Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-23 / 222. szám

1999. szeptember 23., csütörtök 3. oldal Kelet# HÁTTÉR NÉZŐPONT Közgyűlési kérdőjelek Marik Sándor IVla hosszabb szünet után ismét rendes ülést tart a megyei közgyűlés. Tizenöt kü­lönféle témát tűztek napirendre, köztük pénzügyi, oktatási, egészségügyi előter­jesztéseket. Az ülés hírére azonban a politi­ka iránt érdeklődők nem ezekről, hanem egy, a meghívóban nem szereplő kérdésről szeretnének hallani: változik-e a megyei ko­alíció. Kétségtelen, sok szó esik erről a színfalak mögött. Szinte minden párt politikusa nyi­latkozott is már — ám meglehetősen óvato­san. Igaz, nehéz is most élesen fogalmazni, mert a megyei közgyűlés elnöke beteg, nem tud részt venni teljes intenzitással a munkában ( - bár hallani, hogy eközben is állandó munkakapcsolatot tart vezetőtár­saival.) S nem mindenki tartja ízlésesnek, hogy vannak, akik e kényszerű távoliét ide­jét gondolják időszerűnek sarkalatos megál­lapodások újratárgyalására. Ezért lehet bármi: előfordulhat, hogy a mai közgyűlés a terv szerint zajlik majd le, de az is, hogy politikai kérdések is napirend­re kerülnek. Az ilyesmi azonban - a dolog természeténél fogva - az utolsó pillanatokig nyitott. A politikában nem szokatlan, hogy egy tanácskozás ideje alatt egyeztetések, la­tolgatások, külön megbeszélések zajlanak. Esetleg számolgatják is a voksokat egy feltételezhető szavazáshoz, hiszen senki nem szeret előre látható kudarcot felvállal­ni, aminek konszenzus nélkül ugyancsak fennáll az esélye. Az erőviszonyok pedig most is megosztottak. Amúgy lenne miről beszélni a napirendre tűzött témák közül is. Ha csak a költségve­tést nézzük, már megjósolható, hogy a má­sodik fél évben erősödnek majd a finanszí­rozási gondok, több intézményi alapfeladat teljesítéséhez most még meg nem lévő pén­zek kellenének. Mindemellett kedvező hír, hogy a folyamatban lévő jelentősebb beru­házások műszaki és pénzügyi teljesítése jó, átadták az új vásárosnaményi kórházi töm­böt és számos lakásotthont, a tüdőgondo­zó-hálózatot bővítették, ütemes lehet a szín­ház rekonstrukciója, megfelelően halad a levéltár bővítése. Van tehát bőven tenniva­ló, miközben a háttérben politikai latolgatá­sok történnek. Kitörés Ha lehet, tanár úr, többé ne kislányozzon, mert a nyáron gyűrűs menyasszony lettem... Ferter János rajza HÍREK □ Útfelújítás Rakamaz, Tímár, Balsa, Gávavencsellő közötti úthálózat felújítását tervezik, amelynek költsége 48 millió forint. Az összeg felét a települések megkapták, a fennmaradó költségek egy részét pályázati pénzből szeretnék fedezni. Q Belvízkárok javítása Fényeslitkén 221 lakóházban okozott kárt a belvíz, ame­lyek helyrehozatala nyolcvan százalékban ál­lami támogatásból megoldódott. A javításo­kat október 31 -ig befejezik. □ Ügyfélfogadás a MIÉP-nél A Magyar Igazság és Élet Pártjának megyei és városi irodája már telefonon is elérhető a 400 558- as számon. Ügyfélfogadás szerdán és péntek délután 13-18 óra között Nyíregyházán a Hősök tere 9. szám alatt a II. 217-es szobá­ban. Asszonyaink a sor legvégén A gyengébbik nem tagjainak tűrőképessége magasabb, a keresete alacsonyabb Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Jogi, főleg válással összefüg­gő és egyéb elhúzódó perek­ben, gyermeknevelési kérdé­sekben, valamint segélyezési ügyekben kértek eddig taná­csot a nők. Amit vártak, az még nem jött be — eddig nem jelzett senki hátrá­nyos megkülönböztetést, de nyil­ván nem várat ez a téma sem so­káig magára. Kinyik Margit szo­ciológus, a nyíregyházi székhe­lyű, de megyei, sőt területi sze­repkört ellátó Szocio East Egye­sület Regionális Forrásközpont munkatársa számolt be a nők ér­dekében végzett szolgáltatás ta­pasztalatairól és törekvéseikről. Hosszabb az életkor A nők között a leggyako­ribb halálozási ok a kerin­gési típusú betegség. A szívbetegségeket követik a sorban a daganatok. Az asszonyok tűrőképessége