Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-13 / 290. szám
1999. december 13., hétfő 9. oldal i 'm MINDENFÉLE Egészségtár Csak ámul-bámul az ember a csillogástól, ha a budapesti Nyugati mellett átadott Westend Citycenterbe téved. A sok idegen nyelvű felirat mellett • üde színfolt a Béres Egészségtár Vincze Péter felvétele A megye földrajza Nyíregyháza (KM) — Iskolarendszerünk egyik legfontosabb feladata a haza szeretetére való nevelés, a szülőföld, a lakóhely megismertetése a jövő nemzedékével, tanulóifjúságunkkal. Ezért is örvendetes, hogy a megyei Pedagógiai Közművelődési Intézet és Továbbképző Központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye értékei sorozatában a közelmúltban megjelentette A megye földrajza című könyvet. A dr. Frisnyák Sándor tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Boros László főiskolai tanár által írt munka színesen, tudományos igényességgel, de közérthető nyelven, gazdagon illusztrálva mutatja be megyénk természeti, történeti, társadalom- és gazdaságfóldrajzát. A mintegy 150 oldal terjedelmű, 1200 példányban kiadott könyv első részében Frisnyák Sándor professzor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye geológiai felépítését, a mai felszín kialakulását, gazdag formavilágát vázolja fel, majd részletesen elemzi hazánk második legnagyobb hordalékkúp-síksága, a Nyírség, valamint a Tisza ártérvidéke, a Felső-Tisza vidék és az alsó-szabolcsi ártér mai arculatát. Megismerteti az olvasót megyénk főbb éghajlati sajátosságaival, vízrajzával, növény- és állatvilágával, talajadottságaival, továbbá a 20. századi környezetátalakító munkákkal. A kötet második része Boros László munkája. Az adatgazdag népességföldrajzi fejezetben többek között arról kapunk információt, hogy 1980 előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg népességkibocsátó megye volt, s csak ezt követően esett vissza a természetes szaporodás. Előbb a falvakban, majd a városokban is. 1990-ben pl. 21,5 ezerrel kevesebben éltünk ezen a tájon, mint tíz évvel korábban. Sajnos a kedvezőtlen demográfiai folyamatok azóta sem álltak meg. A településföldrajzi fejezet számadatok tükrében ábrázolja a megye településhálózatának fejlődését, térbeli rendjét, főbb jellemzőit, pl. a falvak, városok típusait, a foglalkozási szerkezet változásait, a lakások felszereltségét stb. Megyénk 572 ezer lakosságából 220 ezer az aktív kereső, melyből közel ötvenezer fő a mező- és erdőgazdaságban keresi kenyerét. Foglalkoznak a szerzők a mezőgazdasági termelés szerkezetével, a földhasznosítás idő- és térbeli változásaival, a termésmennyiség és terméshozamok alakulásával, melyeket összevetnek más megyék eredményeivel. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz tanszéke tudományos kutató műhelyében készült újabb könyvet jó szívvel ajánljuk nemcsak az általános és középiskolai tanulóknak, hanem megyénk minden lakójának, akik szeretik és érdeklődnek szülőföldjük, lakóhelyük iránt, s szeretnének többet megtudni róla. A könyv borítója Hiányzik a jó kereseti forrás Tények mindenkinek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből $ZAiOlC$-$ZATMÁR-IÍRIG MEGYE Az évkönyv borítója A közelmúltban jelent meg Szabolcs-SzatmárBereg megye Statisztikaki Évkönyve, amely a legátfogóbban mutatja be a megye elmúlt évi helyzetét. A mintegy 360 oldalas kötet 23 fejezetre tagolódik, melyet részletes módszertani leírás és függelék zár. Az évkönyv legérdekesebb adatsorai a második és a harmadik fejezetben találhatók. Az előbbiben más megyékkel való összehasonlításokra, az utóbbiban hosszú idősoros megyei tendenciák megismerésére van lehetőség. Tanulság az olvasónak Csaknem lehetetlen vállalkozás egy ilyen gazdag tartalmú kötetből rövid és figyelemfelhívó válogatást adni. A következő adatsor azonban minden bizonnyal sok érdekességgel és tanulsággal szolgál az olvasó számára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország lakónépességéből 5,7 százalékkal részesedik, de az ország GDP-jének csak 3,3 százalékát termeli meg. A munkanélküliek 7,0 százalékának megyénk a lakóhelye, az épített lakások 8,5 százaléka itt javította az életkörülményeket, de a külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjüknek csak 0,6 százalékát hozták almaországba. A gyümölcsös és szőlőterület egyik legmagasabb arányát (12,6 százalék) adjuk Bács- Kiskun megye után, de az ipari termelésnek csak 2,8 százaléka jut ide. Alacsony keresetek Közismert, hogy a megyei keresetek elmaradnak az országostól, amely a nemzetgazdasági ágak eltérő összetételéből, a jó kereseti forrásokat adó foglalkozások hiányából és még számos más tényezőből adódnak. Kevéssé ismert viszont az a tény, hogy a költségvetési intézményben dolgozók keresete is elmarad a legtöbb megyéjétől. A közigazgatásban dolgozók nettó keresete Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 36 800 forint volt 1998-ban (Heves megyéé még ennél is kevesebb), ami a legtöbb keresetet adó Győr-Moson-Sopron megyében 48 400 forintot tett ki. Az oktatási szférában megyénkben keresnek a legkevesebbet (havi nettó átlagban 38 900 forint), de ebben a nemzetgazdasági ágban a keresetek között nincs lényeges különbség (a legtöbbet Fejér megyében fizetik 41 600 forint). Talán nem meglepő, de az egészségügyben is megyénké az utolsó hely (34 200 forint), az itt foglalkoztatottak alacsony bérszínvonalát az is mutatja, hogy az összehasonlításban eddig figyelmen kívül hagyott Budapest is mindössze 41 300 forinttal vezeti az egyik legrosszabbul fizetett, mégis nélkülözhetetlen nemzetgazdasági ág megyei listáját. Egy év ritkán szokott folyamatokban, tendenciákban meghatározó változásokat létrehozni, mégis meglepő, hogy a GDP-ben élenjáró és sokat irigyelt Fejér megyében kevesebb tudományos kutató és fejlesztő van mint megyénkben (324, illetve 426 fő) és a kutatás és fejlesztés (K+F) ráfordításai is nagyobbak voltak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mint Fejérben ( 1 Mrd 477 M Ft, illetve 1 Mrd 381 M Ft). A hosszú idősoros összehasonlítások sokszor meghökkentőbbek mint az előbb felsoroltak. Ki gondolná például, hogy ma a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége az 1970. évinek 12-szerese, úgy hogy az 1992. évi maximuma óta mintegy 20 százalékkal csökkent. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások száma 1970-ben még a 10 ezret sem érte el, mára ez több mint 175 ezerre nőtt. A tényekből kiindulni Több mint 50 oldal a megye településhálózatát, az egyes településekre vonatkozó adatokat foglalja össze. Megyénk 228 településének legátfogóbb adatai segíthetik az egyes települések, településcsoportok, kistérségek statisztikai tükörbe helyezését, fejlesztési koncepciójuk megalkotását. Nem túlzás azt állítani, minden gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamat megismeréséhez a tényekből kell kiindulni, melyeknek kiapadhatatlan tárházai a statisztikai évkönyvek. Aki a valóságot meg akarja ismerni, magyarázni és megváltoztatni, azok számára nélkülözhetetlenek az ilyen kiadványok. E legújabb megyei kiadvány megvásárolható a KSH megyei igazgatóságán (Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3.). Emelt áron Vásárosnamény (KM - Ny. Zs.) — Egy korrekt ajánlat teljesítése és egy tulajdonosi gesztus nyomán az almatermesztök körében különböző hírek kaptak szárnyra. Konkrétan egyik nyírmadai olvasónk nehezményezte, hogy a helyben kilogrammonként 22 forintért leadott léalmája után nem kap árkiegészítést. Arra utalt, hogy a szezön végére 30-40 forintra emelkedő árakra tekintettel néhol utólag 16 forintot is fizetnek a korábban megadott 22 forintos alapárra — példaként a •vásárosnaményi Wink Kft-t említette. — Idén valóban volt egy akciónk, amelyben megígértük: a cégünknél augusztusban leadott léalma 22 forintos induló árát az egész szezon legmagasabb árára plusz két forintra egészítjük ki. Nálunk a legtöbb, amit a léalmáért fizettünk, 36 forint volt, így most 38 forintig kipótoljuk a vételárat. Hangsúlyozom: csak az augusztusban átvett alma után — tisztázta a helyzetet Szigeti Zoltán, a Wink Kft. ügyvezető igazgatója. A társaságnak volt viszont egy előre nem ígért gesztusa is: a cég tulajdonosa, Anton Wink egy novemberi tanácskozáson felajánlotta, hogy a szeptember 1-8. között 22 forintért felvásárolt alma árát is a szeptember 9-étől alkalmazott 25 forintra egészíti ki utólag. Ez meglepetés, ajándék volt a partnereknek, hogy kisebb legyen a szakadék a később még magasabbra kúszó árak között. Miért nem lett a Hungaropharmáé a Bellis? Egy cégeladás meglehetősen furcsa történetét mondják el az ügy szereplői Miskolc, Budapest (ÉM) — Az üzletben minden lehetséges, tartja a mondás. Ez az örök igazság érvényes a Hungaropharma Rt. esetére a Béres Rt.-vel. A Béres Rt. ugyanis egy zárkörű pályázaton értékesíteni kívánta a tulajdonában lévő Bellis Rt-t, majd a több hónapos eladási procedúra után közölte az ajánlattevőkkel, köztük a Hungaropharma Rt-vel: soha nem is akarta eladni a cégét. Maros Éva A gyógyszerkereskedelemben a piac koncentrációjának lehetünk szemtanúi. De így van ez manapság más ágazatokban is. Nemcsak külföldön, de hazánban is sorra olvadnak egymásba a kisebb-nagyobb társaságok, a cégfelvásárlások egymást követik. Ez év júliusában a Béres Rt. zárt körű tendert írt ki a Bellis Rt. részvényei meghatározó részének értékesítésére. A Hungaropharmát megkereste a Bellis Rt. képviselője, hogy vegyenek részt abban a versenyeztető ajánlatkérési folyamatban, amelynek célja, a Bellis Rt. részvényeinek értékesítése. Komolyan gondoltuk — A ringbe szállást a Bellisért mi teljesen komolyan gondoltuk — emlékszik vissza a történésekre Szabó Ferenc a Hungaropharma Rt. elnök-vezérigazgatója —, bár tudjuk, hogy egy cégeladás akár az utolsó pillanatban meghiúsulhat, de arra azért még sem számítottunk, hogy az aláírás előtt történik meg ez velünk. Egyszerűen érthetetlen számunkra az indoklás is, miszerint: valójában nem akarta eladni a Béres Rt. a Bellist, csak megmérettette a piacon. Szabó Ferenc arról beszélt, hogy a vételi szándékukat több tényező is motiválta. Egyrészt szerették volna növelni a piaci részesedésüket, a Hungaropharma Rt. „méretgazdaságosságát”, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben fontos tényező. A Bellis Rt. megvásárlásával ez javult volna, vagyis a költségszintjük kevésbé emelkedett volna, mint az árszintűk. A fellépésükkel ugyanakkor meg kívánták akadályozni, hogy egy új tőkeerős külföldi szereplő is beléphessen a magyar gyógyszer-nagykereskedelembe. Váratlan fordulat Szabó Ferenc elmondta: a júliusi meghívás után augusztus 13-án a Hungaropharma Rt. úgynevezett indikativ ajálatot nyújtott be a Bellis Rt. részvényeinek megvásárlására. Ez alapján jogot szereztek arra, hogy az „adatszobában” elhelyezett dokumentumokat képviselőik átvizsgálják és további információkat kérjenek. Szeptember 8-án a Hungaropharma ajánlatot nyújtott be a Bellis Rt. részvényeinek megvásárlására. Ez alapján közvetlen tárgyalások kezdődtek meg a két cég közötti tranzakcióról. A megbeszélések során az álláspontok olyan közel kerültek egymáshoz, hogy reálissá vált a tranzakció rövid időn belüli lebonyolítása. Október 8 án a cég újabb ajánlatot nyújtott be. Ekkor már megállapították a hozzávetőleges vételárat is. Ezt követően megkezdődtek a konkrét szerződés pontjainak kidolgozása. — Derült égből villámcsapásként ért bennünket november 3-án ifj. dr. Béres József levele, amelyben arról értesített, a tulajdonosok nem kívánják értsékesíteni a Bellis Rt.-t — jelentette ki Szabó Ferenc. Már csak azért is, mert a tárgyalások alatt sohasem éreztük azt, hogy az eladó csak „blöffölne”. Egyébként ezzel azért sem számoltunk, mert az eladó a pályáztatással is egy tekintélyes brókercéget bízott meg. A tárgyalások alatt a Bellisről kiderült, hogy egy jó kondíciókkal rendelkező részvénytársaság. Ugyanakkor a jelenlegi feltételrendszer mellett képtelen jelentősen növelni a piaci részesedését és nem tud kitörni abból a regionális szerepkörből, amelybe megalakulásának körülményei folytán került. Meggondoltuk Természetesen megkerestük az ügyben ifj. dr. Béres Józsefet, a Béres Rt. alelnökét is. — Való igaz, hogy mi Béresek gondoltuk meg magunkat az utolsó percben — ismertet meg a körülményekkel ifj. dr. Béres József. — A Béres Rt. alapvetően családi vállalkozás, mely tízéves fennállása óta jelentős mértékben fejlődött, mára különböző érdekeltségekkel rendelkezik, melyek önállóan működnek a holding keretén belül. Az egyik ilyen vállalkozásunk a Bellis Rt. gyógyszernagykereskedelmi vállalat. Magyarországon a gyógyszerkereskedelmi piac még kialakulatlan és a multinacionális vállalatok érdekeltségeket szerezve jelentősen átrendezik azt. A Béres Rt. fontosnak érezte, hogy mérettessék meg a Bellis Rt., és szóba került az is,, hogy a vállalkozás értékesítésre kerülhet. Több komoly érdeklődő volt, tény, hogy a legelőrehaladottabb tárgyalások a Hungaropharma Rt.-vel folytak. — Az elemző munkák során mi magunk is reális képet kaphattunk a piaci kockázatokról és a Bellis Rt. valódi értékeiről. A szerzett tapasztalatok arról győztek meg minket, hogy a Bellis Rt. rendkívüli értékekkel rendelkezik, és komoly esélyünk van további sikerekre. Befolyásolta a döntést az is, hogy az anyavállalat, a Béres Rt. jövőjét valószínűleg a gyógyszergyártásban és -kereskedelemben találja meg. Hisszük, hogy ennek sikerességéhez a Bellis Rt. szinergista módon tud hozzájárulni. Azt, hogy ez valóban így lesz-e, természetesen csak a jövő fogja eldönteni. Tudjuk, hogy nem a könnyű évek korszaka következik. Hangsúlyozni szeretném, hogy senkit sem akartunk megbántani a döntésünkkel, ami természetesen nem valaki vagy valakik ellen született, pusztán a tulajdonos úgy ítélte meg, hogy a saját érdeke a jelen helyzetben a nem eladás. A piacgazdaságban meg kell szoknunk, el kell fogadnunk, hogy néha a végén másként alakulnak a dolgok.
