Kelet-Magyarország, 1999. augusztus (56. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

1999. augusztus 3., kedd 4. oldal __________ j ■ .«* —!»:« ........................... □ Anyatejes világnap Különböző előadásokra várják az érdeklődő kismamákat augusztus 5-én 10 órától Nyíregyházán, a művelődési központba. Szó lesz a szoptatás fontosságáról, a vitaminok szerepéről és a korszerű fogamzásgátlásról is. □ Közmunkások Bár a korábbinál keve­sebb pénz áll rendelkezésre megyénkben is a közmunka-programokra, azért július 1-től 1020 munkanélküli mégis lehetőséghez, azaz 4-5 hónapos foglalkoztatáshoz jutott Szabolcs-Szatmár-Beregben. Zömük az ár- és belvízvédelmi munkálatokban vesz részt. J Ügyfélszolgálat A Megyei Egészségü­gyi Pénztár kihelyezett ügyfélszolgálatot tart Mátészalkán a művelődési központban ked­den és szerdán 9-13 között, Tiszavasváriban kedden a polgármesteri hivatalban 10-14 között, Nyírbátorban szerdán 10-14 között a Családsegítő Központban. Fúvósok a Tiszaháton Szatmárcseke (M. K.) — Szatmárcsekén egy emberöltővel korábban az akkori igazgatóhelyettes Lakatos József kez­deményezte fúvószenekar alakítását. A hangszert kézbe vevők között ott volt Sarkadi Gábor is. Bár Sarkadi tanár úr lé­vén testnevelő, főleg a sport, illetve a bio­lógia oktatásban érte el pedagógiai sikere­it, a zenéhez való vonzalma végig megma­radt. S miként folytatta a Kölcsey-kutató Lakatos József megkezdett munkáját Köl- csey-témában, ezt tette a zenekarral is. Folyamatosan szorgalmazta, hogy a cse- kei gyerekek zeneközeiben maradjanak. Ma már a régiekből csak a pedagógus kol­léga Kőszegi Ferenc maradt. A gyerekek is cserélődnek. Az egyébként szakszofonon játszó zenekarvezető úgy véli, hogy a dob­nál megbízhatóbbak a lányok. Most Bakó Judit üti-vágja a ritmust a csapatnak. Gon­dolnak az utánpótlásra is. Minden hang­szerre van utánpótlás. Ugyanis Szatmár­csekén, a Tisza-háton, de a Szamos mentén is élő igény van a fúvós zenére. így a tér­ség különböző rendezvényeire hívják a csekei fúvósokat. A meghívások között a koszorúzásokon való közreműködés épp úgy szerepel, mint egy-egy lakodalom muzsikálása. Természe­tesen sem a hangszerek, sem a megszólalás nem hasonlíthatóak a hivatásos, képzett zenészek produkcióihoz. Egységes öltözék­re nem futotta, még a meglévő hangszerek szükséges javítása is gondot jelent, a lelke­sedés, a zene szeretete azonban szinte min­dent pótol. A szatmárcsekei fúvósok A szerző felvétele- |—<‘C~~ , .... . ____ Gyújtogatok CSERVENYÁK KATALIN ]VIár-már kezdtem azt hinni, hogy vala­mi nincs rendben a vandáljainkkal. Mit ne mondjak: abban reménykedtem, hogy vagy megjavultak, vagy kipusztultak. Ezen a nyáron ugyanis még egyetlen hírt sem hal­lattak magukról. Nem mondom — mert nem vagyok ha­zudós —, hogy aggódtam volna értük, csak az ember szereti tudni, merre járnak, ne­hogy útjaink keresztezzék egymást. Jobb az ilyeneket elkerülni. Aztán tegnap felhívott egy ismerősöm, aki elmondta, pénteken használhatatlanná vált egy pad a Bujtoson, mert valaki fel­gyújtotta. Nyilván unatkozott, s ezt tartot­ta a legszórakoztatóbbnak. Az ötlet remek. Csak gratulálni tudunk hozzá. Csak így tovább, és akkor elmond­hatjuk, semmi értelme nem volt annyi pénzt elkölteni a városligetre. Nyírpilis (KM — Gy. L.) A 71 3 lelkes, szelíd lankák közt megbúvó Nyírpilis lakossá­gának többsége napi ke­nyérgondokkal küszködik. A faluközpont mester. Jelenleg tizenhárom köz­hasznú munkás dolgozik a közé­pületek — polgármesteri hivatal, iskola — tatarozásán, augusztus 1-jétől pedig még hatan csatla­koztak hozzájuk. A környezetvé­delmi program keretében au­gusztus 16-ától tíz közmunkás foglalkoztatására nyílik lehető­ség, akik parlagfüvet fognak ir­tani. Az önkormányzat ugyan még nem vett fel működési hitelt, vi­szont kilencmilliós forráshiány­nyal fogadták el a költségvetést. A második körben pályáznak ki­egészítő támogatásra. Nyírpilisen gyakorlatilag nincs helybeli vállalkozó. Leg­többen sovány földjük — az átlag hat aranykorona-érték alatt van — műveléséből próbálnak megél­ni. A Pilishez tartozó földeknek mintegy 30 százaléka azonban parlagon hever. Ráadásul az idén — talán a növekvő szegény­ség miatt — megszaporodtak a mezei lopások — tudom meg A szerző felvételei Tóth István helybeli lakostól, aki még hozzáteszi: a „szarkákkal” szemben a polgármesteri hivatal tehetetlen, polgárőrség pedig nincs a faluban, rendőrség is Nyírbátorban legközelebb. A pénzszűke miatt az utóbbi idők legnagyobb beruházása az orvosi rendelő, melyre a megyei Területfejlesztési Tanácsnál nyertek 1,8 millió forintot, s ezt toldották meg a 800 ezer forintos önerővel. A tervek szerint a léte­sítmény augusztusban készül el. Mintha csak várnának, rögtön megszólít ifj. Béri István ötgyer­mekes családapa, s árad belőle a panasz: mindössze egyszer ka­pott eseti segélyként kétezer fo­rintot. Pedig nagy a család, jöve­delem pedig semmi, csak a csalá­di pótlék. Amikor ezt elmondom Bélteki Gyula polgármesternek, széttár­ja a karját: — Sajnos, nagy a szegénység, sokfelé kell osztani. A falut több mint a fele rész­ben a legkevésbé képzett cigány­ság lakja. Az aktív korúak között igen sok a munkanélküli, jelen­leg például nyolcvanan kapnak jövedelempótló támogatást. Jellemző, hogy éves költségveté­süknek csaknem 40 százalékát (!) fordítják szociális feladatokra. Igyekszünk bevonni a munka- nélkülieket a közhasznú foglal­kozatásba, hogy ne essenek ki a rendszerből — mondja a polgár­Bélteki Gyula Sovány a föld, szegény a falu A költségvetésnek közel negyven százalékát viszik el a szociális kiadások Szűcs Ágnes egyetemista Mátészalka (KM - K.K.) — A költészetben élem ki titkos vágyaimat — hallom az egyébként reál beállítot- táságú egyetemista lány­tól. Általános és középiskoláit szülővárosában, Mátészalkán végezte. A gimnáziumban bio­lógia-kémia tagozatra járt, kö­zépfokú nyelvvizsgát szerzett oroszból, és ekkor kezdett ver­seket írni. Szerelemről szóló verseinek egy része megjelent az akkori helyi sajtóban. Érettségi után felvételt nyert a Kossuth Lajos Tudománye­gyetem fizika szakára, két év eltelte után azonban jobb lehetőség kínálkozott. Átjelent­Szűcs Ágnes A szerző felvétele kezett a veszprémi egyetemre, ahol az üzleti világ rejtelmeit tanulmányozza. — Az egyetemi évek alatt sok tapasztalatot szereztem, ta­lán bölcsebb is lettem, de a versírás ma is közel áll hoz­zám. Nagyon boldog volnék, ha egyszer saját kötetet adhatnék ki. Nem ez az egyetlen álma. Külföldi ösztöndíjra pályázik, amelyre az egyetem több lehetőséget is kínál. Feltétele az angol nyelvtudás, de Áginak ez nem jelent gondot. Az idén ősszel fog nyelvvizsgázni. Ha­bár kecsegtető munkaajánla­tokkal halmozzák már most el a Dunántúlon, ő mégis itthon szeretne letelepedni, és szülő­városában kamatoztatni mind­azt, amit megtanult. Legkedvesebb költője Pi­linszky János, közel áll hozzá a számítástechnika, és a nőktől általában idegen motorozás, lö­vészet és a vízi sport. Ági na­gyon színes egyéniség, nem szeret tétlenkedni. Legfőbb ál­ma megvalósítani a lehetet­lent, amely szerinte még csak nagyon kevés embernek sike­rült tökéletesen összehangolni a családot és a szakmát. Kihelyezett képzés Nyíregyháza (KM) — Gyógypedagógiai má­soddiplomás képzés in­dul ez év szeptem­berétől kihelyezett tago­zaton Nyíregyházán. A továbbképzés színhelye a Megyei Pedagógiai, Közmű­velődési és Továbbképző Központ lesz. A kihelyezett tagozat Sóstón, a Tölgyes utca 58. szám alatt lesz, jeletkezési lapokat is itt, vagy a Búza utca 5. szám alatt kérhet­nek a felvételizők. A képzésről ugyanitt nyújta­nak bővebb felvilágosítást személyesen vagy telefonon a 42/315-220-as, illetve az 501-360-as telefonszámon. A jelentkezési határidő au­gusztus hatodika. Ne csak hírt közöljön, véleményt formáljon Csekéné dr. Jónás Erzsébet hétfőn munkatársaink körében, már az új szerkesztőségben Elek Emii felvétele Nyíregyháza (KM — MS) — Lapunk törzsolvasóinak véle­ményére kíváncsian, kéthe­tente más-más területen tevékenykedő szakembert hívunk meg szerkesztősé­günkbe, arra kérve, mondja el véleményét a Kelet-Ma- gyarországról. Ezúttal Csekéné dr. Jónás Erzsé­bet, a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola tudományos fő­igazgató-helyettese osztotta meg velünk gondolatait. Régi olvasó­ja, időnként interjúalanya, sőt szerzője is a Kelet-Magyaror- szágnak, első Írása a hatvanas években jelent meg. — Az utóbbi időben számot­tevően megváltozott a lap, szebb lett a külleme, rövidebbek az írá­sok, áttekinthetőbbek az oldalak, jó a tipográfiája — mondta a bevezetőben. — Olyan törekvést érzékelek, hogy a gyorsan reagá­ló, a hírekre fogékony olvasók kedvébe akarnak járni, mintha azt szeretnék, hogy jól induljon a napunk. Mi már reggeli előtt megkapjuk, ketté is vesszük, fér­jem a sporttal kezdi. — Keressük az ismerős arco­kat, s ha ezek helyiek, külön öröm. Az írások között lénye­gében minden korosztály megta­lálhatja kedvenc témáit az ifjú­sági oldaltól a nyugdíjas hasá­big. Tetszenek a véleményt mondó cikkek, a Nézőpont, a Tüskés sa­rok, szerintem a megye egyetlen napilapjától elvárható, hogy ne csak híreket közöljön, hanem vé­leményt is formáljon, természe­tesen nem akív politizálásra gondolok. Jónak tartom a Nyír­egyházi polgár című új rovatot. Tetszik, hogy a lap komoly gon­dot fordít a közönségkapcsola­tokra. Kevésnek találom viszont az elemző Írást, főleg a korábban megszokott szombati kulturális melléklet színvonalas írásai hiá­nyoznak nekem. Jók a program- ajánlók, de kiegészthetnék a ré­gió nagyvárosai, Debrecen, Szol­nok eseményeivel. Jó lenne egy pályázati figyelő rovat is, hiszen éppen a Kelet-Magyarországban olvastam, hogy sok lehetőségről maradnak le megyénk települé­sei, intézményei. ........................ Igyekszünk be­vonni a munka- nélkülieket a közhasznú fog­lalkoztatásba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents