Kelet Magyarország, 1999. december (56. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-09 / 287. szám

1999. december 9., csütörtök 3. oldal m HATTER i'HüuáUj'Jí Gyógyszerek nélkül J Nagy István Attila t W, —-i i [ívről évre nő a gyógyszertárak forgalma. Örvendetes, hiszen az emberek megtesznek mindent gyógyulásuk érdekében. De az is lehet, hogy folyamatosan emelkednek az árak, s kevesebb medicinát fogyasztunk több pénzért. Vagy a harmadik: egyre több gyógyszer kikerül a társadalombiztosítás ál­tal támogatottak köréből, de szükségesek, ezért a betegek megvásárolják azokat. Csodálkozva néz rám a gyógyszerész: ezt sem támogatja a társadalombiztosítás? Ezen egy kicsit elmeditálunk, hiszen az emberek önhibájukon kívül öregszenek, elhasználód­nak. Ritkán keresik maguk a betegséget. Egyszerűen elkopnak az ízületek, akadozik a szív, nem olyan rugalmasak az izmok. És így tovább. Azt gondoltuk, a járulékok azért vannak, hogy ebben a helyzetben segítsé­günkre legyenek. De nem ez történik. A, i beszélgetésbe bekapcsolódik egy hat­vanhoz közeledő férfi is. — Nekem az a vé­leményem, az egész társadalombiztosítási rendszer arra épül, hogy ne kelljen nyugdí­jat fizetni. Aktív korában az ember nem tud azzal törődni, hogy felkészüljön a hosszú életre. Amikor pedig megöregszik, annyira elhasználódik, hogy már késő. Évtizedek óta így van ez. Vannak országok, ahol a biztosított kap egy kis füzetet, amelybe minden orvosnál való megjelenésekor tesznek egy pecsétet. Ha év végén megmarad az „ablakokból", akkor visszatérítést kap az állampolgár. Ezzel a módszerrel ösztönzik arra, hogy minél rit­kábban járjon orvoshoz, s tegyen meg mindent ő maga is, hogy ezt megtehesse. Az érdekeltség mindkét oldalon működik: az állampolgár és az állam is jól jár. Mr lagyarországon egyelőre csak annyi tör­ténik, hogy az orvos által felírt gyógyszert a beteg gyakran ki sem váltja. Akik képesek egy kis ügyeskedésre, a közgyógyellátásra jogosító igazolvány birtokában felíratnak mindenféle gyógyszert, amelyeknek egy ré­sze féláron megjelenik a KGST-piacon. Ez is kevesebb, mint amennyit a patikában fizet­ni kellene. A legszebb ünnep, a ka­rácsony hangulata már hetekkel előbb jelen van a környezetünkben, amelynek egyik megnyil­vánulási formája a sze­retteinknek küldött üdvözlőlap. Nekem öröm­teli esemény a lapok ki­választása, megírása, s jó érzés a feladásuk utáni séta hazafelé. A szüleim­mel a szűkebb rokonság­nak küldünk, jómagam pedig a barátaimnak is. Persze, várom is a ne­künk, a nekem szólóa­­kat. Fábián Cecília ADMINISZTRÁTOR Közösen szoktuk a fe­leségemmel a képes­lapokat megszövegezni, viszont ő írja meg vala­mennyit, mert az ő írása szebb, mint az enyém. Olyan tíz-tizenkét lapot küldünk az ünnepekre, mindenkinek igyekszünk a megfelelőt kiválasztani. A nagyapámnak például szentképeset, a pesti ro­konoknak zenés képesla­pot szoktunk küldeni. A kapottakat pedig mindig a feldíszített karácsonyfa alá tesszük. Urbin Róbert SZABÁSZ Örömmel küldök, és örülök, ha kapok ké­peslapokat, különösen a karácsonyi és újévi üd­vözleteket illetően. A ba­rátomnak valamilyen rajzos, kedves figurás la­pot vásárolok, de a többi­ekét is gondos kiválasz­tás előzi meg. Akármi­lyet mégsem küldhetek egy ilyen ünnep alkalmá­ból. A nővéreméknek szép téli tájat, a nagyszülőknek templo­mosat szoktam küldeni, a lapokat igyekszem időben