor (jobbról), Donald H. Pratt, a Hans G. Berger jelenlétében jól csengő nevű Béker Kft-t, ha­nem saját magunk termelte pro­fitból tudtuk megteremteni a sa­ját gyártás feltételeit. Ez üzleti szempontból nagyon fontos lépés volt, hiszen lehetővé tette, hogy az akkor indult tornaterem építő program országosan mintegy 300 csarnokából minden tizediket si­került elcsípnünk, acél szerkeze­tét itt Nyíregyházán elkészíte­nünk — árulja el legnagyobb büszkesége okát az ügyvezető igazgató. Jól eladott gyermek A Béker tehát jelentős tényezővé vált a piacon. A már kelendő menyasszonynak hamarosan meg is kérték a kezét. Multinaci­onális cég részéről ez az egyik első ilyen házasság volt Kelet- Magyarországon. A hasonló pro­filban, ám az egész európai pia­con jelen lévő Butler Európa 1996-ban megvásárolta a nyír­egyházi cég 90 százalékát. A fennmaradó tizedrész Kerülő Sándor mellett társa, Tóth Fe­renc tulajdonában maradt. — Hogy miért adtuk el felcse­peredett édes gyermekünket? — előzi meg a kérdést a Béker szülőatyja. — Úgy gondoltuk, hogy hasznos lehet, ha egy mult­­nacionális cég jön a megyeszék­helyre. Egy olyan vállalati ame­lyik munkahelyeket teremt, új technológiát hoz és egy más munkakultúrát honosít meg ná­lunk. Persze, nem tagadom, egyéni ambícióim is motiváltak: Butler elnöke (középen) írták alá, Amatőr felvétel minden vágyam volt, hogy a Bé­ker névvel is sikerüljön meghó­dítani Európát. Nos, úgy tűnik ez (is) sikerült Kerülő Sándornak. Az amerikai Butler Manufcturing Company 40 Középkelet-európai cég közül választotta partnerül a nyíregy­házi kft.-t, amelynek azonos nevű acélszerkezetei, a békervá­­zak is szerepelnek a német ügyvezető igazgatója által nagy­­ratörő európai terveket szövő vegyesvállalat export listáján. Augusztus 1-jétől már mint a Butler Europe Kft. megkezdték az európai piacot vasszerkezeti termékekkel ellátó skóciai But­­ler-gyár Nyíregyházára telepíté­se. Irány Európa — Másfél millió dollár értékű gyártósort helyeztünk át ide, ahol 750 ezer dollárért 2500 négy­zetméteres csarnokot építettünk neki, taglalta közelmúltban tar­tott tájékoztatóján Hans G. Ber­ger a Butler Europe ügyvezető igazgatója hangsúlyozva, hogy az európai megrendelőket ezen­túl Nyíregyházáról látják el. Az idei árbevétel, amelyhez kettő az egy arányban járultak hozzá a Butler-, illetve a Béker-vázak, meghaladja a 4 milliárd forintot. Piacvezetővé válni Hogy nem szakad meg az egy­kori Béker szerencsesorozata, azt a világ legnagyobb 50 cége közé tartozó vőlegény idén ki­­nyüvánított újabb célja bizo­nyítja. A Béker Európában is piacvezetővé akar válni acél­­szerkezeti termékeivel, s eze­ket a nyíregyházi üzem készít majd. Éppen ezért újabb két­millió dollár befektetéssel bővít Nyíregyházán. A gyárhoz vásárolt újabb te­rületen a beruházás előkészí­tése megkezdődött, ahol az új évben egy új üzemben a mos­tani 220 dolgozón kívül újab­baknak is nyílik majd tisztes­séges kenyérkereseti lehető­ség. ŰLLIILLIÜK jjJjlSi!-. I □ Postaüzem December 24-én, pénteken a szombaton nyitva tartó postahelyek 12 óráig üzemelnek, míg december 25-én és 26-án minden postahivatal zárva tart. □ Piacrend Nyíregyházán a Búza téri piac 24- én, pénteken 6-12 óra között tart nyitva, 25- 26-án zárva lesz. A Tokaji úti Vásártér 24- én 14 óráig lesz nyitva, december 25-26-án zárva tart. □ Sikeres McHappy Lapunk is támogatta a McDonalds étterem minapi McHappy Day jótékonysági akcióját. Az étteremláncban meghirdetett akció következményeként több mint hatmilió forinttal tudták segíteni a sú­lyosan beteg gyermekeket és családjaikat. y

Next

/
Thumbnails
Contents