Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-24 / 171. szám

1999. július 24., szombat 4. oldal Kelet«» hazai TÁjr □ Folklórfesztivál Vándor romafesztivált rendeznek július 24-én, 19 órai kezdettel Mátészalkán, a művelődési házban. A mű­sorban holland, francia, szlovák és román vendégművészek lépnek fel a műfaj hazai képviselői mellett. □ Fafaragók kiállítása A fehérgyarmati művelődési házban a beregi fafaragók mun­káiból nyílik kiállítás augusztus 1 -jén. A tárlat augusztus 10-éig tekinthető meg. □ Kirakodóvásár Csengerben Folklór- fesztivált rendeznek július 31-én (szomba­ton), 1 7 órától Csengerben az ifjúsági sport­pályán. A kulturális programok mellett lesz kirakodóvásár és — a gyerekekre is gondol­va — vidámpark. A nap esményeit táncház zárja. Igen, augusztusban Szamosszeg (M. K.) — A szamosszegi pol­gármesteri hivatal udvarában e nyári na­pokban nagy a felfordulás. Ugyanis a meg­lévő hivatali épület csak nagyon szűkös körülményeket biztosit a napi munkavég­zéshez. Különösen így lett ez a gyermekjó­léti szolgálat megszervezését követően. Sa­ját területen tudtak terjeszkedni. Erről Molnár András polgármester a következő­ket mondta el: — Toldaléképület lesz. A kisméretű házas­ságkötőtermet átadjuk a gyermekjóléti szol­gálatnak. Most egy nagyobb méretű házas­ságkötő termet építünk, amely hosszú távon megoldja a község ilyen irányú gondjait. A munkálatok anyagi hátterét is sike­rült biztosítani. Hétszázezer forintot nyer­tek az iroda kialakítására. A munka két és fél mülió forintba kerül várhatóan. A töb­bi pénzt az önkormányzat saját költségve­téséből megoldja. A házasságkötőt a főbejá­raton át is meg lehet majd közelíteni, de közvetlenül is. A közvetlen területet par­kosítják. Augusztus hónapban már lehet házasságot kötni. Van aki már jelentkezik: itt köt házasságot. Várhatóan ez többeket arra ösztönöz majd, hogy lakóhelyük új házasságkötőjé­ben kössék össze sorsukat. Kenyérsütő kemence Sárral ta­pasztott kemencét épített két fiatalember Néder Norbert és Balaskó Attila Nyírbá­torban a Papok rétjén, amelyben kenyeret sütöttek a fesztivál ideje alatt Elek Emil felvétele Vaklármáink Nyéki Zsolt Jó dolog az üzletekre vagy az autókra fel­szerelt riasztóberendezés, csak az a baj, hogy éppen azokat riasztja egyre kevésbé, akik ellen kitalálták ezeket a szerkentyű­ket. Kandikamerás módszerrel többször hoztak már arra tragikomikus bizonyíté­kot, hogy márkás autó ajtózárával vacako­ló idegennek mennyien és milyen készsé­gesen segítenek elnémítani az idegesítő vijjogást. Azt pedig a rendőrség figyelte meg, hogy a legmodernebb berendezések is csupán másodpercekre, jobb esetben né­hány percre tartják vissza a profi tolvajo­kat. Értékeink védelméről persze gondoskod­ni kell, de a tulajdonos maga teszi komoly­talanná szándékát, ha a beszerelt riasztója rendszeres vaklármával szolgál. Az éjsza­kánként ablakhoz ugró szomszédok egy idő után már csak szitkozódva fordulnak egyet az ágyban, ha sokadszor ébreszti fel álmukból őket ugyanaz az éles hang. Olyan ez, mint a mesében a hazudós pász­torfiú esete: addig viccelt a farkas kiabálá­sával, hogy amikor tényleg megjelent a fe­nevad, már senki sem sietett a segítségére. Százból csak egy nem tud levizsgázni Újdonság a járműkezelés • Tanítják a mindennapos teendőket • Vizsga: egy éven belül A tanultakat a gyakorlatban is alkalmazni kell Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — A jármű­vezető-képzés mindig kulcs­kérdés, hiszen nem mindegy, milyen tudással felvértezett sofőrök közlekednek útjain­kon. Igaz, a hazánkban rossznak mondott közlekedési morál nem elsősorban az oktatás minőségé­re vezethető vissza, inkább az emberi habitusra. A megyénkbeli képzés idei ta­pasztalatairól, a bekövetkezett fontosabb változásokról Olasz Tamással, a közlekedési