Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-28 / 226. szám
1999. szeptember 28., kedd 3. oldal Szonda És ha előbb a biztos úr próbálná ki? Ferter János rajza Az Európa Szállótól az Európa-házig Ma tartja székházavatóját Nyíregyházán, a Dózsa György utcán a Kelet-Magyarország Margócsy József Másfél évvel ezelőtt kezdték bontani a Dózsa György utca 4. és 6. számú régi házait, hogy szabaddá tegyék a terepet a most szeptemberre már elkészült és átadott Eu- rópa-háznak. Az Európa-ház első emeletén kapott helyet lapunk szerkesztősége Ezeken a telkeken a legnevezetesebb épület, a 6. sz. alatt, az Európa vendéglő és szálloda, amelyik 1881-től, másfél évtizeden át működött, mint városunk első, emeletes vendégfogadója. Azért csak ilyen rövid ideig, mert 1895- ben már megnyílt az Alpár Ignác tervezte Korona vendéglő és szálloda együttes a szomszédban: ezzel már nem bírta a versenyt. Pedig korszerűen szolgálta vendégei igényét. Például tartott egy azelőtt nem látott omnibuszt. Ez egy ló- vontatású fedett, nagyobb kocsi. Minden érkező vonathoz kimegy, összeszedi azt a néhány átmenő utast, pasasért, aki a népszerű Európa Szálló szolgáltatásait kívánja igénybe venni. Akkoriban ez lehetett az euro- komform, tranzit szolgáltatás a cégérhez méltóan. További nevezetességé, hogy több éven át, a hét 3-4 napján itt ad hangversenyt a külföldön is sikeres szereplésekkel hírt szerzett Benczy Gyula 16 tagú zenekara. Abban különböztek más cigányzenészektől, hogy műsorokkal léptek fel, amelyek keretében világhírű zeneművek nyitányait, közzenéit mutatták be, elképesztő pontossággal, kotta nélkül, így Wagner, Verdi, Rossini, Erkel és mások népszerű számait. Erre utalt az emléktábla, amelyiknek szövegét Dienes Ö. István bátyánk fogalmazta, és 1971-től díszítette a megöregedett falakat s most a múzeumba került. Eszerint a Nyírség varázshegedűse, Benczy Gyula cigányprímás (1849-1918) emlékére, aki messze földön aratott híres sikerek után itt, az egykori Európa Szálló termeiben játszott a legszívesebben, legmelegebben, legzengőbben. Az Európa Szálló a századfordulótól már lakásokká, irodákká változott át, az utolsó évtizedekben öregek otthona. A szomszédos, 4. sz. telken párhuzamosan a pályán! Szőke Judit Ezt kiabálják be a focipálya mellett szurkolók tréfás felháborodással, amikor egy drukker besodródik a csakis a játék számára fenntartott területre, illetéktelen személlyé válva ezáltal. Ma a civil szervezetek számára vannak kifejezetten jogosult helyek. Az állam és az önkormányzatok mellett ők a harmadik társadalomalkotó pillér. Átveszik a másik két ág számára sok vesződséggel járó, kényes, megoldhatatlannak látszó feladatokat, terheket vállalnak át. Mostanság Nyíregyházán tanácskoztak például a szociális ellátásban szerepet vállalók képviselői — csak az idősgondozást tekintve 16 ezer személy, négymilliárd forint van a gondjaikra bízva. A civilek gyermekbetegsége a párhuzamosság, de a sok jó tapasztalat ellenére az is igaz, hogy a társadalmi szervezetek különböznek a fejlett nyugat mintaegyesületeitől. Míg ott a társaságok a már fölös szabad idővel, pénzzel rendelkező — főleg vidéki — polgárok közjóban testet öltő kezdeményezései, addig nálunk a szociál-humán ágazat részben kényszerből, egzisztenciális okokból burjánzik. S bizony, verseny is van közöttük a forrásokért, a