Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-22 / 298. szám

1999. december 22., szerda Seiet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Hintalovon, fakarddal Szőke Judit_______________________ egállapították, hogy eredményes volt, és megköszönték az együttműködést, vala­mint az utazóközönség megértő türelmét. Kezdjük a végén! Mit is tehetett volna egye­bet az utazóközönség? Kezdett volna sztrájkellenes tüntetésbe? Ült volna másik vasútra? A vasút reprezentatív szakszerveze­tei által kezdeményezett munkavállalói összefogás nem lehet más sem, csak ered­ményes. Egyrészt mert van benne rutinjuk, a legjobbkor, menetrendszerűen sztrájkol­nak, másrészt mert olyan eszköz van a ke zükben, amivel egyetlen más munkavállalói csoport sem dicsekedhet. Érdekérvényesítő képességük páratlan. Nem mondhatják el ugyanezt magukról sem a pedagógusok, sem az egészségügyi dolgozók, akiknek átlagkeresete fele a vasu­tasokénak, s ők sem porcukrot szórnak a fánkra. Csak épp eszköztelenek, sokkal ne­hezebben mozgósíthatók, nincs bennük annyi harci tűz — habár az a hír járta, hogy a síneseknél sem volt meg a szokásos támo­gatottság... A társadalmi párbeszéd egyik terepe az érdekvédelmi front. Csakhogy a szakszerve­zetek struktúrája megváltozott, nehezen érthetővé és nem túl könnyen áttekinthető­vé lett. Szándékoltan nem lehetnek aktív ré­szesei a kormányzati politika, a gazdaság, a bér, a jövedelem, foglalkoztatáspolitika alakításának sem. Ezekről a témákról csak konzultálhatnak, de bár szlogen szinten szociális partnerek, úgy látszik, a társadalmi közmegegyezésből is píár lett, semmi fon­tosba nincs beleszólásuk. így hát — amelyik szerencsés teheti, élve egyetlen megmaradt jogával —, sztrájkol. Magának, magában. Amelyik meg képtelen erre, hadonászhat fakarddal, düböröghet hintalovon és jól odapörkölhet. Mindenféle magáncsatában. A nem túl fontos ember­nek meg egyetlen barikádja marad, ami mögé húzódhat. A bőre. De azzal is baj van. Arra megy a vásár. Szünidő: És most meddig fogsz táncol­ni a nagyi idegein, kicsi bogaram?... Ferter János rajza HÍREK □ Közmeghallgat ás A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés intézményei által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos közér­dekű témákról tartanak közmeghallgatást december 23-án, csütörtökön 11.30-tól a megyeháza dísztermében. □ Csarodai karácsony Első alkalommal rendeznek karácsonyi ünnepséget a csaro­dai teleházban. A ma 18 órakor kezdődő ün­nepségen a helyi általános iskolások adnak műsort a szeretet ünnepe jegyében. □ Betegek köszöntése A megyei kór­házban immár második alkalommal köszön­tik és ajándékozzák meg karácsonykor a be­tegeket. Az idén erre 23-án kerül sor. □ A boldogság titka A címben említett témáról, a jobb életvitel lehetőségéről hang­zik el ingyenes előadás a nyíregyházi Diane­­tika Központban (Rákóczi u. 3. 1/1.) ma 18 órától. Piacot találtak a nyírségi akácnak Cölöpfa Hollandiában, szőlőkaró Franciaországban, fűrészáru Lengyelországban Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — A sok sebbői vérző agrárágazaton belül az erdő> szerencsére vi­szonylag nyugalomban van, bár ha a magánerdö-terüle­­tekre gondolunk, nem prob­lémamentes ágazat ez sem. Állandó vita tárgya ma is, hogy — miként az ökológusok szeret­nék — maradjanak-e érintetle­nek az ország erdei, avagy — s ez az erdészek véleménye — e nemzeti kincsnek egy jó részét úgy állítsuk az ember szolgálatá­ba, hogy ésszerű gazdálkodást folytassunk rajta. Génmegőrzés — Az egyensúly megtartása nem is egyszerű dolog — vélekedik Kovács Gábor, a Hajdú és Sza­bolcs megyék 150 ezer hektár erdejéből 60 ezret jó gazdaként kezelni igyekvő állami Nyírerdő Részvénytársaság vezérigazgató­ja. — Miután rendelkezem rálá­tással az ország 1,7 millió hektár erdejéből különösen az állami erdészet kezelésében hagyott egymillióra, utóbbiról kijelent­hetem: jó úton jár. — Ez a helyzet a Nyírerdőnél is, hiszen jól sikerült idén is a szokásos ezerhektárnyi éves er­dőfelújításunk, ami részben ős­honos tölgyest jelent. Persze, »........................ Az EU szerint növekvő erdő­­telepítéssel kell számolni a jövőben. kénytelenek vagyuk tájidegen fa­fajokkal is foglalkozni, amelyek fájára piaci kereslet van. Nincs más út, hiszen ezek bevételéből futja az őshonos erdeink ápolá­sára, felújítására, természetvé­delmi területeink karbantartásá­ra, erdészeti kísérletekre és a fajtafentartás, génmegőrzés jö­vőt szolgáló feladatainak ellátá­sára. Növekvő telepítés O Melyik ez a többit eltartó ide­gen fafaj? — Ä nyírségi aká^, amelynek Az erdők védelme mindnyájunk sikerült kitaposnunk olyan kül­földi felhasználási lehetőségeket, amely később a magánerdő-tulaj­­donosoknak is kiváló piacot je­lent majd. Vevőire találtunk az itt termett akácnak, cölöpfa­ként Hollandiában a polderezé­­seknél, szőlőkaróként Franciaor­szág hírneves borvidékein, vagy fűrészáruként Lengyelország­ban. érdeke Elek Emil felvétele akkor lesznek hajlandók telepí­teni, ha azt az állam dotálja is számukra. O Sokat hallani manapság, az erdőtelepítések szorgalmazásá­ról. E tekintetben gyakran hang­zik el az energiaerdő kifejezés. Mit értsünk ez alatt? — A földhasznosításra vonat­kozó európai uniós prognózisok szerint kétségtelenül növekvő erdő telepítéssel kell számolni a jövőben. A mi térségünkben e te­kintetben például akkora igény várható, amelyhez nem lesznek elegendőek az állami támogatá­sokhoz szükséges források. Az energiaerdőről az a vélemé­nyem, hogy nem kell túldimenzi­onálni ezt a dolgot. Csináljunk jó erdőket, mert az ezekben termett fa fele eleve energiacélokat szol­gál. Fatolvajok O A tűzifa s a karácsonyfa érték, amelynek mindig voltak vám­szedői. Tőlük meg kell védeni az erdőt. Önök milyen sikerrel teszik ezt? — A szervezett fatolvajok je­lentik a legnagyobb veszélyt, így hát már korábban eldöntöttük, tőlük mindenképp megvédjük az erdeinket. Akciócsoportot szer­veztünk, amely a rendőrséggel együttműködve sikerrel veszi fel a harcot. Iparkodunk persze, hogy közben a többnyire velünk szomszédos magánerdő-tulajdo­­nosok érekeit is sikerüljön meg­védenünk. — A karácsonyfa különleges, ma már nem is annyira erdésze­ti, mint inkább dísznövényter­mék, amelyet többnyire magán­ültetvényekben állítanak elő, s többnyire túl drágán kerül a fo­gyasztókhoz. Ezért aztán nagy a csábítás a lopására. Fiatal feke­­tefenyő-erdeinket próbálják ilyenkor megdézsmálni a kará­csonyfatolvajok, akiket igyek­szünk megakadályozni ebben. A rászorulóknak viszont idén is el­juttatjuk ajándék karácsonyfáin­kat. Mi szeretnénk mindenkin segíteni, ám ez ugye lehetetlen. Az emberektől csupán azt kér­jük, a karácsonyfa mellett ör­vendve gondoljanak jó szívvel az erdészekre, akik viszont abban bíznak, hogy az adott fenyőfa nem az ő erdeikből való. — A jövőben jelentős területe­ink szabadulnak fel, amelyeken nem őshonos erdők telepítését kényszeríti ki a társadalom — utal a jelenleg a nyírségi akác­ban megtestesülő piacos fater­mesztés iránti igény várható nö­vekedésére is a vezérigazgató. — Az ezzel kapcsolatos vitában mondja el mindenki a vélemé­nyét: a természevédőkön kívül a terület hasznosításában érdekelt földtulajdonosok is. Ők ugyanis a maguk tíz hektárján is piacos fatermesztést szeretnének meg­valósítani, s őshonos erdőt csak Erdőben a jövőnk A Nyírerdőnél — bár a vezéri­gazgató szerint erdész szívük­höz az itt őshonos gyertyános­kocsányos tölgyesek, az égere­sek és fekete nyárasok állnak —, annál is inkább keresik az új erdészeti hasznosítási lehe­tőségeket, mivel ha az agrár­tárca tervei szerint kikerül egymillió hektár gyenge minő­ségű szántó a mezőgazdasági művelésből, annak egy részé­vel az erdész szakmának kell majd foglalkoznia. Ugyanis halastavak és erdők létesül­nek e hatalmas területen, amelyből várhatóan akár 250 ezer hektár erdőtelepítés is juthat majd az rt. működési te­rületét jelentő két megyére. LETKEPEK Sorozatról sorozatra Többségben az aprófalvak Törő István Juszti néni a sorozatokat szereti nézni a televízióban. Van belőle bőségesen, még vá­logathat is. A mai bevásárlást gyorsan elintézte. Enni még nem evett, majszolni a sorozat alatt is ráér. Egyébként is annyit esznek, isznak benne, hogy evésre ingerli. Ma még a piacon is járt, jön az ünnep, zöldséget akart venni a leves­be. De olyan drága, majd tesz bele valamiféle pótlót, abból sokféle van. Eszébe jut, hogy Gyöngyvér még pulykát is ígért. Vizet tesz fel forrni a csip­kebogyóteának, melyben a so­rozat alatt elmajszol egy kis háztartási kekszet. A televízió bömböl. A szomszéd talán job­ban hallja, mint ő. A hallóké­szülék elromlott, drága a javí­tás, hadd bömböljön. Várja a dallamos nevű sze­relőket, a szép ruhákat, a fess hölgyeket és urakat, akikkel együtt ő is pityereg, ha bened­­vesedik a szemük. És a gyö­nyörű tájak, virágok, majd tenger. A tenger, ahová soha­sem jutott el Gézával. Még egy önálló lakásba sem, csak ez a bérház maradt. Ez is könnyet csordító. Jön a sorozat, majd utazik ő is. Persze ha nem al­szik el, mert az is előfordul. Végre jön a sorozat. De mi van ezzel a tévével, nincs sem­mi hangja. Aztán meg a kép kezd csíkozódni, vibrálni, de­formálódnak a figurák, végül az is eltűnik. Ott marad a tele­vízió süketen, bénán, sötéten. Bűvöli, tekeri, kikapcsolja, új­ra indítja. De nem élednek meg a képek, a trópusi tájak, a lenge ruhás szereplők. Tár­csázza Gyöngyvért. Zoli nincs, majd csak az ünnepekre jön, s akkor megjavítja. Mi lesz ak­kor a sorozatokkal? Félénken bekopog Ková­­csékhoz. Nehezen nyitnak aj­tót. — Nézzük a sorozatot! — szabadkozik Kovácsné. — Gyűjjön be, közben elmeséli! Juszti néni meghúzódva az egyik sarokban nézi a tévét. Bánatára hamar lepereg a film. — Mongya mán, mér gyütt! — faggatja Kovácsné. — Min­­gyán kezdődik a másik soro­zat. Nyíregyháza (KSH-Malakuczi­­né Póka Mária) — Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye településháló­zatát 1999 elején 17 város és 211 község alkotta. A megyeszék­hely, Nyíregyháza, az ország he­tedik legnagyobb lélekszámú vá­rosa, melyet közel 113 ezren lak­nak. Nyíregyháza után Kisvárda és Mátészalka lélekszáma a leg­nagyobb, közel 18 ezer, de tízezer feletti Tiszavasvári, Újfehértó, Nyírbátor és Nagykálló népessé­ge is. Ugyanakkor Máriapócsot alig több mint kétezren lakják, de 5 ezer fő alatt marad Baktaló­rántháza és Csenger város lakó­­népessége is. Ez utóbbiakénál többen élnek viszont a megye három legna­gyobb községében, Nyírteleken 6953, Balkányban 6818, Rakama­­zon 5106 fő. A községek nagyobb része azonban jellemzően kis lé­lekszámú: 8-ban kevesebben él­nek 200 főnél, 28-ban pedig 200-499 fő közötti a lakónépes­ség, de további 59 településé is ezer fő alatt marad. A megye két legkisebb községe a 74-74 főt számláló Kishódos és Komlódtót­­falu. Betlehemesek A sonkádi betlehemesek archaikus báb­­táncoltatása tette még ünnepélyesebbé a a nyíregyházi Ka­zinczy Ferenc Általános Iskola tanulóinak és tanárainak ked­den rendezett karácsonyi ünnepségét Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents