Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-22 / 247. szám

1999. október 22., péntek 3. oldal NÉZŐPONT Megriadt madárraj Angyal Sándor Nézem a meghívó borítóoldalán lévő ké­pet, mely a nyíregyházi városháza erkélyét mutatja 43 évvel ezelőtt. A zászlók trikolor­ban díszlenek (nyilván az emlékezés tisztele­tére színezték ki, hiszen akkor még legfel­jebb csak álmodoztunk a színes képekről), fent is, lent is láthatóan örvendező sokaság. Iskolából hazamenet magam is ott álltam akkor a Kossuth-szobor tövében, amikor a tömeg Rácz tanárt kérte az erkélyre, szóljon ő, a város tiszavirágéletű első embere. Azt mondta: Polgártársak! Lehullt a bilincs. Az éjjel tárgyaltunk az orosz parancsnokság­gal, s megígérték, hogy még ma elhagyják városunkat. Ennyit tudott elmondani csupán, mert szemben, a naményi út felől feldübörögtek a tankok, az Állami Áruháznál balra vették a kanyart és folytatták útjukat Debrecen, Bu­dapest felé... \/isszaidézve azokat a napokat, már több­ször végiggondoltam, hogy mit is akartunk mi ott a téren, azon az inkább hűvös októ­ber végi délutánon. Mi, diákok legtöbben csak bámészkodtunk, valamit felfogtunk a szónokok beszédeiből, akik maguk is több­ször egymás szavába vágtak. Egyik tanárom a kezét a vállamra tette s mondta, látod, most majd minden úgy lesz, ahogy a nép akarja. Hittem neki, láttam, ő, a legtöbbször komor tekintetű ember is most mintha könnyedébb, boldogabb, felszabadultabb lenne. Rám is átszállt ez a hangulat: milyen jó is lesz nekünk ezután, talán azt is megé­lem majd, hogy milyen érzés télen télika­bátban járni. Aztán hirtelen puskaropogás zúgott át a Kossuth tér fölött: valaki utcakővel dobta meg az egyik orosz katonai teherautó sofőr­jét, aki az útszéli villanyoszlopnak ütközött. Ezért lőttek, előbb csak a levegőbe, aztán egyre lejjebb s mi a szobor tövében hasalva mentettük az életünket. Ezt nem tartja számon sortűzként a törté­nelem, de akik ott voltunk, hirtelen valami nagy szomorúságot éreztünk: csöppnyi bol­dogságunk pillanatok alatt elszállt, mint a megriadt madárraj. Hivatali torna Karhajlítás le, föl... Ferter János karikatúrája HÍREK □ Piacrend Nyíregyházán Október 23- án a megyeszékhelyi Búza téri piaccsarnok, valamint a külső zöldség- és virágpiac 6-12 óra között tart nyitva, a többi napon pedig a szokásos rend szerint. A Vásártér (KGST-piac) a szokásos rend szerint üzemel 23-án is. □ Madárkiállítás Nemzetközi díszmadár­kiállításnak ad otthont október 22-24. kö­zött Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidőcsar­nok, melyen több földrész sokszáz madara mutatkozik be. □ Véradókat várnak A Vöröskereszt szervezésében ma Tiszavasváriban várják a másokon segíteni akaró és tudó polgárokat 8-15 óra között a művelődési házba. Magad uram, ha a szolga luxus Legfontosabb a fegyelmezett és igen jól képzett, rutinos szakembergárda Galambos Béla A géppark korszerűsítése sok pénzt igényel Ám a tulajdonos szerint: az ISO lesz a csúcs, még ha a bevezeté­séhez szükséges 3 millió után fo­lyamatosan pluszköltségekkel jár is. Nem kis pénz ez egy egyé­ni vállalkozónak, de a Brekk Művek tulajdonosa úgy gondol­ja, pár év múlva belépünk az Eu­rópai Unióba, s ha ott is a piacon akar maradni, vállalnia kell most ezt a terhet, amihez egyéb­ként kormánytámogatást is el le­het nyerni. Két éve sincs, hogy Brekk Já­nos kilépve addigi munkahe­lyéről, a Mezőgéptől 800 ezer fo­rint saját tőkével, plusz 1 millió forint mikrohitellel megalakítot­ta saját kisvállalkozását. Kezdet­ben 3-Á szakembert