jelentőségért. A kép színes. Míg az önzetlenül cselekvők, széles társadalmi alapúak szerények, addig a magukat túlságosan előtérbe állító maroknyiak erőszakosak. A szakmai hozzáértés terén is vannak égbekiáltó különbségek. Ám valóban jó terepei a döntéselőkészítéseknek, a társadalmi kontrollnak, különösen ha kellő tapintattal és tisztelettel bánunk velük, ha nem vétkezünk a civil szervezet természete ellen, ha nem szabályozzuk le tevékenységüket, nem akarjuk ezeket az öntevékeny, szuverén társulásokat bekebelezni, ha nem referenseket állítunk rájuk, hanem patronálókat melléjük. Azzal, hogy valakinek megadjuk a felelősségvállalás szabadságát, olyan energiákat szabadítunk fel, amelyek egyébként rejtve maradnának. Akinek biztosítják az információkat, az szükségképpen felelősséget is vállal. Nagy a csábítás arra, hogy a civilek bevonása egyben felelősségmegosztást is jelentsen. De nem kell a civileket a pályára ta- szigálni. Bemennek a pályára maguktól is. Ha valóban közük van a meccshez. Apolló után a második nyíregyházi mozi, amelyik az elnevezési pályázat eredményeként a háború remélt befejezésére utaló Diadal névvel működött. A harmincas években, amikor a hangosfilm megjelent, korszerű berendezést szerezve, az egész házat modernizálták és a díszesebb Uránia nevet vette fel. Városunk lakosságának nagyobb fele azonban már csak a Béke címzésre emlékezhet. A régi épület teljes felújítást igényelt: erre nem akadt pénz, megoldotta a problémát a lebontás. A vendéglő tulajdonosa a telek közepén lévő nagykapu kerékvetőit a most költözőben lévő levéltárnak adományozta, hogy az új bejáratnál elhelyezve ott őrizzék a régi Kis- pipa emlékét. A két telken állt három épület átadta helyét a pompás gyorsasággal elkészült, nemrég átadott Európa-háznak. Már működik a Billa Áruház, fölötte pedig a megyei napilapnak, a Kelet-Ma- gyarországnak teljes apparátusa: mostanában készülnek a szerkesztőség tagjai új munkahelyük ünnepélyes felavatására, a székház teljes birtokbavételére. Hadd kerüljön ide, afféle jókívánság gyanánt néhány sor Kállay Miklósnak, megyénk 1922-29 közötti főispánjának, a sorok írásakor már a kormány földművelésügyi miniszterének 1934-ben, az induló Szabolcsi Szemlének írt leveléből. A kiadó Bessenyei Kör kapcsán utal a berceli filozófus író munkásságára, vezéreszméjére: „legyünk minél európaiabbak, hogy minél magyarabbak lehessünk... Keletről jött a magyarság Európa közepébe, de nyugatról vette nemzeti műveltségének történelmi elemeit. Keleti hagyományok és európai kultúra: íme az európai magyarság kettős alapzata. Legyen a Szabolcsi Szemle ennek az európai magyarságnak a nyírségi őrtüze.” Aligha lehetne ennél időszerűbb, elvárást is megfogalmazó üdvözletét leírni: napjaink üyen irányú nemzeti törekvéseinek idején, az új nyíregyházi Euró- pa-házban berendezkedő napilapunk munkatársaihoz és olvasóihoz intézett szerény sorokban. Vadgesztenye paripa Törő István IVIáté nem akarja tudomásul venni, hogy megint menni kell az oviba. Nagyapó már mindenféle fondorlatot, csalafintaságot bevet, hogy odacsalja. Egyre fogynak az ötletek. Ma reggel, mintha csak a meséből kerülne elő, lepottyant az első vadgesztenye. Máté talált rá, a betonjárdán feküdt méltóságo- san. Nagyapó csak nézte, hogy mit is kezd vele. Máté gyorsan rácsapott. — Papi! Papi! Nézd meg, mit találtam! Nagyapó hatalmas meglepetést mutatva dicsérni kezdte. — Gyönyörű! Mire hazajössz, készítek belőle egy huszárt. Igen, egy gesztenyehuszárt. Máté levegőt is alig tudott venni az izgalomtól, amikor elváltak. Nagyapa pedig visszament a fal alá, s keresgélt. Megrázta az ágakat, ahonnan még nyakába hullott néhány érett vadgesztenye. A dolgok rendje szerint végezte munkáját. Éppen az ebédet falatozta, mikor meglátta a vadgesztenyéket. Gyors mozdulatokkal kifúrkálta, összerakta, még lovat is faragott alá. Máté már az ovi ajtóban leste. — Elhoztad a gesztenyehuszárt? Nagyapó csak belenyúlt a táskájába, s húzta elő az aranybarna, dolmányos huszárt. De a ló szétesett, csak a gyufaszálak, s a darabkák emlékeztették rá. — A huszárnak ló is kell. Hogy fogja megvédeni a többi gesztenyét? — spekulált Máté. Nagyapó elfordult, s a dirib- darab gesztenyékből hamar összerakta a lovacskát. Mátét utol sem lehetett érni, mintha ő lenne a táltos paripa. □ Közgyűlés Tiszavasvári város polgárőrsége az évi közgyűlését október 2-án 10 órától tartja a helyi rendőrkapitányság dísztermében. Sajtos József elnök beszámol a szervezet 1999. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról. □ Esélyegyenlőség Az Értelmi Fogyatékosok megyei elnöksége szeptember 30-án 10.30-tól Nyíregyházán a Vécsey köz 4. szám alatt lévő központjában Érdekvédelem az esélyegyenlőség tükrében címmel előadást tart. Előadó: Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke. □ Olcsó vásár A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete olcsó vásárt szervez szeptember 29-én és 30-án Nyíregyházán a Bethlen Gábor utca 61 /a szám alatt délelőtt 9-től 17- óráig. Az érdeklődő vásárlók a Vöröskereszt karácsonyi szeretetakcióját segítik. Ilyen volt nemrég a Dózsa György u. 4-6. Krúdy írta A hírhedt eszlári per idején, 1883-ban Eötvös Károly védőügyvéd közvetlen munkatársainak itt Volt a főhadiszállása. Kevésbé jó emléke még az is, hogy az emeleti szobákban gyakran igen magas alappal űzött hazárdjátékok folytán, olykor meglehetősen nagy birtokok is egyszerre gazdát cseréltek, az esetleg több napon és éjszakán át tartó keserves csatározások végeredményeként. Amikor néhány hasznos kibic sürgött-for- gott, hogy forró lábvíz, hideg fejborogatások legyenek kéznél, vagy a takarékpénztári betétkönyvek kezelve, a közeli pénzintézetből hozott összeg továbbnövelje a vészhelyzetet... Krúdy nem egy írásában keserű hangon számol be az itt vívott viadalokról, a bajnokok nevének leírásával együtt. egy vendéglőnek alkalmas épület emelkedett. Többször is csakugyan vendéglő működik benne, de bérelték másféle iparosok is, Sipkay Barna emléktáblája a ház falán például éveken át a Suhanesz asztalos család árulta bútor termékeit. A lebontás előtt a kellemes hangulatú Kispipa működött itt. Egyébként régebben is használta egy-egy bérlő ezt a cégért. E teleknek az emeletes bankház melletti részén az első világháború idején épült egy nagyobb hodály, amelyet akkoriban mozgóképszínházzá alakítottak át. Ez a mai Mártírok terén állt Civil Keleti HÁTTÉR emléktábla SIPKAY BARNA JÓZSEF *TTIU-DÍJ*S ÉS SZOT OUAo IRO /I927 —1968/ EMLÉKÉRE, AKI A KELET-MAG YARORSZAC SZERKESZTOSECENEK munkatársaként 1954-1368 KOZOTT ÁLDOZATOSAN ÉS SIKERREL MŰKÖDÖTT. állíttatta mWrecyháza város tanacsa És * MEGYEI IOECENFORGAU« HIVETAt 1971. 3, §§
