Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-10 / 262. szám

1999. november 10., szerda Seiet» HUAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Anyám fekete rózsa Veresegyházán az édesanyák tiszteletére vers- és prózamon­dó versenyt hirdetnek. Három kategóriában mérhetik össze tudásukat a résztvevők. A jelentkezőknek három verset, vagy prózát kell megjelölni, melyek közül egynek kortárs magyar alkotásnak kell lennie. Érdeklődni a 06-28/387-890-es telefonszámon lehet. □ Kiállítás A nyíregyházi születésű festő­művész, Köbli Attila Magyar tájak, magyar emberek című kiállítása nyílik november 12- én Budapesten az FKgP kiállítótermében. □ Véradás Szerdán Nyíregyházán, a vonat­kísérő laktanyában délelőtt 8-13 óra között. Nagyszekeresen a Művelődési Házban 8-12 óra között várják azokat, akik véradással is segíteni kívánnak bajbajutott embertársai­kon. Az utóbbi helyszínen adhatnak vért Ne- mesborzova és Zsarolyán községek lakói is. □ Ügyfélszolgálat A Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár Mátészalkán szerdán a VMK- ban 9-13 óra között tart ügyfélfogadást. Nyírbátorban szerdán a Családsegítő Köz­pontban várják az ügyfeleket 10-14 óra kö­zött. Tanári körben az irodalomról Nyíregyháza (K. J.) — Nagy érdeklő­déstől övezve fejeződött be a múlt hét végén az a tanácskozás, melyet a Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT) tanári tagozata és a MIT me­gyei tagozata szervezett magyartaná­roknak. A hatodik alkalommal egybehívott szak­mai konferenciára mintegy kétszáz gya­korló pedagógus, kutató, irodalomtörté­nész, nyelvész érkezett az ország minden részéből. A szimpózium programjában el­hangzott előadások klasszikusaink — Jó­kai, Mikszáth, Krúdy — munkásságának néhány relációjával foglalkoztak, különös figyelemmel az alkotók műveinek iskolai jelenlétére. Aktuális témaként esett szó a 2001 szeptemberében életbe lépő kerettan- tervekről. A konferencia zárónapján a következő témák szerepeltek az egyes szek­ciók napirendjén: helyi hagyományok az irodalomoktatásban, a magyar epika taní­tásának módszertana az 5-8. évfolyamon, a prózaepika elemzésének kérdései, a nyelv és a stílus problematikája. A táj és iroda­lom összefüggéseiről szólva Margócsy Jó­zsef irodalomtörténész, nyugalmazott fő­igazgató — többek között — megfogalmaz­ta: az irodalom helyi hagyományainak ok­tatása a napi gyakorlatban rendkívül fon­tos teendője a tanárnak, hozzátéve: min­dig, mindenhol mérlegelni szükséges a helyben született literatúra különböző — regionális, megyei, városi, települési stb. — megítélésbeli fokozatait. Jeney István, a MIT megyei tagozatának vezetőségi tagja — a rendezvény egyik fő szervezője — kifejtette: a konferenciára ér­kezett vendégeknek volt lehetőségük, hogy megyénk irodalmi, históriai és művelődés­történeti emlékekben, hagyományokban, látnivalókban gazdag tájain egész napos, maradandó élményt adó kirándulást tehes­senek. TUSKÉS SAROK Eltűnt virágok Bodnár István______________________________________ .A. lopkodásnak olykor szánalmas meg­nyilvánulásaival találkozik az ember. Még október közepén gondosan beültette isme­rősöm hozzátartozója nyíregyházi sírját. Szokás szerint harminc árvácskát vásá­rolt, aminek az ára az idén nem is szökött a csillagos égig. Talán 6-700 forintba került az egész. Szépen elrendezte a síron a ko- sárnyi virágot, és annak rendje-módja sze­rint öntözgette őket. Ám az árvácskáknak fokozatosan nyoma veszett. A második nap még csak két tő hiányzott a sír közepéről, az ötödik nap már öt, egy hét múlva már tíz. Halottak napja előtt két nappal döbben­ten fedezte fel, hogy már csak 4-5 árvácska díszítette a sír szélét. Valaki módszeresen elcsente őket. A józan ész szerint a tolvaj 2-3 tő árvácskával naponta nemigen járt a piacra, feltehetően inkább átültette azokat a saját hozzátartozója sírjára. Lelke rajta. Bio­dízel Elégedett a nagyecsedi cége, az Inter-Tram Kft. gépei által tesztelt biodízel eredményeivel az ügyvezető, Góczi Attila. A