felügye­let igazgatóhelyettesével és Sim- kó Istvánnal, a képzésfelügyeleti és vizsgáztatatási osztály vezető­jével beszélgettünk. Visszatért a műszaki Néhány újdonság jellemzi a kép­zést az idén, ezek közé tartozik, hogy a leendő motorosok és sze­mélygépkocsi-vezetők járműke­zelési vizsgát is tesznek. Meg kell tanulniuk az elindulás előtti mindennapos teendőket, mint például a világító- és más beren­dezések, a gumiabroncsok ellen­őrzését úgy, hogy az berögzült szokássá váljon. Az elméleti vizsgán visszatért a KRESZ mel­lett a műszaki tudnivalókat szá- monkérő tesztláp is. — A változások közé tartozik — ismertette Simkó István —, hogy míg eddig két év állt ren­delkezésre a megkezdett tanfo­lyam elvégzésére, addig most már egy éven belül le kell tenni a vizsgát. így tehát ha 17 évesen szerezhet B kategóriás jogosít­ványt a fiatal, akkor fél évvel ko­rábban iratkozhat be az elméleti oktatásra, s negyed évvel szüle­tésnapja előtt tehet legkorábban elméleti vizsgát. Ahhoz, hogy egy fiatalkorú járművezető-kép­zésre jelentkezhessen, most már a szülő írásos beleegyezése szük­séges. Az élet által megkövetelt szigorítás, hogy a C és D kategó- rába hegyvidéki gyakorlati kép­zésen is részt kell venniük a ta­nulóknak, ennek megvalósulását a felügyelet ellenőrzi. Több gyakorlat A tapasztalatok szerint — derült ki a szakemberek szavaiból — egyre fiatalabb korosztály jelent­kezik a járművezető-képzésre, százból hetven ügyfélnek elsőre sikerül megszerezni a jogosít­ványt. Ez országosan is jónak számít. Elenyésző, mindössze egy százalék azok aránya, akik­nek ötödjére, bizottság előtt sem sikerül. A képzés hatékonyságát céloz­ta meg az a jogszabály változás, melynek értelmében a korábbi 25 helyett 30 gyakorlati órát kell vezetnie a tanulóvezetőnek, nyil­ván ez is hozzásegít valamennyit a rutinszerzéshez. Az osztályve­zető hangsúlyozta: a vizsgákon nem mindenáron a megbuktatás, a kitolás a cél, de a köz érdeke, hogy a lehetőségekhez képest legjobban képzett, arra alkalmas polgárok szerezzenek jogosít­ványt. Simkó István úgy érté­kelt, hogy az utóbbi időszakban — bár mindig vannak elégedet­lenkedők — a képzés, a vizsgáz­tatás és az ügyfelek összhangja javult. Érdekesség, hogy egyre in­kább szezonálissá válik a jármű­vezető-képzés, (melynek során a minőségre kell helyezni a hang­súlyt) ez a jelenség elsősorban annak tudható be, hogy a részt­vevők zöme diák. A 25 százalé­kos első félévi visszaesést (ennyivel kevesebb jogosítványt adtak ki a tavalyihoz képest) egyrészt ez okozhatta, másrészt a megyét ért természeti csapá­sok sorozata. Figyeljünk egymásra Sokak szerint meglepő, hogy honfitársaink egy része a vezetői engedély birtokában szinte 180 fokos fordulatot vesz, mintha rögvest elfelejtené, mit tanítot­tak neki. Friss jogosítvány­Martyn Péter felvétele nyal rendelkezők kezdenek esz- télén motorozásba vagy autózás­ba, holott a kellő rutinjuk sincs meg. A közlekedési morál javításá­ban, sőt, megalapozásában az ok­tatási intézmények és képzőszer­vek mellett fontos a család szere­pe — vallják a szakemberek és a józanul közlekedők egyaránt —, hiszen a rossz példát mutató szü­lő mellett hamar renitenssé vál­hat a gyermek is. Ezért lenne üd­vözítő, ha a szándékos szabály- szegők rendszeresen elnyernék méltó büntetésüket. Táncos olvasótábor Ibrányban Nyíregyháza (L. I.) — Gyermek olvasótábor színhelye lesz július 26-ától augusztus 2-áig az ibrá- nyi Tisza-part. A hagyományo­san megrendezendő nemzetközi nyári tábor nélkülözhetetlen ve­lejárója lesz a néptánc. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár által szervezett Szomszédoló ’99 a résztvevő gye­rekeknek számtalan lehetőséget kínál a magyar történelem, a nemzeti múlt és a tradíciók meg­ismerésére. Terveznek szabolcsi körutat, s ellátogatnak majd a megye több művelődéstöréneti emlékhelyére is. A táncos programokat Bistey Attila, az Igrice néptáncegyüttes vezetője irányítja. Lapunknak nyilatkozva elmondta: az általá­nos táncoktatáson kívül a gyere­kek részesei lesznek néhány, a szabolcsi táncok eredetét feltáró előadásnak, s a hallottakat tánc­házak keretében ki is próbálják. Mindebben Berecz Anna segít neki. Régi mesterségek tanulmá­nyozására Bröszt Júlia ösztönzi a fiatalságot, a csillagokat Roz­inán Bélával vadásszák. Véradókat várnak Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Minden nyáron feltűnően fogytán vannak a vérkészle­tek — az idén nem rosszabb, de — sajnos — nem is jobb a helyzet a szezonálisnál — mondta el érdeklődésünkre dr. Fodor Erzsébet, a Vérel­látó Alközpont vezetője. A szabadságolások, a természe­ti katasztrófák terelik el az emberek figyelmét a sokszor bizony életmentő segítséga­dásról. Ez különösen a vidé­ki véradásokon megjelenők gyérülő számán érezhető. Nagy pánik nincs — nyugta­tott meg a főrovosnő —, a nem túl sürgős beavatkozá­sokat elhalasztják, vagy a kollégák, mielőtt kérnének, inkább egyeztetnek a „vérgazdálkodóval”. Máskor ez nem így szokott zajlani. Ha lennének tartalékok, per­sze, mindenkinek az lenne a legjobb. Nyíregyházán, a Bocskai u. 75. szám alatti véradóállomásra munkana­pokon 8-15 óra között várják azokat, akik embertársaik javára szeretnének tenni. De 10-20 fős, előre bejelentkező csoport kedvéért akár szom­baton is munkát vállalnak a szakemberek. így lesz ez — szerencsére — ma is. Yousiti Qudsia afgán orvostanhallgató Nyírbátor (KM - K. É.) — Yo­usiti Qudsia tíz évvel ezelőtt, ösztöndíjasként került Magyar- országra, jelenleg a Debreceni Orvostudományi Egyetem or­vostanhallgatója, aki rendsze­resen tolmácsol a hazájából ér­kezőknek a nyírbátori mene­kültszálláson. Arra a kérdésre, hogy annak idején miért éppen hazánkat választotta, kedvesen moso­lyogva válaszol. — Csak azt tudtam, hogy mindenképpen orvos akarok Yousiti Qudsia Martyn Péter felvétele lenni, s két ország, az önöké és India került szóba. Az otthoni hivatalok hatására választot­tam mégis Magyarországot, ezt a választást azóta sem bántam meg. A magyarok rendesek, kedvesek, kulturáltak, és fő­képp szívélyesek az idegennel. A tanulás mellett tolmácsolni is szoktam, az ösztöndíj mellé így keresek pluszpénzeket. Az afgán lány családjának sorsa mondhatni tipikus: szin­te minden tagja más országban él. Egyikük Hollandiában, má­sikuk Pakisztánban, a harma­dik a tengerentúlon. Arra a kérdésre, mi lesz, ha az orvosi diplomát kézbe veszi, a szép fe­kete lány elkomolyodva mond­ja: — Még jut időm a gondolko­dásra, hiszen bőven van hátra a tanulásból. Szívesen marad­nék továbbra is itt, de sajnos a családom nélkül olykor bizony nehezen viselem. így aztán ma még nem tudnám megmonda­ni, mi lesz velem, ha egyszer teljesül az álmom, és valóban orvos leszek. Aprók tánca: cigánycsárdás, kállai kettős Paszab (M. K.) — A mintegy 1300 lelkes, az Ibrányhoz közeli Paszabon évek óta eredménye­sen működik a 7-14 éves fiata­lokból álló roma tánccsoport. A csoportot vezető Oláh Jánosné énekével segíti a produkciót. Az Apró tánc segítségével megtud­hatja a néző, hogyan éltek régen a cigányok. Szerepel műsoruk­ban a cigány csárdás és a Kállai kettős is. Oláhné a CKÖ elnökeként is próbál támogatókra lelni. A Ro­Táncolnak az apróságok Molnár Károly felvétele ma kupán, de több budapesti fesztivál, s a Ki mit tud országos döntőjén is bizonyítottak. Kis- várdára, illetve Mezőkövesdre készülnek. A hagyományőrző cigánytá­bor az égbe száll csoportban az elsőstől a 64 éves bácsiig minden korosztály fellelhető. Oláhné af­féle ingyenes mindenes, még a ruhákat is ő mossa, s egy évtize­de elválaszthatatlanul összeforrt tevékenysége a roma hgyomány őrzésével.

Next

/
Thumbnails
Contents