Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-02 / 255. szám

1999. november 2., kedd

Kelet« top so

3. oldal

.__________I

□ Vidékfejlesztés Integrált ipari almatermesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében címmel egy újjászerveződéses telepítési és vidékfejlesztési programot mutatnak be és vitatnak meg Vásárosnaményban a Wink Kft.- nél november 5-én 10 órától.

□ Tudomány napja A Magyar Tudomány Napja 1999. évi programja keretében a Magyar Tudományos Akadémia egész napos országos rendezvényt tart november 4-én Debrecenben az MTA Területi Bizottságának székházában Tudomány és Tömegtájékoztatás címmel.

□ Lakossági vagyon A háztartások nettó pénzügyi vagyona a jegybanki előzetes számok alapján szeptember végén 4.814 milliárd forint volt, ami 28,1 milliárd forinttal nagyobb az augusztus véginél, s 468,2 milliárd forinttal magasabb az előző év végi mutatónál, tette közzé a Magyar Nemzeti Bank.

A más telephelyeken foglalkoztatott dolgozók arányában

Helye- CAn Dolzés Lég gozók

1. Start Rehabilitációs Vállalat 237

2. ICN Hungary Rt. 120

3. Nyír-Mix-Trade Kft. 70

4. Bereg Crystal Ipari Kft. 45

5. Polgári Biztonsági Szolgálat Kft. 40

6. Marso Kft. 34

7. Bige Holding Kft. 20

8. Szabolcs Gabona Rt. 11

9. HM Arzenál Rt. 6

10. Nyírség Hasso Kft. 5

Hol a magyar tőke?

Nyíregyháza (KM) — A hazai nagyvállalkozói tőke, miért nem fektett be az olyan elmaradott térségekben, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg is? — tettük fel a kérdést Tolnai Lajosnak a Magyar Gazdasági Kamara elnökének.

— Ennek, szerintem egyszerű oka van. Nagyon sokat fejlődött ugyan a hazai vállalkozói szféra, de a magyar nagyvállalatok tőkeereje messze nem tart ott, ahol a külföldieké. Utóbbiak pedig ma már különösen a zöldmezős beruházásokkal járó jelentős kedvezmények okán könnyebben képesek müliárdos projektek megvalósítására, mint a magyarok.

— Néhány év múlva persze már nem így lesz. Ugyanis az a magyar tőke, amely az ország nyugati részén és Budapesten akkumulálódott — amennyiben a befektetési kedvezmények megmaradnak — akkor már képes lesz nagyobb zöldmezős projekteket itt is megcsinálni. Azért ne felejtsük el, hogy a magyar tőke, mivel eredeti tőke- felhalmozás korábban nem volt, elsősorban meglévő vállalatok privatizációja útján tudott lábrakapni. Először ezeket a cégeket kellett rendbe hoznia, vagy pedig ki kellett termelni a vételárukat, miközben a fejlesztésről is gondoskodni kellett.

Összességében ezért van az, hogy hiába kínál jelentős kedvezményeket ez a megye éppúgy, mint például a dél-borsodi terület nevezetesen Tiszaújváros, elsősorban a külföldi befektetők tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Hogy valami mégis megmozdult azért már jelzi, hogy a területfejlesztési támogatásoknak köszönhetően, azokra sikeresen pályázva egyre több kisebb magyar cég is bekapcsolódik a fejlesztésbe.

Rendszerváltás a munkaerő-piacon

Nyíregyháza (KM) — A foglalkoztatási gondok nemcsak ma, de a 90-es éveket megelőző időszakban is jelentősek voltak megyénkben. A térség általános fejletlensége folyamatosan munkaerő- piaci feszültséget eredményezett.

Rezsőfi Istvánt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ igazgatóját kérdeztük az eltelt időszak változásairól.

— A kilencvenes években a munkanélküliség és a munkaerőhelyzet alakulását illetően két, egymástól alapvetően eltérő periódus különböztethető meg.

— Az első időszakot — mely 1990-től 1993. februárjáig tartott — a munkanélküliek egyre növekvő száma jellemezte. Ebben a szakaszban a megyében nyilvántartott munkanélküliek száma elérte a 64 ezer főt. Az ezt követő években jelentős változások történtek.

— Évről évre kevesebb leépítés történt, élénkülni kezdett a cégalapítási, vállalkozási kedv, és felgyorsult a privatizáció. Az

Hajnal Béla

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetét, jelenét és jövőjét a sajátos történelmi múlt, az eltérő demográfiai adottság és a különleges földrajzi helyzet határozza meg.

Mindezek és más fontos tényezők (rossz talajadottság, elaprózott településszerkezet, alacsony iskolázottsági színvonal stb.) hatására a megye gazdasága az elmúlt 50, sőt 100 és még régebbi időkre is visszatekintve az ország megyéi között az utolsók közé volt sorolható.

Nincs ez másként ma sem, hacsak nem számítjuk azt, hogy az utóbbi években Nógrád megye hanyatlása gyorsabb ütemű volt mint megyénké. A KSH megyékre vonatkozó GDP adatai (a gazdaság teljesítményét mérő nemzetközileg elfogadott mutatószám) arra utalnak, hogy 1994 és 1997 között az egy főre jutó GDP érték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos színvonal százalékában évenként rendre a következő volt: 62, 61, 59, 58%. Ugyanez Nógrádban 62, 59, 57, 53%. Mindezekkel szemben a megyék élén álló Fejér megyéé 96, 99,103,117%. Az adatok tehát azt jelzik, hogy Magyarországon a területi fejlettségbeli differenciálódás tovább folyik.

idetelepített könnyűipari üzemek is bővítették az elhelyezkedés lehetőségeit, de továbbra is a mezőgazdaság maradt a legbiztosabb megélhetési forrás, amely az aktív keresők 30 százalékának adott munkát.

— A munkaerő-kereslet fokozatosan növekedésnek indult, de a megye munkaerő-piaca továbbra sem tudott teljes mértékben alkalmazkodni az igényekhez. Legfőbb problémájává pedig a tartós munkanélküliek magas aránya vált.

— Az eltelt évekre jellemző mérséklődési folyamatok mellett megfigyelhető, hogy egyes évszakokban ugrásszerűen csökken, más időszakokban pedig nő a munkanélküliek száma. Ennek az a magyarázata, hogy a nyáriőszi szezonban sokak számára megoldást jelentenek a mezőgazdaságban, konzerviparban jelentkező időszaki lehetőségek, illetve a beinduló képzések. Az ilyen módon foglalkoztatottak nagy része viszont két-három hónap után ismételten visszatér a rendszerünkbe, s így növelik a munkanélküliek számát.

Hajnal Béla Elek Emil felvétele

Ma egy település, egy kistérség, egy megye vagy egy régió fejlődését egyértelműen a gazdasági szervezetek (egyre több helyen a multinacionális cégek) határozzák meg. Úgy is mondhatjuk, hogy ők a fejlődés motorjai. Az önkormányzat kedvező üzleti klímát teremthet, ami növelheti a tőke település iránti vonzását.

Az elmúlt évek láthatóan nagy erőfeszítései sem voltak képesek pótolni azt a tőkehiányt, amit másutt a külföldi tőke beáramlása jelentett. Az országba érkező külföldi tőkéből eddig a megyének alig jutott (kb. az összes 0,7 százaléka), pedig a modernizálás, a termelőeszközök fejlesztése, az egyre erősödő országos és

Rezsőfi István KM archív felvétel

□ A jelenlegi helyzetben milyen stratégiát követ a munkaügyi központ, s milyen irányban változik ez a jövőben?

— Az álláslehetőségek között vezető helyre kerültek — bár arányuk egyre csökkenő tendenciát mutat — a decentralizált, illetve központi forrásból finanszírozott bértámogatási, közhasznú és közmunka programok. Nagy hangsúlyt fektetünk a szakképzések, átképzések indítására, ezzel is javítani szeretnénk a ma

nemzetközi versenyben való helytállás nem képzelhető el komoly beruházások nélkül.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ipara a nehézségek ellenére is jól teljesít, pedig az orosz válság és a nemzetközi piac más gondjai különösen a vegyiparát és az élelmiszeriparát hozta nehéz helyzetbe. Az ipar növekedési üteme ennek ellenére meghaladta az országos átlagot már a múlt évben és ez év első felében is.

Az ipar átalakulásának sikerességét jelzi, hogy a megye ipara exportorientált. Ez azt jelenti, hogy termelésének 56 százalékát külföldön értékesíti, miközben ez az arány a mi régiónkba (Észak-Alföld) tartozó Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében 49 százalék, míg Hajdú-Biharban csak 23 százalék. Az exportban élen jár a megyében a textíliát, textilárut, bőrterméket és lábbelit gyártó ágazat, amit a vegyipar követ. A megye gépipara nem játszik számottevő szerepet.

Az ipar főleg Nyíregyházára koncentrálódik, de Mátészalka, Kisvárda és Tiszavasvári is fontos ipari központnak számit. Nyírbátor, Fehérgyarmat, Vásá- rosnamény, Nagykálló és még néhány település ipara is nagy értéket alkot és segít a települések és környékük foglalkoztatási gondjaiban.

(A szerző a KSH megyei igazgatója.)

még munka nélkül élők helyzetét.

— Célunk, hogy egyre versenyképesebbé tegyük a szabolcsi embert a munkaerő-piacon. A regisztrált munkanélküliek száma 1999. első négy hónapjában kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az áruházláncok megjelenésükkel jelentős munkaerő igényt teremtettek. Idén a közmunka programok csak júliusban indultak, így hatásuk a második félévben jelentkezik. A megye tíz kirendeltsége közül a becsült munkaképes lakosokhoz képest a munkanélküliek aránya Vásárosnamény, Bakta, Nyírbátor és Fehérgyarmat térségében a legnagyobb.

— Prognózisunk alapján 1999. decemberében közel 38 ezer nyilvántartott munkanélküli várható a megyében. A következő év első hat hónapjára vonatkozóan a mintánkban szereplő cégek ötödé nyilatkozott úgy, hogy a foglalkoztatottak számát növeli, 65 százaléka nem tervez jelentős mértékben sem felvételt, sem elbocsátást és csupán 15 százaléka tartja szükségesnek a leépítést.

Emelkedő

jövedelmek

Nyíregyháza (KM) — A megyei keresetek reálértékének 1997-től kezdődött növekedése idén is folytatódott, mértéke azonban az előző évihez hasonlóan szerény (3 százalék körüli).

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat valamint a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítási ágak kivételével a fogyasztói árak növekedését meghaladó bruttó keresetfejlesztés jellemezte a gazdasági ágakat az idei éve elején. Ezek együttesen, átlagosan 17 százalékot tettek ki. A nettó keresetek növekedése ennél kisebb 12,3 százalékos volt, de aza előbb említettek kivételével a 9,5 százalékos fogyasztói árnövekedést meghaladóak, vagy ahhoz közeliek voltak.

A megfigyelt körben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 53,5 ezer forintot, az annak megfelelő nettó összeg pedig 37,2 ezer forintot tett ki a megyei KSH 1999.1. negyedéves adatai szerint. A fizikai foglalkozásúak havi nettó 29, a szellemi foglalkozásúak pedig 49,1 ezer forintot kerestek.

Lépést vesztünk a versenyben

Értelem és mosoly lehet a térség vonzereje

Nyíregyháza (KM) — Földrajzi adottságainál fogva, gazdasági és társadalmi hagyományai alapján Magyarország megfelelő irányvonalak betartása mellett, az ezredfordulót követően megerősítheti a térségben játszott szerepét.

Ennek eléréséhez azonban alapvető fontosságú a rendszerváltást követően továbbra is elhanyagolt keleti országrész felzárkóztatása, hangsúlyozza Korvin Balázs az USA Nagykövetsége Kelet-Magyarországi Partnerség Programja irodájának igazgatója.

— Súlyos hiba az ország gazdasági-társadalmi kettészakadását eredményező kiegyensúlyozatlan fejlesztési politika folytatása, hiszen méretükből és a bennük koncentrálódó potenciálból adódóan is Magyarország egyes adminisztratív vagy éppen földrajzi területei a saját határaikon és egyedi gazdasági érdekeiken messze túlmutatva kritikus tényezői a regionális és országos fejlődési irányok meghatározásának is. A termelés és a termelt javak elosztásának folyamata, a termeléshez kapcsolódó szociális elem nem csak a szűkebb helyi,

a regionális és ezen keresztül az ország gazdasági teljesítőképességét befolyásolják, de ezen túl- mutatóan az össztársadalmi berendezést is alakítják.

— Mivel egy sikeres nemzet társadalmi berendezése területi»

.......................

A munka- nélküliek nagy száma üzenet is a befektetőknek,

Korvin Balázs

w

leg homogén, az ezt alakító tényezőknek sem szabad — a területi adottságokon kívül — disz- paritást mutatniuk.

— A nemzetközi tőkebefektetők igazi célpontjává a kilencvenes évek elején vált Magyarország, ahol ezek a cégek a nálunk újra felfedezett demokrácia jegyében biztosítékot találtak befektetésük biztonságos megtérülésére. A beáramló tőke azonban a kezdet kezdetétől inkább választotta az ország nyugati részét befektetése színhelyéül, a keleti végek hosszú ideig (sajnos a mai napig) kiestek a válogatók kegyeiből. Ennek számtalan üzletpolitikai és egyéb oka van, amiket kívülről befolyásolni nem lehet. Vannak azonban olyan tényezők is melyek alakításáért mi magunk, a helyi és központi kormányzat, régiónk és az ország nyugati részének lakossága is felelős.

— Infrastrukturális kérdések, mint a sokszor emlegetett — valós vagy nem igazi — indokként felhozott, lassan megoldódni látszó autópálya hiánya; a helyi felsőoktatás mai követelményeket kielégítő átalakítása; a jelenleg hiányzó, a jövő szakmáira képzett munkaerő megteremtése; a munkabérek nyugat- és középmagyarországitól való teljes elszakadásának megállítása, hogy visszatérjenek az ország felsőoktatásából — a tőlünk oda egyébként a kiemelkedő arányban bekerülő — frissen végzett fiatalok, valamenyi közös feladat az ország számára.

— A hosszú távon mindenki számára előnytelen versengés fenntartása helyett komolyan kellene venni a fennen hangoztatott integráció, regionális együttműködés, munkamegosztás és az általuk elért hosszútávú gazdasági-társadalmi fejlődés eszméjét.

— A Kelet-Magyarországra történő tőkebevonás lehetőségei egyben korlátái is annak. A büszkén hirdetett olcsó munkaerő, a munkanélküliek nagy száma a felcsillanó lehetőség mellett egyben üzenet is a_potenciális befektető számára. Ők a saját, nyugati mintájukra ezekhez bűnözést, nehezen hasznosítható és gyorsan fluktuáló humán erőforrásokat, röviden kockázati tényezőket társítanak. Ezek a párhuzamok, mint tőlünk nyugatabbra, természetesen nem mindig állják meg helyüket, de a befektetők erre történő rávezetésének első lépése saját magunk okítása kell, hogy legyen.

Tegyük az olcsó helyett a képzettre a hangsúlyt, alakítsunk ki egy modern szakértelemmel rendelkező réteget, legyen biztosítva a feltételrendszer a befektetők fogadására és kezelésére, keressünk pozitívumokat és számoljunk be az ide látogatóknak ezekről! Ne felejtsük, senki nem akar sirámokat hallani amikor befektetését mérlegeli!