Nyugat- Európában már használt, olcsóbb környezetbarát üzemanyagot a nagyecsediek tíz szállító- és két betakarítógéppel, valamint három erőgéppel teszte­lik jó néhány napja Balázs Attila felvétele Mindenüket felemésztette a gyógyszer Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Az idősek évében mintha csak az egészséges nyugdíja­sokra gondolnánk, s elfeled­kezünk azokról, akik nem él­vezhetik megérdemelt pihe­nésüket. Erre figyelmeztetett egy asszony levele: „Gyakran olvasom, hogy nyugdíjasoknak rendezett ün­nepségeken vesznek részt. Örül a szívem, de egyben fáj is. Fér­jem nyolc éve teljesen járóképte­len, csak akkor mozdul ki a ház­ból, mikor mentő viszi a kórház­ba. A tévénk másfél éve elrom­lott, nem tudom megjavíttatni, mert nincs rá pénz. Porszívóm már két éve nincs. Ketten élünk 34 500 forintból.” Fávalfűtenek Kérte, látogassuk meg őket, és azt is, nevüket ne írjuk az újság­ba. Szégyellik a szegénységüket. Az idős házaspár egy nyíregy­házi bérlakásban él. Az udvarra nyüó lakást még egészséges ko­rában a férj bővítette, így lett két szoba-konyhás. Vízre, gázra vi­szont már nem futotta, bár mindkét vezeték ott megy el az utcában. Fával, olajjal fűtenek, a vizet kútról hordják. A sokat iri­gyelt belvárosban. Mindezért ha­vi ezer forint lakbért fizetnek. Télen a nagy hó levitte a ké­ményt — hiába javították két­szer is, azóta beáznak. Már hétkor lefekszünk Az asszony két kezébe temeti ar­cát, úgy mondja: — A férjem nyolc éve kapott agyvérzést. Májusban gyomor­rákkal műtötték, az összes pén­zünk ráment a gyógyszerre és az orvosra. Azóta nem tudom utol­érni magamat. Nyolc éve egy ci­pőt nem tudtam venni magam­nak. Már hétkor lefekszünk, hogy takarékoskodjunk az áram­mal. Jól betakarózunk, ne kell­jen fűteni. Néha megveszem az újságot, csak hogy tudjam, há­nyadika van. — Én is beteg vagyok — foly­tatja —, vérrákom van. Gyakran elvesztem az eszméletemet. A szememet műteni kellene, egyre rosszabbul látok. Orvosi papírokat vesz elő, mu­tatja: „Foghúzás családi problé­mák miatt nem történt meg.” Megmagyarázza: fogait csak kór­házban tudnák rendbe tenni a betegsége miatt. Ám a kezelés­hez szükséges egy hónapra sem hagyhatja magára fél oldalára csaknem teljesen béna férjét. Csak csendben mondja, hogy az ura meg ne hallja: a saját gyógy­szereit már ki sem váltja. — Beteg vagyok, de felelős egy beteg emberért. Ha én rosszul vagyok, hát rátudok... De egy másikért felelősnek lenni, bor­zalmas dolog. Az asszonynak munkahelye soha nem volt — fiatalon, egy­más után háromszor műtötték. Most szürkehályog támadta, meg a szemét, veszélyezteti a látását... Javasolták már, menjenek szociális otthonba, de szeretné­nek itt maradni. — Becsületesen átdolgozta a férjem az életét, egészen 68 éves koráig — mondja az asszony. — Műbútorasztalos volt. Itt minden az ő keze munkája. Már csak ezek a bútorok maradt nekünk. Mert ami értékünk volt, min­dent eladtunk: a képeket a falról, a herendi porcelánt, a kristályo­kat. Elköltöttük orvosságra. Rossz lóra tettek Az idős házaspárnak van egy lá­nya. Hiába szeretne, nem tud se­gíteni szülein. Férjével (aki munkanélküli) három gyerme­ket nevelnek (a két nagyobbik már főiskolás, egyetemista). Ki­használták a szocpol adta lehető­séget és belevágtak az építkezés­be. Rossz lóra tettek — a vállal­kozó felhúzta a falakat, majd meglépett a pénzzel. A család azóta albérletben lakik, oda nem vihetik a nagyszülőket, viszont náluk, a szűk kis bérlakásban sem férnének el ennyien. Az idős házaspárnak már az is nagy boldogság lenne, ha egy használt tévét kaphatna. Nem ingyen — kifizetnék apródon- ként. (Teljes név és cím a szer­kesztőségben). Étkezési jegyek Nyíregyháza (KM) — Több mint húsz százalékkal növeke­dett a kedvezményes étkezési utalványok forgalma a Ticket Restaurant Kft.-nél, Magyaror­szág piacvezető utalvány értéke­sítő cégénél. Az adó- és járulékmentesen adható Ticket Restaurant étkezé­si utalványokat már 6200 válla­lat, több mint 320 ezer dolgozója használja. A háromnegyed éves adatok szerint a cég idei forgal­ma meghaladja az 5 milliárd fo­rintot. Az év hátralévő részében az étkezési jegyek forgalmának to­vábbi emelkedésére számítanak, mert a napokban aláírt szerző­dés szerint az eddigi öt helyett már az ország 27 pontján, így Nyíregyházán is, a Raiffeinsen bankfiókokban hozzájuthatnak a dolgozók étkezési lehetőségeit megoldó utalványokhoz. Seres Gyula kisdiák Nyírkáta (KM - N. I. A.) — A hetedikes kisdiák. Seres Gyula az egyik bizonyítéka annak, hogy a matematika nem olyan tudomány, amit ne lehetne elsajátítani. Másodikos kora óta indul kü­lönböző versenyeken, azóta a korosztályos megmérettetése­ken mindig első lett. A Kalmár László Országos Matematikai Versenyen ötödikes kora óta vesz részt, egyszer harmadik, az idén júniusban második he­lyezést ért el. Talán ő is, de a környezete is azt várja, hogy legközelebb elhozza az első dí­jat. Seres Gyula Mán László felvétele — Ezeken a versenyeken so­kat számít a pillanatnyi forma, de úgy gondolom, hogy van még idő is, alkalom is a gya­korlásra — mondja Gyula. Amikor arról faggatom, hogy miért nincs annyi jó ma­tematikus az iskolákban, egy kicsit értetlenül jegyzi meg: te­hetség és szorgalom kell a si­kerhez. Pósa Lajos, aki az egyik legjobb matematikus az országban, azt mondta róla, hogy tehetséges. Hamar felis­meri az összefüggéseket, kitű­nő a logikája. Sokat köszönhet Grenella Évának, aki folyama­tosan foglalkozik vele, s felké­szíti a különböző versenyekre is. Ha eljön az idő, a banki szfé­rában szeretne elhelyezkedni, mert érdekli az a munka, meg aztán ott lehet pénzt is keresni. Nem mintha olyan sokat szá­mítana, de ha sok lenne belőle, akkor egy hatalmas könyvtá­rat vásárolna, mert szeret ol­vasni. Különösen a történelemi és a természettudományos könyveket. Szülei pedagógusok, nagyon büszke a nővérére, aki orvos­ként dolgozik Nyíregyházán. Nyíregyháza (KSH-Póka Mária) — Szabolcs-Szatmár-Bereg tíz statisztikai kistérsége közül 1990 óta három, a megye keleti részén fekvő térség — a csengeri, a fe­hérgyarmati és a vásárosnamé- nyi — népessége csökkent, me­lyek a megye legkevésbé fejlett, illetve leginkább elmaradott te­rületei. A vándorlási különbözet jóval nagyobb mértékű fogyást eredményezett az átlagosnál. Eközben a születések számát meghaladó halálozási esemé­nyek eredményeként is keve­sebb lett a lélekszám. Népsűrű­ségük jóval kisebb a megyére jel­lemzőnél, annak mintegy hatti­zede. A vállalkozói aktivitást részben tükröző mutató, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a megyei átlag fele. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem 1998-ben a megyei 165 ezer fo­rinttal szemben a keleti fekvésű térségekben 122-131 ezer forint között alakult. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma fő­ként a csengeri és fehérgyarma­ti térségben alacsony, az átlagos 180-nal szemben 160, a vásáros- naményiban pedig 170. A csenge­ri térség kivételével lakásból is kevesebb épült arányosan a me­gye e részén. Nehezebb a negyveneseknek Nyíregyháza (KM) — Míg a regisztrált munkanélküliek száma örvendetesen csökken, a negyven év felettieké növek­szik. Az álláshirdetésekben gyakran kikötik, csak 35 év alattiak jelentkezését várják. Negyven felett nehéz mun­kát találni, még a diplomáso­kat is kiszorítják az egyetem­ről frissen érkezők. Az összes regisztrált munkanélkülinek a harmada a negyven év feletti­ek korcsoportjából kerül ki, számuk tízezer körül mozog megyénkben. Ezzel szemben a pályakezdő állástalanok négy­ezren vannak Szabolcsban. A negyvenesek nagyobb tapasz­talattal, rutinnal rendelkez­nek, de hajlamosabbak a be­tegségre, a ledolgozott éveik alapján magasabb bért igé­nyelnek, s nem szívesen vál­lalják a továbbképzést sem. A fiatalok könnyebben vonható­ak be tanfolyamokra is. Min­den a fiatalok mellett szól, de azt is hozzá kell tenni, hogy a korosodó munkanélküliek több, mint fele nem rendelke­zik semmiféle szakképesítéssel. A szeqenvseq vándorai

Next

/
Thumbnails
Contents