Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-05 / 258. szám

1999. november 5., péntek Keleti HÁTTÉR 3. oldal Életünk kurta Szőke Judit fXz emberre rímelhet-e valaha is a tökéle­tes egészség? Nem biztos. Illik-e megvalósí­tani választási ígéreteket? Általában igen. Kormányfeladat-e a lakosság egészségi álla­potának javítása? Persze. Teljesültek-e a betegségmegelőzés érdekében vállalt nagyívü tervek? Nem. Hacsak... Hacsak a nemdohányzók védelmében hozott (alaposan felpuhított) törvényt nem soroljuk ide. Rossz-e a magyar egészségi ál­lapota? Katasztrofálisan... Hagyjuk is abba a kérdezz-feleleket, mert úgysem tudnánk megcáfolni azokat a közvélemény-kutatáso­kat, melyek során arra voltak a kérdezők egyebek mellett kíváncsiak: fontos-e egyál­talán az egészségünk. A fő feladatok sorá­ban a gazdasági fejlődés, a szociális gon­dok enyhítése, a közrend, törvényesség után szorosan az egészségvédelem követke­zik. Több mint hatvan százalék volt azok aránya, akik (a kontrollkérdésre) úgy reagál­tak: ez a téma nem lényeges, s a kormány sem tartja annak. Érdekes az elemzők következtetése. Külö­nösen a fiatalabbak válaszai mögött húzó­dik meg a tévhit: az egészségi státusz jobbí­tására irányuló célkitűzés inkább a gyógyí­tást, semmint a megelőzést, a minden hoz­záértő által egyöntetűen korszerűnek tartott életmód népszerűsítését jelenti. A európai uniós átlaghoz viszonyítva le­maradásunk a születéskor várható élettarta­mot tekintve hétéves. Ebben az ellátórend­szeren kívüli okoknak, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeknek, mélyülő kulturális és etnikai szakadékoknak van óriási szerepük, s a káros környezeti hatások sem válogatnak. A beavatkozási lehetőség részben tehát túl­nyúlik a kormányzati hatáskörön (nem is igen jeleskedett ebben még egyik újkori ha­talom sem), részben azonban a korlátokon belül esik. Az azért nem árthat, ha teljesít­jük, amit ígérünk; ha amit teszünk, nem rontjuk el. Életünk kurta, napjaink gyorsan pergők. A tüdő, a gyomor, a máj önállóan dolgozik. Az egyén se számítson más segít­ségére?! Játékos ámyjáték Ferter János karikatúrája □ Baráti kör A nyíregyházi Jósa András Múzeum Baráti Köre november 8-án 17 órá­tól tartja következő foglalkozását a TIT-el kö­zös rendezvény keretében, melyen Boros László főiskolai docens tart előadást. □ Teleházat avatott Ópályiban Rezsőfi Ist­ván, a megyei munkaügyi központ igazgató­ja. Eszközvásárlással, a teleház munkatársai­nak kiképzésével adott támogatást a megyei munkaügyi központ. □ Istentisztelet A nyíregyházi Kertvárosi Evangélikus Egyház november 7-én 14 órá­tól emlékező istentiszteletet tart a volt Sala- mon-bokori iskolában az 1944. november 2- ai elhurcolás évfordulója alkalmából. Az el­hurcoltak között volt az iskola egykori tanító­ja, Soltész István is. A megyeházán ma kezdődő anyanyelvi ankéttal zárja az évet az MPV Nyíregyáza (KM - G. B.) — A világ fejlettebb részein kié­pülőben a tudás alapú gaz­daság, társadalom. Ezt érzé­kelve egyes kevésbé fejlett, ám előrelátó országokban még csökkenő életszínvonal mellett is jelentősen növel­ték az oktatási szférába fek­tetett összegeket. Milyen az oktatás/kutatás hely­zete Magyarországon? Kecskés Mihály professzor az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé, s a tavaly megalakult Magyar Pro­fesszorok Világtanácsa (MPV) elnöke az alábbiakban tolmá­csolta a tudós grémium legutób­bi miskolci rendezvényén részt vettek ezzel kapcsolatos vélemé­nyét. Feszített húr — Nálunk az utóbbi tíz évben jelentősen nőtt az egyetemi, főiskolai hallgatóság létszáma, miközben az oktatóké csökkent, az infrastruktúra romlott és az egyéb kapacitások változatlanok maradtak. A felsőoktatási intéz­mények többsége teljesítőképes­sége határán működik. — Az oktatási, kutatási szín­vonal süllyed. A megfelelő okta­tói, kutatói utánpótlás egyes te­rületeken nagyon nehéz. Orszá­gunk alapvető érdeke, hogy a fel­sőoktatás finanszírozásának filo­zófiáját minél hamarabb a kor követelményeihez illesszük. A Kárpát-medencei magyar professzorok nem régiben a Mis­kolci Egyetem 50 éves jubileumi ünepsége alkalmából tartották 3. találkozójukat az MPV szervezé­sében. Az ott elhangzottakból le­vont következtetések alapján a professzorok az alábbi ajánláso­kat fogalmazták meg, s juttatták el a kormánynak és az illetékes minisztériumoknak. — Biztosítani kell a magyar anyanyelvű felsőoktatási képzés fennmaradását és fejlesztését a környező országokban. Fokozott figyelmet kell fordítani a ma­gyar nyelvű oktatók támogatásá­ra és utánpótlására. Ezért az Az oktatás/kutatás színvonalát nehez tartani a mezőgazdasági főiskolának is Elek Emii felvétele MPV minden rendelkezésére ál­ló eszközzel szolgálni kívánja a szomszédos országok magyar nyelvű felsőoktatási intézménye­inek, igy a romániai magyar egyetem helyreállítására irá­nyuló törekvéseket. Ez vonat­kozik a megalakításra, szerve­zésre, vendégprofesszori tevé­kenységre éppúgy, mint az okta­tó-kutató utánpótlás segítésére és a széles körű érdemi együtt­működésre. Rendszeren belül — A kreditrendszerre történő hazai átálláskor az integrálódó felsőoktatási intézményeknek tanterveik átalakítása során kü­lönös gonddal kell figyelniük ar­ra, hogy lehetővé váljon egyes tárgyak más karokon, más sza­kokon való hallgatása. Biztosíta­niuk kell továbbá a hallgatói mo­bilitás lehetőségét, nemcsak a hazai felsőoktatási intézmények között, hanem a Kárpát-meden­cében és az európai kreditátvite- li rendszeren belül is. — Segíteni kell egy kárpát-me­dencei többnyelvű értelmező szakszótár sorozat elkészítését, kiadását és hálózatra vitelét. A szaknyelvi problémák csökken­tését célzó kiadvány anyagi bázi­sát közös erőfeszítéssel mielőbb meg kell teremteni. — Az MPV elengedhetetlen­nek tartja, hogy az illetékes mi­nisztériumok aktívan és össze­hangoltan vegyenek részt a ha­zai, és határainkon túlnyúló tá­voktatás koordinálásában és fej­lesztésében, ehhez szükséges ma­gyar nyelvű tananyagok létreho­zásában. — A Kárpát-medence speciális környezeti helyzete és az Euró­pai Unió környezetvédelmi poli­tikája céltudatosabb alkalmazá­sának igénye indokolttá teszi a hatékonyabb együttműködést a környezet- és természetvédelem területén a Kárpát-medencében. Ezért sürgősen ki kell építeni az ezzel kapcsolatos kutatói és ok­tatói hálózatrendszert, ki kell fejleszteni a társadalomban az ökológiai tudatot. Elitképzés Mindezek megvalósításához szükséges a felsőfokú intézmé­nyekbe jelentkezők felkészültsé­gének tökéletesítése. Az MPV programjába iktatta a tömegok­tatás és elitképzés célszerű ará­nyainak megvitatását, a doktori képzésnek a szomszédos orszá­gokkal történő összehangolását, módozatainak kidolgozását, gya­korlati keresztülvitelét. Haladást ajánlanak tudósaink Őszi költözés Törő István________ _____________ Hullott a levél, beborítva az elhanyagolt kertet, a hin­tát, a széthagyogatott tárgya­kat. Az utolsó reggelig bízott benne, hogy mégsem kell el­mennie, amiért eladták feje fölül a lakást. Csak akkor roggyant meg, amikor előállt a teherautó három marcona alakkal, s az édes Tündi-bün- divel. — Itt vagyunk apuka! Ösz- szepakolt valamit? Kosaras csak a karját tárta szét, s leste azt a valakit, aki kiakolbólintotta innen azzal, hogy megvette. Ö tudja, hogy ott van, rágja a körmeit, hogy ez a vén satrafa tényleg el- megy-e? Hát ő most megszerzi neki ezt az örömöt. A három marcona már a kapukat is levette, a bejárati ajtó is eltűnt. — Nem csinált apuka sem­mit! — ráncolja a homlokát a lánya. — Legalább felöltö­zött volna rendesen! — s rá­húzta a téli kabátot, sapkát a fejébe, s kiültette a lakás bejá­rata elé. Kosaras megjegyzést tett, óbégatott, tanácsot adott min­den tárgyhoz. Mintha csak a sejtjeit hurcolták volna szét, rá egy teherautóra, ami majd elviszi, hogy újból összerakják valahol. De az egészen más lesz, nem ő. Addig számolta a sok összehordott kacatot, amíg elszundikált, s épületes párbeszédet folytatott a szom­széddal, aki megvette. — Tudja, hogy az életem vette meg? — Az nem is a magáé, a gyerekeké. Ők osztják be, s gazdálkodnak vele. Magáé csak a kert volt, de nem gaz­dálkodott vele. Majd nézze meg! — Én már nem nézem meg. Kérek viszont valamit. Ha megtalálja Böskét, hozza el hozzám — és számolja a gyor­san futó felhőket, a madara­kat, ráül a napsugarakra, ahol felfedezi Böskét. Gyorsan átki­abál a szomszédnak: — Ne hozza, inkább én megyek utá­na. A teherautó megrakva, a la­kás kiürítve. Tündi-bündi elé­gedett. Halkan mondja a szál­lítóknak. — Legalább nem akadályoz­ta a rakodást. Még az is csoda, hogy szót fogadott. Szelíden költögeti, hogy még egyszer bejárja vele a kertet, s az ő szájából hallja, hogy jó lesz így. A rázogatásra Kosa­ras feje lefittyed. Az egyik szál­lító gombolgatja a ruháját, s int, hogy még dobog. Mint egy tárgyat, viszik az autóhoz. Csak a függöny mögül kileső szomszéd jegyzi meg: — Őszi költözés. Ez mindig alapos és tökéletes. Aggodalom a jövőért Nyíregyháza (KM) — A jövö évi költségvetési és adótör­vény, valamint az érdekvéde­lem összefüggéseit elemezte tegnap az a szakszervezeti fórum, melynek előadói a pe­dagógusok és az egészség- ügyi dolgozók szakszerveze­tének első emberei voltak. Borháth Gábor, a „tanárok főtit­kára” rávilágított arra, hogy megint becsapják a közszférát. A 2000-es költségvetésbe ugyanis hatszázalékos infláció mellett 8,25 százalékos keresetnöveke­dést ajánl a kormány, miközben most szeptemberben is az ága­zatban több ezren több ezer fo­rinttal kevesebb fizetést vittek haza. A konfliktusok újra helyi szintre kerülnek majd — az ön- kormányzatoknál fognak egy­más torkának esni a munkavál­lalók és a fenntartók, miközben az érdekvédelem teljes, országos szétverésével még a párbeszéd lehetősége is elveszett. — Meg kellene végre mutatni, hogy van a túloldalon erő — buz­dította a jelenlévőket Borbáth Gábor. Meg kellene nézni, hogy vajon a kormány a sztrájktör­vényt sem veszi komolyan? — folytatta a kérdésfelvetést. A tüntetés, a tiltakozás nem káro­kozást és nem rendbontást je­lent, hanem a jövőért való aggo­dalmat jelzi. Úgy látszott, ezt a sztrájktémát komolyan gondolja. Hazafelé Pásztorék hazafelé tartanak kukoricával megra­kott traktorukkal a Szakolyba vezető úton Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents