Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-18 / 295. szám

1999. december 18., szombat Keleti HÉTVÉGE 8. oldal Amatőr festők tiszavasvári Csontváry-kör zárókiállí­tását december végéig még megtekinthetik az érdeklődők a helyi művelődési központ­ban. A kilencvenes évek elején alakult kört Rozman Béla vezeti, tagjai főképpen peda­gógusok, de főiskolai hallgatók is ízlelgetik az alkotómunka örömét és gyötrelmeit. A kör tagjai közül többen egyéni kiállításon is részt vettek. Rozman Béla: Gaia Bárány Attila: Nyírfák Bilku Krisztián: Háztetők Elek Emii felvétele Ady Endre Karácsony Ma tán a béke ünnepelne, A Messiásnak volna napja, Ma mennyé kén’ a földnek válni, Hogy megváltóját béfogadja. Ma úgy kén’, hogy egymást öleljék Szivükre mind az emberek — De nincs itt hála, nincs itt béke: Beteg a világ, nagy beteg... Kihűlt a szív, elszállt a lélek, A vágy, a láng csupán a testé; Heródes minden földi nagyság S minden igazság a kereszté... Elvesztette magát az ember, Mert lencsén nézi az eget, Megátkozza világra jöttét — Beteg a világ, nagy beteg... Ember ember ellen csatázik, Mi egyesítsen, nincsen eszme, Rommá dőlt a Messiás háza, Tanítása, erkölcse veszve... Óh, de hogy állattá süllyedjen, Kinek lelke volt, nem lehet!... Hatalmas ég, új Messiást küldj: Beteg a világ, nagy beteg!... Vadászgépek helyett fecske jött Hat hét alatt döntött az amerikai befektető cég, hogy Nyíregyházán vesz földet International megkezdte üzemének építését Balázs Attila felvétele Nyéki Zsolt Amennyit dolgoztunk érte, s amennyit vártunk az első fecskére, hogy fészket rak­jon a Nyíregyházi Ipari Park területén, olyan gyorsan röppent a várva várt szimbo­likus madár hozzánk egy amerikai multinacionális cég képében. A megyeszékhely határában ki­jelölt terület az egykori Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumtól (ma: Gazdasági Minisztérium) 1997-ben nyerte el az ipari park címet, azóta vá­runk arra, hogy egy sikertörté­netről számolhassunk be. Kezdjük az elejéről: Nyíregy­háza önkormányzata már koráb­ban megjelölte a régi 4-es út és a Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonal kereszteződésében azt a 107 hektáros folddarabot, ahová nagyon sok munkahelyet teremtő üzemeket álmodott. A testület 1996 decemberében 20, később 28 millió forintra emelt alaptőkével gazdasági társaságot alapított, amelyet megbízott a te­rület értékesítésével, a befek­tetők felkutatásával. Autós, tévés kérő — Az első feladat a részletes ren­dezési és műszaki terv elkészíté­se volt, hiszen gondoskodni kel­lett az alapvető infrastruktúrá­ról — tekint vissza Diczkó Jó­zsef, a Nyíregyházi Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója. A tár­saságban a tulajdonosi jogokat fele-fele arányban gyakorolja a megyeszékhely önkormányzata valamint az Északkelet-Magya­rországi Regionális Fejlesztési Társaság, közös törekvés ered­ményeként oldották meg a szennyvízelvezetés problémáját. A víz-, villany- és gázvezeték ak­kor már elérte a területet, de a felszínen szemlélődő még a mai napig csak azt látja: itt traktorok és ekék uralják a terepet. — Pedig a társaság munkatár­sai nem tétlenkedtek, ennek is volt köszönhető, hogy megalaku­lás után nem sokkal, az első kör­ben elnyerte az ipari park címet a 107 hektár — utal a csalóka lát­szatra Diczkó József. A befek­tetők kutatása is gőzerővel in­dult meg, jöttek is sorra az érdeklődők, kicsi, nagy és egé­szen nagy cégek adták egymás­nak a kilincset. Megfordult itt a leginkább a televíziójáról ismert Videoton, a számítógépes multi IBM, a sok ismertetőt nem na­gyon igénylő Audi és a Sony. Repülőre nincs pénz Jött a svéd Saab, melynek Gri­­pen csoportja gyártja az azonos néven szárnyaló vadászrepülőt, s itt volt a konkurencia is az amerikai Lockhead Martin „sze­mélyében”. Utóbbi sem akár­miről híres: többek között termé­ke a minden idők legsikeresebb A tabla mar hirdeti: a Flextronics vadászgépének kikiáltott F-16-os Falcon és az F-18 Hornet. Talán a svédek és az amerikaiak álltak a legközelebb a letelepedéshez, ám a szerződés megkötéséhez el kellett volna indítani a magyar légierő korszerűsítését. Az or­szágnak egyelőre azonban nincs pénze megvásárolni a 35-40 vadászrepülőt, így az ellentétele­zési programhoz kötött befekte­tés reménye is elszállt. — A hároméves küszködé­sünk mégsem volt hiábavaló, mert megtanultuk azt a prezen­tációs anyagkészítési technikát, amellyel a világ legnagyobb vál­lalatainak is tárgyalópartnerei lehetünk — említi a próbálko­zások hozományát az ügyveze­tő igazgató. Feladni a küzdel­met különösen itt, a keleti szeg­letben nem szokás, információt adtak s vettek az érintettek, kü­lönösen az USA Nagykövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi Kirendeltségének vezetője, Korvin Balázs járt az élen (nem véletlen, hiszen ő volt az Ipari Park Kft. korábbi igaz­gatója). — A következő randevúra az amerikai Flextronics Internatio­nal Ltd. jelentkezett be, s nem kellett sokat győzködnünk. A projektvezető ez év októberében tárgyalt először a város vezetői­vel, s novemberben már aláírtuk a szerződést. Ebben nem akármi­lyen számok szerepelnek: az ipa­ri park területéből 50 hektárt vá­sárolva első nekifutásra 6 milli­árd forintos beruházással több mint 500 munkahely teremtését vállalta a cég. Ez azonban csak a nyitány, mert további 75 millió dolláros, azaz 18,6 milliárd forin­tos befektetéssel 3000 alkalma­zott kap majd náluk kenyérkere­seti lehetőséget — nyugtázza elé­gedetten a megállapodást Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgár­­mestere. A kicsik kedvezménye De ki is a partner? Az elektroni­kai szakterületen a világ egyik legjelentősebb multinacionális cégeként a Dunántúlon eddig 6000 munkahelyet teremtettünk, saját gyárat építettünk Sárvá­ron, Tabon és Zalaegerszegen. Csak az elmúlt 12 hónapban 70 millió dollárt (azaz mintegy 17 milliárd forintot) fektettünk be Magyarországon, s a legnagyobb munkaadónak bizonyultunk minden olyan megyében — So­mogy, Vas, Zala —, ahol megje­lentünk — teszi le cége névjegy­­kártyáját Richard Pfaffstaller, a Flextronics Hungary vezérigaz­gatója. Ha minden igaz, jövő május­ban adják át az első, 10 ezer négyzetméteres csarnokot, amelyben megkezdődhet az elektronikus alkatrészek gyártá­sa. A Flextronics intenzív növe­kedési, fejlődési szakaszban van, s a kelet-magyarországi terjesz­kedés során Nyíregyháza Debre­cennel volt kemény versenyben a befektetői kegyek elnyeréséért (Békéscsaba hamar kiesett). A siker több tényezőnek köszön­hető: a már említett hároméves munkának, a megyeszékhely kedvező földrajzi fekvésének, méretének, az önkormányzat ISO minőségbiztosítás szerinti működtetésének, s annak, hogy az autópálya 2001-ben már 50 ki­lométeres közelségbe ér. — Ne feledjük, a Flextronics nem 2-3 évre tervez — hangsú­lyozta Peter Baumgartner hu­mánvezető. Az ő feladata lesz gondoskodni a munkaerőről, amely (bármilyen furcsa) 50-60 százalékban betanított munkás lesz, alapvetően a munkamorál és a készségek alapján választják ki majd őket. Szükség lesz persze elektronikus vagy mechanikus szakképzettségű munkatársakra is, míg vezetői beosztás mérnöki szintű végzettséggel és persze a magabiztos angol nyelvtudással pályázható meg. — Arra számítunk, hogy itt nem áll meg az Ipari Park ügye, a további részeit is be akarjuk telepíteni. A megyei kis- és kö­zépvállalkozások, a beszállítói kör számára gondoskodunk a le­telepedés feltételeiről, kedvezmé­nyesen szerezhetnek területet — említ újabb feladatokat Diczkó József, de ez már egy újabb feje­zet lesz. Mitől ipari Az ipari park címre legalább 20 hektáros összefüggő, önkor­mányzati vagy az ipari parkot kialakító magántársaság tulaj­donában ületve tartós bérleté­ben lévő területtel lehet pá­lyázni. Nyugat-Európában a ’70-es évektől a területfejlesztés mo­torja ez a módszer, sikerének egyik oka az, hogy az ipari parkban befektető cégeknek csak a termelési tévékenysé­a park? gükkel kell foglalkozni. A működéshez szükséges egyéb feltételekről az ipari parkot üzemeltető társaság gondosko­dik, ilyen szolgáltatás például az üzemorvosi ellátás, a terü­let őrzése, a takarítás megszer­vezése. A beszállítók betelepedésé­vel koncentrálódik egy ter­melői bázis, ami egyre vonzób­bá teszi a parkot az újabb befektetők szemében. Nevezetes­ségeink Kisvárdán a város központjában találha­tó hajdani zsinagógá­ban kapott helyet a Rétközi Múzeum. Az épület belső szerkeze­te, valamint boltozott főhajójának arabesz­­kes festése utal egyko­ri rendeltetésére. A zsinagóga a század első évtizedében épült, 1983-ban állítot­ták helyre. Azóta so­kat romlott a belső ré­sze. Ráférne egy na­gyobb felújítás Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents