Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19 / 193. szám
1999. augusztus 19., csütörtök 8. oldal KM-TARLAT Szép Zoltán festményei Erdélyben élő festőművész tárlatát ják meg csütörtökön a Tesco Áruház előcsarnokában. Az Aradon született Szép Zoltán tehetségére már egészen fiatal korábban felfigyeltek. Hajós László és Soós István ismert festőművészek voltak a tanárai. Elvégzi Marosvásárhelyen a Műépítészeti Egyetemet, majd Nagy Imre festőművész fogadja tanítványává. Több mint húsz tárlaton vett részt, és ősszel készül egy budapesti kiállításra is. A legtöbb festményén a varázslatos erdélyi tájakat örökítette meg. Erdélyi táj Fatorony Tájkép Martyn Péter felvételei MÚZSA Őseink Buzgósága (liturgikus fohász) Hol vagy, magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy, István király? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben Teelőtted sírván. Rólad emlékezvén csordulnak könnyei Búval harmatoznak szomorú mezei. Lankadnak szüntelen vitézlő karjai, Nem szűnnek iszonyú sírástól szemei. Virágos kert vala híres Pannónia, Mely kertet öntöze híven Szűz Mária. Katolikus hitnek bő volt szép virága! Be megsötétedett örvendetes napja. Előtted könyörgünk, bős magyar fiaid, Hozzád fohászkodunk, árva maradékid. Tekints, István király, szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet régi országodra. Reménységünk vagyon benned s Máriában, Mint magyar hazánknak hű királynéjában. Még éltedben minket néki ajánlottál, És szent koronáddal együtt föláldoztál. Egy ember rejtélyes eltűnése Fullajtár András — Ezév április 21-én Kálló- semjénben, a Vasvári Pál utca 41. szám alatti lakás udvarán a tulajdonos. Juhász Barna és felesége tavaszi ásás közben a földből kifordított egy emberi koponyát, majd előkerült az egész emberi csontváz. Az esetet azonnal jelentették a rendőrségen, hiszen a nem „szokványos” helyről előkerült holttestmaradvány általában gyilkosság gyanúját ébreszti az emberekben, és elkezdenek sug- dolózni. Nos, Kállósemj énben sem mentek el szó nélkül a váratlan esemény mellett. Még aznap fa- luszerte elterjedt a hír: a megtalált csontváz nem lehet másé, mint Kárász Józsefé (született 1921-ben, anyja neve Kárász Mária), aki az említett portán lakott korábban, de 10-12 évvel ezelőtt rejtélyes körülmények között, egyik napról a másikra eltűnt. Nem keresték A rendőrség is ellenőrizte, hogy az elmúlt 15 évben folyt-e vizsgálat Kárász József, Kállósemjén, Vasvári Pál utca 41. szám alatti lakos eltűnése miatt. Aztán megállapították, hogy az eltűntek nyilvántartásában ilyen név nincs, sőt a Belügyminisztérium körözési és személynyilvántartásában sem szerepel. Ennek tudatában áprilisban széles körű adatgyűjtést végeztek a rendőrök, számos szomszédot és tanút meghallgattak, akik ismerték Kárász Józsefet, hiszen alapos gyanú merült fel arra, hogy bűncselekmény áldozata lett, és az ő csontvázát találták meg az új tulajdonosok. Bár Kárász eltűnésekor az a hír is járta, hogy Dunántúlra utazott a fiához, ahonnan soha nem jött vissza. Az eltűnése néhány napig beszédtéma volt, aztán nem foglakozott vele senki... Áprilisban, a csontváz megtalálásakor újra elővették az ügyet. A meghallgatott Graholy János körzeti megbízott, Lucza János kállósemjéni nyugállományú rendőr és felesége, valamint a szomszédok elmondták: ahol az emberi csontokat megtalálták, egykor valóban Kárász József és a vele vadházasságban élő Cso- rosznya Margit lakott. (Pár éve a telket Juhász Barna vásárolta meg) Egészen pontosan a csontváz helyén valamikor kis kunyhó .állt, abban laktak Kárászék. A telek mostanáig műveletlen volt, arról több teherautónyi földet elszállítottak. Ezért is került elő sekély mélységből a csontváz. Kárászt megölték? Amikor Kárász eltűnt a faluból, olyan pletyka is elterjedt, hogy Kárászt az élettársa és a „Jakumó” becenevű Kovács Juhász Barna és felesége itt találta a csontokat a szerző felvétele Juhász Barna és felesége készségesen megmutatta, hol találták meg a csontokat. Kárász Jószef holttestmaradványainak hitték és hiszik ma is. Ebben a hitükben a lakásuk alapjainak ásásában segédkező néhai Kovács József (akit nemrégiben a felesége megmérgezett) megjegyzése is megerősítette őket. Akkor határozottan azt mondta: „Kárász József kicsit odébb van elásva.” Lucza János és édesanyja most sem hiszi, hogy Kárászt a fia — szerintük nem is volt gyereke — a Dunántúlra vitte. Az eltűnés előtti este még látták, reggel meg sehol nem volt. Továbbra is meggyőződésük: bűncselekmény áldozata lett, de nincs rá bizonyíték. Talán a csontváz az övé — mondták. Kovács Miklós (Jakumó) ittasan többször is említette: „Nem kell Kárászt keresni, darabokban van elásva a régi diófa alatt.” Az is beszélik az emberek, hogy Csorosznya Margit feldarabolta és elégette Kárászt. Többen is látták: három napon át különös füst szállt fel a kunyhóból, még különösebb szag kíséretében. Amikor a rendőrök keresték Kárászt, az élletársa mindig más „mesét” adott elő... Kié a csontváz? S akkor most álljon itt az orvosszakértői vélemény: a csontváz női személytől származik! A halál több mint 50 évvel ezelőtt következhetett be. A halál oka nem állapítható meg, illetve bűn- cselekményre utaló nyom vagy sérülést nem található. Az ismeretlen nő a halál időpontjában hozzávetőlegesen 50 év körüli lehetett. (Több állati eredetű csont is felszínre került, ami szarvas- marhától származhat.) Minden bizonnyal a szakértői vizsgálat sok embernek csalódást okoz. Legtöbben azt várták, hogy beigazolódik, miszerint KáRendőrségi felvétel rász József földi maradványait találták meg. Mindezek ellenére továbbra sem kizárt, hogy Kárász valóban bűncselekmény áldozata lett — annak ellenére, hogy ma is élőként tartják nyilván — és a Vasvári Pál utca 41. számú portán van elásva. Akkor ki lehetett az a hölgy, akinek a csontvázát megtalálták?... S hol van Kárász József?... Miklós, volt kállósemjéni lakos megölte, a holttestet pedig valahol elrejtették. A gyanús körülmények miatt a környékbeliek megkeresték Lucza Jánost, — aki akkoriban a nyírbátori rendőrkapitányságon dolgozott —, hogy járjon utána, valójában mi történhetett, mert napok óta nem látták Kárászt. A rendőrök meg is jelentek a portán és keresték az eltűnt férfit. Akkor a kunyhót tüzetesen átnézték, amely azon a hely felett lehetett, amelyről a csontok most előkerültek. Csorosznya Margit kitartott amellett, hogy Kárászt a fia elvitte magával Dunántúlra. Mivel Kárászt nem találták, sem élve, sem halva, a rendőrségi vizsgálat befejeződött... A gyanú tovább élt Mindezek ellenére a környékbeliek között még sokáig beszédtéma volt Kárász rejtélyes eltűnése. Senki nem látta ugyanis soha Kárász fiát, illetve tudomásuk sem volt arról, hogy egyáltalán gyereke van. Ezenkívül a hatalmas termetű Kárász akkoriban már igen nehézkesen járt, gyenge volt és támaszkodva tudott csak közlekedni, éppen ezért hihetetlennek tűnt, hogy hosszabb utazásra vállalkozott. Mindezek miatt sokan azt feltételezhették, hogy Kárászt az élletársa és a kissé gyenge elméjű Kovács Miklós megölték. Kovácsot azért gyanúsította a közvélemény, mert Kárász eltűnése előtt ő járt hozzájuk fát vágni, illetve az eltűnés után Kárász élettársa csak Kovácsot engedte be a kunyhóba — még azokat sem, akik korábban bejáratosak voltak hozzájuk. Kárász roma származású volt. Senki sem tudja, hogy került a faluba és rokonsága sem ismert. Egyesek szerint az 56-os forradalom idején már Kállósemjénben lakott, és néhány ember neki köszönhette az életét, mert szót tudott érteni az orosz megszállókkal. Az élletársát, Csorosznya Margitot — aki 5-6 évvel ezelőtt halt meg — sem ismerték különösebben. Két évvel ezelőtt szívinfarktusban meghalt Kovács Miklós is. Az ügy érdekessége, hogy Kovácsnak testvére volt az a Kovács József, akit másfél éve a felesége megmérgezett. Kiderült még, hogy Kárász József az élettársi kapcsolata előtt „rendes” házasságban élt Horváth Margit, 1921-ben, Kállósemjénben született hölggyel, aki 1994-ben halt meg a nyíregyházi kórházban. Arra nem találtak adatot, hogy gyerekük lett volna. Bár egyesek azóta is állítják, hogy Kárásznak volt egy fia... A lakókörnyezetben a feltárt körülményekből joggal feltételezik, hogy a megtalált holttestmaradvány Kárász Józsefé. A környéken lakók ezt arra is alapozzák, hogy a roma etnikum „szokása” a lakhelyen elásni bármit, többek között lopott holmit, vagy akár egy hullát. Pár nappal ezelőtt a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetéből az MRFK Nyomozó Osztályára A kiásott holttestmaradvány megérkezett a csontvázzal kapcsolatos orvosszakértői vélemény. Mielőtt a holttestmaradványról lerántottuk volna a leplet, ismét tettünk egy kört Kállósemjénben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyiben változott a környékbeliek véleménye az áprilisban talált emberi maradványokkal és Kárász József eltűnésével kapcsolatosan. Értékeink A nyíregyházi építkezéseknek lendületes sorozatában 1890. május 31- én született döntés a vármegye új székházának felépítéséről. Az építési megbízást Alpár Ignác, a kor egyik legsikeresebb építésze kapta. A kivitelezést Barzó-Voytovits váltakozók kapták. Alpár ezzel a művével a város egyik legszebb épületét alkotta meg. A látvány harmóniája ma is megállásra készteti a járókelőt. A térről jó a rálátás az épület ritmusosan tagolt tömegére, ízléses plasztikájára Balázs Attila felvétele
