Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

1999. augusztus 18., szerda 3. oldal Egy héttel ezelőtt erős hiányérzetem tá­madt — nem csoda, hiszen az éltető Na­punkból (még ha csak percek erejéig is) csupán icurka-picurka maradt meg a földi halandónak itt, a keleti végeken. A valóban páratlan égi jelenség párhuzamról gondos­kodott a szürke hétköznapokban is: a nap- fogyatkozásnak köszönhetően a már-már el­feledett hiánygazdaság tüneteivel szembe­sülhettünk. Ez annak idején olyan állapoto­kat takart, amikor valamely áruból keveseb­bet produkált a gazdaság, mint amennyire vevő akadt volna. Csak éppen amíg jó más­fél évtizede mondjuk húsvét előtt sörért áll­tak sorba az emberek, most a „napvadász" szemüvegekért kígyózott a sor Nyíregyháza belvárosában. Utolsó ilyen élményem még a fővárosban ért, amikor a sportszereiről ismert cég úgy tíz éve megnyitotta első márkaboltját. Étel- ből-italból már rég nem szenvedett hiányt az ország, de az említett sportmárka termé­keit a még virágzó Jugoszláviában tudtuk a legkönnyebben beszerezni. Nos, akkor a pesti Váci utcában órákig kellett sorban áll­ni és várni, hogy az üzletbe bebocsáttatást nyerjen az ember. S közben szemlesütve áll­ni azt is, hogy a német turisták hangos és hitetlenkedő nevetés mellett videózzák az európainak éppen nem mondható jelensé­get. Persze, nagyot változott a világ, az em­lített boltból nyílt több, a konkurencia is megjelent, úgyhogy ma már a vevő az úr, nincs megalázó sorkígyó. Ezért ébreszthetett mosolygós gondolato­kat a szemüvegért várakozók tömege. Ám van egy másik képzeletbeli szög is: a tudó­sok szerint ha tartósan bújócskát játszott volna a Nap, ma már mínuszba hajló 200 fok lenne, vagyis nem igazán mereng­hetnénk a kereslet-kínálat hullámzásán. Tehát üzenetérték az is: a megszokott dol­gaink csak akkor nyerik vissza igazi becsüle­tüket, ha hirtelen elveszítjük őket. Igaz ez az emberi kapcsolatokra is, külön­ben kölcsönös tisztelet nélkül verőfényes napokon is megfagyhat a levegő az ember körül. HÍREK □ Ügyintézés a helyszínen A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság és megyei egészségbiztosítási pénztár kihelyezett ügy­félszolgálatot tart Csengerben augusztus 19- én 10 órától 14 óráig a pölgármesteri hiva­talban. □ Útépítés Petneháza önkormányzata az ÜKIG által kiírt útépítési pályázaton közel 160 millió forintot nyert. Ebből az összegből a Váci Mihály és az Újtelep út kap burkola­tot. A munkálatok várhatóan októberben kezdődnek. □ Villámolvasás Lépéselőny címmel 19 órás kurzust szerveznek Nyíregyházán, a Vasutas Művelődési Házban, ahol önálló ta­nulási stratégiaként megtanítják a villámol­vasás alapjait is. A tanfolyam célja: fele annyi idő alatt kétszer annyit tanulni. Elszáll majd az (alma)szirom? A PILU szomorú balladája Kisvárdán: szétszedhetik előbb-utóbb a csarnokot Kisvárda (KM) — Lapunk egyik tavalyi számában meg­írtuk: Kisvárdán a Lawrence Rt. ipari parkot hoz létre és már az idei almaszezonra üzemeltetni kíván egy négyezer tonna/év kapacitá­sú almatárolót és egy 10 ezer tonna/év kapacitású gyümölcsfeldolgozó üzemet. A múlt évben Irt cikk szerzőjé­nek, Vincze Péternek a napokban az alábbi nyílt levelet juttatta el a Lawrence Rt., miután meg­küldte az illetékeseknek*: „Mindenki előtt ismert, hogy a PILU Kft. 1991-ben elhatározta, hogy már abban az időben ex­port válsággal küzdő almater­mesztés központjában, Kisvár­dán egy nagy kapacitású, minő­ségi almát feldolgozó, mezőgaz­dasági üzemet létesít. Ez az új­szerű eljáráson alapuló, Európá­ban még ismeretlen japán tech­nológia (melyből 5 üzemel jelen­leg a világon) vékony szeletekre vágva a minőségi almát ala­csony nyomáson, vákuum eljá­rással olajban kisüti. Az így készült, ún. almaszirom, ismer­tebb nevén alma chips megőrzi az alma ízét és vitamintartal­mát. 1992-ben megkezdték a be­ruházást, megépítették az ipar­csarnokot, megrendelték a japán gyártótól a komplett technológi­ai berendezést. Közben a cég hitelezői 1992 áprilisában felszá­molást kezdeményeztek a PILU Kft. ellen. A felszámolás 1996- ban kezdődött, és a mai napig is tart. Ipari parkról álmodtak Három magyar befektető 1998- ban elhatározta, hogy tovább folytatja a projektet. Egy ameri­kai befektető cég megvásárolta „per-, teher- és igénymentesen” a gépsort a felszámolótól, majd Rt. alakult az iparterület fejlesz­tésére és a projekt telepítésére. A gép a vámkezelés után az rt. használatába vagy tulajdonába került volna a befektetők szán­déka szerint. Részvénytársaságunk 1998 szeptemberében a megvásárolt iparterületre elkészítette az en­gedélyes terveket és nagy lendü­lettel elkezdtük a beruházás be­fejezését. Komoly elképzeléseink voltak, hogy a meglévő iparterü­letünket (4,6 ha) kibővítve továb­bi területeket vásárolva egy ipa­ri parkot hozunk létre Kisvár­dán. A szükséges dokumentáció­kat elkészítettük és megkezdtük a területek megvásárlására vo­A PILU épülete Kisvárdán natkozó opciós szerződések meg­kötését. Megjegyezni kívánjuk, hogy cégünk semmilyen címen, sem­milyen alapból állami támoga­tást nem kapott, és a projecttel kapcsolatos minden nemű költ­ségét, kiadását saját forrásból fi­nanszírozta. Nagyságrendileg az ebből keletkezett költség eléri a 30 millió forintot. Támogatás nélkül Előrehaladott tárgyalásaink vol­tak külföldi szakmai befek­tetőkkel, ugyanis cégünk profilja nem teszi lehetővé a kész projekt üzemeltetését. Eredeti terveink szerint a gyárat telepítési és üzembe helyezési engedéllyel el­látva, üzemeltetésre a hasonló termékkel európai piacon jelen lévő amerikai szakmai befek­tetőknek kívántuk átadni. Az ügy megoldása érdekében felvettük a kapcsolatot a Pénz­ügyminisztérium felső vezetésé­vel, illetve a Földművelési és Vi­dékfejlesztési Minisztériummal. Egyértelműen világossá vált szá­munkra, hogy egyetlenegy álla­mi intézménynek sem érdeke, hogy ez a beruházás megvalósul­jon Kisvárdán. Rendkívül csalódottan vettük tudomásul, hogy bár kb. 4 ezer család megélhetését biztosító, évi 10 ezer tonna minőségi almát feldolgozó, 2 milliárd forint ela­dási értéket termelő beruházást akartunk megvalósítani egy munkanélküliséggel küszködő régióban, mégsem kaptuk meg politikai oldalról azt a támoga­tottságot, mely egy üyen fejlesz­tést megilletett volna. Cégünk megalapozottan szá­mított arra 1998 nyarán, hogy a régió kiemelt gazdasági övezeté­ben (záhonyi körzet) megvalósu­ló, a szabolcsi 10 ezer tonna alma értékesítési problémájára rész­ben megoldást jelentő, valamint a munkanélküliséggel, mint mindennapi problémával küzdő településen telepítendő gyár Vincze Péter felvétele megfelelő támogatásban részesül a különböző kormányzati, tele­pülésfejlesztési, stb. alapokból. Európai beruházási gyakorlat, hogy a hasonló nagyságrendű mezőgazdasági feldolgozó pro­jektek 45% központi támogatás nélkül nem valósíthatók meg. Fentiek után a LAWRENCE Rt. befektető tulajdonosai úgy határoztak, hogy az almaszirom- gyártó üzem megvalósításától elállnak. Ez a lépés ^nanciális szempontból is szükségszerű, hi­szen a beruházás finanszírozási tervei az 1998. júniusában érvé­nyes kondíciók alapján mára — különösen az állami támogatá­sok és kedvezményes hitelek te­kintetében — jelentősen megvál­toztak. Távoznak Jelen pillanatban keressük an­nak a lehetőségét, hogy a Kisvár­dán birtokunkban lévő 4,6 ha-os iparterület, illetve a 4300 négy­zetméter könnyűszerkezetű csar­nok és a hozzá kapcsolódó iroda hasznosításra kerüljön. Befektetőket keresünk és vá­runk, akik Kisvárdán, Záhony kiemelt gazdasági övezetében, kedvező adózási feltételek mel­lett beruháznának. Sikertelenség esetén a csarnokot szétszedjük, elszállítjuk és az ország más ré­szén fogjuk hasznosítani.” * A fenti véleményt megkap­ták: Torgyán József földmű­velési és vidékfejlesztési mi­niszter, Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség orszá­gos parancsnoka, Zilahi Jó­zsef, a megyei önkormányzat vezetője, Balogh Gyula or­szággyűlési képviselő, Oláh Albert, Kisvárda polgármes­tere. Vámkezelési gondok Ma, 1999 augusztusában a program (10 ezer tonna feldol­gozandó alma, 4 ezer ember megélhetése) a rendezetlen vámjogi helyzet, a felszámolá­si törvény, valamint a vám­törvény jogalkalmazók általi ellentétes értelmezéséből ala­kult ki. 1998 őszén egyértel­műen kiderült, hogy a gépsor vámkezelésével kapcsolatos problémát a helyi, illetve a megyei vámparancsnokságok megoldani nem képesek, és nem is akarják. Ügyvédeket és vámszakértőket is bevon­tunk a sikeres megoldás érde­kében, azonban a kisvárdai Vámhivatal folyamatosan újabb és újabb akadályokat gördített a gépsor vámkezelé­se elé. A kialakult ellentmon­dásos helyzetet megvitattuk a VPOP-vel. 1998 novemberé­ben bírtuk az országos vám­parancsnokság ígéretét, hogy a cégünk birtokba lépése elé gördült akadályokat 1999. ja­nuár 15-ig elhárítják. Ez a mai napig nem történt meg. lÜHHHi Színe és visszája Oláh Gábor .A. bérházban összesúgtak az asszonyok. A harmadikról a fiatalasszony minden nap öt óra után szépen felöltözve el­ment valahová. Biztosan van valakije, találgattak a min­dent tudók, s a pletyka ter­jedt. Csak hetek után derült ki, hogy egy közeli bankba jár munkaidő után takarítani. .A. harmincötéves fiatalem­ber három évvel ezelőtt sú­lyos közlekedési balesetet szenvedett. Talán egy porci- kája sem maradt épen. Leszá­zalékolták, lakatos-hegesztő szakmáját nem folytathatta. Házassága zátonyra futott, felesége fiával együtt elköltö­zött albérletükből. A múlt té­len a nagy hidegben fázott, tüzelőt lopott, fél évet ült. Ezután barátai is elhagyták. Azóta megvetés, bizonytalan­ság veszi körül. Az egyébként jószándékú, jóindulatú csen­des ember egyedül nem lesz képes talpraállni, mert a bé­lyeg már rajta van, mert a hí­nár, amibe került, egyre lej­jebb húzza. .A. fiam nagyon jól nősült — mondta a jól szituált nő rég nem látott barátnőjének. — A menyem valóságos angyal, fi­amnak még a gondolatát is le­si, a kávét is minden reggel az ágyába viszi. — És a lá­nyod? — kérdezte a barátnő­je. — Ó hagyjad, bele vagyok betegedve. A vöm cselédnek tekinti a lányomat, kihasznál­ja, még azt is elvárja, hogy reggelenként a kávét az ágyá­ba vigye. A koldus ráadásul keveset is keres, nem érde­melte meg a lányomat. Talán négyéves lehettem, amikor egy száraz verőfényes nyári délutánon elképesztően sáros ruhában nyitottam be házunk ajtaján. Édesanyám persze nem győzött csodálkoz­ni. — Hol a csudában lettél te üyen mocskos, hiszen nincs is sár! — Dehogy nincs — vá­laszoltam —, csak meg keü keresni. Jótékonysági bál Vasmegyer (KM) — Hangulatos programok és finom ételek vár­ják a község lakóit augusztus 20- án a vasmegyeri sportpályán és a Bőre-tónál. A hajnali órákban kezdődő horgászverseny mellett déli ökörsütés és halászlékóstoló várja a tópartra látogatókat. A sportpályán versenyek és vetél­kedők szórakoztatják a nézőket, és itt kerül megrendezésre az ünnepi műsor is. Ennek kereté­ben most először mutatkozik be az Aranyeső nevű községi nép­dalkor, és pályára lép a Vasme- gyer-Kemecse öregfiúk focicsa­pata is. Megrendezik a legerő­sebb csapat versenyét, a gyerek szépségversenyt, és a „legsporto- sabb méhkast” is zsűrizik (csak férfiaknál). A nap jótékonysági báhal zá­rul, aminek bevételét a népdal­körnek adják. Hernyóinvázió Óriási egyedszámban jelent meg idén a szövőlepke, mely szövedékével hatalmas fészkeket épít hernyó­inak a fák ágain. Amíg együtt vannak a lárvák, Nyíregyházán az Orosi úton is hatékonyabb a védekezés Balázs Attila felvétele 'le Hiány földön és égen Nyéki Zsolt Információs tábla Ferter János rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents