Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-27 / 199. szám

1998. augusztus 27., péntek 7. oldal HÍREK □ Vegyes A korábbi kirovó elosztó módszer helyett 1998. január 1 -e óta úgynevezett ve­gyes nyugdíjrendszer létezik hazánkban. Lé­nyege, hogy az állami mellett a magánnyug­díjra is megnyílt a lehetőség. □ Nem változott Nem változott, életben van a rendelet, mely szerint az öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betölti 62. életé­vét, és legalább húsz év szolgálati időt szer­zett. □ Kevesebb A magán-nyugdíjpénztári ta­gok kisebb tb-nyugdíjat kapnak, mint azok, akik nem léptek át a vegyes rendszerbe. A 2012. december 31-e után nyugdíjba menő tisztán tb-nyugdíjasok bruttó átlagkeresetét a szolgálati időnek elismert évenként 1,65-tel szorozzák be, ezzel szemben a pénztártagok a tb-től csak 1,22-es szorzóval kiszámítva kapják ellátásukat. Nem érvényes A korosztály, mely­re az új lehetőség már nem vonatkozik. A korhatár ugyanis meghatározott Szabadon választ, vagy kötelező A frissdiplomások, a pályakezdők nem gondolkodhatnak, hiszen szá­mukra kötelező a belépés, mivel en­nek a korosztálynak a törvény írja elő a választást. A jogszabály ugyanis kimondja: azoknak, akik 1998. június 30. előtt nem töltötték be a 42. életévüket, s nem dolgoztak, illetve nem volt olyan jövedelmük, ami után tb-já- rulékot vontak le, a törvény szerint kötelező belépni valamelyik pénztárba. A nem pályakezdők számára viszont augusz­tus 31. az utolsó időpont, addig kell elhatá­rozniuk, maradnak-e az állami nyugdíj- rendszerben, vagy magán-nyugdíjpénztári tagok lesznek. Döntésükben fontos szem­pont az életkor, a szakértők — számításaik alapján — 38 év alatt kifejezetten javasol­ják az átlépést, a 44 év felettieknek viszont már nem, mivel számlájukon nem tudná­nak annyi pénzt összegyűjteni, amennyit nyugdíjba vonuláskor a tb-től kapnának. Ennek magyarázata az, hogy a tb-ről szóló törvény szerint nem lehet többet levonni tb-járulék címén, mint az átlagbér kétsze­resének — jelenleg éves szinte mintegy 1,8 millió forintnak — a 6 százaléka. A tör­vény szerint nyugdíjazása után csak an­nak folyósíthat a magán-nyugdíjpénztár havonta nyugdíjjárulékot, aki azt megelő­zően legalább 180 hónapig, minimum 15 évig fizetett tagdíjat a pénztárba. A kapu nyitva áll a a 47 évesnél idősebb magas jövedelműek előtt is, hiszen ők is csatlakozhatnak a pénztárhoz, amennyi­ben egy összegben szeretnék felvenni a számlájukon összegyűlt járulékot. Szá­mukra még az is előnyös lehet, ha a pénz­tárba utalt — jelenleg 6 százalékos — járu­léknál további 4 százalékkal többet fizet­nek havonta, ekkor ugyanis e többletbefi­zetésnek már nem csupán az egynegyede, hanem a fele az adókedvezmény. A határidő itt valamivel tágabb, hiszen gondolkodni 2000. december 31-ig lehet, mivel eddig az időpontig még visszatér­hetnek az állami ellátásba. Lényeges szempont, mennyi pénz kerül a pénztártag egyéni számlájára. Az összeg egyénenként változhat, válto­zatlanul érvényes azonban az, hogy a ma­gán-nyugdíjpénztárak létrejötte új fejezetet nyitott az öregkorukra is gondolok életé­ben. Az oldalt írta és összeállította: Kovács Éva. Fényképezte: Balázs Attila és Martyn Péter Hat százalék, amiből lehet tíz is Változó nagyságú adókedvezmény • A jövő évtől természetbeni juttatásnak minősül A számítások szerint a diplomások, nagyobb keresetűek jobban járnak, nyugodtabb öregkorra szá­míthatnak Nyíregyháza (KM) — A kor­mánydöntés értelmében né­hány kivételtől eltekintve csökkenő adókedvezmények­re számíthatnak jövőre azok, akik különböző kiegészítő pénztárakban helyezik el megtakarításaikat. A változások a munkáltatókat is érintik. A kötelező magán-nyug­díjpénztári befizetések kedvez­ménye nem változik, de a tagdíj­kiegészítést az adórendszer a ter­vek szerint jövőre már kevésbé honorálná, mint az idén. A különféle önkéntes kölcsö­nös biztosítópénztárakba való befizetést jelenleg attól függően illeti meg változó nagyságú adó- kedvezmény, hogy pontosan mi­lyen pénztárról is van szó. A sza­bályozás lényege, hogy a tag adó­ját csökkenti a saját befizetésé­nek, vagy a munkáltatója által adott hozzájárulásnak meghatá­rozott százaléka, de legfeljebb — többféle pénztártag esetén, együttesen — százezer forinttal. Kiegészítő nyugdíjpénztári tag­ság esetén az adót a tagdíj 50 szá­zalékával lehet csökkenteni je­lenleg, az egészség- és önsegélye­ző pénztárak esetében a kedvez­mény mértéke 25 százalék. A Pénzügyminisztérium azt terve­zi, hogy a mainál kevesebb szá­mú és mértékű kedvezmény le­gyen az adórendszerben, ezért javaslatuk az, hogy az ilyen típu­sú befizetésekre egységesen 30 százalékos kedvezmény vonat­kozzék. A hírek szerint a nyugdíjpénz­tárak esetében a kedvezmény 20 százalékponttal csökken, az egészség- és önsegélyező pénztá­rakba való befizetés viszont az eddiginél öt százalékponttal na­gyobb kedvezményt élvez majd. Az elképzelések között szere­pel egy olyan változtatás is, amely a magánszemélyek javára a munkáltatóktól származó tag­díjbefizetéseket érinti. Eddig az volt a helyzet, hogy ha a tagdíjat a munkáltató fizette be hozzájá­rulásként a munkavállaló javá­ra, akkor is a munkavállaló él­hetett az 50, illetve 25 százalékos adókedvezménnyel, de a mun­káltatói hozzájárulás beleszámí­tott a munkavállaló összevont adóalapjába. A változás lényege az, hogy a munkáltatói tagdíjbe­fizetés a jövő évtől természetbe­ni juttatásnak minősülne, amely után — az általános szabályok szerint — magának a munkálta­tónak kellene az adót befizetnie. A munkáltatói befizetés az azt megelőző hónapban érvényes minimálbér 115 százalékáig mentes az adó alól, az ezt megha­ladó rész után viszont 44 százalé­kot kell leróni. Szinte változat­lan lesz a kötelező egyéni nyug­díjjárulék adókedvezménye. Mint ismeretes, a nyolcszázalé­kos nyugdíjjáruléknak 25 száza­léka írható le az adóból azon a címen, hogy a munkavállaló fize­ti a nyugdíjjárulékot. A változás arra az esetre vonatkozik, ami­kor a nyugdíjjárulékból a kötele­ző magánpénztárba fizetett részt kiegészítik a bér tíz százalékára. A mai szabályok szerint az ösz- szesen nyolcszázalékos nyugdíj­járulékból hat százalékpont ah­hoz a magánpénztárhoz kerül, amelynek az illető tagja. Ez a hat százalék azonban a törvény szerint kiegészíthető tíz százalékra úgy, hogy a kiegészí­tés felével szintén csökkenteni lehet az adót. Működési Tagiét- Befektethető Éves engedély szám (fő) tagdíjak nettó ho- Penztar kelte (1998) (millió Ft-ban) zam (%) OTP Magán-nyugdíjpénztár L2Ö 272 238 49703 16772“ Nationale Nederlanden Országos Magánnyugdíjpénztár 11.19. 269 183 6080,0 18,88 ÁBAegon Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár I. 12. 264 413 5958,9 9,33 / Hungária Biztosító Rt. Önkéntes Magán-nyugdljpénztár 1.22. 130 662 2330,0 21,78 Winthertur Országos Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár III. 26. 126 800 nincs adat 16,07 Évgyűrűk Magán-nyugdíjpénztár II. 25. 63 887 756,8 18,39 MKB Első Országos Nyugdíjpénztár VI. 09. 26 029 nincs adat 27,30 K&H Bank Magán-nyugdíjpénztár . III. 16. 23 256 406,9 17,11 Budapest Magán-nyugdíjpénztár III. 24. 21 186 713,7 21,70 Aranykor ABN Amro Bank Országos Önkéntes és Magárvnyugdíjpénztár III. 11. 19 235 645,5 19,94 Kötelező A fiataloknak, pályakezdőknek az önkéntes nyugdíjbiztosítás hintájába (is) kötelező beülniük Biztonságos nyugdíjasévek Zatik László: „Közvetlen, személyes kapcsolatra törekszünk" Nyírbátor (KM) — Kicsinek számítanak a nagyok mel­lett, de mindent megtesznek azért, hogy ügyfeleik elége­dettek legyenek. A nyírbátori Zatik László az elsők között értette meg az idők szavát, s alakította meg 1995-ben a Kelet-magyarországi Önkéntes Nyugdíjpénztárat. Benne van­nak tehát az első százban, hiszen kilencvenkilencedikként kaptak e tevékenységre engedélyt. — Azért léptünk az elsők kö­zött, mert Nyírbátorban és kör­nyékén már akkor volt egy olyan munkáltatói, illetve vállal­kozói réteg, amely fantáziát lá­tott abban, hogy az akkor még teljesen új, ismeretlennek számí­tó lehetőséget kihasználja, hogy magának és alkalmazottainak nyugodt, biztonságos nyugdíjas­éveket garantáljon, s élvezze azt az ötvenszázalékos adókedvez­ményt, amelyre a belépéssel le­hetőséget teremtett. □ Azóta a belépés nemcsak ön­kéntes, kötelező. — Tapasztalatom az, hogy mi­óta a kötelező magán-nyugdíj­pénztárak létrejöttek, kicsit ösz- szezavarodtak az emberek, nem­igen értik, mi a különbség a kö­telező, illetve az önkéntes pénz­tárak között. □ Mi a lényeg? — A kötelező nyugdíjbiztosítá­si lehetőség a majdani nyugdí­jasnak, mostani aktív dolgozók­nak módot teremt arra, hogy rendelkezzenek valamikori nyugdíjukról oly módon, hogy a kötelező nyugdíjjárulékot meg­osztva fizetik az állami, illetve a magán-nyugdíjpénztárba. Az ügyfél számára ez semmilyen hátrányt nem jelent, hiszen az összeg állandó, csak felosztásá­nak aránya változik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a majdani öregségi nyugdíjnak csak a 75 százalékát kapja az államtól az illető, a további 25-öt a magán­nyugdíjpénztárnak kell fizetnie. Ez a magyarázata annak, hogy elsősorban a fiataloknak és a nagy keresetűeknek éri meg a belépés, hiszen nem mindegy, hogy a hat százalékot húsz, vagy százezer forint után fizetik be. Az önkéntes nyugdíjpénztárak­nál tetszőleges a havonta fize­tendő részlet, amihez ráadásul bármikor, bármilyen plusz­összeg is befizethető, miközben az ötvenszázalékos adókedvez­mény is igénybe vehető. Ezért is mondhatjuk azt, hogy az önkén­tes nyugdíjpénztári tagság hasz­nát leginkább a kis és közép- jövedelműek élvezhetik, ez szá­mukra a leggazdaságosabb for­ma. Mára kiderült, a kétfajta változat között hozamokban nincs olyan lényeges különbség. A számok mellett fontos az is, hogy mi igyekszünk ügyfeleink­kel egy személyesebb, közvetle­nebb kapcsolatot kialakítani, mi­nél több információval szolgál­ni. Tagból lesz a tulajdonos Aki bármely magán- nyugdijpénztárba je­lentkezik, az annak nemcsak tagjává, de tu­lajdonosává is válik. Ennek értelmében a pénz­tártag jogosult a pénztári tisztségviselők megválasz­tására, beleszólhat annak kiválasztásába, miközben maga is választható ilyen tisztségekre. Jogainak gya­korlása során a pénztártag részt vehet a pénztár straté­giai döntéseinek meghoza­talában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásá­ban. E jogait személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatja. A pénztártag kötelezettsége, hogy a magán-nyugdíjpénz­tárak egyikében fenntartsa jogi viszonyát, és eleget te­gyen az adatszolgáltatási kötelezettségnek is. A szabad pénztárválasz­tás alapján a tag átléphet másik nyugdíjpénztárba, mégpedig legkorábban a tagsági viszony kezdő idő­pontjától számított fél év múlva.

Next

/
Thumbnails
Contents