Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

1999. július 26., hétfő Keleti* háttér 3. oldal Igen, igen, nyulak voltunk, mégpedig „kísérleti nyulak", s még csak nem is tud­tunk róla. Ez derült ki ugyanis pénteken egy televíziós riportból. Mint az adásban el­hangzott, a Mól Rt. két héten keresztül 20 benzinkútnál a lélektani határnak kikiáltott kettőszáz forint felett árulta az üzemanya­got, s közben azt vizsgálta, hogyan reagál­nak minderre az autóvezetők. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szak­embere szerint nem történt szabálysértés, s még csak etikai vétséget sem követett el a részvénytársaság. Hogyan is lett volna tör­vénysértés, hiszen a piacgazdaság rendsze­rében ma már mindenki annyiért árulja a termékeit, amennyiért csak akarja. Ám a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékesé­nek másik megállapításával már vitatkoz­nék, hiszen mi ez, ha nem a vásárlók szán­dékos becsapása. Az autósok ugyanis jóhi­szeműen abban a tudatban tankolták meg gépjárművüket, hogy valamennyi Mol- üzemanyagállomáson ugyanannyiba kerül­nek az egyes oktánszámú benzinek. Ugyanakor a Mól Rt. vezetői örömmel nyugtázták, hogy „nyusziként" viselkedtek az autósok, hiszen a magas árak miatt nem volt háborgás, lázadás, fenyegetőzés, min­denki fásultan tudomásul vette a kész tényt. De mit is vártak vajon ettől az egész tesz­teléstől a részvénytársaság vezetői? Forron­gást, országos méretű megmozdulást? Egy­szer már — még jó kilenc évvel ezelőtt, a rendszerváltozást követően — hasonló eset­ben „oroszlánként" viselkedtek a taxisok. Még jól emlékezhetünk az általuk felállított bloká­dokra, amelyek megbénították hazánkban a közlekedést. Aztán a válsághelyzet rendezése után továbbra is emelkedett az üzemanyag ára. Érdekes módon még akkor is, amikor a kőolaj világpiaci ára éppen csökkent... Jó lenne egyszer megélni azt a pillanatot is, amikor azért tesztel bennünket a rész­vénytársaság, hogy megnézze: miként rea­gálnak az autósok akkor, amikor nagymér­tékben csökken az üzemanyag ára Magyar- országon! Szöveg nélkül Ferter János rajza □ Busz a szabadtérihez Autóbuszt indí­tanak a tiszalöki városi könyvtár elől Nyíregy­házára, a szabadtéri színpadhoz augusztus 6-án, ahol a Jézus Krisztus szupersztár című musicalt tekinthetik meg az érdeklődők. Az érdeklődő színházbarátok július 29-éig je­lentkezhetnek a tiszalöki könyvtárban. □ Majális Demecserben Nagyszabású rendezvénnyel ünnepük meg Demecserben augusztus 20-át. A programsorozat reggel 9 órakor kezdődik a helyi futballpályán majális keretében. Este pedig tűzijáték és utcabál zárja a nap eseményeit. □ Nyitva tartás Naményban A vásáros- naményi városi könyvtár augusztus 31-éig délelőtt 8-tól 12 óráig tart nyitva. Szeptem­bertől várhatóan számítógép segítségével egyszerűsödik majd a könyvek kölcsönzése. Őfehértón tiszta a víz a pohárban Színtelen, szagtalan — de olykor büdös • A nyár végére ígérik a megoldást A polgármester egy közkifolyónál ízleli a vizet a szerző felvétele Lefler György Ófehértó (KM) — Csupa nagy­betűs, részben olvashatatlan aláírással ellátott levelet ka­pott szerkesztőségünk Ófe- hértóról, merthogy eseten­ként ihatatlan a vizük. „Őfehértón minden utcában van négy-öt család, ahol a gyerekek, de a felnőttek is megbetegedtek az utóbbi két hétben. Az ok az ivóvíz minősége, amely már for­ralva sem iható. A vízdíj draszti­kus megemelése után a lakosság jogosan várhatná el a minősé­get...” (részlet a levélből). Nincs fertőzés — A községben az összességében négy-öt gyermek — gyomorfájás­sal, hasmenéssel járó — megbe­tegedését nem az ivóvíz, hanem a nyári hőség következtében kia­lakult fertőzés okozta — tudtuk meg dr. Rojkó László ófehértói háziorvostól. — Amennyiben a víz okozta volna, legalább negy- ven-ötven rosszulléttel kellene számolnunk. Amit viszont a víz­minőségről mondhatok: eseten­ként azt tapasztalom, hogy bü­dös, amely bizony fürdővíznek sem ajánlatos. Az Úttörő utca elején Herczku- né Kocsány Katalint az ivóvíz fe­lől kérdezem. — Most olyan, amilyennek mindig lenni kellene: színtelen­nek, szagtalannak. Nem is a szí­nével, inkább a szagával szokott probléma lenni, merthogy bü­dös. Meggondolom, készítsek-e a gyermeknek teát belőle, többnyi­re ásványvizet fogyasztunk, de tisztálkodni csak a vezetékes víz­ben tudunk. — A nyáron háromszor-négy- szer érezhettük egy-két napon át az ivóvíz kellemetlen szagát — mondta az Alkotmány utcán Kiss Jánosné gyesen lévő kisma­ma. — Jellegzetes szaga van, olyankor nem iszunk belőle. A csapot is hiába hagyjuk sokáig nyitva, attól csak nem lesz jobb. Kifolyatják Az ófehértói polgármesteri hiva­talban Vass Mihály polgármester és Sulyok Béla, a Nyírségvíz Rt. műszaki vezetője társaságában miről is „folyhatna” a szó, mint az ófehértóiak ivóvizéről. — A község ivóvízhálózata mintegy 27 kilométer hosszú, s bizony többen is megkerestek a rossz vízminőség miatt. Az ÁNTSZ vizsgálata szerint nincs baj a vízzel, de az ófehértóiak va­lóban érezhetik „rossznak, he­lyenként büdösnek” az ivóvizet. Főként a zsákutcákban lakók pa­naszkodnak annak ihatatlansága miatt. Ilyenkor beszélek a vízü­gyisekkel, a leveleki kirendelt­ség vezetőjével, akik aztán átme­netileg megoldják a helyzetet: át­mossák, avagy kifolyatják a cső­ből az állott vizet. Hidroglóbusz nélkül — Maga a rendszer túlmérete­zett, a nagy átmérőjű vezetéke­ket annak idején nagyobb vízfo­gyasztásra tervezték — magya­rázza Sulyok Béla, az rt. műsza­ki vezetője. — Ófehértó a levele­ki vízgyűjtőből kapja az ivóvizet, amely a megye egyik legkorsze­rűbb víztisztító berendezésével van felszerelve. —Az innen kiadott víz min­den vonatkozásban megfelel a hatósági előírásoknak. Ófehértó a vízellátó rendszer utolsó, egyik legkisebb fogyasztású települése. A korábbinak harmadára, ne­gyedére csökkent vízfogyasztás következtében a hálózat egyes részein időnként valóban pangó szakaszok alakulnak ki. Ezt, mi­vel egyes ágvezetékekben szinte áll a víz, csak úgy tudjuk meg­szüntetni, ha a rendszert átmo­satjuk, azaz a tűzcsapokon vizet engedünk el. Javulást jelentene a víztorony kiiktatása a rend­szerből, ebben az esetben viszont gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű tűzoltó víz biztosítá­sáról. Társaságunk nem vállal­hatja a korábbi fogyasztásra mé­retezett vízhálózat átépítését, de a pangó vizek megszüntetése ér­dekében komoly műszaki bea­vatkozásokat tett és tesz meg a jövőben is. Azt viszont nemcsak az ittenieknek tanácsolom, hogy célszerű olykor a fogyasztóknak saját belső vezetékeiket is át­mosni. Varródat akarnak Gyüre (N. L.) — Gyürében a ré­gi, üresen álló polgármesteri hivatalban varrodát akarnak lét­rehozni a foglalkoztatási gondok enyhítésére. A szükséges gépek beszerzését már elkezdték az il­letékesek. Hercegh László helyi gazdálkodó, aki az üzem létreho­zását szervezi, elmondta: tizenöt dolgozóval kezdik majd a terme­lést, később akár jelentősen is bővítik a létszámot. Már a varroda vezetőjét is ki­jelölték. Kezdetben csak munka­ruhákat készítenek, mert ennek a terméknek van piaca. Később a piaci lehetőségektől függően más termékeket is előállítanak. A próbaüzem szeptember elején, vagy szeptember végén indul attól függően, hogy a területfej­lesztési tanács és a munkaügyi központ mekkora támogatást tud adni. A tolókocsis nagyi Páll Géza Honnan veszi a bátorságot egy fiatal lány, hogy kiáll az amerikai fiúval nyelvi vetél­kedőre? A fiú soha nem járt Magyarországon, még a nevét is alig tudta kiejteni, most el­jött, hogy megmérkőzzön az alig tizenhat éves magyar lánnyal. A vizsgabizottság is helyt adott az igénynek, végül megkapta a középfokú nyelv­vizsgáról szóló bizonyítvá­nyát. Ez persze önmagában nem lenne rendkívüli dolog, de a lány még tovább is lépett a dobogón, a felsőfokú vizsgá­ra is jelentkezett. Még ez sem lenne rendkí­vüli, gondolná az ember, ha nem tudná, mindig is léteztek nyelvi tehetségek. Csak egyet nem tudott a vizsgabizottság, és igazában senki, honnan meríti ez a lány a napi ameri­kai szóhasználatát, stílusát, szókincsét, fordulatait, neves fogásait. Még az amerikai ven­dég is csak csodálkozott, hi­szen olyan hangon beszélt ve­le, sőt viccelt is, ami csak az ott élőkre jellemző. Aki Ma­gyarországon él, nemigen fog ilyen fokon és ilyen módon együttélni a nyelvvel. Csak a fiatal lány érezte, most már igyekeznie kell haza, várják otthon a tennivalók. Mondjuk a nagyi. A nagyira nagyon vigyá­zott. Igaz, mióta meghaltak a szülei, alig van kivel szót vál­tania. A mami már fekvő be­teg. Régebben járta az orszá­got, állandóan mozgásban volt. De az utóbbi öt-hat évben ez már elmaradt. Az elméje fi­atalos, de a mozgása nem en­gedelmeskedik az akaratnak. A nagymami tolókocsiban éli a napjait, csak az újságok je­lentik a változatosságot. A kis­lány pedig gondoskodik min­denről. Az iskolai időszakban egy idős néni vigyáz a mamá­ra, beszélgetnek, vitatkoznak. Az öregasszony, amikor a lá­nyukhoz került, mindig azt akarta elhitetni mindenkivel: az igazi ország itt van, ez való­ságos Amerika, mindenki jól él, az emberek ismerik és ked­velik egymást, ő mindig is ilyenre vágyott. Ezért is jött haza a távoli Kanadából, hogy élete utolsó éveit nyugodtan tölthesse. A tolókocsiban ta­nult meg újra rendesen ma­gyarul. A kislányt, aki nem az igazi unokája, hisz ő a nagy­néni, megtanította az angolra. A díjnyertes lány pedig be­mutatta az angol fiúnak a ma­mát, akitől megtanulta az élő angolt és a franciát. Mert a nyelv mindenkit összehoz. Azóta minden nyáron megje­lenik az angol. Igaz, néhány évet még várni kell, de talán még házasság is lehet a dolog­ból... Kisvárdai templomok Vincze Péter felvétele Motoros felvonulás Hagyományosan reggelig tart majd a rendezvény Túzsér (KM) — Az idén is megrendezik — immmár ha­todik alkalommal — Tuzséron a nemzetközi Tisza-túra alkal­mából azt a folk-blues „jam- boreet", amelynek közönsége most is a Lónyay-kastély ud­varán gyülekezhet. Ám az évekkel ezelőtt leégett kastélyt az idei nyáron már olyan pompájában láthatja a (könnyű)zene- és bulikedvelő publikum, mint még eddig soha. — Úgy érzem, a hagyományos nyári fesztiválunknak is volt szerepe abban, hogy a kastély mára kívülről teljesen újjászü­lethetett — fogalmazott lapunk érdeklődésére Böbék Zsolt, a ren­dezvény főszervezője, aki ezek után a tervezett szabadtéri prog­ramba is bepillantást engedett: — Július 28-án 20 órakor vete­rán motorok felvonulásával ve­szi kezdetét a bulink. (Ezúton is felhívjuk a motorosok figyelmét, hogy számukra gyülekezés este fél nyolckor lesz a Tisza part­ján!) A motorok után egy tradici­onális haditorna-bemutató kínál látványosságot a közönségnek. A szem után a fül örömeire is gon­dolva zenés időutazásba kez­dünk. Elsőként a Miskolci Dixie­land Band lép színpadra, s kezdi meg a reggelig© tartó monstre koncertsorozatot. Megjegyzem, a miskolci dixielandesek többek között felléptek már Luis Armst­rong egykori klarinétosával is. — Közkívánatra újra fellép a Blues Fools is, de Kerékgyártó „Füles” István (Mini) jazz-rock formációja, a Long Step Jazz sem először mutatkozik be a Ló­nyay-kastély udvarán összese- reglő közönségnek, s itt lesz a nyíregyházi Hétfő Este nevű banda is. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, a Blues Mood hagyományos blueskoncertje utáni reggelig tartó jam session zárja a programunkat. A külö­nös (nyári) szilveszterre, vagyis a remélhetőleg reggelig tartó jó hangulatra való tekintettel egy hatalmas pezsgősüveg dugója is levegőbe röpül majd a színpadon — hallottuk a szerdai buliról Bö­bék Zsolt előzetesét. Ami a szabadtéri rendezvé­nyeknél rendkívül fontos időjá­rást illeti, a meteorológusok sze­rint a szerdáról csütörtökre vir­radó éjjelen kellemes nyári éj­szakában lehet részük azoknak (is), akik kikapcsolódásként a tuzséri jamboree-t választják. A távolabbról érkezőknek a fi­gyelmébe ajánljuk: a kastély megtalálását egy, az udvarról magasba emelkedő hőlégballon is segíti majd. „Nyulak" voltunk M. Magyar László

Next

/
Thumbnails
Contents