Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-12 / 238. szám
Kiránduló Az ősz kiválóan alkalmas a kirándulásra. Nagyon szeret túrázni Bary Andrea (22), aki főként a hegyvidéki tájakat kedveli Martyn Péter felvétele □ Bormúzeum bérbe Pályázatot hirdet az Egri Bormúzeum üzemeltetésére a hevesi megyeszékhely hegyközsége. Az Eger belvárosában álló, a környék szőlőtermelését és borászatát bemutató tárlatot befogadó bormúzeum jelenleg nem látogatható. A hegyközségnek az a terve, hogy nem csupán múzeumként működteti a jövőben a házat, hanem borkóstolóként, bor-mintaboltként és bortrezorként is. □ 2000 lesz Magyarországon jó ütemben halad a dátumváltás problémájának kezelése, a stratégiai ágazatokban már elvégezték a berendezések ellenőrzését és tesztelését. A 2000. év egyébként nemcsak december 31- én okozhat problémákat. Az ezt követő esztendő ugyanis szökőév, és a február 28-a után következő 29-ét egyes, hibásan programozott számítógépek március 1-jének értelmezhetnek. Aranyos Aranyruhába bújtatta modelljét Yves Saint Laurent, aki különleges kollekcióját a marokkói divat párizsi bemutatkozására tervezte APA/EPA-felvétel 16. oldal Tájfun Kínában Peking (MTI) — A Dán tájfun súlyos pusztítást okozott a hét végén Kína délkeleti Fu- csien tartományában: 30 ember halálát és 500-nak a sebesülését okozta, és súlyosak az anyagi veszteségek is — jelentették hétfőn a kínai lapok. A szélvihar házakat döntött romba, villany- és telefonvezetékeket szaggatott le, és megbántotta a közlekedést mind a közutakon, mind pedig a vasutakon. A legnagyobb károkat Csang- csou és Hsziamen városok szenvedték el. Hsziamenben kétmilliárd jüanra (241 millió dollárra) becsülik a veszteségeket. Kötélidegek Lélegzetelállító mutatványra vállalkozott Falco és Tamara Traber német kötél- táncos-pár, amikor a 2963 méteres Zugspitze egy német és egy osztrák csúcsa között kifesztett kötélen egyensúlyoztak végig APA/EPA-felvétel Családregény mormon segítséggel Ellis Island (MTI) — Minden idők legterebélyesebb család- regényét természetesen Amerikában írják, mégpedig hathatós mormon segédlettel. A történet gerince 1892 és 1924 között játszódik, főszereplőinek száma 17 millió, de a cselekmény voltaképpen soha nem ér véget: azoknak a bevándorlóknak az utódai, akik Ellis Islanden át jutottak az újvilágba, az interaktív számítógépes technika eszközével folyamatosan kiegésztéseket fűzhetnek a történethez. Ellis Island kicsinyke sziget a New York-i kikötő bejáratánál, Liberty Island tőszomszédságában. Az utóbbin a Szabadság fáklyá tartó nőalakjának hatalmas szobra áll, hogy mindenki átérezze, hová érkezett. Az élőbbül pedig díszes, de rideg épület terpeszkedik, ahol annak idején futószalagszerűen ellenőrizték a bevándorlókat, és eldöntötték, kinek van joga megérkezni. 1892 és 1924 között (vagyis a létesítmény megnyitásától a bevándorlási politika drákói meg- szigortásáig) 17 millióan vándoroltak be az Egyesült Államokba Ellis Islanden keresztül. A mai amerikaiak 40 százaléka találhat köztük felmenőt. Aki ezen a szigeten át érkezett, nem kékvérű dinasztiát alapított, mint három évszázaddal korábban a Mayflower utasai, hanem Pennsylvania szénbányáiban, New York-i magas- és mélyépítkezéseken, ohiói vasöntödékben igyekezett jó amerikaivá válni. A történelem legnagyobb tömegeket megmozgató népvándorlása úgy kezdődött, hogy a gőzhajók amerikai termékeket szállítottak Európába, de a visszaútra alig volt kereslet európai termék iránt. Hogy ne legyen üres a raktér, felfedezték, hogy az óvilág nincstelen parasztjai szíves-örömest mennének szerencsét próbálni Amerikába, ahol soha nincs elég a dolgos kezekből. Volt olyan nap, amikor ötezren kapaszkodtak fel, kopott bőröndöt szorongatva a bevándorlási ellenőrző központ lépcsősorán, hogy aztán a hatalmas regisztrációs csarnokban, amely ma századeleji állapotában helyreállítva fogadja a turistákat, kivárják, míg az egyik tisztviselő maga elé szólítja őket. Következett a személyi adatfelvétel, a bűnözőgyanús elemek kiszűrése, valamint az orvosi vizsgálat, különös tekintettel a fertőző betegségek esetleges hordozóira. Brémai muzsikusok Az olasz Maurizio Cattelan brémai muzsikusokról készített hagyományos, és különleges szobrait a német város egyik közterén állították ki APA/EPA-felvétel Gyógyító marihuana Jeruzsálem (MTI) — Egy izraeli kibuc a közösség pénzügyi helyzetének javítása érdekében a jövőben törvényesen marihuánát akar termeszteni — közölte a Maariv című izraeli napüap. A Negev-sivatagi Sóval kibuc kérvényt nyújtott be a hatóságoknak azzal az indoklással, hogy az indiai vadkendert csakis egészségügyi célra kívánják termeszteni. Ä kibuc vezetése reménykedik abban, hogy az izraeli egészségügyi minisztérium úgy dönt: törvényesen engedélyezi a marihuana gyógyító célokra történő felhasználását — fájdalomcsillapítóként súlyos betegségben szenvedők számára. Óriáskerék a Temze fölé magasodik a British Airways ezredfordulóra elkészülő óriáskereke, amelynek megnyitója december 31-én lesz APA/EPA-felvétel Cirkusz, egzotikus állatok nélkül Visszaélés más kezével Lyon (MTI) — Azzal gyanúsítják a világon elsőként átültetett kézzel élő férfit, hogy tolvaj és csaló. A francia igazságszolgáltatás jelenleg nyomoz az új- zélandi Clint Haliam ellen, mert alaposnak tűnik a gyanú, hogy amerikai vendéglátójának hitelkártyájáról nagyobb összeget hivott le jogtalanul, jóllehet az illető befogadta őt a tavaly szeptemberben Lyonban elvégzett műtétje után. Több mint egy esztendeje él már másnak a kezével a ma 49 éves férfi, akinek — a világon elsőként — idegen kezet varrtak karjára egy lyoni kórházban. Mint a műtétet végző Jean-Mi- chel Dubemard professzor a napokban az AFP-nek elmondta, komplikációk mind a mai napig nem léptek fel. A professzor rendkívül elégedett páciensének állapotával, s azt teljességgel kielégítőnek találja. Seattle (MTI) — A Washington állambeli Seattle városa nem akarja a jövőben engedélyezni, hogy cirkuszok egzotikus állatokat léptessenek fel produkcióikban — jelentette be Paul Schell polgármester. A városi elöljáróság szóvivője Karlsruhe (MTI) — Ami a ju- hoknál már ma lehetséges, az az embernél is elképzelhetőnek tűnik. A klónozott és géntechnikailag megváltoztatott négylábúak egyszerre keltenek félelmet a hasonló módon létrehozott emberektől és ébresztenek reményt a gyógyászati módszerek fejlődése iránt. A karslruhei filozófus, Peter Sloterdijk minap megjelent cikke megint felélesztette a vitát Németországban a géntechnikáról és a klónozásról. Claudia Eberhard-Metzger biológus szerint 1999 júniusáig több mint 2500 embert kezeltek már géntechnikailag, meggyógy- tani azonban ezzel az eljárással még senkit nem tudtak. Egyes ritka esetekben azonban már sielmondta: Seattle első helyet akar betölteni az állatvédelmi mozgalomban. Megítélésük szerint merő állatkínzás például az olyan klasszikusnak számító produkció, mint amilyen tigrisek égő tűzkarikán való keresz- tülugrása. került a betegségek tüneteit csökkenteni, és az orvosok nagyobb sikerekben is bíznak. Végül is a baktériumok felfedezésétől is évtizedek teltek el az antibiotikumokkal való gyógyításig. Az emberi sejtek genetikai megváltoztatását' 1985 óta engedélyezik Németországban, a gyakorlati megvalósítás azonban még várat magára, főként a lehetséges szállítóeszközök miatt. A jelenleg már szóba jöhető vírusok és zsírtokok vagy nem érik el a megcélzott helyet, vagy túl kevés gént visznek oda. Ezenkívül különösen vírusok esetében fennáll előre nem látható mellékhatások veszélye is. Eddig több ezer olyan örökletes betegséget ismernek, amelyek egyetlen génnek a hibája folytán alakulnak ki. Ilyen az izomsorvadás, a mukoviszcidóHa a városi parlament megerősíti a polgármester és az állatvédők elhatározását, akkor a jövőben nemcsak tigriseket, hanem majmokat, ragadozó macskaféléket, medvéket és zebrákat sem láthatnak a seattle-i cirkuszlátogatók. zis vagy vitustánc. Ezek a lakosság mintegy 1 százalékát érintik. Sokkalta nehezebb, ha ugyan nem lehetetlen a génterápia az olyan összetett betegségeknél, mint az Alzheimer-kór vagy bizonyos rákfajták, ha több gén és valószínűleg még külső tényezők is közrehatnak. Németországban akkor tilos a beavatkozás az emberi csírasejtek öröktő anyagába, ha a génváltozást minden utód örökli. Ugyanez növényeknél és állatoknál már nem jelent akadályt. Észak-Amerikában 1998-ban Eberhard-Metzger adatai szerint az összes szántóföldnek már a 15 százalékán génkezelt növények nőnek. A génkezelt úgynevezett Harvard-rákegerek mindig ugyanolyan módon betegszenek meg és ezért állatkísérletekre különösen alkalmasak. Eredménytelen gyógyítás, klónozással — Uram, ön ezzel a szívvel nyolcvan évig is elélhet... — De doktor úr, nyolcvanhét vagyok. — Na ugye, megmondtam!
