Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-28 / 251. szám

1999. október 28., csütörtök 5. oldal Fejleszthettek... A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereske­delmi és Iparkamara 1997-ben együttműkö­dési megállapodást kötött az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottsággal (OMFB), hogy így is gyarapítsa a megyei vállalkozók mű­szaki-innovációs fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. A megyei gazdasági kamarák konzorciumba tömörülve évente pályázatot írtak ki az OMFB támogatásával a kamarai tagok számára. Összesen 50,126 millió forint vissza nem tértendő támogatást nyert cégek 1997-ben: Detektor ’99; Techno-Qualitet Kft.; Energo­coop Kft.; RBD Kft.; Tipographic Kft.; CS. Radiál Kft.; Nyírségi Patyolat Kft.; Mátészal­kai Szerelvénygyártó Kft.; Somos Termelő és Kereskedő Bt.; Kalocsai Körképző Stúdió; Bereg-Plast Kft.; Kelet-Food 2000 Kft.; Rutin Soft Kft.;L-Soft Kft.; TIT Jurányi Centrum; Postelektronik Gmk; Sz-Sz-B Megyei KIK Szolgáltató Kht.; Interdidact Kft.; Secon Ke­reskedelmi és Szolgáltató Bt.; Az 1998. évi 28,777 millió forint össztámo- gatást nyert cégek: Platán Autóház Kft.; Kft.; Nyíregyházi Ipari Park Kft.; Háziipari Szövetkezet.; Gaxo Kft.; T-Faktum Kft.; Szo- lex Kft.; Guszti Éptőipari és Kereskedelmi Bt.; Nyírhidraulika Kft.; Fémsystem Kft; Sz-Sz-B Megyei KIK Kht.; Rafafém Kft.; AR­CON Kft.; D+D Kft.; Szatmár-Fa Trading Bt.. Saját termék Az OMFB támogatás nyertesei között szere­pel a nyíregyházi Háziipari és Népi Iparmű­vészeti Szövetkezet. A pályázatban több célt is megfogalmaztak: alapanyag beszerzése, modellezés, szériázás, az első minták elké­szítése illetve a 8-10 darabos bemutató kol­lekció legyártása. A saját termékek (női pi­zsama, hálóing és köntös) tesztelését égy né­met partner vállalta, s a 600 darabos meg­rendelés igazolta vissza a jó elképzelést. Az OMFB pályázatára a megyei Kereskedelmi és Iparkamara hívta fel a figyelmünket, majd ellenőrizte a program teljesítését. Vé­gül kamarai javaslat alapján folyósította a támogatást az OMFB — említi az együttmű­ködés eredményét Tóth Zsuzsanna elnök. Új kollekció készült Energikus program Alapítóként és aktív tagként is kötődik a megyei Kereskedelmi és Iparkamarához a nyíregyházi Energocoop Kft., amely hőter­meléssel, hőellátással kapcsolatos terve­zést, kivitelezést és karbantartást végez. A pályázatot a belső információs hálózatunk kiépítéséhez valamint technológia-fejlesz­téshez adtuk be. Az OMFB támogatásával számítógépes rendszerrel végezzük teljes adminisztrációnkat, és sikerült beszerezni azokat a gépeket, amelyek a szavatolt me­leg szilárdságú hegesztett szerkezetek gyártásához nélkülözhetetlenek — ad szak­mai ízelítőt Ráskó Ferenc ügyvezető igaz- .gató. Az Energocoop Tompa Mihály utcai hőközpontja Elek Emil és Martyn Péter felvételei Döntéshelyzet az érintettség jogán A gazdasági élet szereplői nélkül nem lehet sikeres egy megye gazdaságfejlesztése A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több mint húsz ország Magyarországra akk­reditált diplomáciai képvise­letével alakított ki gyümöl­csöző kapcsolatot. — Az együttműködés eredmé­nyeként számos külföldi üzlet­ember nyert képet megyénk be­fektetési lehetőségeiről, ugyan­akkor a megye vállalkozói is partnereket találtak, s