Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28 / 200. szám

1999. augusztus 28., szombat 3. oldal Angyal Sándor_____________________________________ Szokjuk meg a magányt! — mondta egy­koron főnökünk, miközben bejelentette, kezdődik az új gazdasági mechanizmus. A piacgazdaság magvait hintették akkor még el, elég sok év kellett ahhoz, hogy a csíra szárba szökjön és az első termések megje­lenjenek. A fenti célzás arra irányult, hogy a kapitalizmussal együtt jár a kapcsolatok széthullása; az úgynevezett pártállami majá­lisok, szolidaritás elhalása. Egyesek úgy fo­galmaztak: aki bírja, marja, az erős még erősebb lesz, a gyengét meg eltapossák. Sajnos, az azóta eltelt esztendők visszaiga­zolták a fenti állítások némelyikét. Sőt, több a vesztes, mint a nyertes, különösképpen érezhető ez itt a szűkebb régiónkban, ahol fehér holló az új munkahely, annál több a megszűnt cég, a becsődölt vállalat, amely lehúzta a rolót. Aztán az utóbbi időben mintha megdőlni látszana a tétel, mármint az: a piacgazda­ság csakis az egyéni teljesítményt díjazza. Kiderült ugyanis, hogy a változó igények, a növekvő elvárások nem valósíthatók meg csak egy-két kiugró teljesítménnyel a cégek­nél, hanem egyre inkább csapatmunkára van szükség. Ez közelebbről azt jelenti: van­nak ugyan különbségek a képességekben, de csakis az egy irányba történő húzás, a cégen belüli lojalitás és szolidaritás hozhatja meg azt az eredményt, amely hosszú távon fundamentuma lehet a megmaradásnak. Ehhez aztán új fajta szokásként társul egyre több munkahelyen ilyenkor nyárvégén (is) az új tartalmú kapcsolatteremtés a dolgo­zók és vezetők között. Szaporodnak a közös rendezvények, amikor együtt töltenek né­hány órát a kft vagy a nagyobb üzem, a gyár dolgozói. Nem afféle kirakat-szolidaritás ez s nem feltétlenül az eszem-iszom a fő cél, hanem az, hogy a fárasztó, de becsületesen elvég­zett munkát követően megismerjék egy­mást más oldalról is. Ilyenkor derül ki, hogy például a karbantartónak milyen jó a hu­mora, hogy a vezér is csak olyan húsvér ember, mint a többi. Valahogy leomlanak a hétköznapokon valósan vagy csak feltétele­zetten magasodó falak csoportok és embe­rek között. Egy-egy ilyen kellemes élmény még jobb csapattá formálhatja a különböző területeken dolgozók közösségét. Tffiik □ Hálaadás A Nagykállóhoz tartozó Lu­dastón augusztus 29-én, vasárnap 16 órakor szokásos hálaadó, tábori szentmise lesz — kenyér és gyümölcs, valamint gépjárművek megáldásával — a római katolikus egyház szervezésében. □ Mélyhegedű, zongora A Fiatal Tehet­ségekért Alapítvány koncertjén Szűcs Máté (Brüsszel) és Tóth Erika (Szeged) Onslow-, Brahms- és Weiner-szonátákat ad elő augusz­tus 30-án 17 órától a Nyíregyházi Zeneisko­la (Kürt utca 5.) hangversenytermében. □ Tájékoztató A Magyar Hadigondozot­tak Országos Nemzeti Szervezete szeptem­ber I -jén (szerdán) 9 órától (Nyíregyházán, a Luther u. 3. szám alatt) megbeszélést, tájé­koztatást tart az Alkotmánybírósághoz be­nyújtott hadigondozottak kárpótlásáról. Műanyag flakonok betétdíjjal Környezetvédelem és csatlakozás • A holland példa nem a bírságolást követi A virágos, tiszta környezet mindig nyugtatólag hat Martyn Péter felvétele Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az Euró­pai Unió Impel hálózata a környezetvédelmi jogszabá­lyok alkalmazásáért és érvé­nyesítéséért dolgozik. Az Eu­rópai Unió tagországai, illet­ve a társult tagok féléven­ként plenáris üléseket tarta­nak, ahol az aktuális mun­kákról, feladatokról tárgyal­nak, értékelik a helyzetet. Az illetékesek döntése értelmé­ben a közelmúltban minden or­szág pályázhatott a környezetvé­delmi felügyelői képzésre. Teljes mértékben Magyarország a közelmúltban pályázott és nyert is, a tovább­képzés helyszínéül Nyíregyhá­zát, a szervezésre pedig a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Környzetvédelmi Felügyelőséget jelölte ki. — Megyei felügyelőségünk vállalta a szervezést, megelőle­gezte a költségeket, melyeket az EU utólag teljes mértékben fi­nanszíroz, s lebonyolította teljes rendezvénysorozatot is — mond­ta Szőke Sándor, a felügyelőség igazgatója. — Programjainkban lényeges szerepe van a környe­zetvédelmi jogszabályok betartá­sának, hiszen köztudott, nem elég a jogszabályokat megalkot­ni, de be is kell azokat tartani, tartatni, érvényt szerezni nekik. Ha ez nem sikerül, nyugaton a kudarcba nem nyugszanak bele. Legelőször azt firtatják, hogyan lehet a sikertelenségen változtat­ni, mi a törvényben a hiba, ami miatt nem tudnak érvényt sze­rezni neki. Megelőzés Nálunk még igen sok a teendő e téren. A jogszabályok között még sok a rendszerváltoztatás előtti, miközben mind több a rendszer- változás utáni is. E kettő, vala­mint a gondolkodásmód kevere­déséből bizony gyakran követke­zik, hogy hiába vannak az előírások és jogszabályok, nincs aki betartsa, betartassa azokat. □ Bizonyára kutatták az oko­kat is. — Természetesen. A rendszer- változás előtti jogszabályok ^túl­szabályozottak, elsősorban a büntetésre épülnek. Betartásuk nehézkes, hiszen sokszor arány­talanul magasak a kiszabható bírságok is. Az uniós országok­ban más szemlélet uralkodik. Főleg a gazdasági jellegű szabá­lyozás a jellemző. Termékdíj, ökoadó, környezetterhelési díjak tartoznak a legfontosabb szabá­lyozók közé, alkalmazásuk a megelőzést szolgálja, és sokkal eredményesebb, mint az utóla­gos büntetés, bírságolás lehet. Nyugaton megállapodásban rög­zítik, hogy az üdítőitalos mű­anyag flakonok csakis betétdíj­jal, az újrahasznosítás lehetősé­gét meghagyva forgalmazhatók, így a környezetszennyezés mér­téke kisebb lehet. Az Európai Unió országaiban tehát nem a szankciók alkalmazására, hanem a hibák, a környezetszenynyezés megelőzésére fordítják a figyel­met. Tény ugyanakkor, hogy a környezetvédelmi szakemberek tanácsokat is adnak a megelőzés­re, s ezeket a tanácsokat ott illik adni, illik is elfogadni. üMit nyújthatott, milyen segít­séget adhatott ezekután a nyír­egyházi konferencia? — A Hollandiából érkezett előadók a párbeszéd szerepét hangsúlyozták. Elsősorban az uniós csatlakozással kapcsolatos teendőket beszéltük meg, külö­nös tekintettel arra, hogy ha­zánknak a csatlakozással kap­csolatos teendői között legna­gyobb számban a környezetvéde­lemmel kapcsolatosak vannak, mivel a csatlakozás előkészítésé­vel foglalkozó bizottság ezen a területen találta a legtöbb hiá­nyosságot. Kiemelt hangsúly — A hazai szakemberek megis­merkedhettek a holland módsze­rekkel, az ottani környezetvéde­lem szervezeti felépítésével, az érintett hivatalok, hatóságok kö­zötti együttműködéssel. Kiemelt hangsúlyt kapott a párbeszéd, mint a siker egyik kulcsfontos­ságú tényezője is. Azt mondha­tom, a nyíregyházi tanácskozás­nak a hazai környezetvédelem vette a legnagyobb hasznát. iMMdZi ........................... Krúdy Gyula: A piac illata .A.zért is szeretek a piaco­kon járni, mert azok körülbe­lül minden hónapban változ­tatják a maguk jellemző sza­gait. A nagy természet ilyen­formán beköszönt a kőházak közé és birtokába veszi a tere­ket. A kertek lelke eljön vizit­be a városokban senyvedő fákhoz. Az emberek pedig új­ra elgyerekesednek, amikor a barackok, dinnyék, szőlők rá­juk nevetnek; nincsen olyan mérges ember, aki komolyan haragudni tudna egy fürt szőlőre. Amíg télidőben a kol­bászok, hurkák és sódarok olyan nagy tömegben lepik el a piacokat, hogy az ő szaguk mellett a halaknak, káposz­táknak, téli almáknak alig van valami beleszólásuk a dolgokba, most nyáridőben a gyümölcsárus kofák nyomják el a húsvágókat és a halászo­kat. Nem lehet kitérni az ő dinnyetornyaik, őszibarack­kupoláik, szilvás kosaraik elől, még ha akarna is az em­ber. Ezek a gyümölcsök meg­töltik illatukkal az egész vá­rost, elringatnak a hétközna­pi élet rossz szagaitól, bűzei­től. Valami új világba csalo­gatnak, ahol az életnek más ízei vannak. — De nem soká­ig grasszál már a dinnye, előrenyomakodik hóhéra, Lő­rinc, aztán a piacnak ismét újabb illatai lesznek. Megjön csengővel, vidámsággal a sző­lő, hogy a gyermekek kerekre nyitják a szemüket, a nők fel- sikkantanak a boldogságtól, a beteg emberek felragyognak, hisz itt van az ideje az ő min­denkori szőlőkúrájuknak. Most aztán teljes illatárban áll a piac, nem tudja azt a du­nai szél sem elhajtani. Ez a legszebb, legdicsőbb korszaka a piacnak, mint egy szép­asszonynak a hervadás előtt lévő éve. Magyarország, 1924. augusz­tus 30. A búcsúk ideje A búcsúk is elkövetkeztek, mert van elég vezekelniva- lónk ebben az esztendőben is, legalábbis annyi, mint tavaly volt. Ez a nyár végi, kora őszi időszak lendíti meg a városi és falusi templomokban az ed­dig mozdulatlanul álló lobo­gókat. Ilyenkor kezdi szájí­zünk azt érezni, hogy csak Mária-Besnyőn vagy a Sza­bolcs megyei Mária-Pócson árulják a legjobb lacipecse- nyét és kalácsot. Míg lelkünk úgy várja a megtisztálkodást, mint valami égő seb. Tündéri, varázslatos szépségükben kezdenek mutatkozni a temp­lomok belsejei, ahol valaha valamikor vallomást tettünk bűneinkről, ahol feloldozást nyertünk nyugtalanságaink, álmatlanságaink felől. Ahol kibékültünk Istenünkkel és önmagunkkal: ahol ismét megéreztük a víznek édessé­gét, a kenyérnek áldott jósá­gát, az életnek az üdvösséges­ségét, a reménynek a tarkasá­gát, a szép holnapnak az ígé­retét; ahol ismét megtudtuk, hogy dal van a torkunkban, pedig már régen nem énekel­tünk; ahol csodákat látunk a hívő emberek környékén... Búcsúra megyünk ismét, gya­logszerrel, hajadonfővel, po­ros országúton, másodszor vi­rágzó ákácfák alatt. Már inte­getnek a boldog tornyok, amelyek tisztára fürödtek az eső után az őszi napsugárban. Már köszöngetnek a pecse­nyesütők fanyar füstjei, a mé- zeskalácsosok aranyos színei, már megkönnyebbülve érez­zük magunkat, pedig csak most indultunk el a messzi útra! Mily könnyed lesz majd léptünk, ha visszatérünk! Magyarország, 1924. augusz­tus 31. , Elmaradt áramszámlák Nyíregyháza (KM) — A megszo­kottnál valamivel nagyobb a for­galom a napokban a Titász Rt. ügyfélszolgálatánál, sokan áll­nak sorban azért, hogy csekkjei­ket befizessék. Igyekezetük előzményéhez tartozik, hogy a villamos energiát szolgáltató tár­saság a számítógépes nyilvántar­tó rendszerén a közelmúltban ellenőrizte a számlázás rendjét. Több fogyasztónál díjhátralékot fedeztek fel, amelyről levélben értesítették az érintetteket. Eb­ben arra is felhívták a figyelmet: három hónapnál hosszabb idejű tartozás esetén a törvény lehető­séget nyújt arra, hogy az adóso­kat kikapcsolják a szolgáltatás­ból. Az áram esetleges nélkülözé­se minden bizonnyal sok embert gondolkodóba ejtett, mert három hónapnál jóval hosszabb idejű elmaradások is terítékre kerül­nek — tudtuk meg a Titász Rt. nyíregyházi üzemvezetőségén. Sor a Titász-pénztárnál Elek Emil felvétele Testvérvárosuk: Arpástó Újfehértó (KM - Gy. L.) — Bár már tíz éve tartják a kapcsolatot az újfehértóiak a romániai Árpástóval, hivatalossá a test­vérkapcsolat csak most vált, mi­után a megállapodást elfogadta a testület. A kulturális, oktatási, társa­dalmi, sport, környezetvédelmi és turisztikai együttműködésről szóló megállapodásban különös figyelmet szentelnek a két tele­pülésen működő családi vállal­kozásoknak, a közepes cégek kö­zötti együttműködésnek. Kölcsö­nösen részt vesznek a kiállításo­kon, vásárokon, ahol egyezséget köthetnek. Tapasztalatcserével segítik a szervezést a helyi közigazgatás terén, kölcsönösen tájékoztatják egymást a települések társadal­mi, kulturális és szellemi életé­ről. Kikapcsolódik a csapat Félős kapus Ferter János rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents