Kelet-Magyarország, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-09 / 236. szám
1999. október 9., szombat 3. oldal »klomm Kutyaszorítóban Angyal Sándor _______________ Riasztónak tűnik a hír: jövőre kétszázezer munkanélküli maradhat pénz nélkül. Ennek előzménye az, hogy a kormány — nem minden ok nélkül — szigorítani szeretné a munkanélküli ellátások rendszerét s már csak a parlamenten múlik, hogy csökken-e a járadék folyósításának ideje s vajon marad avagy megszűnik a jövedelempótló támogatás. Az érintettek — akik között csak nem félszázezren vannak megyénkben — aligha foglalják imába most a kormány nevét, legjobb esetben is értetlenül állnak a tervezet előtt. Nézzük hát, közelebbről! Sokan vannak a kormánnyal hasonló véleményen, főként azok, akik az utóbbi években azt tapasztalták, hogy némelyek valósággal menekültek a munkalehetőségek elől, mert — ha szerényen is —, de elvoltak a különböző segélyeken. Ezek a segélyek ráadásul igencsak közel voltak (vannak) a minimál bérhez, s az is köztudott, hogy a legtöbb állásajánlat a minimálbér szintjén mozog. Ezért is mondják viszonylag sokan, hogy ha csupán párszáz forinttal kapna többet, akkor miért dolgozzék? Az vesse rájuk az első követ, aki hasonló nehéz helyzetben másként gondolkodna. (Bár azért repülne jó néhány kő, hiszen tudunk esetekről, amikor a munkátlanságot el nem viselő emberek szégyenükben restellnek segélyért sorbaállni, elvállalnak mindenféle munkát, mert az mégis csak más, mint az alamizsnáért tartott tenyér.) Mindezt figyelembe kell vennünk, amikor a Tisztelt Ház döntésére várunk, a járadék idejének csökkentéséről, s többek között arról, hogy a munkanélküliek csak akkor kaphatnak önkormányzati segélyt, ha cserébe közhasznú munkát vállalnak. Ez utóbbi még heves vitát kavar majd a parlamentben, hiszen számos, többdiplomás munkanélküli is van az országban, akit azért nehezen tud elképzelni az ember csatornatisztításnál, utcaseprésnél. Igen ám, de a büdzsé sem aranybánya, véges a keret, tehát lépni kell. Ugyanakkor vannak önhibájukon kívül siralmas helyzetben lévők, akiknél a mostani rendszer megszüntetése a létezésük alapjának elvonását is jelentheti. Nincs irigylésre méltó helyzetben a kormány meg a parlament. De mikor volt? Hoppá! Ferter János karikatúrája □ Lelkisegély-szolgálat Szombaton és vasárnap 18 és 23 óra között ingyenesen hívható a telefonos lelkisegély-szolgálat száma (06-80-505-555). □ Országos terelöbajnokság A MEOE nyíregyházi szervezete és a Hungária Puli-Pumi-Mudi Klub október 9-én 10 órakor rendezi meg az országos terelőbajnokság IV fordulóját Nyíregyházán, a Kapor utcai kiképzőpályán. □ Segély Kárpátaljának A tavaly őszi árvíz óta már a negyedik segélyszállítmányt indították útjára Záhonyból Kárpátaljára. A helyi Vöröskereszt által összegyűjtött tartós élelmiszert és használt ruhákat Nagydob- ronyba, a református egyház gyermekotthonába szállították. Átalakulhat a támogatások rendszere Beszélgetés Bodnár Sándorral a belvízkárokról, a pénzügyi gondokról, a költségvetési kilátásokról Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — A megyei önkormányzat pénzügyi helyzete stabil; a létszámcsökkentéseknél politikai indíttatás nem volt, most a legfontosabb napi tennivalók egyike az ár és belvízkárokat követő helyreállítás. Dr. Bodnár Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke összegezte így mondanivalóját, amikor a Kelet- Magyarország számára interjút kértünk. □ A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén így fogalmazott: az idei költségvetés teljesítése nagyobb probléma nélkül történt, de nem oldotta meg teljesen gondjainkat. Mi áll ennek hátterében? Hó és víz — A megyei önkormányzat gazdálkodása takarékos és költségkímélő megoldásokkal tartható egyensúlyban. Ha rendkívüli helyzet nem adódik, hitel felvétele nélkül zárhatjuk az évet, ami nagy eredmény lenne. Van azonban néhány gond. Még nyomaszt bennünket például a februári hóhelyzetből adódó, a megyei és helyi önkormányzatok ingatlanaiban keletkezett kár rendezése. Mivel a tél beállta előtt a helyre- állítást mindenképen el kell végezni, esetleg átcsoportosításokra lesz szükség. □ Mi a helyzet az ár- és belvízkárokat követő