mutathat­ták meg termékeiket nemzetközi szinten. Kiállítások, regionális bemutatkozások, üzletember ta­lálkozók, szakmai tanulmányu­tak révén Európa sok országá­ban jelentek meg vállalkozóink — utal a kiterjedt kapcsolatrend­szerre Veres János elnök. Külön említést érdemel a ro­mániai (Szatmárnémeti) társka­mara, amellyel — európai uniós támogatással — közös informáci­ós irodát is nyitottak. Ennek köszönhetően vehettek részt töb­A magyar kamarai mozga­lom 1 50. évfordulóját ünne­pelheti ebben az évben, s ez a dátum (az 50 éves érdem­telenül szünetelő időszakkal együtt) tekintélyt parancsol az európai kamarák történe­tében. — Joggal lehetünk büszkék, hi­szen Fiumében, az akkor szá­munkra jelentős gazdasági, ke­reskedelmi súllyal bíró tengeri kikötőben 921 kereskedő és 500 iparos 1811-ben megalakította a kamara jogelődjét. Összehasonl­ításként megemlíteném, hogy azt a német kamarát, amelytől a legújabb kori kamarai törvé­nyünk mintáját átvettük, 1830- tól jegyzik — tekint vissza a múltba Urbán Lajos a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara alel- nöke. Szavaiból kitűnik: ugyancsak jubilál a Nemzetközi Kamarai Szövetség, a franciaországi Mar- seile-ben a céhmesterek 400 éve döntöttek arról, hogy szervezet­be tömörülnek. Több évszázados történelmük során a kamarák mindig jelentős szerepet játszot­tak mesterfogások technológiai elterjesztésében, a minőség vé­delmében, a piac szabályozásá­ban, s jelentős volt az önsegé­Képviseleteink A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara központja: Nyír­egyháza 4400 Széchenyi u. 2. (4401 Nyíregyháza, PF: 260), tel.; 42/311544, 42/311-545, Fax: 42/311-750. Kamarai képviseletek Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében: Fehérgyarmat 4900, Kos­suth tér 9., T.: 44/360-281, F.: 44/363-528; képviseletvezető: Szigetiné Tóth Gyöngyi. Kisvárda 4600, Kölcsey u. 5., T/F: 45/421-450; kv.: Török Sándor. Mátészalka 4700, Kossuth u. 42-43., T.: 44/418- 212, 418-192; kv.: Bakos Pál Zoltánná Dr., Nyírbátor 4300, Szabadság tér 7., T.: 42/282-012, 42/281-143; kv.: Dr. Papp János. Tiszavas- vári 4440, Városháza 4., T/F: 42/372-937, T: 42/372-322/62; kv.: Sulyok Tímea. Vásáros- namény 4800, Szabadság tér 1., T/F.: 45/472-348; kv.: Kaj- dy József. Gazdasági Információs Iroda Romániában: Satu Maré 3900, P-ta 25. Octomb- rie Nr.l., T.: 00-40-61-713152, Fax: 00-40-61-710790. bek között magyar vállalkozók a romániai privatizációban. A má­sik legaktívabb kapcsolat Auszt­riához kötődik: az osztrák nagy­követ és a gazdasági ügyekkel foglalkozó munkatársa rendsze­res vendég megyénkben, s öröm­mel fogadták, amikor együttmű­ködési megállapodást kötöttünk a grazi kamarával. Ausztria uniós csatlakozásá­nak tapasztalatai számunkra hasznos információkkal bírnak. Kamarai újságunkban rendsze­resen foglalkozunk az Európai Unióval, az integráció vállalko­zókra gyakorolt hatásaival. A csatlakozási felkészülést szolgáló prospektusok mintájára jelentet­tük meg saját kamarai kiadvá­nyainkat, s a rendezvényeink szervezésében is támaszkodunk az osztrák tapasztalatokra — so­rolja az együttműködés előnyeit az elnök. — Meggyőződésem — folytatja —, hogy a gazdasági élet szerep­lői nélkül nem lehet sikeres egy Urbán Lajos lyező szerepük is. A mai napig küldetésük, hogy segítsék az üz­leti élet élénkítését helyi és regi­onális szinten. A kelet-európai kamarák fejlődésében megtorpanást jelen­tett a második világháborút követő időszak, hiszen a tervgaz- dálkodásos környezetben nem volt szükség az alapvető kama­rai feladatokra. A ’80-as évek vé­gén bekövetkező rendszerváltás­sal a piaci verseny ismét szabad teret kapott, így a kamarai moz­galom is újra éledt. Az 1994. évi kamarai törvény sok lehetőséget biztosított, de a mindenkori kor­A tagok számára egyszerre kell szakmai jellegű és közjo­gi szolgáltatásokat nyújtani, ennek egyeztetése olykor ne­héz feladat — utal az össze­tett háttérmunkára Jakab Im­re kamarai titkár. Indoklással sem marad adós: az eltérő vállalkozói tevékenységek, profüok miatt sokszínű problé­mákra kell megoldást keresni, szakterületenként változnak a megfogalmazott igények. A meg­oldás egyik módja, hogy általá­nos, szakmáktól függetlenül jelen­tkező kérdésekre próbál meg vá­laszt keresni a kamara, ilyen a vállalkozások vitele, szabályozá­sa, piacra jutása. Ebben az évben előtérbe került az ellenőrzés, ehhez igyekszünk bevonni külső szakértőket is. A közelmúltban a közjogi szolgálta­tások kerültek előtérbe, így a ta­gok a kamarai rendszeren belül, egy helyen intézhetik el ügyeiket. Ez hozzájárul a kamarai nyilván­tartás pontosításához, a tagság te­vékenységének jobb megismeré­séhez, könyebbé teszi az üzleti ajánlatok közvetítését. Ügyelni kell arra, hogy a közjogi és a szakmai szolgáltatásokat megfele­lő arányok tartásával, párhuza­Veres János megye gazdaságfejlesztése. Ép­pen ezért hibának tartom a terü­letfejlesztési törvény elmúlt év­ben megszavazott módosítását, amely kihagyja a kamarákat a területfejlesztési tanácsokból mind megyei, mind régió szin­ten. Nagyon bízom abban, hogy mányokra bízta, hogy hogyan töltik meg a kamarák működését tartalommal. Ebből szervezeti és működési konfliktusok is keletkeztek, s egyik kormány sem élt annak a lehetőségével, hogy a kamarák szerepét erősítse a gazdasági életben. Nyugat-európai kormá­nyok meg sem kísérlik egy gaz­daságot érintő törvény terveze­tét elfogadtatni anélkül, hogy azt az érintettek szervezete, a kama­ra ne véleményezné. Bízom ab­ban, hogy ez a gyakorlat Ma­gyarországon is gyökeret ereszt. Az 1994-es újra alakulás nem volt gondoktól mentes, a legna­gyobb vitát a kötelező tagság és a tagdíj váltotta ki. Ezzel kapcso­latban le kell szögezni: közjogi feladatokat nem lehet úgy ellát­ni, hogy a bevételi forrás önkén­tes. Ez csak gazdaságilag meg­erősödött, tradicionális alapo­kon nyugvó kamaráknál oldható meg. Franciaországban például a kamarák repülőtereket, kikö­tőket és más gazdasági egysége­ket működtetnek állami támoga­tás mellett. Bízom abban, hogy a politika megszelídül és az eddigi tapasztalatok valamint a tagság józan belátása dönti el a kamara sorsát Magyarországon — enged bepillantást elképzeléseibe Ur­bán Lajos. Jakab Imre mosan bővítsük — szabja meg az irányt a titkár. Alapfeladatok közé sorolható a kamarai tagregisztráció, a tagdíj­jal kapcsolatos ügyintézés. Igény szerint adunk ki kamarai igazolá­sokat, szolgáltatunk céginformá­ciókat, közvetítünk hazai és kül­földi partnerek között, szerve­zünk üzletember találkozókat és szakmai fórumokat. Felhívjuk a tagok figyelmét a külföldi kiállí­tásokra és vásárokra, termékka­talógusokra. Az