alkalmazott, ma már 15 korábban mezőgépes munkatársa dolgozik nála. — Kiváló szakemberekből ál­ló, válogatott társaság a mienk, nincs is gond a fegyelemmel, munkamorállal. Mindenki teszi a dolgát legjobb tudása szerint — büszkélkedik a minőségi ter­melés zálogát jelentő munkahe­lyi közösségével a vállalkozó. Szerelme a foci Hogy mi a siker titka? Brekk Já­nos a kérdésre saját tapasztala­tából rendelkezik kész válasszal: — A legfontosabb egy igen jól képzett, rutinos szakembergár­da, amelyben az emberek teszik maguktól is a dolgukat, s a leg­nehezebb feladatokat is képe­sek megoldani. A másik fontos kritérium a megbízhatóság, a korrektség a partnerekkel. Ha ezek jó minőséggel is párosul­nak, az árakban már meg lehet egyezni. A szerző felvételei — Egy vállalkozónak illik na­ponta 10-12 órát dolgoznia, szombat-vasárnap elég nyolcat is, improduktív létszámot tarta­ni pedig fölösleges luxus. így hát magam vagyok a könyvelő, a titkárnő, a sofőr és a segédmun­kás is — avat be cégvezetői min­dennapjaiba a kisvállalkozó. Brekk János saját üzemén kí­vül egyetlen dologra költ jóval többet az átlagosnál, ez pedig szerelme, a labdarúgás. A többi gyerekjáték Belekezdett egy 9,6 milliós beru­házásba, amihez — új munkahe­lyeket is teremtve — támogatást nyert a munkaügyi központtól és a területfejlesztési tanácstól. A többi gyerekjáték, csak az 5 milliónyi saját erőt kell átcso­portosítania valahonnan... Nyíregyháza (KM) — Nagy a nyüzsgés a Brekk Müvek né­ven ismerősnek tűnő kisvál­lalkozás telephelyén. Lega­lábbis ahhoz képest, hogy egy gépelemeket gyártó pre­cíz üzemben, az ilyen mun­kához illő csöndes odafigye­lésre számít az ember. Átmeneti azonban a sürgés-for­gás a több neves cégnek is bedol­gozó kisvállalatnál. Tulajdonosa ugyanis most kezdett bővítésbe mert elhatározta: megszerzi a műveknek az ISO 9002-ként is­Egy vállalkozó­nak illik napon­ta 10-12 órát dolgoznia. mert nemzetközi minőségbiz­tosítási tanúsítványt. Kormánytámogatás — Ahol nincs forgács és olaj, rá­adásul csönd van, az az üzem gyanús — szögezi le némi iróni­ával a tulajdonos a látottakat magyarázva. — Biztos vagyok benne, hogy pár év múlva ISO nélkül kiszorulnék a piacról — fordítja komolyra a beszélgetést a sportos alkatú kisvállalkozó, Brekk János. A kis fémipari üzem jelenleg is minősített beszállítója több nagy, külföldi tulajdonú cégnek, amihez egy sor megbízhatósági mutatónak kellett megfelelniük. Brekk János KRÚDY GYULA ÉLETKÉPEI Fehér ciklámen Ilyen is van üvegkastélyunk­ban a sok piros szívvirág kö­zött. Körülbelül minden száza­dik öltözködik a zárdaszűzek fehér ruhájába, mint komoly tanítónők az élet ismeretlen­ségeitől még felpirosló arcú növendékek között. Miért jár­nak ők megkülönböztetett kül­sőben e szívszínek a bálias társaságában? Talán ők azok a ciklámenek, akik valaha meg­szöktek az üvegházból így ősz­időben, és hittek az öregedő napsugár rafinált bókjainak? Talán ők azok, akik megunták azt, hogy mindig csak a kerté­szek tiszteletére mutogassák szépségüket, és elmentek ván­dorolni a vüágba a biztos ott­honból, komédiásnénak vagy szeretőnek, próbálni örömet és bánatot a hűvös szél karjai között? Talán hosszú vándorú­A rozsé A szegények hajlékában a tél igazi virága a rőzse, ame­lyet hátán hoz a gazda az er­dőből, púpján az öregasszony. Éppen úgy nem válik divatta- lanná a rőzseszedés, mint ta­vaszkor az ibolyaszedés. Len­gedező ifjúság után megfekete­dett, lehullott gallyat keres az ibolyák helyén az erdei kerü­lők elől bújdosó öregség. A tomboló szélvihar az ő pártfo­gójuk, mert a legmagasabb fatetőkről is lesodorja azokat a virágokat, amelyeket ők most tán nagyobb gonddal kö­töznek össze, mint valamikor az ibolyacsokrokat. És a fo­lyam partján, ahol a víg ha­lász horgát nemrégen még aranyhalra vetette, most úszó gerendákra, kidőlt fatörzsek­re, bozontos gallyakra leskelő­tat jártak be, hogy elmúlott arcukról otthonmaradt testvé­reiknek pirossága, csalódtak és szenvedtek, mint azok a té­kozlók, akik meggondolatlan ifjúságot éltek? Lám, a jó kertészek kinyit­ják előttük az ártatlanok ott­honát, elhelyezik ismét testvé­reik között a megjelzett arcu­latiakat, nem tesznek szemre­hányást elhamvadt ártatlansá­gukért és ők fehéren, szenve­dőn, a tapasztalat hervadt le­mondásával őrködnek kis tár­saik, a szívpiros ártatlanok között. Csendes délutánokon tán elmondják a virágház la­kóinak, hogy miért udvarol a szél odakünn a kertben. Hogy elhervassza a hiszékeny virá­gokat. Magyarország, 1923. november 25. dik a hajós. A tüzelni való rő­zse a tél igazi virága; szedik őt hajnalban, amikor csak a ko­rán kelő kakas látja a titokza­tos rőzsecsomókat bevonulni a hideg tűzhely alá; gyűjtik őt a korán leereszkedő estében, amikor már aludni ment az irigy szomszéd. A rőzseszedők téveteg, óvakodó lépései, halk neszei, rejtett köhögései hal­latszanak mindenfelé a vilá­gon, ahol a szegénység az alvó nagy fák felé tárja ki karjait, hogy a fák téli álmukban se feledkezzenek meg azokról, akik a hidegtől reszketnek. — Anyó, öreg, rőzseszedő anyóka, mikor lesz már kend­nek boglyában fája, pittegő- pattogó tüzelője? Magyarország, 1923. december 14. (1878. október 21-én született Krúdy Gyula, Nyíregyháza író fia.) Énekesek Spanyolhonban Nyíregyháza (KM - M. M. L.) — A spanyolországi Tolosában megrendezendő nemzetközi kórusversenyen Vesz részt a jövő héten a Cantemus gyer­mekkórus és a Pro Musica le­ánykar. A nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola énekkarai szí­vesen emlékeznek erre a kis vá­roskára, ugyanis a korábbi évek­ben a Pro Musica leánykar két első helyet, a Cantemus gyer­mekkórus egy harmadik helyet, a Banchieri énekegyüttes első és második helyezést szerzett az ot­tani megmérettetéseken. A világ hat kiemelt versenyeinek egyike a tolosai rendezvény. Az elkül­dött zenei anyag alapján egy szakértői bizottság választja ki a meghívott énekkarokat. Éppen ezért nagy megtiszteltetés, hogy több neves magyar együttest is megelőzve hívták meg Spanyol- országba a szervezők a Pro Mu­sicát és a Cantemust. A két együttes emeletes autóbusszal indul el október 25-én — Ausztri­án, Svájcon, Franciaországon ke­resztül — a verseny helyszínére. Mint Szabó Dénes, a két ének­kar karnagya lapunknak el­mondta, a versenyen való fellé­pések mellett még számos sze­replés vár a fiatalokra. Az odau­tazás során Villard-Sallet nevű francia városkában adnak hang­versenyt, a tolosai verseny után pedig Párizs következik: az otta­ni Magyar Intézet szervezésében a Notre-Dame közönsége is meg­hallgathatja az ifjú énekesek tu­dását november 2-án. A fények városa után sem in­dul még haza a nyíregyházi művészdelegáció, ugyanis Belgi­umban először Brüsszelben, majd a Clari Cantuli fesztivál ke­retében Antwerpenben, Gentben és Leuvenben énekel a két együt­tes. A tervek szerint november 9- án érkeznek haza. Speciális fémszerkezetek hegesztésével, lakatosmunkával készülnek a vasszerkezetek a Nyírép-Vill Kft. Tiszavasvári úti üzemében Martyn Péter felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents