Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19 / 193. szám
1999. augusztus 19., csütörtök 3. oldal Messiások nélkül Angyal Sándor I Mem túlzás, ha azt mondjuk: bejutni az Európai Unióba felér egy újkori államalapítással. Mások úgy fogalmaznak, hogy nagyobb most a tét, mint a diktatórikus rendszer vérte- len lebontásakor volt. Mire alapozódnak ezek a vélemények? A minap módomban volt szót váltani a szabadságon itthon lévő Németh Miklóssal, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnökkel, aki — mint köztudott — közel kilenc éve Londonban pénzügyi szakemberként dolgozik. (Érzésem szerint a hazai sajtó túl dimenzionálta az ő „országjárását", hiszen sem konkrét időpontot, sem nevesített posztot nem hallottunk tőle várható hazatérése idejére.) Ő mondta vagy harminc —több párthoz tartozó — nyíregyházi értelmiségi ember előtt, hogy az EU-ba jutás neheze még csak ezután következik. Felidézte brüsszeli fontos adminisztrátorok véleményét: azt kell elérni, hogy az EU mondja ki, valamiért szüksége van Magyarországra. Valamiért, ami csak a mienk, amivel mi gazdagíthatjuk a közösséget. Ez, és csakis ez hozhatja látóközeibe tagságunkat, nem pedig az, ha a különböző kormányok egymást túllicitálva jósolgatnak határidőket, ma még funkcionáló, de holnap már talán a szervezet süllyesztőjébe kerülő egyik-másik szakértő véleményét hangosítják fel a médiákban, a parlamenti szószékekben. — Akad, aki úgy mondja, könnyebb átjutni az elefántnak a tű fokán, mint hazánknak bejutni az EU-ba. Nyilván van ebben némi túlzás, de az intelem a szerénységre azért még megáll. Számtalan magas követelménynek kell még megfelelnünk a gazdaságban, a technikában, a felkészültségben ahhoz, hogy rábólintsanak tagságunkra. Mindezek csupán előfeltételei a legfontosabbnak; annak, hogy gyökeresen megváltozzék szemléletünk, viszonyunk a közelebbi és a távolabbi világhoz. Az elhatározottság nélkülözhetetlen persze, de az eltökéltség mögött ne valamiféle megalapozatlan hencegés, követelőzés húzódjék meg, hanem annak tudata, hogy nincs előttünk megoldhatatlan feladat. Ezek teljesítéséért azonban nehéz csatákban kell még megküzdenünk és ez igényelhet anyagi áldozatot az egész nemzettől, karriereket törhet ketté, leleplezheti a tartalom nélküli mell- döngetést. IVIagáról mondta a már idézett egykori miniszterelnök: ha vissza is tér a magyar politikai életbe, senki ne várja el tőle, hogy messiás lesz, mert lejárt a messiások ideje. Most a munka, a küzdelem, a fegyelmezettség és az összefogás kora jött el. HÍREK □ Helyreállítások Porcsalmán nagy károkat okozott a belvíz. A folyamatos helyreállításhoz szükséges anyagokat az önkormányzat szerzi meg a rendelkezésére álló 28 millió forintból. □ Rehabilitáció Tiszanagyfalu, Rakamaz, Tímár közös szervezésében a Morotva rehabilitációjára kerül sor. A tiszanagyfalui zsilipnél szivattyút építettek vízpótlás céljából. □ Javítás Penyigén a tél megrongálta az iskola és a kultúrház tetőszerkezetét. Ezek helyreállítását a napokban kezdik el. Lánctalpakon érkezett a mindennapi A kenyér a legfontosabb táplálék, az emberi megmaradás szentségének szimbóluma Észre sem vesszük, de minden nap magunkhoz öleljük a búzát Balázs Attila felvétele Nyéki Zsolt Kótaj, Nyíregyháza, Hodász (KM) — Költők, írók méltatásának középpontja a mindennapi kenyér, az átlagos napok azonban gyakran megkérdőjelezik a búza, az élet becsületét. Kivételesen haladjunk visszafelé az élet útján: az új búza ünnepe egyben a pékek számára is jeles alkalom szakmájuk ünneplésére — tudjuk meg Kosi Zoltántól, a kótaji sütőüzem vezetőjétől. Nagyobb tisztelet A cég naponta 20 mázsa kenyeret süt, mintegy kétezer darabbal számolva ez azt jelenti, hogy tíz település közel tízezer lakója eszik naponta a friss cipókból. Intézményi kapcsolataik révén óvodás és iskolás gyermekek, beteg emberek, katonák is tesztelik a terméket, amelynek a becsülete talán ismét erősödik — véli az üzemvezető. Ezt arra alapozza, hogy a drágább péksütemények helyett egyre több kenyeret rendelnek meg, s a falvakat járva sem látni már annyi moslékba kevert, disznók elé vetett veknit. Ebben az évben egyébként is volt elég esemény, amikor megtudhattuk, milyen érzés az, ha nem jut kenyér az asztalra. A kótaj iák például a februári, méteres hóban lánctalpas járművekkel, traktorokkal vontatták a szállító autókat, hogy az elvágott településekre is eljusson a betevő. Mintha azóta is nagyobb tisztelet övezné — A búza s a belőle sütött kenyér a legfontosabb táplálék, az ember megmaradásának szentségét szimbolizálja. Augusztus 20- án éppen ezért ünnepük meg a növényt és az azt gondozó, művelő embert — mondja Czomba Lajos, a Szabolcs Gabona Rt. fejlesztési főmérnöke. Elmondása szerint Magyarországon egy ember évente átlagban 100 kilogramm búza lisztjéből készült (mintegy 70 kilogramm) kenyeret fogyaszt el. Ezen felül még kb. 30 kilogramm lisztből sütött termék kerül az asztalokra, így összesen mintegy 100 kilogramm liszt szerepel fejenként étrendünkben. Nö a fogyasztás A megfigyelések első hallásra furcsa jelenségre utalnak: ha az emberek jobb életkörülmények között élnek, kevesebb kenyeret esznek, mert több jut húsra, gyümölcsre. Ha viszont romlik a helyzet, visszatalálnak a viszonylag olcsóbb mindennapihoz. A szakmai statisztika szerint a ’80- as évek közepétől csökkent a kenyérfogyasztás, az utóbbi években ismét növekszik. A Szabolcs Gabona a megyei népesség 55 százalékát látja el kenyérőrleménnyel. — Ma már kevesebb területet vetnek be az emberek kenyérgabonával, mert nincs megfizetve — tolmácsolja a gazdálkodók véleményét a búzát idén 20 hektárról betakarító Fekete László. Hodá- szon szinte ő maradt egyedül, aki kitartott e kalászosunk mellett, de 17-20 aranykoronás földjén a 30 mázsás termésátlag veszteséget jelez, legjobb esetben is a költségeket hozza vissza. A kistermelő kiszolgáltatott, nincs tárolója, azonnal el kellett adniuk a búzát többnyire 18 ezer forintos tonnánkénti áron. Ez volt a meghirdetett garantált ár, nem nagyon adtak többet a felvásárlók érte, miközben aratás után két-három héttel 22 ezer forintra kúszott a tőzsdéken az árgörbe — panaszolja. Újra begyújtanak A kedvezőtlen őszi időjárás miatt jóval kevesebb területen termett búza, s talán jobb lett volna, ha meg sem hirdetik az állami felvásárlási árat — teszi hozzá a nyugdíjas gazdálkodó. Azt sem titkolja, ő is kisebb földet vet be majd búzával, helyette a triticale kap nagyobb bizalmat. Ha a kenyér ilyen ütemben drágul, talán újra begyújtanak a kemencékbe az emberek — bocsátkozott jóslásba. Szigorú szakmai előírások Egyre szigorúbbak a búza minőségével szemben támasztott követelmények, s ahogy fejlődik a kémia és biológia tudománya, úgy ismerjük meg egyre jobban a búza ösz- szetevőit. A minőségi előírások alapján több szempont szerint kell bevizsgálni a termést, jelenleg 6-8 értéket mérnek az átvétel előtt. Magyarországon sok fajta található köztermesztésben, ami nagyobb odafigyelést igényel az átvételnél, egyöntetűbb fajtakínálatnál kisebb tortúra, kevesebb bosz- szankodás várna a termelőkre. Hiába vannak gyorsvizsgálatok, a laboratóriumi elemzéseket nem pótolhatja. Ünnepi nyitva tartás Nyíregyháza (K. I.) — A hosz- szú hétvégére nyilván a legtöbben még ma igyekeznek bevásárolni. De akkor sincs gond, ha valamit mégis elfelejtenének: több üzlet ünnepen is nyitva tart. Nyíregyházán a bevásárlóközpontok a következő nyitvatartási rend szerint várják a vásárlókat augusztus 20-án: az Interspar 8 és 18, a Billa 8 és 15 óra között lesz nyitva, a Tesco áruház augusztus 19-én csütörtökön, a megszokottól eltérően 7 órától 23 óráig, míg augusztus 20-án 8-tól 18 óráig áll a vásárlók rendelkezésére. A nyíregyházi piaccsarnok, a Metro áruház és a Profi áruház áüamalapításunk ünnepén zárva lesz, szombaton pedig a szokásoknak megfelelően várják a vásárlókat. A KGST-piac a szokásos nyitva tartás szerint üzemel. Vásárosnaményban a Damjanich utcai ÁFÉSZ vegyesbolt augusztus 20-án zárva lesz, hasonlóan a mátészalkai Alfi-Ker Kft. üzleteihez. Figyelmesen előzzünk! Szerdán délelőtt két személygépkocsi karambolozott Nyíregyházán a Debreceni úton. Egy szabálytalan előzés miatt ütköztek össze, szerencsére személyi sérülés nem történt Martyn Péter felvétele MEGKÉRDEZTÜK: ÖNNEK MIT JELENT ISTVÁN KIRÁLY ÉS AUGUSZTUS 20.? Kérdezett és fényképezett: Pikó Gabriella és Lutter Imre I stván király nevéhez fűződik a honalapítás. Azóta rendelkezik a magyar nép évezredes hagyományokkal, kultúrával. Fontosnak tartanám, hogy mindenki ismerje a történelmet, hiszen ez köti össze igazán a magyarságot. Manapság, sajnos, az emberek nem figyelnek oda a világra, egymásra, nem érdeklik őket nemzetük hagyományai, kiemelkedő ünnepei. Ezen jó lenne változtatni, mielőtt elfelejtenénk, hová tartozunk. Sebök Ágnes TANULÓ K enyér szentelése, az első kenyér megszegése, István királlyá koronázásának évfordulója. Az egész magyarságnak át kell éreznie ennek az ünnepnek a mélységét. A szent jobb az államalapító erős kezét, országunk megteremtőjét jelképezi, akár királyunk testrésze volt, akár nem. Az abba vetett hit, a magyarságtudat a fontos. Jó lenne, ha augusztus 20-a nemcsak egy szabadnapot, a tűzijátékot, hanem a nemzetünk közös ünnepét, kultúránkat jelentené. Adorján-Kiss Zoltán FŐISKOLAI HALLGATÓ A ugusztus 20-ához fűződik István királlyá koronázása és az új kenyér ünnepe. Ez korábban egy szent ünnep volt, és manapság is sokan átérzik fontosságát. Én hívő keresztény vagyok, tisztelem az Istent, és számomra lényeges a megemlékezés. Remélem, sikerül fenntartani nagy- szüleinktől örökölt hagyományainkat, és nem felejtjük el István királyt, a honalapítást, és többen törekszenek majd megismerni kultúránk kialakulásának történetét. Lupsa Mihály HAJLÉKTALAN A mi a legfontosabb, hogy a magyar népnek közös ünnepe legyen. Számomra augusztus 20-a azért jelent sokat, mert az ünnepségeken összegyűlt embersokaság együtt tiszteleg tradíciói előtt. Ilyenkor érezhetjük igazán, hogy tartozunk valahová. Régen minden esztendőben elmentem Pestre a családommal. Ma ezt már nem teszem meg. Itthon, Nyíregyházán is tudok ünnepelni, mert az eszmeiség a lényeg. Mészáros Józsbfné PARKOLÓELLENŐR A z államalapítás ünnepe elsősorban tradíció, melyet nem szabad elfelejteni. Amikor gyermek voltam, minden ilyen alkalommal templomba jártunk, együtt imádkoztunk a misén. A mai fiatalság, úgy tűnik, nem érzi át kenőképpen I. István munkásságát, a honalapítás jelentőségét. Holott ez azon ünnepeink egyike, ami csak a miénk, magyaroké. Az idősebbeknek pedig kötelességük továbbadni, erősíteni a magyarságtudatot a fiatalokban. Krecsák Pálné NYUGDÍJAS Horgász Önbizalom Ferter János karikatúrája
