Kelet-Magyarország, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-17 / 217. szám

1999. szeptember 17., péntek Kelet«» Hm*, többet 9. oldal □ Zöld autók. A Ford, a DaimlerChrysler és más társaságok szövetséget hoztak létre a hidrogénnel működtetett üzemanyagcellák kaliforniai tesztelésére. A tervek szerint Kali­forniában a forgalomba kerülő autók tíz szá­zalékának nem szabad semmiféle káros anyagot kibocsátania. □ Napenergia. Egy British Petrol töltőál­lomás Berlinben a szokásos áramellátás mel­lett napenergiát is hasznosít. A benzinkút vi­lágításához 140 szolár modult „dolgoztat­nak". melynek összkapacitása 1 2 kW. □ Madárgyíirűzés Október 1. és 3. között Tiszalökön az arborétumban madarakat gyűrűznek. Érdeklődőket még vár az E- misszió Egyesület. Tűz és korom A tűzoltáskor nem­csak a füst és korom szennyezi a levegőt, hanem az oltóanyag is Veszélyesek Nyíregyháza (KM) — Otthonunkban, mindannyiunk háztartásában előfordul­nak olyan veszélyes anyagok, amelyeket mindenki egy kicsit nagyobb odafigyelés­sel kezel. Ilyenek többek között a hypo, az akkumulátor, a festékek, az oldószerek, az elemek. Ezek az anyagok és göngyölegeik miután elhasználódtak, jobb megoldás nem lévén a szeméttárolóba kerülnek. Környezetünkre elsősorban a már hulla­dékká vált anyagok veszélyesek, hiszen ezek kerülnek ki ellenőrzésünk alól. Alko­tóik töményen, koncentráltan tartalmaz­zák az élővilágra, az emberre, a környeze­ti elemekre vonatkozó mérgező, fertőző ha­tást. Az általános gyakorlat szerint a többi hulladékkal együtt kerülnek ki a hulladék- telepekre -— tudtuk meg Lukács Attilától, az E-misszió Egyesület munkatársától. Az elhasznált sütőolaj, zsiradék kezelé­se, tárolása sokáig megoldatlan volt. Ma már lehetőség van a szűrés és ártalmatla­nítás utáni ipari felhasználásra. A gyógy­szermaradékokat elvileg a gyógyszertárak­nak lenne kötelességük visszavenni és megfelelő módon továbbítani. A gyakorlat­ban viszont ez nem működik. Csak a való­ban szükséges gyógyszereket tartsuk ott­honunkban. Többféle minőségű és tartalmú száraze­lem van forgalomban Magyarországon. A bennük levő nehézfémek különösen veszé­lyesek a környezetre. Ma már könnyedén hozzáférhetőek az újratölthető akkumulá­tor-elemek, amelyek élettartama sokszoro­sa a klasszikus elemeknek. A fénycső, láz­mérő, hőmérő higanyt tartalmaz, ami az egyik legveszélyesebb nehézfém. Ha lehet hosszú élettartalmúakat kell választani, így legalább ritkábban keletkezik. A ház­tartási vegyszerek csomagolása is veszé­lyes hulladék, általában a szennyvízzel együtt kerülnek ki a lakásokból, így a ke­zelésük a szennyvíztelepekre hárul. A benzinkutaknál általában le lehet ad­ni a kiürült csomagolóanyagokat, míg a gépkocsik javíttatásánál előnyben lehet ré­szesíteni a szervizeket, amelyeknek a ve­szélyes hulladék minden grammjával el kell számolni! Az akkumulátorok újra­hasznosítása ma már technikailag megold­ható. Súlyos környezetkárosítást okoz, ha illegálisan, ellenőrizetlenül kerül ki a kör­nyezetbe! A növényvédő, rovarirtó, gom­baölő, gyomirtó szerek használata panel­házas övezetben teljesen felesleges. Az oldalt összeállította: Horányi Zsuzsa és Györke László. Fényképezte: Martyn Péter és a szerzők. A tápláléklánc is kilyukadhat Az ózonréteg védelmének világnapján kiderült, hazánkban javultak az eredmények Nyíregyháza (KM) — Mi, átlag­emberek azóta beszélünk igazán az ózonról, mióta felfedezték az „ózonlyukat”. Az ózon vegyjele 03, természetes módon a levegő oxigénjéből keletkezik a napfény energiájának hatására. Legna­gyobb mennyiségben a sztratosz­féra 12-35 km magasságában for­dul elő, ahol védőernyőként kiszűri a Nap ultraibolya-sugár­zásának nagy részét. Ezért is ne­vezik ózonpajzsnak. A legutóbbi évtizedet tekintve az idén a legkedvezőbb az ózon­réteg vastagsága Magyarország légkörében — tudtuk meg Nagy Zoltántól, az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat Pestlőrinci Ob­szervatóriumának osztályvezető­jétől. Az ózonréteg elvékonyodása miatt szeptember 16-át az ózon­réteg védelmének világnapjává nyilvánították, hogy felhívja a fi­gyelmet az ózonréteg megóvásá­nak fontosságára itthon és kül­földön egyaránt. A 60-as évek óta a védőréteg vastagsága a fokozódó ipari tevé­kenység hatására csökkenő ten­denciát mutat az egész vüágon. A 90-es évek elejétől az elvéko- nyodás drasztikussá vált, néhol A nap káros sugaraitól nem véd meg az ózonpajzs, így egyre ve­szélyesebb a napozás Martyn Péter felvétele ózoncsökkenésért, a régebbi tí­pusú hűtő- és klímaberendezé­sekhez világszerte ezeket hasz­nálták. A nemzetközi egyezmé­nyek nyomán a kereskedelmi forgalomban ma megvásárolható hűtők nem használnak fel fre- ont. A szennyezésért leginkább felelős hűtőipar ártalmatlanító berendezéseket állított üzembe, más gyárak technológiaváltással küszöbölték ki a légszennyezést. A régebbi tűzoltókészülékek­nél használt halonok brómja is veszélyes az ózonrétegre, így az aktuális feladatok között szere­pel azoknak a tűzoltókészülékek- nek a korszerűsítése, amelyek az ózonrétegre veszélyes gázokat tartalmaznak. Ennek a problé­mának a megoldására a minisz­térium most dolgozza ki a straté­giát. Miért ennyire fontos az ózon? A globális ózonpusztítás hatásá­ra a Föld felszínén megnő a ká­ros UV-B sugárzás és ezzel együtt a leégés, a bőrrák veszé­lye. Fokozott veszélynek van ki­téve a szem, és jelentősen csök­kenhet a szervezet ellenállóké­pessége is. Az ózonréteg elvéko­nyodása nemcsak közvetlenül az emberekre hat károsan, hanem a növényekre és az állatokra is. A déli féltekén már előfordult, hogy megvakultak a magaslaton legelésző állatok. A gazdaságra is károsan hat, hiszen a számos kultúrnövénynél — elsősorban a gabonaféléknél — jelentős ter­méscsökkenéssel kell számolni, ami beláthatatlan zavart okoz­hat a táplálékláncban. A zajba bele lehet betegedni Nyíregyháza (KM) — Közepes közúti forgalomban a zaj­szint 65 és 80 decibel (dB), 130-140 dB fölötti hangerő egyszeri behatása is már hal- lássérülést okozhat. A zaj idegrendszerre gyakorolt hatása akár szervi elváltozáso­kat is okozhat, magyarán: ártal­mas az egészségre. Ezt már Szőke Sándor, a Felső-Tisza-vidé- ki Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatója mondja, s hozzáte­szi: — Problémát jelent a jogsza­bályok — melyek amúgy is elég régiek — keveredése, hiszen az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak a szolgáltatások, mint például a diszkók. A felügyelő­ségünkre a termelő tevékenysé­get végző létesítmények tartoz­nak. Kulcsfontosságú a határér­ték megállapítása, ami függ a lé­tesítmény közvetlen környezeté­től. Ennek, természetesen, lakó­körzetekben van igen fontos sze­repe. A termelő létesítmények zaj­szintmérése, illetve szükség ese­Nyíregyházán a közlekedés a legzajosabb tén szankciók (bírság, a techno­lógiai előírások betartatása stb.) alkalmazása pontosan meghatá­rozott szabályok szerint törté­nik. (Az más kérdés, hogy meny­nyire hatékony a bírságolás.) Sokkal több gondot okoz a közle­kedés. Nyíregyházán egy átlagos hétköznapon például a zajkibo­csátási határértéket jóval túllépi a közlekedés a belvárosban, a Bocskai utcán, a körúton, az átvezető szakaszokon. Ezzel szemben a felügyelőség eszközei önmagukban nem vezethetnek eredményre. Olyan városrende­zéssel, szervezéssel lehet változ­tatni a kialakult helyzeten, amely figyelembe veszi ezt a problémát is. — A zaj elleni védekezés — mondja Szőke Sándor igen ko­moly probléma, hisz olykor meg­foghatatlan, sok a szubjektív ele­me annak ellenére, hogy ponto­san mérhető. Ha a megyeszékhelyen a köz­lekedés, egy-egy ipari létesít­mény, faluhelyen a dohány- és terményszárítók, a fűrésztelepek túl zajosak. És akkor még nem beszéltünk az alkalmi zajokról: a diszkókról, lakodalmasokról és egyéb lármás rendezvényekről, melyek már nem a felügyelőség, hanem az önkormányzatok ha­táskörébe tartoznak. Légszennyezés Nyíregyháza (KM) — Dr. Kovács Andrásáétól, a Felső- Tisza-vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség osztály- vezetőjétől megtudtuk, hogy megyeszerte a gazdálkodó szervezeteknek mintegy há­romezer légszennyező forrá­sa szerepel a nyilvántartá­sukban. Ez nem sok, a me­gye iparosítása ugyanis az országos átlag alatt van. Az ipari szennyezés még Nyír­egyházán is csak mérsékelt, s ez mondható el Kisvárdá- ról és Záhonyról is. A megyében, s főleg Nyír­egyházán a legnagyobb lég- szennyező ma a közlekedés. Elsősorban azokon a vonala­kon, ahol a régebbi gyártmá­nyú, rossz műszaki állapot­ban lévő keleti kamionok közlekednek. A megyében a legszennyezettebb a levegő Nyíregyházán, ezen belül is a Tokaji úti piac környékén. A földgáz térhódításával csökkent a kén-dioxid kibo­csátása. A média nem nagyon foglalkozik mostaná­ban a környezetvédelem­mel. Több felvüágosító előadásra lenne szükség, hogy tisztában legyenek az emberek a veszélyek­kel, és tudják mit kell tenniük. Magyarorszá­gon elég aktívak a környezetvédők. Nekem is fontos a kör­nyezetem védelme, kerü­löm a szennyező­anyagokat, nem dohány­zóm és csak hétvégeken járok autóval. A környezetszennyezés hatásait észlelem, egyik percről a másikra allergiás lettem. A mun­kám miatt is fontos szá­momra a környezetvéde­lem, az illegális szemétle­rakókat szoktam figyel­meztetni. Amit egy ember megtehet a környezete vé­delméért azt megteszem, de nagyobb közösségek, lakótelepek hatékonyab­ban léphetnének fel. Saj­nos egyre kevesebb az is­kolákban is a szemét- gyűjtés, az erdőtakarítás. K örnyezetvédelem. Mi­kor fog megvalósul­ni? Kevés ember érzi szívügyének. Kertes ház­ban lakom és reggelente azzal kezdem a napot, hogy összeszedem a má­sok által eldobott papír­zsebkendőket, cigarettás­dobozokat. A kutyasétál­tatók is fel tudnak hábo­rítani, hiszem a kutyapi­szok eltakarítása a gazdi feladata lenne. Reg­gelente a gyermekem be­lelép a kutyakakiba, így inkább én seprem fel. V igyázok a környeze­tem tisztaságára, csak a kijelölt helyeken dobom el a szemetet, környezetvédelmi szem­pontból megfelelő dezo­dorokat használok. Mindemellett úgy érzem, a „kisember” nem tehet nagy dolgokat a környe­zetvédelemért, a nagy cé­geknek, vállalatoknak kellene hatékonyabban védekezniük és nem a természetbe engedniük a szennyezőanyagokat. Kérdezett és fényképezett: Horányi Zsuzsa N ekem fontos a kör­nyezetvédelem, de úgy érzem hazánkban az emberek hozzáállásán, szemléletén kellene vál­toztatni. A többség a sa­ját problémájával foglal­kozik, és nem jut ideje a környezetvédelemre. A szemetet legórják más háza mellé, nem ritka az illegális szemétlerakás. Az autósok kifricskázzák az ablakon a cigaretta- csikket. Előbb ezeket az apróságnak tűnő dolgo­kat kellene megszüntetni. ÚJVÁRY JÓZSEF (25 ÉVES) MODELL Racskóne Tallai Judit (25 ÉVES) PÉK Végh Zsolt (25 éves) díjbeszedő Gincsai Zoltánné (29 éves) előadó ZóMBORSZKY ZSOLT (31 éves) szerkezetlakatos ózonlyukak is keletkeztek. A probléma megoldására 1987-ben született nemzetközi megállapo­dás Montrealban. Ehhez Ma­gyarország két évvel később csatlakozott, vállalva az ózonré­teg bontásáért felelős gázok ki­bocsátásának visszaszorítását. A szakemberek leginkább a freonszármazékokat vádolják az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents