Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
1999. november 1., hétfő Kelet« OTTHONUNK 7. oldal □ Húsleves Sosem szabad a húslevest lobogva forrni, csak hagyjuk szép finoman bugyborékolni. □ Macskafilmek Az egyik macskaeledelt forgalmazó cég vizsgálatai szerint a macskák hatvan százaléka valamilyen formában reagált reklámfilmjükre. ♦ □ Lakás tájolása Ha lehetőségünk van rá, úgy intézzük, hogy lakásunk lakóhelyiségei délnyugati, a gyermekszobák déli, a hálóhelyiségek keleti, a konyha és a kamra északi tájolású legyen. □ Gyógy arcvíz A gyógynövénytartalmú arcvizek különösen élénkítők, felfrissítik és serkentik a bőrt, felújítják a savas védőköpenyt. Kavicsos tálca Ilyenkor, amikor már javában benne vagyunk az őszben, a gondos, virágkedvelő háziasszonyok már azon törik a fejüket, hová helyezzék el télire azokat a cserepes dísznövényeiket, melyek egész nyáron kint voltak a szabadban. Eddig az erkélyt, külső ablakpárkányt, verandát, tornácot díszítették. Akinek sok virága van, lakása pedig kicsi, bizony, gondot okoz a növények téli elhelyezése. Ehhez szeretnék ötletet adni. Hasznos megoldás a hidegebb hónapokra a kavicsos tálca. A lapos tálcán elhelyezett, rendezett virágegyüttes szép, esztétikus látványt kelt a lakásban. Központi fűtéses szobában is lehetővé teszi a magas páraigényű fajok gondozását. A tálca tetszőleges méretű, s vízhatlan anyagból legyen, kb. 5 cm mélységű. Az aljára terítsünk 2,5 cm vastag kavicsréteget, s ennek alját tartsuk mindig nedvesen. Ügyeljünk arra, hogy a víz szintje soha ne érje el a kavicsréteg tetejét. A cserepes növényeket állítsuk a kavicsra. Ezzel a módszerrel a tálca méretétől függően 8-12 db dísznövényt is átteleltethetünk. Kedvező hely az elhelyezésre egy ablakhoz közeli asztal, polc, kis szekrényke, vagy ablak- párkány alatti radiátorpolc. A tálcán elhelyezett növények páratartalma optimális lesz, s a locsolás is egyszerű. Túlöntözés sem következhet be, ami télen a leggyakoribb növénypusztulási ok. Ajánlom még azoknak a háziasszonyoknak is, akik eddig sikertelenül próbálkoztak az afrikai ibolya nevelésével, át- teleltetésével. A kavicsos tálca itt is meghozhatja a sikert. Némethné Csuhák Éva Baktalórántháza INTIM SAROK Bölcsőde — igen, nem Dr. Figula Erika szakpszichológus „Kisfiam most kétéves, szeretnék vele otthon maradni hároméves koráig. A családban azonban nagy nyomás nehezedik rám. Többen azt mondják, hogy adjam a gyereket bölcsődébe, mert kell neki a közösség és a szakértő fejlesztés. Én sokat foglalkozom vele, mindenhová viszem magammal. Szinte élvezzük az együtt töltött perceket. Bizonytalan vagyok, nem tudom mivel teszek jót, ha vele maradok, vagy ha bölcsődébe adom?” Véleményem szerint, akkor cselekszik jól, ha nem hagyja magát befolyásolni. A bölcsőde kényszermegoldás, ha az anya valamilyen ok miatt nem maradhat otthon. A gyermek 3-4 éves koráig nincs szükség ún. közösségre, ahová mindennap eljár. Elég neki, ha a játszótéren találkozik gyerekekkel. A gyereknek ebben az időszakában főleg a családjára van szüksége. A fejlesztése szempontjából pedig ekkor annak van jelentősége, ha az érzelmi biztonságot nyújtó családjában sokféle dologgal megismerkedik. A játék ebben a korban a legfej- lesztőbb tevékenység. Az érzelmi biztonságot nyújtó közegben jó, ha mindennap mesélnek, mondókákat tanulnak, az anya játszik a gyerekkel. Kétéves korban a gyermek sokkal többet jelent mind érzelmileg, mind a fejlődést figyelembe véve, ha otthon lehet az édesanyjával (főleg ha még élvezik is az együttlétet). Későbbi életkorban valóban szükséges majd a közösség, de erre még ráérnek. Most használják ki együtt ezt az időt, ha teheti, hiszen ez később már vissza nem hozható. Sok magyar reggelizik • Egyszer egy nap meleg ebédet vagy vacsorát eszünk Budapest (KM) — Háttérbe szorult a sertéshús a felnőtt lakosság étrendjében, gyakoribbá vált viszont különösen a rizs, ásványvíz és szénszavas üdítőitalok fogyasztása az elmúlt tíz év során. Többek közt ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet a hazai étkezési szokások ez évi felmérése során. Az adatokból kiderül, hogy tovább