Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-23 / 170. szám

1999. július 23., péntek Kelet# HAZAI TÁJON 4. oldal □ A Mandala Gyarmaton Augusztus 1- jén a szatmár-beregi fesztivál keretében a Mandala Dalszínház lép fel a fehérgyarmati művelődési házban. A társulat Az apáca cí­mű darabot adja elő. □ Jubileumi ünnepség Mátészalkán au­gusztus 1-jén (vasárnap), délután 15 órától tartják a város fennállásának harmincadik év­fordulóját. A rendezvény a szabadtéri színpa­don lesz, ahol a helyi amatőr csoportok — néptánc, színjátszó, mazsorett — szórakoz­tatják az érdeklődőket. □ Nyári szünet a könyvtárban A fe­hérgyarmati városi könyvtárban az olvasni szeretők ebben a hónapban hétköznapokon délelőtt 10 órától 12-ig, délután 13 órától 17-ig kölcsönözhetnek könyvet. A könyvtár augusztus 1 -jétől 22-éig zárva lesz. Szegénységi küszöbérték Nyíregyháza (KSH-Szabó Sándorné) — A háztartási költségvetési felvételben részt­vevő mintegy 10 ezer háztartás véleménye szerint a lakosság elvárása 1998-ban a na­gyon szűkös megélhetéshez egy főre vetít­ve havi 19100 forintot jelölt meg, amely ér­ték mögött jellegzetes szóródás mutatható ki. A jövedelemelvárás összefügg a jövede­lem nagyságával. A kisebb jövedelmű, na­gyobb létszámú háztartások az átlagnál alacsonyabb (16 077 forintot), a nagyobb jö­vedelmű, kisebb létszámú háztartások pe­dig magasabb értékeket (23 700 forintot) je­leztek. A szubjektív minimum egy főre szá­mított összegei az egytagútól a népesebb háztartások felé haladva egyre kisebbek. A nagyon szűkös szint az ötlépcsős skála al­ján található szegénységi küszöbértéknek tekinthető. Ez a szubjektív szegénységi küszöbérték az összes háztartás átlaga esetében a KSH létminimum értékének 92 százaléka, míg az átlagos jövedelemnél kevesebből élő háztartásoknál 78 százaléka, az átlagnál nagyobb jövedelműek esetében viszont a létminimum 114 százaléka. A háztartások által megjelölt havi összegek fejenkénti át­laga a többi megélhetési szintre vonatkozó­an sorrendben a következő: 24 300 forint a szűkös, 34 000 forint az átlagos, 48 100 fo­rint a jó és 73 900 forint pedig a nagyon jó megélhetés feltétele. Eszerint a nagyon jó megélhetéshez elvárt összeg a nagyon szű­köshöz képest 3,9-szerese volt 1998-ban. Rekultiváció Érpatak (KM - Gy. L.) — Mintegy ötholdas szabadidőparkot szeretne kialakítani a régi fóldbánya helyén az érpataki önkormány­zat. A geodéziai vizsgálatok elvégzésére 1,8 millió forint támogatást nyertek, nemrég pedig a rekultivációra nyújtottak be pályá­zatot. A munkálatok 16-17 millióba ke­rülnek. Közel hetvenezer köbméter földet kell „visszatermelni’1 ahhoz, hogy a terve­zett létesítmény megvalósítható legyen — tudtuk meg Kóczon Pál polgármestertől. Rábukkantam Lefler György ______________________________ Rábukkantam egy bukkanóra, és buk­kantam is akkorát, hogy az aszfalt teve­púpja majd’ szétrázta a Skodát — rímelget- tem kínrlmekkel, a harapástól zsibbadt nyelvvel Nyíregyházán, a Deák Ferenc ut­cán. A már említett, s az Arany János ut­ca kereszteződéséhez közel viszont az egy­re mélyülő tölcsér okoz gondot az autósok­nak. Amíg a bukkanón bukkannak, az utóbbin huppannak a kocsik. Jó száz ipéterrel arrébb, ugyanazon ut­cában újabb burkolatsüllyedéstől ugrik az autó, s utasa. A különbség annyi, hogy itt nem a nehéz járművektől, a sűrű esőzéstől szakadt be az út, hanem az emberi gondat­lanság miatt. A felépült ház közműmunkái után maradt a tátongó űr, jó fél méterrel benyúlva az úttestbe. A lakásokba három hónapja is van, hogy beköltöztek már. A szűk utca és a nagy forgalom miatt percen­ként „rándulnak” az autók, amíg komo­lyabb baleset nem történik ott. Két nyelven beszélni egy tanórán át Bécsben tanít magyart a nagykállói tanárnő az Európai Középiskolában Jécsák Tünde és osztrák tanítványa Nyíregyházán Balázs Attila felvétele Marik SAndor Nyíregyháza (KM) — Jécsák Tünde, a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium tanára az 1 998/99. tanévben ven­dégtanárként Bécsben, az Európai Középiskolában ta­nított. — Ez az iskola már egy több­nemzetiségű modern európai in­tézmény — kezdi munkahelyé­nek bemutatását. — EU támoga­tással működik 1995-től, a Phare- program keretében nyolc-nyolc diák érkezik Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából, s természetesen osztrák fiatalok is tanulnak a nemzetközi érettségi bizonyítványt adó iskolában. Az osztályokban 24 diák tanul, az oktatás reggel nyolctól délu­tán fél hatig tart. Az általános tantárgyakat mindenki saját anyanyelvén tanulja, s minden­kinek el kell sajátítani az angol és a német nyelvet is, ezenkívül mindenki választhat még egy nyelvet az ott tanulókéból, ma­gyar, cseh illetve szlovák nyel­vet. A tanórák egy részét két tanár vezeti: egy angol és egy német anyanyelvű, tehát a diákoknak egy időben két nyelven kell kom­munikálni. Van egy különleges EU-stúdium is. A jövőre első érettségizettjeit kiengedő iskola azt várja diákjaitól, hogy jól fel­készült, több nyelvet tudó euró­pai polgárok legyenek, akik nem külföldiként tekintenek egymás­ra, bizonyos döntéseik során ké­pesek felülemelkedni a nemzeti kereteken. Jécsák Tünde magyar-német szakos tanár, az EU Socrates- Lingua pályázatát 86 jelentkező közül nyerte el. Ö az első ma­gyar, aki a bécsi Európai Közép­iskolában tanít — magyar nyel­vet. Az elmúlt tanévben 11 oszt­rák diák választotta nyelvünket. — Az iskola új, még nincse­nek kész tankönyvek, sok min­dent magunk kísérletezünk ki a munka során — avat be a szak­mai gondokba. — Mivel a diákok öt nyelvet használnak az iskolá­ban, jól kivehetők a különbsé­gek. A német nyelvtanítás be­szédközpontú a magyar pedig nyelvtancentrikus, részben ezért nehezebb. A mi kettős hangzó­ink, ékezetes betűink, sajátos ra­gozási rendszerünk szokatlan el­sősorban. Egyik bécsi tanítványát is el­hozta magával Szabolcsba né­hány szünidei napra Jécsák Tünde. A 11 éves Eizabeth Wolfbeis szeptembertől tanulja a magyart, kiejtése szép, választé­kos, de még kicsit bátortalanul szólal meg. Burgenlandi kötődé­sű szülei ajánlására, kedvükért kezdte nyelvünket tanulni, egye­lőre még a tankönyvek kötik le idejét, de ahogy halad, úgy nyí­lik szélesebbre érdeklődése. Az iskola sajátos időbeosztá­sú, a hosszú hét vége szabad. A tanárnő beiratkozott a bécsi egyetem német szakának egy kurzusára, a diákok pedig — ha­zamennek szüleikhez. Ebből a helyzetből fakadóan a magyar osztály csupa győri iskolásból áll. Jécsák Tünde most Vass La- josné dr.-ral, a megyei Stúdium Nyelvoktatási Közalapítvány tit­kárával — tekintettel az alapít­vány kiváló bécsi kapcsolataira — annak lehetőségét keresi, mi­ként lehetne minél előbb Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei diá­kokat iskoláztatni a bécsi Euró­pai Iskolában. Nevet kap az iskola Nyíregyháza (KM) — A nyír­egyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola szeretné fel­venni a XVI. században élt nagy magyar botanikus és polihisztor, a „Posoni kert" című egykori híres művet szerző Lippai János nevét. Az oktatási intézmény tantestü­lete, dolgozói és tanulóifjúsága „az ötletbörze” után a számukra előterjesztett lehetőségek közül kiválasztotta, és már elfogadta a szerintük jól csengő „Lippai” ti­tulust, melyet novemberben, az intézmény fennállásának hat­vanéves jubileumi ünnepségén kívánnak hivatalosan is bejelen­teni. Ám, ha a névadással kapcso­latban a megye polgárainak bár­milyen észrevétele támad, a kö­vetkező hetekben még lehetősé­gük van e jogukkal élni, tudtuk meg az iskola igazgatójától, Ke­resztesi Istvántól. Tóth Attila kisbíró Napkor (D. M.) — Obsitos Mátyás volt az utolsó hiva­tásos kisbiró Napkoron. Az ő nyomdokaiba lépett Tóth Attila. De csak mint tiszte­letbeli! — erősíti meg mo­solyogva. Nincs olyan jelentős esemény