helyreállításokkal? — Itt járt a múlt héten az országos tárcaközi bizottság elnöke, gondosan és sokoldalúan áttekintettük a valós helyzetet. A megye 131 érintett településének vezetőivel állandó a kapcsolatunk, szakembereink segítenek, egyben ellenőrzik az állami támogatások Dr. Bodnár Sándor Elek Emii felvétele felhasználásának jogszerűségét. Ez nem látványos, de nagyon fontos munka, mert a négyezer károsodott ingatlan legalább ugyanennyi család égető gondja. Hasonlóan sok embert érint, hogy szeptember 30-án lejárt néhány, a közhasznú munkások foglalkoztatását szervező program. Keressük a további megoldásokat: a munkaügyi központtal olyan lehetőségeket ajánlunk, hogy a helyi önkormányzatoknak csak a szükséges pénz tíz százalékát kell előteremt- niük, a többit pályázatokon megkaphatják. □ Érezhető, hogy a települések komoly pénzügyi gondokkal küzdenek. Ennek megnyilvánulása, hogy újabb középiskolákat „adnak vissza" a megyei önkormányzatnak. Meddig járható ez az út? — Az intézmények finanszírozása a normatívákból nehezen oldható meg. Néhány éven belül komolyabb felújításra lesz szükség több „visszaadott” iskolánál, amit már nem akarnak vállalni. Szeptember elsejétől Csenger, Fehérgyarmat és Nyírbátor önkormányzatától vettük át oktatási intézmények fenntartását. A megyének sem kerül kevesebb pénzébe a fenntartás, viszont nagyobb a mozgástere. Egy kisvárost teljesen el tud lehetetleníteni, ha nem képes finanszírozni középiskoláját, a megyénél ez másképpen jelentkezik. Eladás, elbocsátás □ A megyei önkormányzat anyagi kondíciója sem lehet kiváló, ha olyan vagyon eladására is rászánja magát, mint a berkeszi Vay-kas- tély, sőt elbocsátásokkal is próbálja helyzetét javítani. — A vagyont nem akarjuk elherdálni, nem a pénz miatt adjuk el például a Vay-kastélyt sem. A gyermekvédelmi törvény előírja, hogy 2001-re negyvenfősnél nagyobb gyermekotthon nem lehet, ezért kisebb helyekre, lakásotthonokba költöztetjük a gyerekeket. A kastélyok — így a berkeszi — egész más célra épültek, állapotuk aggodalomra ad okot, megőrzésük százmilliókba kerülne. Mindenkinek jobb volna, ha célszerűen hasznosítanák. Az önkormányzat könnyebben tudna venni ingatlanokat lakásotthoni célra, és volna jó gazda a kastélyok felújítására. Más a magyarázata a megyei önkormányzat hivatalában történt létszámcsökkentésnek, amit az idei költségvetés készítése idején a közgyűlés elhatározott. Mi sem vagyunk kivétel, nálunk is szervezettebb, takarékosabb gazdálkodást kell folytatni. Egyet biztosan kijelenthetek: politikai indíték egyetlen esetben sem volt, a munkáltatói jogokat gyakorló főjegyző az osztályvezetők javaslata alapján méltányos megoldásokra törekedett. □ A jövő évi költségvetést készíti a parlament. Gyakori információ, hogy megyénk érdekeit nem sikerül elég jól érvényesíteni. — A költségvetés vitája el sem kezdődött, sok minden történhet még. Csupán egy szempont: megalakult az Észak-Alföldi Régió, a támogatások rendszere átalakulhat. Ha bizonyos régi címeken esetleg nem kapunk támogatást, újakon még hozzájuthatunk. Itthon az elnök ö Nem kerülhető meg a kérdés: a megyei közgyűlés elnöke több hónapja beteg, az alelnökökre több feladat hárul. Hogyan tartják a kapcsolatot Zilahi Józseffel? — Személyesen és telefonon rendszeresen beszélünk, legutóbb is Helmeczy László kollégámmal együtt válaszoltunk az október 23- i közgyűlésre, az ünnepségre, a levéltár átadására, a még rendezetlen elemi károkra vonatkozó kérdéseire. Igyekszünk mindenben segítségére lenni az életének nehéz időszakában lévő elnök úrnak, aki egyébként mától itthon tartózkodik. Dr. Bodnár Sándor 42 éves közgazdász, a megyei közgyűlés alelnöke. A Fidesz jelöltjeként jutott mandátumhoz a megyei önkormányzat képviselő-testületében a tavaly őszi helyhatósági választásokon. Korábban rövid ideig a kereskedelemben dolgozott különböző cégeknél és munkakörökben, majd tíz évig a Mező- gazdasági Főiskola gazdasági igazgatója volt, azt követően vállalkozó lett, feleségével könyvvizsgálói és könyvelői irodát nyitott. Két gyermeket nevelnek. Hajók a kikötőben IVIár hallatszik olykor, reggel vagy estefelé az a hosszadalmas, panaszos, hazakívánkozó búgás, amelyet az óbudai hajógyár téli kikötőjébe megtérő gőzhajók hallatnak. Óriási gyerekek jajonganak így, anyjuk öle után, fáradt vándorok kiáltoznak így a bezárt kapu előtt, utolsó dalát fújja így a ködkürt, hogy messzi tavaszi némasággal meredjen meg a kikötőben. Jönnek a hajók délről — ahol már kiforrott az újbor, sárgul a dohány, baranyai erdők piros lombját sodorja a szél a fedélzetre, jönnek északról a gyár- kéményes városokból, megrakodva portékákkal, hogy a gőzdaru alig győzi kiemelgetni kincseiket. A hajókutya még egyszer beszaladgálja hangos csaho- lással a kormányos házikóját, a kupakos tetőjű konyhát, kö- rülugrándozza a kapitányt, búcsúzik a matrózoktól, akik megkezdik téli pihenésüket azokban a kis, szárazföldi korcsmákban, amelyeknek ablaka még a hajóablaknál is kisebb. A hajókutya végigfutamo- dik az üres hordók között, megszagolja a vedret, amelyet tavaszig nem eresztenek a vízre, megnyalogatja a szakácsnő kezét: aztán elmegy ő is a hajóról a többiekkel együtt, amint az lehorgonyozott a téli kikötőben. Vajon milyen hosszú lesz az idén a hajók és a hajósok pihenése? András napján A téli kályha körül a magyarok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a névnapoknak, mint a dologidős évszakokban. Igaz, hogy Andráskor is van még dolog a ház körül, mint például a favágás, amelynek fejszehangja most már be nem áll, amíg csak a tavasz hegedűi nem kezdik stimmelésüket fűzfákon. A pincéből is topogó lépések hangzanak a borfejtés okából. És a havas utakon megkezdik vándorlásukat a párolgó szekerek, amelyek a földek meleg takaróit szállítgatják. De Andráskor, a hónap utolsó napján hosszabb az este, mint egyébkor. Tovább ropog a tűz a kályhában, tovább vüágít a mécses, és bizonyos ünnepnapos vidámság pirosítja az arcokat, bár a kalendáriumszerkesztőnek esze ágában se volt festéket pazarolni a dátum megjelölésére. A vén és ifjú Bandik, Endrék, Andrisok meghallgatják a tavalyi pohárköszöntőket és a kívánságok most is ízesek, zamatosak, mézesek, csak győzné az ember a két vállával elbírni az áldással teli zsákokat. A gyalogutak már ropogósak, a hangok harcosak, az emberek ráérőbbek a barátkozásra, a szeretetteljes érintkezésre, mert hiszen az András tulajdonképpen bevezetője azoknak a téli ünnepeknek, amelyek megállítják, leültetik, fel- vidámítják a fáradt magyar embert. Vége felé jár a naptár, most adja ki minden kedvességét a következő hetekben. A nyuszi hozza Az építők mindent megtesznek, hogy Nyíregyháza legújabb bevásárló, szórakoztató centruma, a Nyírplaza az ígért jövő húsvéti nyitásra teljes fényében pompázzon Balázs Attila felvétele Békebírók a vásárlókért Nyíregyháza (O. E.) — A fogyasztóvédelem intézmény- rendszere újabb szervezettel bővült a közelmúltban. A megyei békéltető testület a fogyasztó és a kereskedő esetleges érdekellentétét kívánja feloldani. A póruljárt vásárlók eddig panaszaikkal a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez fordulhattak, vagy felkereshették érdekvédelmi szervezetüket, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületet. A békéltető testület ezentúl újabb fórumot biztosít a fogyasztói panaszok elbírálásának. A fogyasztóvédelmi törvény 1988-ban írta elő a megyéknek az új szervezet létrehozását, működésükhöz pedig egymillió forintot biztosított. A tízfős szervezet tagjait fele részben a gazdasági kamarák, fele részben pedig azok a civil szervezetek delegálták, amelyeknek alapszabályában legalább két éve rögzítették a fogyasztók védelmét. A testület elnökét, Váradi Istvánt a kamarák jelölték, az elnökhelyettesre pedig a civil szervezetek tettek javaslatot. Az új fórum valószínűleg a vezető miniszteri kinevezése után kezdi el a tényleges működését. A szervezet tagjai 1000 forintos eljárási díj fejében a bíróságokhoz hasonlóan fognak igazságot szolgáltatni az ellenérdekeltségű felek között. Ha a bepanaszolt kereskedő elfogadja a testület döntését, és ennek megfelelően kártalanítja a vevőt, az ügy elin- tézettnek tekinthető. Abban az esetben viszont, ha továbbra is vitatja a vásárló minőségi kifogását, a törvény lehetővé teszi, hogy az ügyet nyilvánosságra hozzák, az üzlet jó hírének elvesztése pedig komoly fenyegetésnek tűnik. IliiCtDY Ci’/ U1A ÉLBÍÍiáÉBi