erősödött az evés élvezeti funkciója. Ennek ellenére az átlag naponta a korábbi évekhez képest ritkábban eszik, ám sokkal változatosabban. A magyar felnőttek egy átlagos hétköznap átlagosan 3,3 alkalommal esznek, ami kevesebb, mint az 1989-es érték. A felnőtt válaszadók fele étkezik naponta háromszor. Ennél többször közel egyharmad részük, kevesebbszer pedig, általában kétszer, közel egyötödük. Változatlan az étkezések ritmusa. A főétkezés az ebéd, míg azért elég sokaknak ez a vacsora. Naponta a lakosság háromnegyed része fogyaszt meleg ebédet, meleg vacsorát pedig közel a fele. A reggelizők aránya is kiegyensúlyozott. Hiszen a felnőttek 72-76 százaléka évek óta mindennap reggelizik, 15-20 százaléka alkalomszerűen és 6-9 százalék sohasem. A legkedveltebb 20 élelmiszer körében mindössze háromnál tapasztalható csökkenés a tíz év előtti felméréshez képest. A sertéshúst kedvelők aránya 88-ról A legjobb étlapról válogatni 78, a fehér kenyér pártiaké 87-ről 82 százalékra csökkent, a kávét kedvelők is érezhetően kevesebben vannak. Pozitív irányban a hagyományos főzött levesek a 6. helyről az élre törtek, míg 4-4 helyet javítottak pozíciójukon a sajt és a tésztafélék. A legkedveltebb élelmiszerek idén a hagyományos, főzött levesek, a szárnyas, a burgonya és a gyümölcs, s csak utánuk jön a zöldség, saláták, tojás, sajt. A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek közül fehér kenyeret hetenként átlag 5,2-szer esznek, utána jön a hagyományos főzött leves, kávé és tej 4,6 és 4,1 közötti alkalommal. Következik a zöldség, gyümölcs, burgonya, felvágott, illetve kolbász és szalámi 3,8 és 3,2 közötti alkalommal. A fogyasztás gyakoriságában a gyümölcslé a tíz évvel ezelőtti 10. helynél 9-cel került hátrább. Amíg azonban ez a rangsor töb- bé-kevésbé változatlan maradt, sokféle élelmiszernél nagymértékben módosultak az adatok, így a listavezető fehér kenyeret a korábbi átlagosan heti 6,1 alkalommal helyet már csak 5,2-szer, az utána következő hagyomáBalázs Attila felvétele nyos főzött leveseket pedig 5,9 helyett 4,6 alkalommal. A korábbinál ritkábban kerül az asztalra tej, zöldség és sertéshús is. A tíz évvel ezelőttihez képest jóval gyakoribb az ásványvíz, rizs, szénsavas üdítőital és tésztafélék fogyasztása. Érdekes, hogy alig változott a főzéssel kapcsolatos vélemények aránya 1989 óta. A felnőttek közel kétharmada tud és szeret is főzni. Egyötöd tud ugyan, de nem szeret főzni, míg a többiek nem tudnak. Minden harmadik honpolgár eszi azt, ami ízlik neki. Van, aki szeret főzni, s van, aki tud is Hafsültek A halból sokféle finomság készíthető, így például a harcsát készíthetjük tejfölösen, sütőben sütve, s az apró halat, ha van türelmünk, bundázhatjuk szalonnába, de sülhet zöldbabbal, sajttal együtt is KM-uiusztráció Keleti lakásharmónia Nyíregyháza (KM) — Az európai ember sok hasznosítható ötletet, tanácsot találhat a Kelet művészetében és filozófiájában. Egyre ismertebb például a feng shui, a Kelet különös művészete, amely megragadja a képzeletet. A tanítás egyik része misztikum, másik része térrendezés, és az egész gondolatrendszer a józan ész érvein nyugszik. Ami hajdan a messzi Kína kiváltsága volt, ma már akár hatással lehet mindennapi életünkre. Sokan hisznek abban, hogy a feng shui segítségével elérik a harmóniát. Az egykori ezoterikus keleti filozófia mostanra a nyugati újságok címlapjára került. A Holló és Társa Kiadó gondozásában megjelent Feng shui című könyv gyakorlati útmutatásokat ad ahhoz, miként állíthatjuk szolgálatunkba a körülöttünk lévő pozitív energiákat, hogy segítségükkel teljesebb életet éljünk. Színes fényképekkel kísérve mutatja be a kötet a feng shui történelmi hátterét, betekintést enged a művészet mai gondolatkörébe, és segítséget nyújt ahhoz, hogy a feng shuit mindennapi életünk részéve tegyük. Azt tanítja, hogyan éljünk harmóniában környezetünkben. Érdemes megfontolni a sok ötletet a lakásunk berendezésekor, szépítgetésekor. A szerző, Karen Farrington számos tanácsot kínál a felmerülő gondok megoldására. OLVASOSZEMMEL HIRDETÉS El nem lobbanó láng Lapunk Otthonunk rovatában megjelent Meddig tart a szerelem? című cikkel kapcsolatban Neuzemé Papp Erika nyíregyházi olvasónk is kifejtette véleményét: — Nem szándékozom neves kutatókkal vitába szállni. Ugyanis rég köztudott, hogy szervezetünk valamennyi működése bonyolult biokémiai folyamatok eredménye. Tehát elfogadható tény a szerelem létrejöttének hormonális háttere is. Ám az időtartammal nem egészen értek egyet, hiszen az írás azt sugallja: az ominózus 18-30 hónap elteltével bárki nyugodtan veheti a kalapját és kiléphet a pár- kapcsolatból. Mert így természetes. Épp manapság tesznek ilyet közzé, amikor a házasság intézménye amúgy is válságban van? Miért nem azt propagálják, miként lehetne neurohormonjain- kat minél hosszabb ideig a szerelem szintjén tartani? Mindnyájan hallottunk már évtizedekig, sőt sírig tartó szerelmekről. Magam is ismertem olyan házaspárt, akik 40 év után kézenfogva jártak az utcán, majd tüzes csókban forrtak össze. Mint ahogy a tűz sem alszik el, ha raknak rá, a szerelem lángja sem lobban el, ha szüntelenül táplálják. Tapasztalatból tudom: e táplálékok egyike nem más, mint a partnerral való mind teljesebb lelki harmónia, a kedvesség. Nem árt, ha külsőnket sem hanyagoljuk el: időről időre változtatva igyekszünk magunkat vonzóvá tenni, s kiemelkedő szerepe van a folytonos szexuális aktivitásnak is. Nemdohányzók védelme Budapest (MTI) — Kampány indul azért, hogy a kereskedők — a november 1-jén hatályba lépő jogszabálynak megfelelően — ne adjanak el dohányárut 18 éven aluliaknak. A négy dohánygyár finanszírozta program keretében 25 ezer eladási pontra juttatja el a tiltásra figyelmeztető matricát és azt a levelet, amelyben a szülőket felkérik: cigarettáért ne gyermeküket küldjék az üzletbe. A dohánygyárak célközönsége a felnőtt korosztály, ezért nem végeztek felméréseket a fiatal dohányosok létszámáról. Becslések szerint a fogyasztók 1-2 százaléka tartozhat ebbe a körbe, vagyis a dohányiparnak 200-400 millió forintos bevételkiesést jelenthet a tiltás. Yédangyala eltörheti a lábát? Ne aggódjon, ennek valószínűsége igen csekély. Azonban érdemes utána számolnia, hogy mekkora veszteség érheti, ha valamely dolgozója munkahelyi balesetet szenved. Szerencsére egyre több kis- és középvállalkozó ismeri fel, hogy ez rájuk nézve milyen súlyos anyagi következményekkel járhat. Miért kockáztatna? A Hungária Biztosító felmérést készített arról, hogy melyek a kisvállalkozások körében leggyakrabban előforduló kárfajták. A "dobogós” kockázatokról tájékoztatjuk Önt három héten keresztül, befejezésképpen... ... a munkáltatói felelősségbiztosításról. Egy munkahelyi baleset miatt nemcsak a dolgozó és a társadalombiztosítás által igényelt költségeket kell a vállalkozásoknak megfizetniük. Egy esetleges maradandó egészségkárosodás esetén az élethosszig tartó életjáradék jelentős terheit is viselniük kell, melynek összege havonta akár több tízezer forint is lehet. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak veszélyes üzemekben lehetnek veszélyes helyzetek. Munkabaleset nemcsak munka közben érheti a dolgozót, hanem például vidéki hivatalos útja közben közlekedési balesetet szenvedhet, vagy az irodában is leeshet a lépcsőn. A veszélyforrások száma sajnos végtelen. A felmérés tapasztalatai szerint a munkáltatói felelősségbiztosítást éppen ezért nemcsak termelőüzemek, hanem az építőipari, sőt nagyon gyakran a szolgáltató vállalkozások is igénylik. Gondoljon a legrosszabbra, és válassza a legjobb megoldást! A Hungária Biztosító a világ több mint 60 országában jelenlévő Allianz Csoport tagjaként a legkorszerűbb biztosítási megoldással áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Kockázatarányos díjú termékei révén biztosítási védelmet nyújt a vállalkozások biztonságát veszélyeztető kockázatok, a tűz, az elemi csapások, a betöréses lopás okozta károkkal szemben. Mindezek mellett a vállalkozók általános felelősségbiztosítási és munkáltatói felelősségbiztosítási védelemre is bizton számíthatnak a piacvezető biztosítótársaságnál. Ha Ön sem akar kockáztatni, további információért hívja munkatársunkat a (06)30/207-8474, (06)30/218-9251-es számon! (X)