magasabb, hosszabb élet­kort is élnek meg. Szoron­gásaikat is könnyebben old­ják — 1997-ben a 171 öngyil­kos közül 42 nő akadt. El­gondolkodtató, hogy a mi 15-19 éves nőnemű lakosa­ink körében a legmagasabb az elvándorlás. Ez a ke­nyérkereseti lehetőségek szűkösségét jelzi. Kiderült: a szervezet szakem­berei munkájuk során a nők helyzetének romlásával, esélye­gyenlőségük hiányával, ismeret- hiányukból fakadó hátrányaival naponta találkoznak. Nem vélet­len tehát, hogy a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium támogatá­sával az országban egyedülálló szolgáltatást vezettek be: ingye­nes tanácsadást tartanak nőknek. Telefonos (400-378) vagy szemé­lyes (Nyíregyháza, Hősök tere 9./219. szoba), de mindenképp előzetes bejelentkezés alapján fordulhatnak a gonddal küszkö­dök a megfelelő szakemberekhez. Nem titkolt szándéka a szervezet­nek, hogy (önkéntes) rövid kérdő­ív kitöltése után, azokat össze­gyűjtve, objektív helyzetképet kapjanak, s az kutatási alapanya­gul szolgáljon. Ezen adatok, ösz- szefüggések alapján ajánlásokat is megfogalmaznak majd az ille­tékes szerveknek. A szakember megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a társa­dalmi változások következtében megyénkben felerősödött a ne­mek közötti esélyegyenlőtlenség. Különösen „veszélyeztetettek” a 40-50 évesek — az életkor előre­haladtával az elhelyezkedésre egyre kevesebb módjuk kínálko­zik, sőt, ha egy nő ekkor válik munkanélkülivé, gyakorlata da­cára, kilátástalan helyzetbe ke­rül. A megyénkben foglalkoztatott nők átlagéletkorának csökkenése azt jelzi, hogy a munkanélküliség elől vagy tömegesen menekültek rokkantsági nyugdíjba (átlag­nyugdíjuk 26.759 Ft, KSH 1997), vagy igyekeztek a különböző szo­ciális egérutakat megtalálni (ápo­____:____Á A textilipar nőknek való — kar- csúak a bérek is Martyn Péter felvétele lási díj, főállású anyaság, koren­gedményes nyugdíj — átlag: 36.706 Ft, KSH 1997). A munkanélküliség nemek sze­rinti viszonylatára jellemző, hogy a nők száma emelkedő, mert a „felszívó” hatású közhasz­nú munkaprogramok a férfiak­nak szólnak. Kinyik Margit szerint szemlé­letbeli változásra is szükség len­ne, hiszen a „biztos munkahely”, a „nyugdíjas állás” fogalmai he­lyébe az állandó változás lép. Ez a gyengébb nem tagjaitól is na­gyobb aktivitást, új készségek ki­alakulását, megszerzését követeli meg. A tudatformáláson belül sze­retnék például arra felhívni a fi­gyelmet, hogy a tankönyvekben a férfi az, aki kereső tevékenységet végez, a nőé a háztartás. A nők­kel szemben manapság összetett a szerepelvárás, munkavállalá­suk, arányuk bizonyos férfiasnak tartott pályákon lassan növekvő. Megyénkben a nők életkori ösz- szetétele azt mutatja, hogy a hat­van éven felüliek között jelen­tősen magasabb a nők száma — ők valószínűleg özvegyek. Sok közöttük a vidéken élő, akinek ráadásul igen alacsony a nyugdí­ja. Mind több olyan család van, ahol a nő, az anya a családfenn­tartó... Az érdekérvényesítés módja le­hetne a nők közéleti képviselete, de ezzel se nagyon lehet dicseked­ni: megyénkben kevés az ország- gyűlési képviselőnő és alig került ki közülük polgármester. Csak a képviselő-testületek döntéshozói között fordulnak elő viszonylag gyakrabban. Bruttó átlagkeresetek 1997-ben férfi _______________nő mg. szellemi 76.423_________________42.789 feldolgozóipar, szellemi 118.771 59.430 ipar 117.163 59f3ÖT (KSH) Kevesebb a látogató Nyíregyháza (KSH-Kissné Maj- tényi Mónika) — 1998-ban a me­gye területén hét múzeum, tíz múzeumi bemutatóhely és ki­lenc muzeális gyűjteménnyel rendelkező intézmény várta a lá­togatókat, melyekben 91 kiállí­tást lehetett megtekinteni. A ki­állítások nagyobb része 58 száza­léka állandó, a többi időszaki jel­legű volt. Az előző évhez képest 16-tal kevesebb kiállítást nyitottak meg, és 6 ezer fővel (közel 3 szá­zalékkal) csökkent a látogatók száma is. Egy kiállítást átlago­san 2374-en kerestek fel, mely jelentősen elmarad az 1990. évi 3714-es értéktől. A legtöbb érdek­lődőt a megyeszékhelyen találha­tó Jósa András Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu, a mátészal­kai Szatmári Múzeum és a vásá­rosnaményi Beregi Múzeum vonzotta. Tizenkét múzeumi lé­tesítmény 1347 tárlatvezetést biz­tosított az év folyamán, 18 száza­lékkal kevesebbet, mint az előző időszakban. Negyven tudomá­nyos és ismeretterjesztő kiad­vány és 93 kutatók által szer­kesztett publikáció látott napvi­lágot, legnagyobb számban a me­gyeszékhelybeli, nyírbátori, ti- szavasvári és vajai múzeumok ’gondozásában. Vendégakták a fővárosból Nyíregyháza (O. E.) — A me­gyei földhivatalok év végéig valószínűleg nem fognak meg­birkózni azzal a sok ezer fővá­rosi ügyirattal, amelyet az ag­rártárca döntése nyomán kell feldolgozniuk. A nyíregyházi földhivatalnak a normál ügy­menet mellett közel 40 ezer fő­városi aktát kell lezárnia év végéig. Ebből csaknem 20 ezer­rel végeztek már, de annak ke­vés a valószínűsége, hogy ha­táridőre valamennyivel elké­szülnének. A megyei statiszti­kák sokkal jobbak, szerencsé­re a pluszmunka nem okozott fennakadást. A körzeti hivata­lokhoz augusztus 31-ig több mint 122 ezer bejelentés érke­zett, amelyeknek mindössze egytizede maradt lezáratlanul. A szaktárca elkülönített pénzéből a dologi kiadásokat sikerült ugyan fedezni, de kü­lön munkaerőt nem tudtak al­kalmazni a vendégakták miatt, viszont a hivatal munkatársai­nak erőfeszítését minden le­zárt ügyért 600 forinttal hono­rálták. Oroszvári István, a me­gyei földhivatal igazgatóhe­lyettese szerint az áldatlan helyzet megoldása az lenne, ha a minisztérium kitolná az ere­deti határidőt. Kérdezett és fényképezett: Lefler György Nagyon szeretem az almát, különösen a jonatán ízét-zamatát ked­velem, no és a mosolygó pirosságát. Ilyenkor, szü­reti idényben többet, na­ponta legalább hármat- négyet elfogyasztok ma­gam is. Az egyéves kisfi­únknak, Márknak rend­szeresen lereszeltem, mostanában már kisebb darabokban is meg tudja enni. Mint kozmetikus, csak ajánlani tudom az almát, pakolásként is jó­tékony hatású. N agyon szeretem ezt a gyümölcsöt, rengeteg benne a vitamin. A mun­kahelyemre is szoktam vinni belőle. A kótaji la­kásunk kertjében ugyan nincs almafa, de köny- nyen és olcsón hozzájut­hatunk a közeli terme­lőktől, sőt olykor aján­dékba kapunk egy-egy lá­dával. Ha valamikor sa­ját otthonom lesz, talán ültetek bele pár almafát, de csak a saját szükség­letre. A piaca most nem a legjobb. A gyümölcsök közül a legjobban a banánt, az almát és a körtét sze­retem. A piros színű al­ma a kedvencem. Otthon is van az asztalon, az anyukám a zöldségesből szokta vásárolni. Egy ovistársam anyukája az óvodánkba is hozott al­mát a gyerekeknek, min­det megettük. Verset is tanultunk az almáról: „Alma, alma, piros alma odafenn a fán, ha elér­ném, nem kímélném, le­szakítanám.” Az egyik, ha nem a legkedvencebb gyü­mölcsöm. Örülök, hogy az alma hazájában, a sza­bolcsi megyeszékhelyen olyan komoly fórumot szánnak neki, mint a pénteken kezdődő Alma­napok. Erre szükség van, mert manapság minden termékre elkel a reklám. Újfehértón nekem is van ültetvényem, most for­dult termőre, de csupán két ládával tudtam meg­menteni a családnak, merthogy a többit ellop­ták a fáról. Most olvastam egy cikket az almáról, amelyben arról írnak, hogy a fogyasztása mennyire fontos az em­beri szervezet, az egész­séges táplálkozás szem­pontjából. Én kimondot­tan szeretem, naponta négy-öt almát eszem, ál­talában a tízóraim is az. Elharapdálom uzsonná­ra, tanulás, tévézés köz­ben is. A kedvencem a zöld alma. A hét végi Al­manapok rendezvényére magam is kíváncsi va­gyok. Spotilláné Ragány Ildikó kozmetikus Bláz László esztergályos Kerekes Eszter nagycsoportos, Bóbita óvoda Seregi János biztosítási üzletkötő Fecske Anikó tanuló, Kossuth Gimnázium ^MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERETI AZ ALMÁT?

Next

/
Thumbnails
Contents