feladni. Vékony Julianna NŐIRUHA-KÉSZÍTŐ A családunkban nem nagy a levelezés, a képeslapküldés kará­csony táján, mert az ün­nepek alatt inkább sze­mélyesen látogatjuk meg szüleinket és a szűkebb rokonságot. A látogatása­ink természetesen vi­szonzásra is találnak. Kis faluban, Magyon la­kunk, miként a rokonság is. Jómagam a megye­­székhelyre járok be nap mint nap, s az üzlet ál­landó elfoglaltságot je­lent. Karácsonykor pihe­nek. Babály László ÜZLETVEZETŐ Kérdezett és fényképezett: Lefler György Jaj, ne is mondja! A képeslapok feladásá­val mindig hadilábon ál­lok, rendszerint az utolsó utáni pillanatban jut az eszembe. Emiatt szégyel­lem is magam a rokonok előtt, akiknek az ünnepi üdvözlete már rég meg­érkezett hozzánk. No, az éven megpróbálom időben feladni a két lánytestvéremnek és csa­ládjának Karcagra, illet­ve Budapestre, s a többi rokonomnak szerte az országban. Hornyákné Glatz Veronika STATISZTIKUS Ellátás, praxisok, praktikák Ezt a törvényt nem lehet rászabadítani a lakosságra — mondja Vojnik Mária □ Rajzpályázat Energia 2000 címmel indí­tott rajzpályázatot az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Az eredményhir­detésre, a díjak ünnepélyes átadására, a győz­tes rajzokból összeállított kiállítás megnyitásá­ra december 10-én délelőtt 10 órakor Nyír­egyházán, a Szarvas u. 10-12. szám alatt lévő Bárczy Gusztáv Általános Iskolában kerül sor. □ Koncert karácsonykor December 11- én szombaton este 6-tól a jósavárosi görögka­tolikus templomban a Görögkatolikus Egyház­­közösség és a Jósavárosi Művelődési Ház kö­zös rendezésében a Pro Musica leánykar ad hangversenyt. Vezényel Szabó Dénes, zongo­rán közreműködik Csizinszky Zsuzsa. □ Előadás a Jósa-családokról A Jósa András Múzeum Baráti Köre december 13-án hétfőn 17 órától tartja következő foglalkozá­sát, melyen Ulrich Attila muzeológus tar elő­adást. Címe: A nagybányai, a sávolyi és a né­­metszőgyányi Jósa családok leszármazása. Á Friss levegő Ferter János karikatúrája az orvos fejéről rendelkezik. Vojnik Mária vékenység, keletkeztet egy ún. működtetési jogot, ami az önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedély. Ezt a jogot kapják meg a területi ellátási kö­telezettséggel bíró háziorvosok, házi gyerekorvosok és fogorvo­sok január elsején egy évre auto­matikusan. Ugyanakkor a tevé­kenységek, a kivételek körét, s azt, hogy mit végezhetnek majd személyesen, külön jogszabály fogja tartalmazni — valamikor. Arról megint külön jogszabály rendelkezik majd, hogyan lehet megszerezni vagy visszavonni a praxist, ha lejár az év. — A működtetési jog vagyoni értékű jog. Forgalomképes: elad­ható, átruházható, örökölhető. Olyan, mint a földhasználati vagy haszonélvezeti jog, annyi­ban különbözik, hogy annak, aki Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Kicsi és zöld, még nem tud­ni, mi lesz belőle — így jel­lemzi Vojnik Mária ország­gyűlési képviselő az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény tervezetét. — Kishiján leszakadt a csillár, akkora volt az ünneplés, amikor tavaly szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök háziorvo­sok előtt bejelentette: 2000. janu­ár elsején ingyen megkapják a praxisokat — kezdte a képvise­lőnő. — Februárban megkérdez­tük, hol tart a privatizáció. A vá­lasz: legyünk türelemmel, ké­szül. Nem is látták — Novemberben az egészségügyi miniszter sajtótájékoztatón beje­lentette: kész a törvény. Felboly­­dult mindenki, hogy lehet be­szélni a törvényről, amikor a képviselők nem is látták... Aztán kiderült: a tervezet köszönővi­szonyban sincs azzal az anyag­gal, amit a miniszteri biztos is­mertetett — folytatta Vojnik Má­ria. — A mindössze négy parag­rafusból álló tervezet újra meg­határozza, mi az önálló orvosi te-A törvény A praxis értéke annyi lesz, amennyiért megveszik ma a praxisban dolgozik, nem kell utána illetéket fizetnie. Ilyen előkészítetlenség mellett erőltetett menetben, január else­jén életbe fog lépni a törvény. Nemzeti ajándék? — Az orvostársadalomnak a kor­mány által pártfogolt csoportja nemzeti ajándékként kapja meg a praxist — mondta a miniszter. Az MSZP viszont azt mondja: ezt a törvényt nem lehet rászabadítani a lakosságra. Ha az alapellátást meg akarják reformálni, hatpárti egyeztetés kell. Mi kezdeményez­tük. Azt válaszolták, nincs elle­nükre, csak okafogyott, mert már benyújtották a törvényjavaslatot. A megbeszélésre végül mégis el­jöttek. Legnagyobb meglepeté­sünkre a kormánykoalíció kép­viselői a még általános vitára sem bocsátott törvény módosító csomagját hozták magukkal. — Ez tartalmaz olyat, amely magát az önkormányzati tör­vényt módosítja: az alapellátást biztositó feladatok — kivéve a védőnői és az iskolaegészségügyi tevékenységet — kikerülnének az önkormányzatok hatáskö­réből. Átsorolja az állami felada­tok közé, de nem mondja meg, kinek kell helytállnia az állam nevében. A körzetek kialakítását pedig az ÁNTSZ-hez telepíti. In­dítványozza: az önkormányzatok az önkormányzati rendelőiket ingyen adhassák oda a jogot szerzett háziorvosoknak, vagy adják el nekik. Martyn Péter Illusztrációja — Kérdés, mi lesz az árban az irányadó. A praxis árbevétele? Ez a kártyákhoz kötődik. A bevé­tel az egészségügyi pénztártól ér­kezik és — nem kell szemforga­tónak lenni — a betegtől is. A betegtől ott, ahol gazdagabbak laknak, az OEP-től ott, ahol töb­ben, idősebbek, betegebbek él­nek. Ehhez jön még a praxisban eltöltött idő — ez adja meg a jog piaci értékét. Gyakorlatilag pe­dig annyi lesz, amennyiért meg­veszik. Függ attól is, hogy a rendszerbe újonnan belépők részéről mekkora lesz a fizetőképes kereslet. S itt van a csavar: az egyik orvossal fizette­ti meg a másik orvost. így kerül magántőke a rendszerbe — a költségvetésnek ez egy fillérjébe nem kerül. Az engedélyt kiadják végtelen számban, viszont korlá­tozza a praxisok számát. A be­rendezések vásárlása, az épület felújítása a háziorvost terheli. Kiszavazták a törvényből az amortizációt is. El is veszítheti — Azzal kecsegtetik a benne lévőket, hogy ebből mindenki jól meg fog élni. Miközben az a ve­szély fenyegeti, hogy elveszíti vagy eladja a praxisát — fejezte be értékelését a képviselőnő. A praxis lényege — Az önkormányzati törvény alaptörvény. Módosítása al­kotmányos jogokat érint. Amitől kecsegtetőnek tűnik az önálló orvosi tevékenység­ről szóló törvény: azt mondja a háziorvosnak, hogy a praxi­sának vagyoni, forgalmi érté­ke van. Adható, vehető, örö­kölhető. Csakhogy: a tudás személyhez kötött. Ha az or­vos eladja a praxisát, a fejét, a betegekkel kialakított szemé­lyes, bizalmas kapcsolatait nem hagyja ott. Csak a tárgyi feltételeket, a rendelőt, a fel­szerelést. A törvény viszont az orvos fejéről rendelkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents