Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-10 / 288. szám
1999. december 10., péntek 4. oldal HAZAI TÁJON □ Kisebbségi önkormányzat A cigány Kisebbségi Önkormányzat testületi ülését tartják december 15-én délelőtt 10 órától Nyíregyházán, a Polgármesteri Hivatal kistermében, A téma a jövő évi költségvetés. □ Kiállítás Szálkán László Ákos grafikusművész kiállítását nyitják meg december 13- án délután 5 órától a mátészalkai Szatmári Múzeumban. A kiállított műveket dr. Újváry Zoltán ismerteti. □ Áruház a Buszacsában Százharminc vállalkozó készül a karácsonyi ajándékvásárlási láz kielégítésére a Bujtosi Szabadidőcsarnokban, ahol a fenyődíszektől a ruházati árukon keresztül a híradástechnikáig szinte minden megtalálható. A december 10-én nyíló vásár naponta 9-től este 6-ig tart nyitva. Bővült az élelmiszeripar Nyíregyháza (KSH) — A nyolcvanas évtized közepéig élelmiszer-ipari ágazat alig volt a megyében. A rendszerváltás a meglévő kapacitások kihasználását visszavetette, viszont elindította a kisüzemi vállalkozások számának gyors emelkedését, amellyel sokszínűbbé válhatott a megye élelmiszer-ipari tevékenysége. A kilencvenes évek második felében az élelmiszeripari szakágazatban mintegy 450 megyei székhelyű vállalkozást találunk. Legnagyobb számban szesz- és szeszesitalt előállító üzemek, konzervgyári kapacitások, tejfeldolgozó és sütőipari üzemek épültek. Ezek mellett leginkább a napraforgómagpirító, száraztészta- és burgonyaszirom-készítő vállalkozások száma emelkedett, melyek tipikusan kisüzemi méretűek, általában egy-egy család megélhetését biztosítják és egyben a piaci választékot szélesítik. A társas vállalkozások közül 1999. októberében 179 jogi személyiségű volt, melyek 28-28 százaléka gyümölcs-zöldség feldolgozással, illetve kenyér, tésztafélék gyártásával, 16 százaléka ital előállításával foglalkozik. A megtermett alma értékesítésében a feldolgozó kapacitások bővítése sokat segített, de a hűtőtárolók létesítésével az értékesítési idény meghosszabbítására is lehetőség nyílt. Ajándék a napközinek Mikulás járt Kisvárdán a rehabilitációs napközi otthonban. Rajta kívül a Független Női Szövetség is megajándékozta az otthon lakóit Vincze Péter felvétele TUSKÉS SAROK Rükvercben Györke László ^Tagy bevásárolókocsik, nagy rakodógépek, szűk folyosók. Sőt, így ünnepek előtt a szokásosnál nagyobb forgalom, ráadásul alkalmi standok az egyszer „használatos” akciókhoz, amitől még szűkebbek a folyosók. Résen kell lenni, ha nem akar dugóba kerülni a kedves vevő. Aki ebből kitalálja, hogy Nyíregyháza melyik új szuper-hiper üzletóriásáról van szó, az tanúsíthatja: olykor bizony „rükvercbe kell kapcsolni” a kocsival, ha nem akar a kedves vevő kellemetlen helyzetbe kerülni. Persze, ez mit sem von le abból a fölöttébb fölemelő élményből, ami a pénztárnál éri a kedves vevőt: itt tudja meg ugyanis, hogy egyik-másik árucikk mit is kóstál. Mert fellelhetőségi helyén, azaz a polcon, semmi utalást nem talál erre a fontos kérdésre. Hacsak nem tud „vonalkódul”. Munkát és biztonságot kínálnak Kevés a szakképzett munkaerő • A Ruggeri saját óvodát avatott Nyírbátorban Kovács Éva Nyírbátor (KM) — A Ruggeri jó nevű olasz cég, mely 1993-ban vette meg az akkor csődközeibe került nyírbátori cipőgyárat. A kezdeti nehézségek után ma már elmondható, ezzel nemcsak a bezárástól mentette meg, de mostanra fel is virágoztatta azt. Az induláskor 130-an, ma pedig 450-en dolgoznak a gyárban, a termelés 2500-3000 pár cipő, ráadásul úgy, hogy minden művelet itt zajlik. — Nyírbátori gyárunkban jelentős mértékben megmaradt a kézimunka, a minőség pedig igen magas. Olaszországban, ahol az anyacég található, korszerűbb a technika, de a minőség itt a jobb. — mondja Talikka Minna, a gyár igazgatója. A fiatal, szimpatikus igazgatónő szerint Magyarország ideális hely számukra, hiszen magasan képzettek a szakemberek, az országban biztonság, nyugalom van. — Nekünk nagy öröm, ha azt látjuk, hogy fejlődik az ország. Most például az autópálya-építésnek, a megyében tapasztalható fellendülésnek vesszük sok hasznát. Nyírbátor földrajzilag is ideális hely, hiszen mind nagyobb mértékben szállítunk az egykori Szovjetunió tagállamaiba, s a város szinte félúton van Olaszország és Magyarország között. Ezért is gondolkodunk azon, hogy a termelést még nagyobb mértékben idehozzuk. Gondot jelenleg két dolog okoz: egyik, hogy a környéken kevés a szakképzett munkaerő, illetve közülük a szükségesnél kevesebben jelentkeznek munkára, máJóbi Károlyné az egyik legmodernebb tűzőgépek egyikén dolgozik sik a mentalitás. Sajnos, sokan vannak, akik nemigen méltányolják, hogy biztonságos, állandó munkahelyük van, hogy fizetik utánuk a tb-t, s ha eljön az idő, nyugdíjat kaphatnak. A Ruggeri tulajdonosai — s személy szerint Talikka Minna — több rugalmasságot várnának a magyar kormánytól, a régiótól. — A pályázati pénzek megszerzését nehezíti, hogy hosszú időre előre tudnunk kell, mit akarunk, mit tervezünk. A divatban ez nehéz. Minden szinten nyíltak vagyunk az együttműködésre, a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központtal tanfolyamokat szervezünk, s reméljük, mi is részesülünk a helyi önkormányzat adókedvezményeiben. Meg kell mondjam, ez a segítség az első konkrét támogatás lenne, amit további fejlesztésekre fordítanánk. Ennek a fejlesztésnek egyik komoly lépését a gyár máris megelőlegezte: saját pénzén és ötlete alapján a gyár közvetlen szomszédságában egy leromlott állagú épületet újított fel, melyben óvodát alakítottak ki, a legmodernebb bútorokat, berendezéseket vásárolták meg, ráadásul a fenntartási költségek döntő részét is fizetik. — Számomra egyszerre öröm és szomorúság a gyönyörű óvoda. Jómagam finn vagyok, más a mentalitásom. Az én hazámban természetes, hogy a munkaadó a dolgozó szociális helyzetét is igyekszik a legmagasabb színvonalon segíteni. Ott a gyárakban Elek Emil felvétele nemcsak az étkeztetést és az óvodát biztosítják, de még a patyolatot is, hogy az asszonyoknak ne kelljen munka után ezzel törődniük. Ezért gondoltam, hogy az óvoda Nyírbátorban is jó ötlet lehet. Örülök, hogy van és hogy gyönyörű, hiszen sokat költöttünk rá. Szomorú azért vagyok, mert a Területfejlesztési Tanácsban, illetve a Kistérségi Régióban azért nem támogatták az óvodával kapcsolatos pályázatainkat, mert azt mondták, luxus, amit ott kialakítottunk. Márpedig a Ruggeri Hungary ötlete nem elgáncsolni, sokkal inkább támogatni való. Akár követendő példa is lehetne arra, hogy egy cég a saját érdekei mellett a dolgozókét is kiemelten kezeli. ARCKÉP Pataki Sándorné fodrászmester Nyírbogát (KM — K. É.) Pataki Sándorné Nyírbogáton született, itt nevelkedett, később a nyírbátori gimnáziumban érettségizett, s miután a nyíregyházi Wesselényi Miklós Szakközépiskolában kitanulta a fodrászmesterséget, szülőfalujában nyitott fodrászüzletet. — A tanulást ebben a szakmában sem lehet abbahagyni, a tudás, az új ismeretek megszerzése e téren is nélkülözhetetlen. — mondja, s bizonyítékul megemlíti: most van túl egy újabb megmérettetésen, a Pataki Sándorné Martyn Péter felvétele napokban fodrász mestervizsgát tett. Ezt persze nemcsak önmagának, de elsősorban férjének és nyolcéves kislányának, valamint tanítómestereinek, a nyírbátori Somlyai Józsefnének és az őt mestervizsgára felkészítő Bírónő Erdélyi Máriának is köszöni, akiknek keze alatt mára a frizurakészítés minden csínját binját kitanulta. Pataki Sándorné saját lakásában alakított ki üzletet, s nagyon örül annak, hogy egyre több a kuncsaft, egyre nagyobb a vendégköre. Arra a kérdésre, hogy milyenek a nyírbogáti lányok, asszonyok, kedves mosollyal válaszol: neki valamennyi nagyon kedves, igyekszik mindannyiuk kedvében járni. — A bizalom jelének tekintem, hogy a forma kiválasztásánál rám bízzák magukat. Akkor vagyok elégedett, ha azt látom, örülnek az elkészült frizurának... Ősbemutató a templomban Nyíregyháza (KM) — Ősbemutatónak lehetnek szemtanúi mindazok, akik ellátogatnak december 10-én a nyíregyházi református templomban 18 órakor kezdődő hangversenyre. A koncert első részében a Cantemus gyermekkórus énekel Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy vezényletével. Ezután mutatják be közönség előtt első alkalommal Kára Béla: Jézus születése cimú művét. Az ősbemutató előtt bevezetőt mond Kipke Tamás, az Új Ember című hetilap újságírója. A zenemű egy oratórium szimfonikus zenekarra, vegyes karra, valamint szoprán és tenor szólóra. Közreműködik: Lami Klára, Hajdú András, az Anonymus vegyes kar, művészeti vezető F. Székely Ildikó, a Nyíregyházi Oratórium Zenekar, a művészeti vezető Novák János. Vezényel: Fehér Ottó. Kitüntetések Mátészalka (KM - K. K.) — Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kitüntetéseket adományozott az 1998-99. évi ár-, és belvízvédekezésben kiemelkedő teljesítményt nyújtók számára. A mátészalkai körzethez tartozó polgármesterek, az általuk javasolt szakemberek, s a nagyecsedi polgári védelem árvízvédelmi alegység tagjai tegnap vehették át az elismeréseket dr. Szilágyi Dénes a helyi védelmi bizottság elnökétől. A 135 kitüntetett névre szóló oklevélben és emlékéremben részesült a tavaly novemberi felső-tiszai árvíz évfordulója alkalmából. Kiadóra vár a beregi életregény Galambos Béla Beregsurány (KM) — Kihasználva a két éve már a szabad mozgásában is korlátozó betegségét, addigi aktív közéleti tevékenységétől felszabadult energiáit hasznosítandó, megírta emlékiratait a beregsurányi Angalét Sándor. A regényes életet élt, a civil kurázsit mondhatni „zsigerből” érző, falujában már tíz évvel ezelőtt afféle vidék-, vagy inkább településfejlesztéssel próbálkozó, lokálpatrióta nyugdíjas 1240 oldalon írta meg korrajzzal ötvözött család-, illetve élettörténetét. „Három kötetben a magam módján be is köttettem emlékirataimat, s tekintettel az ezer éves államalapításunk 2000. évi országos ünnepségsorozatára, mint pályamunkát tisztelettel be is nyújtottam a Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériumának”, áll Sanyi bácsi, korábbi önkéntes beregsurányi Kelet- Magyarország-tudósítónk hosszú hallgatás után ismét hozzánk írt levelében. „Ez év június 21-én Hámori József miniszter úr írásban tájékoztatott, hogy pályamunkámat elfogadták és könyvem — amelyben a XX. századot, aszerint ahogy azt kis családommal együtt átéltük, három szakaszra osztottam fel — 2000-ben a millenniumi könyvkiállításnak is része lesz.” Már amennyiben megjelenik. Éppen ezért az oktatási miniszterhez fordult segítségért könyve kiadásának ügyében az elsőkönyves szerző. Október 27- én meg is kapta a választ a minisztérium helyettes államtitkárától. Ebben a levélben közölték Angalét Sándorral a lakóhelyéhez közel lévő könyvkiadással foglalkozó cégek névsorát azzal, hogy keresse meg őket, valamelyikőjükkel tán csak egyeszségre tud majd jutni, s segít könyve megjelentetésében. — Én, beteg ember, sajnos fizetni nem tudok. Csak magával a millenniumi kiállításon minden bizonnyal eredeti újdonságként ható könyvemmel tudok a kiadás megelőlegezésre szoruló költségeihez hozzájárulni — tárta fel az egyetlen megoldást kínáló ötletét a hófehér hajú, nyugdíjas szerző. Angalét Sándor, „a mozgáskorlátozott nyugdíjas beteg ember” nagyon bízik benne, hogy írásos életműve mégis csak ott lehet majd az ezeréves Magyarország nagy, jubileumi könyvkiállításán.