okmányhitelesí­tés, a vám- és külkereskedelmi tá­a kamarák jelenlegi struktúrájá­nak módosítására vonatkozó ja­vaslat parlamenti döntésénél fi­gyelembe veszik a kamarai alap­funkciókat. A korrekt üzleti magatartás elterjedését leginkább az szolgál­ja, ha minden gazdasági szereplő elérhető, megtalálható egy olyan nyüvántartásban, amelynek ve­zetésére eddig a kamarák voltak a legalkalmasabbak. A megye gazdaság-fejlesztésében a kama­rának, mint a vállalkozói érdek általános képviseletére legin­kább hivatott szervezetnek kell megfogalmaznia elképzeléseit. Pusztán önkormányzati intézke­désekkel nem lehet megoldani a munkanélküliség problémáját, elmozdítani a gazdaságot a holt­pontról. A vállalkozók képviselő­ivel irányított kamara, mint gaz­dasági önkormányzat 1994-től aktív részese a megye fejlesztési programjának, s a munkát foly­tatni szeretné — szögezi le Veres János. Kiadványok A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamarában korlátozott szám­ban ingyenesen hozzáférhető kiadványok: Ipari területek Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyében; Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gye Minőségi Termékeinek Katalógusa; Tisztes Ipar és Kereskedés Etikai Kódex; Személytaxisok és Személy- gépkocsis Személyszállítók Etikai Kódexe; Üzleti Környe­zet az Európai Unióban; Az európai uniós csaüakozás fel­készülési területei; A bútor- gyártás és forgalmazás felté­telei az EU belső piacán; A textil- és ruházati ipar ver­senyképessége az EU belső piacán; Beszállítói kézi­könyv; Iránytű kis- és közép- vállalkozásoknak (CD); Tár­sadalombiztosítási kézikönyv egyéni és társas vállalkozá­sok számára; Adóbiblia ’99 egyéni és társas vállalkozá­sok számára; Készülj az ez­redfordulóra! — jó tanácsok vállalkozóknak; Irány az EU! — bevezető kézikönyv kis és középvállalkozásoknak; Egy ablaknál a vállalkozói igazol­ványról; Vámtájékoztató; A taxiengedélyről; Cégkataló­gus, a megye társas vállalko­zóiról; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évkönyve. jékoztatás, a pályázatokkal, hite­lekkel kapcsolatos tanácsadás nyújt segítséget tagjainknak. A kamarától rendszeresen kér­nek és kapnak információkat a gyakorlati képzésről, a megye gazdaságáról, privatizációs és be­fektetési lehetőségeiről. A tagdíj többszöröse szerezhető vissza, ha időben jut információkhoz a vál­lalkozó a kedvezményes hitellehe­tőségekről, hitelkonstrukciókról, az.állami pénzalapokból, más for­rásokból táplálkozó pályázati lehetőségekről. El tudjuk monda­ni, hogy a megye településein mi­lyen adókat kell fizetni, s hogy milyen adókedvezményekre szá­míthatnak a befektetők. Egyablakos rendszerben intéz­zük a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyeket, feladatunk az utazási valamint az idegen- vezetői igazolványhoz kötődő szolgáltatás is. Hozzánk tartozik a különleges kereskedelmi tevé­kenységek valamint a gázszerelé­si tevékenység engedélyezése, a közúti személyszállítási szolgálta­tás engedélyezésével kapcsolatos teljeskörű ügyintézés, de a legtöb­ben az általános tanácsadás tarta­nak igényt minden, a vállalkozá­sokat érintő területen (pl. adó, TB, jogi tanácsadás). X Másfél évszázados mozgalom Küldetés a minőség védelme, a gazdasági élet élénkítése Sokszínű kamarai szolgáltatás

Next

/
Thumbnails
Contents