a községben, melyet ne ő dobol­na ki. A kis „hírverő csoport” elején halad a fiákeren, ahogy illik magyaros ruhában, csiz­mában, kalapban, mögötte jön egy fogat, rajta 200 liter bor, ebből kínálják végig a falu la­kóit, majd őket követik a ci­gányzenészek. — Mint közhasznú munkás dolgozom a településen több éve — mondja —. Imádom amit Tóth Attila Elek Emil felvétele csinálok, én sokakkal ellentét­ben, nagyszerű dolognak tar­tom, ha az ember a köz érdeké­ben otthon tehet valamit. Ná­lunk kialakult egy 8-10 fős tár­saság (melynek egyik frontem­bere vagyok), akik megbízható­ak, jó szakemberek. A mi mun­kánkat dicséri az öregek ottho­na, a fogorvosi rendelő, az álta­lános iskola, a faluház, a gyö­nyörű temető. Úgy hiszem nagy szerepünk volt az Ország Virágos Faluja emlékpalakett elnyerésében is. Itt nem volt gond a hóhelyzet és az esőzé­sek miatt. Hozzájárul ehhez, hogy az utóbbi időben Napko­ron kedvező változás történt, az emberek közelebb kerültek egymáshoz, megértik, segítik egymást. Valamikor a SZAÉV-nél dol­gozott, majd hazajött a terme­lőszövetkezetbe, itt lett munka- nélküli. Megtalálta a helyét — vallja. Boldog, kiegyensúlyo­zott, és amire nagyon büszke, gyakorló nagyapa is. Szívesen és örömmel mesél magáról: súlyemelő volt, futballozott, három fia most is Leveleken rúgja a bőrt. Lelkes szurkolója, és tartalék csapattag az Ország Legerősebb Faluja címet el­nyert helyi együttesnek. Kisvárda (V. R) —Az év első felében jelentősen növeked­tek az eredményességi muta­tók a kisvárdai rendőrkapi­tányság területén. Az elmúlt évben megindult nyomozati eredményességet ez évben tovább fokozták. — Célul tűztük ki — mondja tá­jékoztatójában Villás István rendőr alezredes, kapitányságve­zető —, hogy mindenképpen szinten tartjuk az 1998-ban elért eredményeinket, illetve törek­szünk arra, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma ne nö­vekedjék. Ezt elsősorban a közte­rületi szolgálat fokozásával, a bűnmegelőzés javításával, vala­mint a potenciális bűnelkövetők kivonásával próbáltuk elérni az év első felében. A kapitányság rendőreinek munkáját dicséri, hogy az elmúlt év hasonló időszakában regiszt­rált bűncselekmények száma, mely 1078 volt, az év első felében 927-re csökkent. Ez a csökkenés 14 százalékos. Lehetne sorolni az adatokat az eredményes munká­ról, de csak néhány fontosabb mutatót emelünk ki és vetünk össze az elmúlt év hasonló adata­ival. Az erőszakos, garázda bűn- cselekmények száma 170-ről 112- re, a rablások száma 12-ről ötre csökkent az év első felében. A kapitányság egész területén az elmúlt évi 320 közterületen tör­tént bűncselekménnyel szemben ez évben eddig 200 cselekmény történt, mely 37,5 százalékos csökkenést jelent. Sikerült 55 százalékra növelni a bíróság elé állítások számát, ami az azonna­li gyorsított eljárást jelenti, s az elkövetők megérdemelt helyre juttatásával járt. Növekedett a felderítések száma is. Az első fél évben a 674 ismeretlen tettes el­len indult eljárások 66,17 száza­léka volt eredményes. A nyomozási eredményessé­günk 75,3 százalékos volt az év első felében — mondja Villás István kapitányságvezető, ami­vel a megyében a legjobbak va­gyunk, s ezzel az eredménnyel országos szinten sem kell szé­gyenkeznünk. Ez az eredményes­ség köszönhető a kapitányság valamennyi dolgozójának, de nem kell elhallgatnunk azt sem, hogy a város és a környező kö­zségek lakossága — a már műkö­dő polgárőr-szervezetek segítsé­gével —, az információ gyors to­vábbításával sok bűncselek­ményt előzött meg. Feladatunk ezután is az ered­ményességi mutatók javítása a szolgáltatás minőségének foko­zásával, a társadalmi ellenőriz­hetőség erősítésével, s a közössé­gi rendőrtípus kialakítása. A rendőrjárörök rendszeres jelenléte nyugalmat és biztonságot ad a kisvárdai piacon Vincze Péter felvétele Egyenruhában is ott vagyunk a közterületen

Next

/
Thumbnails
Contents