Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

16. oldal 1999. augusztus 3., kedd Hidegzuhany Mindenki vessen ma­gára... — vizet. így tesz a nyíregyházi Né­meth Éva is Sóstón Balázs Attila felvétele Kiszáradás és darazsak Budapest (MTI) — Augusztus hónap úgy ment át a köztudatba, mint a hőség időszaka és a népi bölcseség szinte egybehangzóan azt tartja, hogy a forró és száraz augusztus egyaránt kedvez a gazdáknak, a szőlő- és gyümölcstermesztőknek. Legfeljebb a kertészek panaszkodnak olykor a tikkasztó hőségre. A legkülönbözőbb feltevések alakultak ki, hogy miből lehet augusztusi esőre, zivata­rokra következtetni. Bőséges csillaghullás, vagy gyűrű a Hold körül egyértelműen esőt jelez. A csapadék pedig olykor szíve­sen látott vendég, hiszen rendszerint enyh- ti a nagy hőséget. Különösen az erdészek fogadják szívesen. A százéves naptár a szép, meleg és az esős napok megfelelő ará­nyát jósolja az idei augusztusra. Ami pedig a részleteket illeti: a hónap első napjai szép nyárias időt hoznak, majd a 9-10-i át­meneti lehűlés után igazi kánikula kö­szönt be egészen 20-ig. Ezt négy esős nap követi, utána pedig a hónap végéig vissza­tér a hőség. A vénasszonyok nyarára a szélirányból lehet következtetni. Ha au­gusztusban északi a szél, a fecske költözni még ráér — tartja a népi bölcsesség. De más állatok is időjósok hírében állnak. A hangyák esőt jeleznek, ha pedig a kakukk még augusztusban is szól, akkor kemény lesz a tél. Összességében pedig: ha a hónap eleje forró, hideg és havas tél várható. Ha ellenben augusztusban tavaszi virágok nyílnak, enyhe télre számíthatunk. Végül az augusztusi villámlás és mennydörgés azt jelzi, hogy a síelők ne számítsanak fe­hér karácsonyra. MEGÉR EGY MOSOLYT A fogorvos megvizsgálja a beteg fogát, az­tán így szól: — Két odvas fogat ki fogok venni, és a he­lyükbe két műfogat teszek. — És mondja, doktor úr — kérdi a be­teg —, rá kell fizetni a cserére valamit? Tacskó a római időkből Róma (MTI) — Egy tacskót szorított magához az a mat­róz, akinek csontvázát a ku­tyáéval együtt találták meg a pisai Csodák terén fellelt római kori hajók belsejében — közölték a feltárást végző régészek. Az állat 33-35 centiméter magas lehetett, kurta és görbe lábai vol­tak és hassal lefelé helyezkedett el — mondta Claudio Sorrentino archeozoológus. A korabeli ten­gerész a kutyáját is menteni pró­bálta, amikor hajója felborult és elsüllyedt, valószínűleg hirtelen támadt tengeri szökőár követ­keztében. A dakszlit, vagy más néven borzebet már ismerték a régi Egyiptomban is, ahol több nyomát találták ábrázolásokon és szobrokon. A tacskó Európá­ban az 1500-as években bukkant fel újra, amikor divatba jött mint kotorék kutya, mivel mére­te folytán képes befurakodni a legszűkebb nyílásokba is. Egy új vasúti diszpécserköz­pont alapozása közben botlottak az antik pisai kikötőbe, alig egy kilométerre a ferde torony­tól. Eddig 15 hajótestet, köztük egy ritkaságnak számtó igazi csatahajót azonosítottak a tavaly feltárt lelőhelyen, amely valósá­gos kincsesbánya a régészeknek. A tudósok azt is megállaptot- ták, hogy a tengeri hajók fogadá­sára is alkalmas kikötő folyami eredetű volt: egy hatvan méter széles, tójellegű medence. Egy hullámtörő és egy móló marad­ványai olyan kikötői cölöpök lé­tezésére utalnak, mint amilye­nek még ma is láthatók följebb az Arno-folyón. A Pisa városa által egy évezre­den át (a Krisztus előtti V. szá­zadtól a Kisztus utáni V. száza­dig) használt kikötő része lehe­tett egy csatornának, amely az Arno és az Auser folyók ágait kötötte össze — mondják a régé­szek. A lelet azért szenzációs, mert még sehol másutt nem ta­láltak ennyi és ilyen jó állapot­ban konzerválódott ókori hajó­kat. A felfedezés jelentősége mi­att az eredeti tervektől eltérően más helyen építik fel a Ró- ma-Genova vasútvonal új irány­ítóközpontját. Állati víz Tokió (MTI) — A jövőben egészen különleges ivóvizet adhatnak kedvenceiknek a japán gazdik, nehogy ku­tyáiknak és macskáiknak állati szaga legyen. A másfél literes üvegek­ben kapható állati víz már ott található a japán szuper­marketek és szaküzletek polcain. Ára üvegenként 550 jen. A Nikéi Weekly gazdasá­gi szaklap értesülése sze­rint rövidesen megjelennek az italautomaták is, ame­lyek kifejezetten kutyák és macskák részére készült italt szolgáltatnak a megfe­lelő összegű pénzérmék be­dobása után. Extravagáns Egy modell mutatja be a német divattervező, Harald Glo- eckler extravagáns ruháját AP-felvétel Bronzérem az Ezeregyéjszakából Pozsony (MTI) — értékes lele­tet találtak a napokban a pozsonyi Várhegyen: a föld mélyéből előkerült bronz pénzérmén az Ezeregyéjsza­kából ismert legendás bag­dadi kalifa, Harun ar^Rasid (763-809) neve olvasható. Az érmén azért nem látható az Abbászidák dinasztiájából szár­mazó, a kalifátust példátlanul Monica balesete Los Angeles (MTI) — Mo­nica Lewinsky volt fehér házi gyakornoknő va­sárnap Kalifornia állam déli részén enyhébb sé­rülésekkel járó autóbal­esetet szenvedett. A hírt helyi idő szerint hétfő hajnalban a közleke­dési rendőrség diszpécsere jelentette. Lewinsky Ford Explorer tpusú sportcélú gépkocsiját vezette. Az autó Los Angelestől 105 kilométerrel északra egy gyorsforgalmi úton oldalára fordult. A fia­tal nő csak kisebb karcolá­sokat szenvedett a bal kar­ján. A diszpécser, szerint Le­winsky egy lakóautó mö­gött haladva túlságosan kö­zel került hozzá, és el­kerülendő az ütközést balra rántotta a kormányt, ami­nek következtében elvesz­tette uralmát autója fölött. A gépkocsi balra kifarolt, majd áttört az elválasztósá­von és oldalára fordult. Lewjnskyt a venturai kórházba szállították, de miután ellátták sebeit, nem sokkal később családtagjai­nak kíséretében elhagyta a kórházat — közölte a kór­ház illetékese. Gépkocsija használhatatlanná vált és elvontatták. felvirágoztató kalifa arcmása, mert a Korán tiltotta az ember­ábrázolást — kommentálta a le­letet a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) régészeti inté­zetének munkatársa. A lelet azért egyedülálló, mert arab kereskedők az eddigi ismeretek szerint csak később jutottak el Közép-Európába. Legkorábban eddig egy Ibra­him ibn Jakub nevű arab kereskedő prágai és krakkói tartózkodásáról maradtak fel­jegyzések, már ebből az évezred­ből. A legújabb pozsonyi lelet a ré­gészek szemében azt bizonyítja, hogy az arab kufárok a már 8.-9. század fordulóján itt jártak s hogy a Duna mentén fekvő város már akkor fontos gazdasági és kereskedelmi központnak szám- tott. Iris Murdoch agyveleje London (MTI) — A februárban Alzheimer-kórban elhunyt Iris Murdoch neves brit novellista és filozófus agyvelejét orvosi kuta­tásokra fogják felhasználni — közölte vasárnap az elhunyt fér­je. A férj, John Bay ley, az oxfordi egyetem egykori angol irodalom professzora, aki könyvet írt fele­sége ragyogó elméjének hanyat­lásáról, elmondta, Iris mindig is azt akarta, hogy halála után tes­tét bocsássák az orvostudomány rendelkezésére — áll az AP je­lentésében. Fekete Erdő Hét cukrász készíti a világ legnagyobb Fekete Erdő tortáját, hogy bekerüljenek a Guinness rekordok könyvébe EPA-felvétel Évezredes félelmek a napfogyatkozástól Párizs (MTI) — A Nap hirtelen eltűnése az égboltról fényes nappal évezredeken át meg­rémítette az embereket, akik csupán egyetlen orvosságot találtak rá: zajt csapni, mi­nél nagyobb zajt. Gyógyító orvosságnak bizonyult, hi­szen a Nap néhány perc múl­va ismét felragyogott... Ezt a kétségtlenül az ősidőkbe visszanyúló orvosságot egyaránt alkalmazták napfogyatkozás ide­jén a kínaiak és az egyiptomi- kak, az amerikai indiánok és a skandináv népek. A mítoszok a leggyakrabban mesebeli állatoknak — sárká­nyoknak, kígyóknak, békáknak, jaguároknak, farkasoknak — tu­lajdonították a jelenséget, ame­lyek fel akarták falni a Napot és ezért kellett őket bármi módon pokoli lármával elijeszteni. Ez a rómaiaktól is átvett szo­kás azután a nyugati világban fennmaradt egészen a középko­rig, annak ellenére, hogy a kato­likus egyház erőteljesen eltélte, mint pogány babonát. Nem mindenkinek kerülte el azonban a figyelmét, hogy a nap- fogyatkozásban szerepet játszott a Hold is. Ezért aztán az eszki­mók szerelmi aktust véltek felfe­dezni a két égitest egymásra helyeződésében. Az inkák ezzel szemben azt olvasták ki az égi jelenségből, hogy harc folyik a Nap és a Hold között. Mezopotá­miában fáklyákat gyújtottak napfogyatkozás idején, hogy megpróbálják visszahozni a fényt a Földre. Napfogyatkozások több alka­lommal befolyásolták háborúk kimenetelét. Krisztus előtt 431- ben például az athéniek napfo­gyatkozást követően döntöttek úgy, hogy megtámadják a Pelo- ponnészoszt. Másfél évszázaddal később éppen ütközetre készültek az egymással már öt éve háborús­kodó médek és lídiaiak, amikor fényes nappal egyik pillanatról a másikra beköszöntött a sötét­ség. Erre az égi figyelmeztetés­re az egymással szemben álló harcosok letették fegyverüket és a két fél békét kötött egymás­sal. Amikor pedig a tudomány már képes volt előre megjósolni a napfogyatkozás időpontját, nem ritkán riasztó jóslatok ke­letkeztek, így például 1560 au­gusztus 21-re és 1654 augusztus 12-re is. Az 1764 április elsejei részleges napfogyatkozást meg­előzően ezért az egyház felszólí­totta papjait: figyelmeztessék híveiket, hogy az égi jelenség semmi befolyást nem gyakorol az emberre, s az az égitestek mozgásának természetes követ­kezménye, csakúgy mint a nap­kelte vagy a napnyugta. A mítoszok és a fekete Naptól való ősrégi félelem azonban to­vább élnek, még a második évez­red végén is — mutat rá az AFP ismertetése.Párizs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents